Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-11 / 238. szám

aT^írfap Ittas volt, elvesztette fél karját Hétfő este csaknem végze­tessé váló baleset történt a tápiószelei vasútállomáson. Amikor a menetrendszerű bu­dapesti személyvonat befutott, a kerekek alá került Molnár János 43 éves farmosi lakos. A vonat fél karját levágta. A sári új tsz tagjai meglátogatták az inárcsi tsz-t Egész Sári belépett a tsz-be — Elnökké az inárcsi Március 21 Tsz elnökét választották A rendőrségi vizsgálat meg­állapította, hogy a szerencsét­lenül járt ember súlyos bal­esetét önmaga idézte elő, ugyanis meglehetősen ittas volt Helyes kezdeményezés A tegnapi postával 250 da­rab stencilezett levél indult el a megyei népművelési tanács­adótól a járási művelődési házak címére, azzal a felhívás­sal, továbbítsák azokat a köz­ségi művelődési házaknak, klu­boknak, s minden olyan intéz­ménynek, amely a televízió csoportos nézését szervezi. A levélben a televízió október havi programja szerepel, téma­körönkénti bontásban. A tájé­koztatás célja, hogy elősegít­se a művelődési házak tv-néző programjának előzetes össze­állítását, közönségszervezését. A kezdeményezés ötletes és minden elismerést megérde­mel, s bizonyára nagy segítsé­get jelent a művelődési há­zaknak. (tan) Zetor vontatta pótkocsin ér­kezett a sökadalom Inárcsra. Lehettek, vagy negyvenen. Tsz. nézni jöttek, nem is messzi­ről, a szomszédos Sáriból, ke­reken 850 újdonsült tsz-lag képviseletében. Mert néhány napja a sári Búzakalász, meg Vörös Hajnal tszcs tagjai elha­tározták, a közös gazdálkodás első esztendeje után a kezdet­legesebb formáról rátérnek a fejlettebbre. Egyesültek és termelőszövet­kezetté alakultak. Elnökké pe­dig közfelkiáltással megválasz­tották Perényi Istvánt, az inár­csi Március 21 Tsz elnökét. Az új tsz vezetősége meg még néhány tagja aztán kedden át- rándult Inárcsra. — Nem mintha eddig nem ismertük volna a Március 21-et, hiszen többünket is áthajtott már a kíváncsiság, de így, alaposan megnézni mindent, az mégiscsak más. Tanulha­tunk abból, ahogy itt dolgoz­nak. És mi tanulni akarunk — mondja egy régi divat szerint, tisztes fekete posztóba öltözött csizmás, deresfejű ember. Járják a szőlőket, ahol még csak az export minőségű, asz­talra szánt fürtöket szedik. A szüretre csak a jövő hét dere­kán kerül sor. A kertészetben az öntözőberendezés köti le leginkább a vendégek figyel­mét, de a hatalmas káposzta, kariioltáblák és a paprika még ■ bőven sárgálló, meg pirosló szedésre váró gyümölcse is megnyeri tetszésüket. Hallgatják új elnökük ma­gyarázatát. Hogy itt, ezen a táblán a másodvetésű uborka közé vetettek csemegekukori­cát, s mire az uborka lekerült a földről, a zsenge csöveket most törik, aztán Pesten egy forintot kapnak érte. Csak ezen a darabon huszonhárom- ezer forint jött be, csupán ku­koricából. Az uborkából meny­nyi? Az majd csak ezután de­rül ki, mert a Március 21 sa­ját savanyítójába vitték és ér­tékesítését még nem kezdték el. Amit most látnak vete- ményt körös-körül, az előtt mind más volt a földben. Van tábla, amelyiken a karfiol már a harmadik idén kiültetett növény. A hátulsó sorokban megszólal egy asszony: — Jól választottunk! Vajon az új útra érti, vagy a megválasztott elnökre? Végigjárták az almást, el­mennek a tsz tőzegtelepére, a sertésólakhoz, tehénistállóba, végül a gyümölcscsomagoló- | ba is. Mindenütt tucatnyi kér- j dés. Hány hónaposak ezek a szép malacok? Mivel hizlalják a sertést? Mennyi tejet ad ez j vagy az a tehén? Mit eszik j meg a csirke, amíg eléri a kí­vánt súlyt? Sok mindenre ki­váncsiak, Perényi János meg j nemcsak állja a kérdések per- , gőtüzét, de minden érdeklő­désbe pontos felvilágosítást ad. S a sári új tsz-tagok, min­denkorú asszony, meg férfi, j nem titkolja, tetszik nekik | amit látnak, meg hallanak. — Aztán mi tetszett a leg- jobban? — kérdjük jobbol­dali szomszédunkat, Zsolnai Benedeknét. — Nehéz megmondani, eny- nyi szép és jó között. A most épülő üvegház? Hát azt na­gyon jónak találom, nagy a jövője annak. A baromfi­ólakban a sok ezer csirke? Igen, a tyúktenyésztés na­gyon érdekel. Mégis a leg­jobban tudja mi tetszett? A tőzegtelep. Ilyet még életem­ben nem láttam és már rég kíváncsi voltam rá. Zsolnainét a közgyűlésen vezetőségi taggá választot­ták. Nem tudja még, mi lesz a vezetőségben a dolga, azt sem. a termelés melyik ágába kerül. — Ahová kerülök, majd ott dolgozom, biztos, hogy érdemes lesz. Nem fiatal asszony, négy felnőtt gyermeke, sőt négy unokája is van. Az egyik uno­ka Csepelen tanul a gyár­ban, a másik Ocsán a gim­náziumban, a többi még ki­csi. Ezek talán megmarad­nak a földnél, mire megnő­nek biztos és jó keresetre számíthatnak a megizmosodott kollektív gazdaságiban. Zsolnainé a Bú­zakalász Tszcsi-ből lépett a tsz-be, hat hold földet ho­zott. — Miért alakítottak tsz-t? — Úgy gondoltuk, így job­ban járunk. Ellőttünk az inárcsi példa, havonta pénzt" kapnak az emberek. Hát az már valami! De nemcsak ezért egyesültünk. Ha már közö­sen kell gazdálkodnunk, hát gazdálkodjunk igazán közö­sen — mondották az em­berek nálunk. Igaz is! Baloldali szomszédunk, Bún- csak Pál, a Vörös Hajnal Tszcs-ből került az új ter­melőszövetkezetbe. Szintén, vezetőségi tag. Két holdja mellett fuvarozásból élt az­előtt. Most is fogatos. — Hogy miért esett a vá­lasztás Perényire? Mert jól ismerjük, a szemünk előtt nőtt fel, hiszen Sáriban született. Inárcsra került ugyan gyermekkorában, de az sincs a világ végén, tud­tuk, láttuk, figyeltük, mit csinál, mi lett belőle. — Mit szólnak az inárcsiak, hogy elvállalt még egy tsz- elnökséget? — kérdezzük Pe­rényi Istvántól. Ujépületbe kerül az érdi szakrendelő Csaknem befejezett emeletes házat vásárolt részére a budai járás Három éve, még mielőtt megnyitották, már tudták, pil­lanatnyilag sem lesz elég nagy az érdi szakorvosi rendelőinté­zet. A villa, amelyet számá­ra átépítettek, szűk ahhoz, hogy valamennyi orvosi szak­ma rendeléseit biztosítani le­hetne benne. Ennél is na- gyobb baj azonban, hogy meg­felelő váróhelyiség hiányában a betegek az utcán, meg az udvarban kénytelenek vára­kozni. Sokaknak, akiknek be­tegsége más szakorvosi keze­lésre szorul, változatlanul a fővárosba, az amúgy is túlter­helt budafoki rendelőintézet­be kell utazniok Érdről, vala­mint a területileg az itten; rendelőhöz csatolt Százhalom­battáról, Tárnokról, Sőskútról és Pusztazámorról is. A szűk érdi szakrendelő betegforgal­mát pedig egyre növeli a Du­nai Erőmű építésénél dolgozók létszámának emelkedése. S ha Százhatom battán mindkét nagyüzem megkezdi működé­sét, több ezer ott dolgozó szak­orvosi ellátására már semmi­képpen sem lenne alkalmas a jelenlegi érdi rendelő. Mindezért a Budai Járási Tanács már hosszabb ideje ke­resi a lehetőséget új. tágasabb rendelőintézet létesítésére Központi fekvése miatt alkal­mas erre a célra az érdi ad- ventisfa gyülekezet Hivatal­nok utca 45. szám alatti, més nagyrészt befejezetlen háza. A hétszázöles' telken álló ház földszintjét jelenleg az ad­ventisták imaterme és rianiuk lakása foglalja el. Emelete azonban évek óta befejezetlen, még a körfalakat sem húzták fel benne. Nemrég 210 ezer forint vételár fejében létrejött a megállapodás és az adventisták a napokban kiürítik, átadják a járási ta­nácsnak az épületet, amelyet lehető rövid időn belül nem­csak átalakítanak, hanem mostani nagyságának kétszere­sére meg is nagyöbbítják. Így azután valamennyi létező szak­orvosi rendelés számára alkal­massá teszik. Rendelő- és tágas váróhe­lyiségeken kívül a rende­lőintézet vezetőfőorvosa számára lakás is készül benne. A megnagyobbított szakren­delő-intézet területéhez pedig még további három községet. Diósdot. Törökbálintot és Biát kapcsolják hozzá. Az építkezések mintegy másfélmillió forintos költsé­geire ez idő szerint csak az a háromszázezer forint áll ren­delkezésre. amit az érdekelt nyolc község biztosít. A köz­ségek azonban további an Vagi áldozatot is szívesen vállal­nak, a lakosság pedig na- gvobbmérvű társadalmi mun­kát, A járás területén találha­tó helvi anyag, kő, sóder, ho­mok felhasználásán kívül csök­kenti az építési költségeket az is. hogy a járási tanács házi kezelésben kívánja elvégezni az építkezést E célból össze­vonnák azokból a járásbeli községekből, ahol ilyenek van­j nak, a házi építőbrigádokat. Remélik, ha még az idén va­lamennyi megyei íámogatást is kapnak, már ebben az esz- j tandőben megkezdhetik az | építkezést, s ez esetben jövő év végéig be is fejeznék.. Akkor azután a megürülő jelenlegi szakrendelő átépíté­sére kerülne sor. Ebben az épületben szándékoznak ugyanis az új tüdőgondozó in­tézetet elhelyezni a szakorvo­si rendelőhöz csatolt nyolc község számára. Ezen a kör­nyéken. ahol több gyárüzem működik és Százhalombattán 1 rövidesen több ezernyi, nagy- ! részt a most épülő telepen la- ! kő munkással dolgozó két ha- j talmas üzemi létesítmény kez- í di meg működését, nagy szükség van az új tüdőgondozóra, amelyben remélhetőleg éppen a sok ipari dc’gozóra való tekin­tettel. állandó tüdőszűrő­állomás is lesz. Az épületben különben a tbc­gondozó főorvosa részére la­kást is biztosítanának. Az át- éoítés költségeit ennél az in­tézménynél is nagyrészt a já­rási tanács fedezné, míg a be­rendezésről a megyei tanács gondoskodik. Ebben a két egészségügyi in­tézményben a nyolc község mostani 46 ezer lakosa és a százhalombattai nagyüzemek­ben a közeljövőben dolgozni kezdő több ezer ember, min­denféle szakorvosi rendelés­ben részesülhetne lakóhelyé­hez közel. — Bizony, sokan azt mond- ] ják közülük, hogy most már j én Inárcson csak fél ember leszek. Igyekszem majd be­bizonyítani, hogy a két tsz minden gondjával, bajával, munkájával megbirkózom. Is­merem a sáriakat, bízom a sári nép erejében és szorgal­mában. megkönnyítik majd kettős feladatomat. A sáriak helyeslőén bólo­gatnak. — Kialakultak már a ter­vek? — Korai lenne néhány nap alatt, de hát nagyüzemi gaz­dálkodásra térünk át, ez a tervünk alapja, tehát belterjes gazdálkodásba kezdünk. Nagyok a lehető­ségek Sáriban. Ott a csator­na. ezt az adottságot jól ki kell használni. A határban, ahol csak lehet, megvalósít- j juk az öntözéses gazdálko­dást. Az" inárcsi tsz mintegy ötezeregyszáz holdján hat­száztizennégy törzs tagunk dolgozik, a sári tsz négy- ezerhétszáz holddal és ^nyolc- százötven taggal alakult meg. — Tízezer holdon elnök?! Valóságos grófi uradalom! — Az ám. de ennek majd: ezerötszáz gróf a tulajdono­sa. Jót nevetnek ezen a sá­riak Máshogy azzal, hogy beléptek a tsz-be, egyszerre grófok lettek! Jókedvűen be­szélgetnek egymással. Az inárcsi példát, a jól meg­szervezett közös gazdaság példáját akarják követni. Jö­vő ilyenkorra kiderül, lel­kes és kitartó munkával utol­érik-e a szomszédokat. Sz. E. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK 1962. OKTÓBER 11, CSÜTÖRTÖK Penlóili^Trtap*? ,\ jó gépek haszna A ceglédi Dózsa Népe Tsz vezetősége felismerte a gépek hasznát. A szárvágás például egyike a legfárasztóbb mun­káknak. Most már az idén géppel, mégpedig Orkán szár­tépő masinával takarítják le a kukoricaszárat. Ezzel a géppel két ember egy műszakban át­lag tíz holdat tisztít meg. A trágyahordás sem tartozott a könnyű munkák közé. A közös gazdaság az őszi idényben igénybe vette a trágyarakodó gépet, amely ugyancsak meg­könnyíti az emberek munká­ját. A munkásakadémia első előadása A Május 1 Ruhagyár ceglédi telepén a minap tartották a munkásakadémia első előadá­sát. Az üzemben immárom ha­gyomány az ismeretterjesztés. A múlt énben a nők részére szerveztek előadássorozatot, amely rendkívül népszerű volt. Az idén főleg szakmai és politikai témájú előadásokat vettek fel a munkásakadémia programjába. Az első előadást ár. Szgnyi Jenő egyetemi tanár tartotta a nemzetiközi munka- megosztásról és a szocialista országok együttműködéséről. Előadásában részletesen ismer­tette a KGST célját és rendel­tetését. AUTÓBALESET A budapesti II. számú AKÖV egyik tehergépkocsija kedd hajnalban Monoron fel­szaladt a járdára, majd á sar­kon a kettős villanykaró egyik oszlopát kiütötte. A tehergép­kocsi motorháza, két sárhá- nyója, lökhárítója és világító berendezése tönkrement. A véralkohol-vizsgálat a vezető­nél nem állapított meg ittas­ságot. Szüreti mulatság Üllőn A hagyományokhoz híven az idén is megrendezték Üllőn a szüreti mulatságot. A felvo­nulást Fülöp Jánossal az élü­kön, lovasok nyitották meg. A lovasokat jelmezbe öltözött lányok, tréfacsináló bohóc és I vidám, szüretelő sereg követ­te. Végiglátogatták a falu ve­zetőit és felköszöntötték őket a szüret alkalmából. Este nagyszabású bált rendeztek, amelyen hajnalig szórakoztak az üllőiek. ZÖLDELL A VETÉS NYÁREGYHÁZÁN Szorgalmas emberek a nyár­egyházi Béke Tsz tagjai. Bur­gonyájuk) már a vastagon szalmázott prizmákban sora­kozik a tanya mellett. Két- . százötven hold árpavetésük üde zöld színben játszik. A kétszáznegyven hold közös kukoricát szorgalmasan törik .és ezzel egyidőben vágják a szárat is. Elvetettek 280 hold rozsot, és derekasan dolgoz­nak még éjszaka is a trakto­rok. Gimnazisták az állami gazdaságban A múlt hét végién a nagy­kőrösi Arany János gimná­zium tanulói társadalmi munkában törték az állami gazdaság kukoricáját. Mi­után a gazdaság bizonyos összeget ajánlott fel a diá­koknak, most azon folyik a vita, vajon mire fordítsák a pénzt. Valószínű, hogy a tanulmányi kirándulások megkönnyítését szolgálja majd az összeg. Felmerült egy kül­földi társasutazás ötlete is, mégpedig a Szovjetunióiba. JÓL SIKERÜLT M ÁRUBEMUTATÓ Háromnapos árubemutatót rendezett Nagykőrösön a földművesszövetkezet. Külö­nösen a bútorkiállítás ara­tott nagy sikert. Három nap alatt a kiállításon nyolcvan- ezer forint értékű bútor ta­lált gazdára. A vas- és edény­áruk kiállításán a német ro­botgép volt a sztár. Megérde­melt elismerésit váltottak ki Klemscher Alajos cukrász­mester finomabbnál fino­mabb süteményei is. Három nap alatt mintegy négyezer forint értékű tortát és egyéb finom- falatot adtak el a cukrászok, a hidegtálak is kapósak voltak és a fran­cia salátát, valamint a kaszi­nótojást nem' győzték pótolni a szakácsok. TÍZEZER FORINT Hangos zeneszó tölti be Bu­dakeszi főutcáját. Megérkezett a Magyar Könyv Vállalat fa­lujáró kocsija, s jóllehet, dél­előtt van, a lakosság nagy ré­sze javában dolgozik, mégis nagy a forgalom a gépkocsi körül. — Milyen könyvek a legke­resettebbek? — kérdezzük a kirendeltség vezetőjét. — Nehéz lenne hamarjá­ban megmondani. Sarkadi Im­re könyvéből például most adtuk el az utolsó darabot. Nagyon kelendőek a műszaki témájú és a méhészeti-kerté­szeti szakkönyvek, de jó né­hány elfogyott már Dobi Ist­ván önéletrajzi kötetéből is. Birtalan Dénes kárpitosmes­ter hatalmas csomagot cipel. GAZDÁT CSERÉL — A teljes Tolsztoj-sorozat — mutatja büszkén, és búcsú­zóul még hozzáteszi: — Na­gyon szeretem az orosz klasz- szikusokat. Udvardi Ferenc körzeti or­vos műtéttannal foglalkozó könyvet keres. — Sajnos, nem hoztunk ma­gunkkal — menteeetődzik a kirendeltség vezetője, s ígéri nyomban: — Amint visszaér­kezünk Budapestre, átszólunk a központba, s már holnap postára is adjuk a könyvet. Szól a hangos bemondó, fogy­nak a könyvek. Egyetlen na­pon közel tízezer forint értékű könyv talált gazdára Budake­szin. (o. é.) Két gyerek játszott a tűzzel . — két szénakazal elégett Gyónón egy négyéves kis­fiú, apja, Barta István erdő­gazdasági dolgozó udvarán a gondatlanul szabadon ha­gyott gyufával játszadozott a szénakazal tövében. Több szál gyufát sikerült meg­gyújtania, de a szénakazlat is. A kivonult dabasi tűz­oltók csak >a tűz tovaterje­dését tudták megakadályoz­ni, a kazal, összesen tíz má­zsa széna azonban elégett. Hároméves kislány a másik tűzeset okozója. Ö is apja. ifj. Szeleczki József udvarán iátszott a gyufával Törteién a Nyilas dűlő harmincegy szám alatt. A kislány szin­tén felgyújtotta a szénakaz­lat. A szomszédok szétverték a három mázsa szénából ra­kott égő kazlat, megmentet­ték a tűzveszélytől a házat és a gazdasági épületeket. Ne játssz a tűzzel! — régi szólásmondás. ehhez azon­ban igazán hozzá lehet ten­ni: szülők, rejtsétek el a gyu­fát a gyerekek elöl! — Neumált bizánci énekes kódexek Szentendrén címen kiállítás nyílik október 14- én, vasárnap délelőtt fél 12 órakor a Ferenczy Károly Múzeumban. A megnyitáskor Dévai Gábor zenetörténész, bizantinológus a múzeumban előadást tart, énekkari be­mutatóval;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom