Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-10 / 237. szám

4 1962. OKTOBER 10, SZERDA "'Kz/Círlap Kállai Gyula fogadta az új ankarai követünket Kállai Gyula, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese ked­den fogadta Kutas Imrét, a Magyar Népköztársaság új ankarai rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét, aki a közeljövőben utazik el állomáshelyére. (MTI) Rászolgált a bizalomra — A ceglédi járás föld­művesszövetkezeteinek dol­gozói a VIII. pártkongresz- szus tiszteletére vállalták, hogy év végéig 40 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeznek, s szövetkeze­teik taglétszámát 210 fővel növelik. Oláh József nevét egy titkári értekezleten hallottam először. Pártszervezetük jó munkáját példának állították a termelő­szövetkezeti párttitkárok elé. Személyesen jó két hónap­pal később találkoztunk. Em­lékszem, beszélgetés közben kétszer is meghökkentett vá­laszával. Kérdeztem például, hogy mikor lett tagjelölt. Sem­mikor — mondta. Egyenesen párttagnak vették fel, a járási pártbizottság javaslatára. A másik kérdést a szó hozta ma­gával: hol volt az ötvenes évek elején? Kuláklistan! — felelte. Gondolom, megértik megle­pődésemet. S azt is, hogy ér­dekelni kezdett ez az ember, A szövetkezeti vendéglátóipar felkészült az őszi-téli hónapokra Pest megye lakossága ven- déglátóipairi igényeinek kielé­gítése a mezőgazdasági jelle­gű községekben túlnyomórészt a földművesszövetkezeti ven­déglátóiparra hárul. A szövet­kezeti hálózat ennek megfele­lően az elmúlt években jelen­tősen fejlődött, bővült az üzlethálózat, korszerűsítették a vendég­lőket, italboltokat és cuk­rászdákat s az átalakításokat megszakí­tás nélkül továbbra is végzik. Az utóbbi időiben mintegy száz elhanyagolt üzletet varázsol­tak újjá a fötdművesszövetkc- zetek, a tagság és a választott vezetőségi tagok áldozatos köz­reműködésével. Ma már a fal­vakban is megszaporodott a városi, sőt fővárosi színvona­lú, kulturált, a legkényesebb igényeket is kielégítő vendég­látóipar! egysegek száma, mint például a szígetbecsei, az alsó- némedi, a fóti, nagytarcsai cukrászda. Az év hátralevő három hónapjában, az őszi-téli időszakra a földművesszövet- kezeti vendéglátóipar további előkészületeket tett az ilyen­irányú ellátás zavartalan biz­tosítására. Erről adott tájékoz­tatást Kreisz Lajos, a MÉ­SZÖV vendéglátóipari osztá­lyának vezetője. j — A nyári időszakban sike­rült zökkenőmentesen kielégí- . teni a falusi lakosság sör- és borigényét — mondotta. Az év eddigi kilenc hónap­jában közel 12 090 hekto­liter bort és 92 000 hekto­liter sört biztosítottunk a fogyasztók részére, emellett a növekvő kereslet­nek megfelelően több mint kétmillió üveg sajátkészítmé- nyú citrom, narancs és málna ízű üdítőitalt adtak el egysé­geinkben. * — A negyedik negyedévben is arra törekszünk, hogy az el­látásban ne legyen hiány: 22 ezer hektoliter sört és 5300 hektoliter bort, valamint kor­látlan mennyiségű üdítőitalt biztosítottunk a fogyasztók ré­szére. Gondot fordítunk arra is, hogy a vendégek minél kel­lemesebb és otthonosabb kör­nyezetben szórakozhassanak vendéglőinkben, falatozóink­ban és cukrászdáinkban: gyors ütemben folyik az őszi nagy- takarítás és az üzletek csino­sítása. A választékos étel- ellátásban sem lesz hiány, mert zöldség- és főzslékféle- ségeket megfelelő mennyiség­ben tartósítottak és tároltak a földművesszövetkezetek, a rendszeresített sertésihizlalás. eredményeiképpen pedig válto­zatos húsételekben sem lesz hiány, valamint olcsó zónaéte- lekben sem. Az őszi-téli hónapokra mintegy 50 mázsa halat is biztosítottak vendéglői fo­gyasztásra a földműves- szövetkezetek. A legtöbb üzlet a téli hóna­pokban forralt bort és forró teát is árusít majd. Felkészült a szövetkezeti vendéglátóipar a lakodalmi szezonra is, a cukrászdák ízletes tortákkal, süteményekkel és félkész ter­mékekkel könnyítenek az ilyen jellegű gondokon. A falatozók­ban. italboltokban mezőgazda- sági szaklapok, sakk és domi­nó áll a vendégek rendelkezé­sére. — Különböző rendezvények­re — vacsorák, magyar nóta- estek és bemutatókra kerül majd sor az év hátralevő há­rom hónapjában: a cukrászdák és vendéglők mintegy 200 mű­soros estet és más társas ösz- szejövetelt szerveznek a falusi lakosság szórakoztatására — fejezte be tájékoztatóját Kreisz Lajos. Háromezer forint hozzájárulás - tíz év alatt A gödöllői ivóvíztársulat közgyűlése A gödöllői Petőfi kultúrház- ban nagyszámú érdeklődő előtt ültek össze a gödöllői ivóvíz és csatornázási társulat tagjai. A résztvevőket — köztük Hem- zsely Ferencet, a Közép-Du- jjavölgyi Vízügyi Igazgatóság kiküldöttét — Szabó I. József, a társulat elnöke üdvözölte, majd átadta a szót Jankó Zol­tán mérnöknek, aki beszámolt a társulat életéről. A beszámolóban szó volt ar­ról, hogy a lakosság magasnak tartja a hozzájárulási költsége­ket, s ha az ivóvíztől külön­választják a csatornázást (és azt állami beruházásból való­sítják meg), a költségek csök­kenthetők. A leválasztással a társulat feladatköre kiszélese­dik hiszen az újonnan megál­lapított háromezer forintos hozzájárulás, amelyet tíz év alatt kell egyenlő részletekben befizetni, sok kisfizetésű em­ber érdelődését is felkelti, a társulat taglétszáma megnö­vekszik. A részletes beszámolót vita követte, amelyben a felszóla­lók elmondották, hogy eddig sokszor nem látták világosan a vízügyi társulat helyzetét, mert a szervezők sokszor ma­guk sem voltak tisztában az­zal. amit csinálnak, és nem egy esetben fölösleges ígérete­ket tettek. A felszólalások után határozatot fogadtak el, amelyben kimondták, hogy a társulat új neve gödöllői ívó- víztársulat, s 1963. január 1- ével a vízügyi építkezést Gö­döllő teljés érdekeltségi terü­letére kiterjesztik. A taggyű­lés elfogadta a Humán Oltó­anyaggyár tagfelvételi kérel­mét. azzal a feltétellel, ha a gyár minden ezzel Kapcsolatos kötelezettségének eleget tesz. A közgyűlés végezetül ki­mondotta, hogy a társulat ügyeinek gyorsabb lebonyolí­tása érdekében ezentúl rend­szeresen küldöttgyűléseket tartanak. A jövőben hirde­téseik útján tájékoztatják a la­kosságot a társulat aktuális problémáiról. A közgyűlés befejeztével a tagok jó hangulatban hagytak el a Petőfi művelődési házat. Érthető, hiszen sok kérdést tisztáztak, stílszerűen szólva: tiszta vizet öntöttek a pohár­ba. s minden remény megvan arra, hogy a jó, egészséges ivóvíz hamarosan eljusson Gö­döllő legtávolabbi utcáiba is. Csiba József tudósító akit ötvenkettőben kuláknak bélyegeztek, hét év múlva a pártbizottság javasolta soron- kívül párttagnak, s tíz év múlva példának állítják a párttitkárok eíé. Azzal a szándékkal kerestem fel a tápiószelei Béke Tsz-ben. hogy többet tudjak meg róla. íme, „dióhéjban” az élete. MÁV üzem-altiszt gyerme­ke, hat elemit és négy polgá­rit végzett. Nősü’.ésekor három holdat jussolt, felesége nyolc és felet hozott a házasságba. Ezen a 11,5 holdon gazdálko­dott 1942-ig. Hat évi katonás­kodás és hadifogság után ke­rült haza a falujába. Otthon leromlott, elhanyagolt gazda­ság, s a sajátján kívül elöz- vegyült sógornője családjának eltartási gondjai várták. Mindent' elölről kellett kez­denie. Gazdasági felszerelését elvitte az ínség, meg a hábo­rú. Egy csikóért az egész csa­lád ruhaneműje volt az ár. Ro­konokhoz, ismerősökhöz járt gyalog-napszámba, viszonzá­sul kölcsön felszerelést, iga- erőt kapott. Sok volt az éhes száj, s ő hajszolta magát. Fe­les földet, kishaszonbérletet vállalt; volt olyan esztendő, amikor negyven holdról taka­rította be a termést a család segítségével. Ekkor bélyegez­ték kuláknak. Akik látták, hogy a kelő náp már munkában éri, sajnálták. Akik csak azt nézték, mint bodogul, irigyelték, ötvenhét- ben építkezésbe fogott, s két év múlva állt az új ház: há­romszoba, összkomfort. Adós­ság, kölcsön nélkül. A lakásba bútor, a szekrényekbe új ruha került. Az udvarra ólat, istál­lót, kerítést épített. S amikor mindennel elkészült agitáto­rok jöttek a faluba: a tsz-be hívták. És Oláh József meg­értve az idők szavát, belépett. A tagság elnökhelyettesnek választotta. Az újonnan alakult tsz-ben nem volt pártszervezet, kom­munista is csupán három. A járási pártbizottság javasla­tára így vették fel soron kívül párttagnak Fehér László tsz-elnököt és Oláh József elnökhelyettest. S a kommunisták titkáruk­nak választották. Most már csak az a kérdés, miért éppen őt? Miért Oláh Józsefet választották elnökhe­lyettesnek és párttitkámak? Oláh József nemcsak szeret, de tud is gazdálkodni; nem­csak szereti az embereket, de tud is velük bármi. A szövet­kezetben nem elégedett meg a „címzetes” elnökhelyettes sze­repével, hanem magára vállal­ta a szállítóbrigád vezetésé­nek gondját is. Ez a tizennégy tagú brigád azóta arról lett nevezetes, hogy egy százholdas szántóterületen elvállalta az összes fogatos munkákat, a vetéstől a betakarításig. Mint jellemző példát beszélik a bri­gád jó munkájáról a követke­zőt: amikor az elmúlt ősszel megtudták, hogy a száz hold­ból tizenkettőn burgonyát kell termeszteni, rögtön ki válasz* tották a legjobb minőségű és fekvésű talajt, s már akkor el­vetették a krumplisorok közé WKam A kistarcsai moziüzem homlokzati része, ahol nem talál­tunk egy emberi sem, aki a munkát végezné A mozi épület meghosszabbításán is mindössze két ács dolgozott (Koppány felv.) l\W\\\\\\\\\\\\\\\\\Vl\\V\\\\\N\\\\\W\l\\\\Wíl\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V „Nem hal megás, ki milliókra költi dús élte kincsét. BRAUN ÉVA SZÜLETÉSÉNEK 45. ÉVFORDULÓJÁRA Braun Éva, a második vi­lágháború alatti magyar kommunista ifjúsági mozga­lom egyik kiemelkedő alakja október 10-én töltené be 45. életévét, és immár több mint 17 éve halott. Fiatalon, 27 éves korában esett áldozatul a Szála si-uralom fasiszta ön­kényének. Braun Éva Braun Róbert- nek, az ismert társadalom- tudósnak volt a lánya. Nagy műveltségű, felbilágosult, de ugyanikor puritán szülei sok gondot fordítottak nevel­tetésére. Éva kitűnően ta­nult, beszélt angolul, fran­ciául és németül. Érettségi után egy évet külföldön töl­tött. 1938-ban tagja lett a Szociáldemokrata Párt kő­bányai szervezete ifjúsági csoportjának. A jobboldali, fasiszta hul­lámmal szemben a szerve­Október közepén megnyílnak a szakszervezeti politikai iskolák A SZOT határozata értelmé­ben megszervezték, s néhány nap múlva valamennyi szak­mában megindítják a szakszer­vezeti politikai iskolákat. Or­szágosan több mint kétezer ilyen iskola működik majd, s főként olyan dolgozók lesznek a hallgatóik, akik eddig mar­xista—leninista képzésben nem vettek részt, de alapfokon, kez­dő színvonalon szívesen is­merkednek a marxizmussal. Az új oktatási formát a szak- szervezetek eredményesen használhatják fel a munkás- szállások lakóinak nevelésé­ben is. Ez már csak azért is nagy jelentőségű, mert a bu­dapesti szálláshelyeken több mint 50 000 vidéki dolgozó la­kik. A szakszervezeti politikai is­kolák megismertetik a hallga­tókkal a párt politikájának alapelveit, tájékoztatást ad­nak a szakszervezetek múltjá­ról, jelenlegi feladatairól, a társadalomban elfoglalt 'szere­péről. A propagandisták álta­lában szb-tagok, a mozgalmi munkában jártas, többnyire szakszervezeti iskolát is vég­zett előadók lesznek. A politikai iskolák mostani, első évét egyébként tapaszta­latszerzésre használják fel a szakszervezetek, s a következő esztendőktől kezdődően foko­zatosan növelik az iskolák szá­mát. zett munkások és értelmi­ségiek — különösen a fő­városban — bátran, felvet­ték a harcot. Braun Éva örömmel és készségesen vál­lalt minden mozgalmi fel­adatot: cikkeket, röpirato­kat irt. baloldali sajtót ter­jesztett, tanult, tanított. A világháború első évében, 1939-ben a Szociáldemokrata Párt Országos Ifjúsági Bi­zottságának tagja és Ku- licli Gyula munkatársa lett. A művelt, marxista és köz- gazdasági ismeretekben jár­tas fiatal lány nagyszerű képességeit jól tudták hasz­nosítani az if júsági mozga­lomban. Nem válogatott a pártmunkában. Amikor az egyik kőbányai sporttelepen a leventeparancsnokság egész­napos vasárnapi nagygyakor­latot akart rendezni, előző éjjel a kőbányai szociálde­mokrata fiatalok röplapok­kal teleszórták a sportpályát és a deszkakerítésre „BÉ­KE!” * „SZABADSÁG!” „FÖLD!”, „KENYÉR!” jel­szavakat írtak. Braun Éva feladatai közé tartozott az is, hogy az SZDP vidéki ifjúsági szer­vezeteit ellássa propaganda­anyaggal. Leleményességét dicséri, hogy bizalmas csend- őrségi jelentések szerint még a legeldugottabb falvakba is eljutott a háborúellenes és antifasiszta propaganda. 1940 tavaszán elfogták az OIB több tagját. Bár Braun Éva súlyos mellhártyagyulla- dássál feküdt otthon, április 18-án őt is elhurcolták. Az alagi kínzó különítmény napo­kig gyötörte a lázas és gyenge lányt, aki igazi hősként visel­kedett és senkire sem vallott. Mivel semmit sem tudtak rá­bizonyítani, néhány hét múlva szabadon bocsátották. Ekkor leit tagja a KMP­mk. De nem soklcal ezután egy gödi találkozó alkalmával a többi kommunistával együtt őt is elfogták. Előbb a tolonc- házba, majd a nagykanizsai intemálótáborba került. Kom­munista fogolytársai mondták el később, hogy Braun Éva sokszor szavalt nekik Petőfi-, Ady- és József Attila-verse- ket, amelyeket könyv nélkül tudott. Másfél év múlva szabadult és rövidesen ismét folytatta mozgalmi munkáját. Nem néz­hette tétlenül a magyar fasiszták garázdálkodásait és ahol lehetett, segített a bajba­jutottakon. 1945. január 1-én is lebonyolította illegális talál­kozóját, majd elindult, hogy egy igazolványt eljuttasson egyik elvtársának, A Nyugati­pályaudvarnál kellett volna átadnia az igazolványt, de nyi­las pártszolgálatosok az llko- vics-büfében igazoltatták. A rendőrségre vitték, majd né­hány nap múlva a Várba hur­colták. Sok hazafival együtt Braun Évát is a nyilas söpre­dék végezte ki. Holttestét a felszabadulás után találták meg a Vár alatti szakadékban. Hősi halála — mint a töb­bi hazafi mártiriuma — nem volt hiábavaló, mert „nem hal meg az, aki milliókra költi dús élete kincsét...” Harcos­társai visszaemlékezései sze­rint e szavakkal kezdte Braun Éva élete első előadását, ame­lyet a Martinovics téri kultúr- otthonban tartót< a kőbányai ifjúmunkások előtt. Most. szü­letésének 45. évfordulóján ke­gyelettel emlékezünk e hőslel­kű kommunista leánvra. aki a legdrágább kincsét, életét adta a magyar nép szabadságáért. Dr. Vigih Károly I NEM KÉSZÜL EL HATÁRIDŐRE í % A Pest megyei Moziüzemi Vállalat minden évben jelentős ( összeget fordít a megye filmszínházainak karbantartására, kor- í szerüsítésére. Jelenleg a veresegyházi és a kistarcsai moziépü- í let felújítási munkálatai folynak. Az 1 200 000 forintos munka '( elvégzésére a Pest megyei Tanács Építőipari Vállalatával kö- í töttek szerződést, amelynek értelmében a kistarcsai moziépü- letet október 31-ig átadják rendeltetésének. A filmszínházat Í szélesvásznúra alakítják át, a mozi épületét öt méterrel meg- Í hosszabbítják, s korszerűsítik a gépházat is, a dolgozók részé- i re pedig mosdói és öltözőt terveztek. A munkálatok azonban f olyan lassan haladnak, hogy határidőre nem tudják átadni, a í felújított épületet. Tudomásunk szerint hasonló ütemben folyik l a munka a veresegyházi mozi felújításánál is. / a védő rozs sávot. Nem is volt baj a burgonyájukkal tavasz- szal: nem ártott annak sem szél, sem vihar! Kiválóan gazdálkodik Oláh József a háztáji földjén is. Mivel földje mellett folyik el a Hajta-patak, az egész hol­don öntözéses kertészkedést folytat: MIB-mctorral nyomja fel a vizet a véleményekre, s a négyszáz négyszögöl öntö­zött lucernára. így aztán nem csoda, hogy csupán paradi­csomból és paprikából több ezer forintot árul egv eszten­dőben. Háztáji jövedelmének másik fő forrása a szerződéses hizlalás. Ennyit arról, hogy miért lett Oláh József elnökhelyettes. S most néhány szót arról, hogy miért lett párttitkár? Beszélgetésünk során sűrűn nyílott az iroda ajtaja: az em­berek eligazításért, tanácsért, segítségért, vagy — egysze­rűen csak — jó szóért jöttek Oláh elvtárshoz. És egy sem távozott elégedetlenül, üres kézzel. Az a bizalom, amivel a tsz-tagok felkeresték, azt bi­zonyítja, hogy Oláh elvtárs türelme, embersége nem az újságíró tiszteletére felvett modor volt, hanem alaptermészete. A vitás ügyek­ben tanúsított határozottsága pedig elvi szilárdságra, veze­tőképességre utal. Nem állítom, hogy a tápió- szelei Béke Tsz tizenhét tagú pártszervezetének jó munkája egyedül Oláh elvtárs érdeme. Még kevésbé állítja ezt maga Oláh József. Mindaz, amit el­értek: a pártszervezet tekinté­lye, a gazdasági és a pártve­zetés jó együttműködése, a kommunisták túlnyomó több­ségének példamutatása a munkában és a fegyelemben — az egész pártszervezet ér­deme. De abban, hogy ez a pártszervezet így él, így dol­gozik, Oláh Józsefnek is része van... Nyíri Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom