Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-07 / 235. szám

flfST MCGYíl. HlttLAP / ftl/tÖV ff KIADÁSA /

A CÉG LÉ Di JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS R

VI. ÉVFOLYAM, 235. SZÄM

1962. OKTOBER 7, VASÁRNAP

A Ceglédi Téglagyár Lenin és Petőfi brigádjának

CEGLÉD

örömihel vettük az MSZMP VIII. kongresszusa tiszteletére tett felajánlásuk teljesítéséről szóló jelentésüket. Üj vállalásuk teljesítéséhez és a szocialista brigád cím elnyeréséhez sok sikert kívánunk.

MSZMP megyei bizottsága Horváth András első titkár

A HATSZÁZ ESZTENDŐS CEGLÉD

Korabeli oklevelek alapján igazolja Pataki Ferenc ceglédi tanár a város hatszázéves múltját

17/ íisvns létesül

vartisunSi bún

Mezőgazdasági termelésünk minőségi fejlesztésének jelentős eredménye, hogy az ország kis számú hibridkukorica-feldolgozó , üzemének egyikét felsőbb szerveink Ceglédre telepítették.

A telepítés helyének kijelölése a napokban történt meg. A Földművelésügyi Minisztérium, a megyei tanács és az ipartelepítés szakmai részében érdekelt egyéb szervek részére a városi tanács műszaki osztályának vezetője mutatta meg azt u. területet, amelyet a végrehajtó bizottság az új üzem építésére kijelölt.

Hol épül a hibridkukorica- üzem?

A Nagykátai úton. közvetlenül a gépállomás mögött. Nyolchold;* területet jelöltek ki az építkezésre. A szállítások megkönnyítésére a tervezők most jelölték ki az iparvágány útvonalát.

Illetékes szervek tájékoztatója szerint az ünnepélyes területátadást, az új üzem születésének pillanatát rövidesen követi az építkezés megkezdése.

Több türvlwn&t körünk I

A rendelőintézet röntgengépe javításra szorul,, ezért az intézet a sürgős átvilágításra szoruló betegeket a városi kórház . baleseti osztályára küldi át.

Pénteken tizennégyen mentünk átvilágításra és a folyosón, várakozás közben dr. Csősz György orvossal vitába keveredtünk. Ennek során az orvos kifogásolható hangon, udvariatlanul beszélt hozzánk.

Tudjuk, hogy az orvosok nehéz és felelősségteljes munkát végeznek. Az sem csoda, hogy a munka során néha alapos okuk van az idegességre. Ezek figyelembe

vételével is több ■ emberséget és udvariasságot kérünk.

Andrássi Gyula, Bársony utca 6, Ignácz Sándor, húsipar, Varga József, testi u. 31, Balog Benő, Kossuth u. 31.

— A Dózsa Népe Termelő- szövetkezet méhészete beköltözött a telelőhelyére.

— A jászkarajenői Lenin Termelőszövetkezet 1963. évre 110 sertésre, a kőröstetétle- ni Vörös Csillag Termelőszövetkezet 300 sertésre kötött szerződést a ceglédi Állatforgalmi Vállalattal.

A KÖNYVTÁROS TANÁRNŐ

PATAKI FERENC, az ismert helytörténész, a magyar múlt lelkes kutatója május 21- én megbízást kapott a városi tanács művelődési osztályától, hogy végezzen kutatásokat Cegléd várossá nyilvánításának időpontját illetően. Pataki . Ferenc kutatott Pest megye j állami levéltárában, ahol azon- i ban az ügyre vonatkozólag j semmiféle adat nincsen. Dr. i Oppel Jenő ceglédi tanár 1931- ben megjelent munkájában | megállapítja. hogy Ceglédet 1444-ben említik először város- j najt (oppidiwmnak), de mivel I ezt az említést magánszemély \ tette (Nyársapáthy István), hiteles adatként elfogadni nem ! lehet. Feltételezhető, hogy \ Ceglédet várossá I. Ulászló | király emelte, de ezt hiteles oklevéllel bizonyítani nem lehet. Budán kelt 1448. május \ 25-én Hunyadi János kormányzó oklevele, amely Cegléd részére vásártartást engedélyez. de ez az oklevél is csak „birtokot” említ.

— Perdöntőnek kellett elfogadni az országbíró 1465. április 24-én kelt oklevelét — mondotta, Pataki Ferenc. — Ebben az oklevélben szerepel Cegléd először hivatalosan, mint mezőváros. Vagyis ilyenformán 1965-ben ünnepelhetné Cegléd ötszázéves évfordulóját annak, hogy oklevélben hivatalosan mezővárosként említették.

A történész ózonban nehezen nyugszik bele a dolgokba. Pataki Ferenc sem nyugodott bele a lzétségtelennek látszó tényba és tovább folytatta kutatását.

— PERDÖNTŐÉN megállapítottam — mondta —, hogy Cegléd a fenti időpontot megelőzően száz évvel előbb lett ■várossá az oppidium kifejezés allcalmazása nélkül. Cegléd magánbirtokból 1358. január 10-én királynői birtok lett. Az új • tulajdonos. Erzsébet királynő kérésére fia. I.

Lajos 1364. május 8-án Visegrádon kelt oldevelében vámkedvezményt ad Ceglédi nek. Ezen oklevél szigorú parancsot ad minden főpapnak, várnagynak, nemesnek, hogy a ceglédiektől sem vízi. se91 szárazföldi vámot behajtani ne merészkedjenek. Az oklevél első sorába,n királynői polgárokról (cives regionales) beszél, ami perdöntő bizonyítéka annak. hogy Cegléd mezőváros volt. A magyar középkorban nem fordult elő. hogy falu hajtott volna királyi vámkedvezményt. tehát ezt a történelmi tényt Cegléd várossá nyilvánításának kell elfogadni. I. Lajos király e megadott vámkedvezményt fontosnak tartotta, bizonyítja az a tény. hogy még abban az évben október 28-án új oklevélben kettős királyi Pécséttel megerősíti.

— HOGY ÉRVELÉSEM helyességét ellenőrizzem, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetéhez fordultam. ahonnan Mekkái László osztályvezető a következőket közölte: „Helyesnek tartom az 1364. évi oklevélhez fűzött magyarázatát-, amennyiben valóban jogosult Cegléd városi létét, ha nem is ezen időponthoz, de ezekhez az évekhez fűzni. Az 1364. évi oklevélben Cegléd lakói már mint „cives ei hospites” (polgárok és telepesek) szereveinek. tehát a város kifejezés alkalmazása nélkül is nyilvánvalóan mezővárosról van szó. A vámkedvezmény megadása egyik legfontosabb ismérve a városi létnek. Ezért nem ‘Járunk messze az igazsáotól, ha Cegléd, városi létét az 1364. évhez kötjük.”

— Kutatásomat ezzel be is fejeztem és örömmel jelenthetem illetékes helyen, hogy két év múlva ioaosan ünnepelhetjük Cegléd várossá nyilvánításának hatszázéves évfordulóját.

R. K.

Dósai Ferenc elvtárs a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat esztergályosa. Szerény, munkáját becsületesen ellátó, fiatal elvtárs. Egy évvel ezelőtt a vezetőség-új,ja választó taggyűlésen a pártszervezet szervező titkárának választották meg. Pártmcgbizatásának nagy lendülettel igyekszik «eleget tenni. Az ő munkája is hozzájárult ahhoz, hogy á pártszervezet munkája javult. Sokat foglalkozik az üzem dolgozóival, azok problémáival és ahol erre mód van, segít.

Varga Fcrencné a Szeszipari Vállalat dolgozója. Ö az alapszervezet párttitkára. Nem régen végzi ezt a feladatot. Nagy gonddal és lelkesedéssel fogott hozzá a munkájához. Az üzemben sok asszony dolgozik. Ö maga is családanya, és az üzemi, valamint a pártmunka mellett hozzátartozói ellátásáról is gondoskodnia kell. Ezért tapasztalatból ismeri és megérti dolgozó nőtársai nehézségeit, problémáit. Segítőén, barátian foglalkozik az emberekkel. Komoly része van abban, hogy az üzemben egyre javul a termelés, emelkedik a termelékenység.

Sági Ferenc elvtárs a gimnázium tanára. Felesége ugyancsak pedagógus. Mindketten olyan munkaterületen dolgoznak, amely igen felelősségteljes, hiszen a jövő nemzedékét nevelik. Sági elvtárs azonban nemcsak a hivatalos tanítási idő alatt végzi e megtisztelő feladatot. Évek óta kiváló munkát végzett a KISZ-ben a városi KISZ vb-ben. A párttól kapott megbízatása alapján lett egy évvel ezelőtt a pedagógusszakszerve^et titkára. Űj munkaterületen is fáradhatatlan

Tóth János elvtárs néhány évvel ezelőtt még Kanadában élt. Ott ismerkedett meg kapitalista körülmények között a munkásmozgalommal. Hazájába visszatérve teljes lendülettel vetette bele magát a munkába. A Dózsa Népe Tsz tagjaként kiválóan dolgozik. Mint munkásőr is becsületesen megállja a helyét. Nagy gondot fordít továbbképzésére. Jelenleg a marxizmus—leninizmus esti egyetem másodéves hallgatója. Szerény, csendes elvtárs, a munkában azonban mindig előljár. Megillette öt a párttagság bizalma, méltán fogja képviselni alapszervezetét a küldött- értekezleten

A kommunisták bizalmából

azt a mondatot keresem a dolgozatban, amelyik arról tanúskodik, hogy tanulóim szeretik-e vágy csak tanulják a magyar nyelvet és irodalmat.

— Az órákon öröm nézni a sok csillogó arcot olyankor, amikor egy-egy irodalmi remekművet, prózát vagy verset élményszerűen mutatok be. Tapasztalatom szerint a Földváry Károly iskola tanulói szeretik a modern irodalmat. A kötelező olvasmányokon kívül vagy számmal szaporítják az olvasómozgalom tagjait.

Azt már az iskola igazgatójától, Kovács Andrástól tudjuk meg, hogy Kóbor Ervinné a könyvtárosi megbízatást is vállalta. Mint könyvtáros, bármikor szívesen a gyermekek rendelkezésére áll. Irányítja, fejleszti a gyermekek• b-od<flmi érzékét. Tevékenyen hozzájárul ahhoz, hogy a Földváry Károly iskola tanulói megismerjék, megszeressék a magyar és a világirodalom legszebb gyöngyszemeit.

— Oktober 10-én, szerdán Cegléden az országos múzeumi hónap keretében Nyújtó Ferenc, a Duna—Tisza közi Kísérleti Intézet igazgatója „A homoki kultúra és Cegléd” címmel tart érdekesnek ígérkező előadást. Ugyanezen a napon lehet utoljára megtekinteni a Risorgimento emlékkiállítást.

— Az abonyi Kinizsi Étteremben vendégszerepeinek október 10-én Solti Károly és Kovács Apollónia énekművészek. Az este hét órakor kezdődő műsorhoz a Kinizsi Étterem vezetősége válogatott ételeket és italokat biztosít vendégei számára.

— A járás termelőszövetkezeteiben a vetőszántás terve 25 339 katasztrális hold. Ebből eddig 14 455 holdat szárítottak fel, ami 72,8 százaléknak felel- meg.

— A Pest megyei KISZÖV kisipari termékeket bemutató kiállításán Vácon a ceglédi FÉNYSZÖV müvészfotókkal és fehér-fekete portré-felvételekkel szerepelt.

— Hagyomány a Május 1. Ruhagyárban a termelőszövetkezetek őszi betakarításában való részvétel. Az idén a Kossuth Termelőszövetkezetben mintegy kétszáz ruhagyári dolgozó vesz rés?t folyamatosan a cukorrépa-betakarításban a gazdaság 4-es üzemegységében.

— Jelenleg a járás termelő- szövetkezeteiben 85 szárítógép üzemel, ebből 55 két műszakban végzi munkáját, ezenkívül még 86 vetőgép dolgozik.

— Hétfőn délután 5 órakor indul a Május 1. Ruhagyár ceglédi telepén a munkásakadémia. Az első előadás előadója dr. Szőnyi Jenő, a köz- gazdasági egyetem tanára. Az előadás címe: A KGST létrehozásának oka, szerepe és jelentősége és a ruhaipar feladatai a KGST keretében.

— Benke Lajosné prszág- gyűlési képviselő október 9-én, kedden délelőtt 9—12 óráig fogadónapot tart a városi tanács vb termében (I. em. 11.). Kérjük a választókat, hogy nevezett időpontban panaszaikkal. kéréseikkel és javaslataikkal keressék fel Benke Lajosné-országgyűlési képviselőt.

— A Ceglédi Vasutas megyei első osztályú férfi és női asztalitenisz csapatai ma a Nagykőrösi Kinizsi csapataival mérkőznek.

Négy fénykép, négy név a megválasztott 186 küldött közül. A négy elvtárs élete és tevékenysége is bizonyítja azonban a kommunisták erőfeszítéseit a szebb és jobb életért. Munkájúk sikerrel fog járni, hiszen élvezik a nép támogatását és szere- tetét.

(Foto: Opauszky)

TIZENNYOLC ÉV UTÁN...

Néhány héttel ezelőtt cikket írtunk, amelyben elmondottuk Lucz Miska szomorú sorsát. A fiú, aki államunk nagylelkűségéből, mint állami gondozott derék fiatalemberré serdült, nem találkozott emberemlékezet óta az édesanyjával.

A véletlen következtében Cegléden vendégeskedett és vendéglátóinak elmondotta,

Rossz tanácsadó az ital

Felfüggesztett börtönbüntetést kapott az albertirsai TUZEP-telep tolvaja

hogy Cegléden született és nagyon szeretné tudni, ki volt az édesanyja, él-e. hal-e. Nosza, megindult a nyomozás. A vendéglátókon kívül részt vett benne a városi tanács gyámügyi előadója, az anyakönyvi hivatal vezetője és Lucz Miska Ceglédről már édesanyja címével tért vissza a szegedi kollégiumba.

Az élet tovább gombolyítja a fonalat. Miska az .első va* sárnap délután levelet írt Zsigmond Pálnénak Budapestre. A válasz egy percet sem késett. Sőt, azóta már négy levél is érkezett Miska címére, a legutolsóban már a találkozót is megbeszélték.

Hogy Miska milyen boldog, arra talán csak egy tényt: tegnap levelet hozott a posta 'a fiatalember ceglédi ismerőseinek a címére. A levélben Miska elküldte édesanyja leveleit. Lehetetlen meghatottság nélkül olvasni a meleg sorokat, amelyek között szerényen megbújik az a köszönet, amely a társadalmi segítséget illeti, amelynek segítségével Lucz Miska tizennyolc év után megtalálta édesanyját.

Négy párttag, négy egyszerű ember. A városban munkahelyükön becsülik, szeretik, tisztelik őket. E megbecsülés nyilvánult meg a pártszervezet tagsága részéről is, mikor a küldöttválasztó taggyűlésen azt a megtisztelő megbízatást adta számukra, hogy a városi pártértekezleten küldöttkén alapszervezetüket képviseljék.

A tanári szoba mélyén a nyolcadik osztályos tanulók dolgozatainak javításában mélyedet el Kóbor Ervinné tanárnő, amikor a fényképezőgép leneséjét reá irányítottuk.

— Milyen érzés a magyar dolgozatok javítása ?

— A dolgozatok sokmindenre feleletet adnak — hangzik a válasz. — A formai kifejező készség, a helyesírási szabályok, a tanult anyag ismeretén kívül én mindig

Ruhanemű javítás, készítés

Vállalunk: férfi (ne eallé- rozását. férfiing varrást, Ingkabátok készítését női fehérneműt, tűző. melltartó, gyermeknihák alakítások, fordítások Mindennemű férfi, női ruhát. Kabátok készítését. sa)At és hozott anyaaból

Ceglédi Ruhaipart vállalat. Szabadság tér 3. sz.

rúak közreműködésével hasábfát lopott a telepről olyanformán, hogy a fát a kerítéshez készítette, a késő esti órákban a kerítés alatt kihúzta, majd taligán elszállította. A lopott fát Ualmágyi Istvánná és Papp Mária albertirsai lakosoknak adta el elég borsos áron.

Több tanú meghallgatása után a ceglédi járásbíróság büntető tanácsa négyhónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

Szabó István albertirsai lakos nem vetette meg az italt. Az albertirsai TÜZÉP-telepen dolgozott, mint alkalmi munkás és a mindennapi fröccs érdekében még félre is lépett. A betonkútgyűrű készítésben dolgozott és egy alkalommal kocsira tett egy. kútgyűrűt, azt gondosán letakarta szalmával, kivitte a telepről. A lopott holmit 80 forintért eladta Sipka Józsefnek.

Az év februárjában Pánczél József és Gér István kisko-