Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-12 / 239. szám

ft HOKOBeVIDÉEE A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA. • IV. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM 1962. OKTÓBER 12, PÉNTEK A PÁRTÉRTEKEZLET ANYAGÁBÓL: Kevesebb növényféleséget kell termelni — de nagyobb mennyiségben és olcsóbban A növénytermelés terén a nagy aszály, a szétszórt kis- parcella ellenére már az át­szervezés utáni első évben is értünk el bizonyos eredményt. 1962-re kialakítottuk a nagy­üzemi táblákat. Eredménye­sen halad a tsz-ek géppel va­ló ellátása. 1959-ben alig 5—6, ma viszont 74 darab traktorunk van. A szakembe­rek egyre jobban kezdik meg­érteni és alkalmazni az új agrotechnikai eljárásokat. 1959-ben 16 515 holdról be­takarítottunk 1316 vagon, 1961. évben 13 562 holdról 1084 vagon kenyérgabonát, az átlagtermés mind a két esetben 7,9 mázsa volt. A kenyérgabona vetésterületét jelentősen csökkentettük, a termésátlagok nem nö­vekedtek. Ennek oka, hogy az őszi ve­tést későn fejeztük be. nem biztosítjuk a jó magágyat, a kellő tőszámot. A VIII. kong­resszus irányelvei célul tű­zik ki, hogy az ország ke­nyérszükségletét a saját ter­melésünkből fedezzük. E cél elérése érdekében a tudo­mány segítségével, a tarta­lékok feltárásával» az új agrotechnika alkalmazásával növeljük a kenyérgabona át­lagtermését. A kapáskultúrák termelé­sének alakulását nagyban befolyásolja az időben és kel­lő minőségben való megmű­velésük. A rossz időjárás, a rossz munkaszervezés, az anyagi érdekeltség hiánya kihatott a kapás kultúrálj ter­mésátlagainak csökkenésére. 1959-ben 10,6 mázsa kukori­cát, 46,9 mázsa burgonyát, 1981-ben 8,4 mázsa kukoricát, 31,5 mázsa burgonyát termel­tünk holdanként. A járási vb. a tapasztalatok alapján megtárgyalta az anyagi ösztönzés elő­segítése terén levő tennivalókat. Eb­ben a gazdasági évben a kertészetben 40—60 százalék­ban, a többi kapás terüle­ten — 2 tsz kivételével — a nádudvari módszert alkal­mazták. Az anyagi érdekelt­ség biztosítása kihatott a növényápolási munkák idő­ben és jó minőségben való elvégzésére. Nincs elgyomo­sodott és megműveletlen te­rület a járásunkban. Az anyagi érdekeltség el­vét a jövőben is alkalmaz­ni fogjuk, de ki kell dol­gozni egy olyan jövedelem- elosztási módszert, amely az anyagi érdekeltség -elvén alapszik, ugyanakkor köti a tagot, hogy a vállalás mellett bizo­nyos munkálatokat mun­kaegységben elvégezzen. A VIII. pártkongresszus ; irányelvei kimondják, hogy az elkövetkezendő időben a fő feladat a mezőgazdaság megszilárdítása, a termésho­zamok növelése. E cél el­érése érdekében fokozni kell a tsz-ek gépesítését, jobban ki kell használni a tsz-ek és a gépállomás meglévő gépeit, meg kell követelni a mun­kák minőségét és időben való elvégzését.. Fokoznunk kell a talajerő utánpótlását, a jelenlegi 15 százalékos trá- gyázási forgóról át kell tér­ni a 25 százalékos forgóra. Minél nagyobb területen kell alkalmazni a zöldtrágyázást. Minden tsz törekedjen arra, hogy saját maga termelje meg vetőmag­szükségletét. MEGKEZDŐDÖTT A SERTÉSTELEP ÉPÍTKEZÉSE A FÖLDVÁRY-TANYÁN Monor és Monori-erdő kö­zött körülbelül félúton a Föld" váry-tanyán járunk, ahol az előzetes hírek szerint a kör­nyékbeli tsz-ek összefogásával sertéshizlaló telep fog létesül­ni. Maga a tanya egy na­gyobb ház — a tanyaiak úgy mondják, hogy kastély — kö­rülötte négy kisebb lakóház és egy tekintélyes nagyságú magtár. A „kastély” valami­kor szép lehetett, a homlokza­tán zománctábla mutatja, hogy az épületben iskola volt. Az iskola elnéptelenedett, Len­gyelt József pedagógus a csa­ládjával még ott lakik, taníta­ni azonban Monori-erdőre jár... Vagy kétszáz méternyire in­nen, az erdőszélen dolgozó emberek és körülöttük lera­kott építési anyagok jelzik, hogy itt valami épülni fog. Balogh Endre ácsmester veze­tésével Lukács Sándor, Ladá­nyi Mihály né, Morvái József- né. Gulyás András és Szoko- la Károly a kijelölt alapok ár­kait ássák. — Itt fog felépülni — mond­ják — az első 300 befogadó- képességű sertésszállás. A mezőről traktorzúgás hal­latszik. Kettő is járja a soro­kat és hasítja ekevasaival a homokos földet. Nagy Imre, a Kossuth Tsz traktorosa Zetor- jával tarlóhántást végez. — Rendszerint szállítani szoktam — mondja az üvege­zett fülkéjéből kiszállva — pillanatnyilag' nincs szállítani valóm, hát beálltam ide segí­teni. A szomszéd táblában egy MTZ Bokros Károllyal a nyer­gében vetőszántást végez. — Sietni kell — mondják —, hogy mielőbb vetni lehes­sen. A traktorok birodalmán túl, a már messziről pirosló para­dicsomtáblán serény munka folyik. Fekete Mihály brigád­jának tagjai szedik a konzerv­gyár számára a szerződött pa­radicsomot. Rakusz András a tele ládákkal magasan megra­kott fogatával indul az átve­vőhelyre, a nehéz kocsit azon­ban a homokban közös erővel kell megindítani. — A leszerződött 9 vagonnyi paradicsomból eddig már 7 vagonnal leszállítottunk — mondja a brigádvezető — rö­videsen be is fejezzük a sze­dést. Brigádunk 15 hold para­dicsomot, 7 hold uborkát, más- tél hold vöröshagymát, ugyan­ennyi mákot, 2 hold káposz­tát, 8 hold krumplit, 32 hold kukoricát vállalt százalékos alapon. Beszélgetésünk csakhamar röpgyűléssé válik, melyben a paradicsomszedők mind részt vesznek. Kovács Lajosné, Mo- nori Károlyné, Vladár Sándor- né, Fekete Józsefné, özvegy Kovács Jánosné, Kajli Imréné, özvegy Bokros Józsefné, Já- vorszki Lajosné, Bokros Gá- borné, Bagó István, Gulyás János és Paraczka Jánosné egymásnak adják a szót és egyöntetűen arra kémek, ír­juk meg, hogy az elszámolás­sal nincsenek megelégedve, mert az elvégzett munkájuk után az őket megillető száza­lékra nagyon kevés előleget kaptak. Ha nem tévedtek az asszo­nyok, a kalkulációban, mi is indokoltnak tartjuk, hogy a tsz figyelmét az asszonyok pa­naszára fordítsuk. Huszty Károly Jó vetőmaggal, kellő tőszám biztosításával a terméshoza­mok egyik évről a másikra jelentősen növelhetők. Az elkövetkezendő években fel kell számolni a növény­termelés terén lévő szétap­rózottságot. Ma tsz-eink igen sokféle növényt termelnek. Tápiósápon 24 féle szántó­földi és 18 . féle kertészeti növényt termelnek. A péteri Rákóczi Tsz-ben 16 féle szán­tóföldi és 19 féle kertészeti növényt termelnek. Ez a szétaprózottság növeli a ter­melés önköltségét, nehezíti a gépek alkalmazását. Felsőbb szerveink segítségével hozzá kell látni és ki kell alakítani gazdaságaink termelési pro­filját. Kevesebb növényíé- leséget, nagyobb mennyiség­ben és főleg olcsóbban kell termelnünk. KÉPEK A MENDEI LENIN TSZ-BŐL w Balra: Megérkezés a mun­kából (Török Mihályné, Török Józsefné, Lilik Pálné, Sipos Ferenc). Lent: Részesedés-mérés (Vi­rág Gizella és Hajdú Miíhály). (Fotó: Kútvölgyi) „Szívet cseréljen az, ki hazát cserél.. Vannak eseték, vannak érzések, amit közönséges halandó ember szavakkal kifejezni nem képes. Ilyenkor segítségül kell !_ hívni a halhatatlanolcat. Azt, amiről most szólni kívánok egyetlen szóval ki lehet fejezni, s az a „hazaszeretet”. Az a monori idős néni — nem tudom a nevét, de nem is fontos — nevezzük Árki néninek, aki Kanadába távozott leá­nya után, elment új hazát keresni. Mindössze 20 hónapig bírta ki csak az idegen levegőt, az idegen nyelvet, számára új szo- kásdkat és 20 hónapig vívódott, vágyódott, míg végre megérle­lődött szívében az elhatározás, hogy fájó szívét csak úgy tudja meggyógyítani, ha visszatér az óhazába, s ahogy kiment, repü­lőgéppel, úgy jött vissza. Ú, ti idegenbe szakadt magyarok, akik könnyelműen el­hagytátok hazátokat, vajon tudtatok-e szívet cserélni, vajon érzitek-e álmatlan éjszakákon azt. amit Árki néni érzett, akit hazahívott az óhaza, a kis falu, az akáclombos utca. Tudjátok-e, érzitek-e, hogy az az emésztő láz, ami elállja sziveteket, telketeket, megfoszt munlcakedvetektől. az nem más mint honvágy, mint hazaszeretet, hogy abból kigyógyulni csak itthon lehet. Rimaszécsi Ferdinándné, (Monor, Kossuth Lajos utca 68.) Egy bátor asszony Dénes Józsefné ellenőrző- bizottsági-tag a vecsési Zöld Mező Tsz-ben. Ez a megbízatás tényleg reá is illik, mert igazi közösségi szeretettel végzi el a munkáját. Október 2-án el­lenőrző munkára lett irányít­va Kiss Józsi bácsival, de munkatársát soron kívül ten­geri őrzéshez küldték. Dénesné a részére megjelölt helyre kiment a zöldségföld­re. Ott négy személyt látott két csoportban, amint jöttek a földről. Megállásra szólította fel őket, ketten a sötétben el­menekültek, de Kuglis Mihályt és feleségét lefogta 15 kiló zöldséggel és 5 kiló répával. A nevezettek harcba szálltak Dé- neSnével, a bűnjelt el akarták venni tőle, de nem bírták, csak egy karkosárban vittek el egy keveset. Dénesné ekkor Miért nem a Monori Szolgáltató Községi és járási szinten na­gyon sokat foglalkoznak azzal a problémával tanácsaink, hogy a lakosság igényeinek megfelelő javítószolgálatot biz­tosítsanak. A ktsz-eket és ma­gán kisiparosokat is foglal­koztatja e kérdés, hogy dolgo­zóinak megfelelő munkát és ezen keresztül becsületes ke­resetet tudjanak biztosítani. Azonban e helyes, kétirányú törekvést jelenleg ezeken a te­rületeken dolgozó egyes szak­emberek a következő módszer­rel „segítik” elő: október 10- én a Járási Szolgáltató Ktsz­cselhez folyamodott, azt mond­ta, hogy itt vannak az önkén­tes rendőrök. Helyzetüket re­ménytelennek látva a tettesek elmentek és Dénesné kerék­párjával a sötétben egyedül, a falutól 3 kilométernyi távol­ságról behozta a bűnjelet és igazolást. Ilyen az igazi ellenőrző bi­zottsági-tag, aki minden ere­jével, ha kell még a testi ép­ségének a veszélyeztetésével is megvédi a közös vagyont. Ügy véli a vezetőség, hogy Dé- nesnétől a férfiak is példát vehetnének. A tettesek meg­kapják a méltó elmarasztalást. Dénesnének meg ezúton is megköszönjük önfeláldozó munkáját. Zöld Mező Tsz vezetősége, Vecsés javíttatnak Ktsz-ben a dolgozók ? be küldtem aktatáskámat, hogy a zipzárt egy 20 centis darabon varrják hozzá az ak­tatáskához. Ezt varrógéppel 1 perc alatt végre is hajtották és fizettem érte 6 forintot. Az a véleményem, hogy ilyen javítási árral nem vonz­zák, hanem taszítják a lakos­ságot. Az e területen dolgozó vezetők miért engednek meg ilyen, vagy ehhez hasonló tu­datos vagy tudatlan „népsze­rűsítő” magatartást? Kozák Sándor Monor, Madách utca 3. Az ecseri tűzoltók munkájáról Az 1800 órából álló társa­dalmi munkából amit 28 tűz­oltó vállalt, a felét már le­dolgoztuk. Pártunk VIII. kong­resszusa tiszteletére 4 raj ok­tatását kezdtük meg soron kí­vül: 1 felnőtt, 1 ifjúsági és 2 úttörő rajnak. Az úttörők ré­szére 16 inget és 16 pilóta­sapkát készíttetett a testület amit részben már ki is osztot­tunk. Az ifjak kedve nagy és sokat Ígérő. Ugyancsak a kongresszus tiszteletére határidő előtt ej­tettük meg a lakóházak és középületek tűzrendészeti el­lenőrzését, összesen 516 épület, ben. A lomtalanítás alkalmá­val néhány kisebb szabályta­lanságot találtak a területi felelősök, itt a határidő letel­tével újbóli ellenőrzést tar­tunk. A tsz-ben sajnos semmi sincs betartva az előírt tűz­rendészeti szabályokból. Már azt is megtettük, hogy egy hé­tig takarítottak ott a terület ifjai, de újból minden slam- pos. Kádakat hordtunk ki az exponáltabb helyekre, meg- hordtuk vízzel, éz történt 2—3 héttel ezelőtt, ma nemcsak vi­zet — de kádat sem találunk. A fent jelzett kiképzések folynak, az ifjúságnak hétfőn és pénteken 17—19 óráig, a felnőtteknek pedig vasárnap reggel van gyakorlata külön­böző időben. Dicséretet érde­melnek munkájuk után idős Ohanyal, ifjú Ohanyal, Mazur Ferenc, Zsilinszki Ferenc, Szentesi János, idős T. Sztan- csik József területfelelősök és Urbán Pál területi elnök. Fazekas Ferenc szds. tűzoltóparancsnok, Ecscr Olvasóink írják : a hazaszeretetről, a közös vagyon védelméről, a szolgáltatásokról, a tűzvédelemről, a „tárgyilagosságról" Válasz egy „tárgyilagos" sporttudósításra Az Ecseri KSK vezetősége és játékosgárőája felháborodottan utasítja vissza a Monor és Vidéke 1962. október 3-i számában mer* czel név alatt „Labdarúgás, vagy pankráció” címen megjelent cikk rágalmait és valótlan állításait. A cikk tárháza a félrevezető megállapításoknak, erősen szub­jektív a gólképtelen maglódi csa­tárok játékának felértékelésében. Az ellenőr szerint is jogos 11-es megítélése után például csak a maglódi közönség rohant be a pá­lyára, hiszen elképzelhetetlen len­ne. hogy ecseri szurkoló igyekez­zen meggátolni a javunkra meg­adott ll-es berúgását. Teljesen rosszindulatú és valót­lan a cikk azon állítása, hogy ez­után a mérkőzés bokszmérkőzéssé alakult át, hogy általában Ecser volt a sportszerűtlenségben a kez­deményező. hogy a bíró a magló­di támadásokat les címén mindig lefújta, még a második gól leírá­sa sem a tényeknek megfelelően történt. Ezzel szemben a tények: bokszmérkőzés a pályán játék közben nem történhetett. mivel azt a játékvezető feltétlenül kiál­lítással torolta volna meg, a bí­ró helyesen alkalmazta a lesitéle- teket az aránylag kevés és vérsze­gény maglódi támadással szem­ben. A cikk beállításával ellen­tétben. csodálatosan, a mérkőzést félbeszakító rendzavarások min­dig a gólok megszületésekor, vagy utána történtek, nem vitás, hogy a maglódi elfogult szurkolók ré­széről. Meg kell jegyeznünk azt is. hogy íi? ecseri gárda második és harmadik gólja ritkán látott szép akció befejezéseként született, a gólok védhetetlenek voltak, ki nem védésükért a maglódi kapus nem hibáztatható. Valótlan állítás az is. hogy a maglódi Holkót ecseri közön­ség a pályáról kihúzta és bántal­mazta volna. Ezzel szemben a tény az volt. hogy Holkót a já­tékvezető játék közbeni szabály­talanságokért két ízben figyelmez­tette, a harmadik gólnál pedig 5 volt az, aki a maglódi közönsé­get behívta a pályára, azzal a szándékkal, hogy a mérkőzés így félbeszakadjon. Még ekkor sem keletkezett a pályán ,,pankráció”. mivel a rendezőgárda a rendet a nehéz körülmények között is fa maglódi több száz nézővel szem­ben is) az előírt időn belül min­dig helyre tudta állítani és a já­tékvezető a mérkőzést szabálysze­rűen levezette. A rendezőség igénybevételével több maglódi né­zőt igazoltattunk, akik ellen szán­dékos botrányokozásért eljárást indítunk. Végül sajnálattal szereztünk tu­domást arról, hogy a mérkőzés után a pályánkon levő öltözőajtót és a taccszászlók rúdjait ismeret­len tettesek (nyilván nem ecset­ek) betörték, illetve*, megrongál­ták. ' A mérkőzés alatt és után tör­tént sportszerűtlenségekért az elkö­vetőkkel szemben ez úton is fe1- hábo^odásunkat feiezzük ki. de el­ítéljük azokat a tényeket nélkülö­ző. sportbarátságot egyáltalán nem építő felelőtlen kijelentéseket, me­lyeket (merczel) cikkíró tett a saj­tóorgánumon keresztül. Sporttársi üdvözlettel: Ecseri Községi Sportkör vezetősége A SZERKESZTŐ MEGJEGYZÉSE Amint a fenti „tárgyilagos” vá­laszból kiderül, a szóbanforgó mérkőzést az ecseriek feh^r lilio­mot szorongatva nézték végig, s angyali ártatlansággal tűrték a vértanúságot, amelyet a maglódink rájuk zúdítottak. Ha egy-két szót talált volna az ecseri sportkör ve­zetősége önkritika gvakorlására is., sokkal hitelesebb lett volna a fenti levél. így csak arra ió. hogv fejcsóválva megmosolyogjuk s megállapítsuk: a szóbanforgó tu­dósítással egyetemben, mindkettő iskolapéldája az elfogultságnak, s a két falu hagyományos „sport* barátságát” mindkettő tovább rontja. Magunk részéről a jövő­ben csak mindkét községtől füg­getlen tudósító híradását fogadjuk el. hasonló esetben. Egy vándormadár arcképe — a személyazonossági igazolványból „kiollózva" Egy hanyagul kezelt, rosszul őrzött személyazonossági iga­zolvány volt a kezemben. Tu­lajdonosa Csík Huba István 18 éves segédmunkás, Batthányi utc„ 1. szám alatti lakos. Az igazolványt 1962. január 22-én adták ki az előző he­lyett, amelyet tulajdonosától bevontak, mert azt erősen megrongálta. Az új igazolvány nyolc hónap alatt betelt, mert gazdája nem akart dolgozni, csupán megtévesztőül munkál­tatását igazolta a hatóságok előtt. Legtöbb helyen meg sem várta, hogy a próbaidő letel­jen, egy-két napon belül kilé­pett és újabb vállalatnál kere­set'- munkát, amelyet nemegy­szer fel sem vett. A munkahelyváltozások ro­vatából kitűnik, hogy 1962. ja­nuár 15-én a II. számú Autó­javító Vállalat alkalmazta. Február 24-én már az Autó Villamossági Felszerelések Gyárának növelte létszámát. Március 20-án onnét is tovább- állt. Következő munkahelyére április 12-én jelentkezett. Az - igazolvány említett rovatából kitűnik, hogy ott a munkát fel sem vette. Április 16-án a Fő­városi Felvonójavítónál vállalt munkát, de a következő na­pon már onnét is kilépett. 17- én a Művelődési Minisztérium­ban kapott munkát, június 25- én azt is megunta. Az Ipari Műszergyárba június 27-én ve­tette fel magát. Pár nap múl­va (július 2-án) onnét is to­vábbélt. Július 7-től a Mező­gazdasági Gépgyárban dolgo­zott — három napig. Ezt kö­vetően tíz napig a 4. számú Építőipari Válldatnak növelte a létszámát. Szeptember 6-an megnősült, 13-án pedig ismét az Autófelszerelések Gyárában helyezkedett el. ahol október 7-ig ténykedett. A nyilvántartásból kitűnik, hogy kifogástalan egészsége és fiatal kora ellenére ez évben összesen csak két hónapot dol­gozott. Róth MAI MŰSOR Mozik Monor: Újra egyedül (széles). VecSÄ«: A nagyváros örömei (szé­les).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom