Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-09 / 236. szám

4 «ST MECtEI \fiirlao 1962. OKTOBER 9, KEDD A fő feladat: a terméshozamok növelése VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Szoros kapcsolat az élettel — Erősödő pártdemokrácia — A monorí járás kommunistáinak tanácskozása Vasárnap tartotta meg egésznapos tanácskozását a monori járás kommunistáinak 160 küldött^. A pártértekezle­ten Radványi Barna e'lndkölt. A tanácskozáson megjelent Kovács Rudolf, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömegszervezetek osztályának munkatársa, valamint Kiss An­tal, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője. Á pártbizottság beszámoló­jának — melyet Guba Pál, a járása pártbizottság titkára ter­jesztett elő — fő erőssége volt, hogy jó néhány olyan elvi kér­dést elemzett alaposan, ame­lyet a pártélet mindennapi gyakorlata vet fel. Ugyanak­kor behatóan foglalkozott mindazokkal a problémákkal, amelyek a járás lakosságát közvetlenül érintik. Ismertette a járás területén levő néhány üzem eredményeit, a kereske­delmi hálózat tevékenységét, az örvendetes kulturális fej­lődést. Elemezte a beszámoló a pártszervek és alapszerve­zetek tevékenységét is. Javult a tömegpolitikai mun­ka, erősödött a pártdemokrá- j cia, emelkedett a párttagság j műveltségi színvonala, a párt- j szervezetek egészségesen fej- : lődtek — állapította meg a | beszámoló. Körültekintően fel- \ mérte a tömegszervezetek és mozgalmak, valamint az ál­lamhatalmi szervek munkáját is. Tekintettel a járás mezőgaz- dasági jellegére, természetsze- ; rűleg formálódó szocialista me­zőgazdaságúi ár kérdéseiről í esett a legtöbb szó a beszámo- 1 lóban és a hozzászólásokban is. Megállapították, hogy középponti kérdés: a ter­méshozamok állandó növe­lése. Ez a kulcsa a tagság jövedel- j me állandó emelésének js. j Jobban kell kihasználni a meglevő gépi erőt, több gon­dot kell fordítani a talajerő | utánpótlására, a növényter­mesztésben meg kell szüntet­ni a szétaprózottságot. Meg j kell szüntetni az állattenyész­tésben mutatkozó hiányosságo­kat: az alacsony állatlétszá­mot, a neru kielégítő termék- hozamot. Meg kell szüntetni ezek okozóit: a férőhely és taikarmányhiányt, meg kell ol­dani a szakemberek és az ál­latgondozók anyagi érdekelt­ségének problémáját. A pártértekezletre a hozzá­szólások szinvonalassága. tar­talmassága és a bátor bíráló szellem volt jellemző. Bírálták a küldöttek a termelőszövet­kezeti tervezések hibáit, a fel­vásárlás és árpolitikánk egyes visszásságait, a ktsz-ek szol­gáltatási tevékenységét, a ter­melőszövetkezeti jövedelem- elosztás hiányosságait. Sok szó esett kulturális életünk prob­lémáiról, nevelési kérdésekről. A vitában négy pedagógus szó­lalt fel. Tetszéssel és együtt­érzéssel fogadta a pártértekez- j let Lenthár Kálmán pilisi tsz- elnök, pártonkívüli meghívott | vendég felszólalását, aki na- j gyón mélyen, emberien ele- [ mezte azt a folyamatot, amely j benne és számos nemrég még j egyénileg gazdálkodó társában j az utóbbi évek folyamán, a i közös gazdálkodás keretében i végbement. A majdnem négyórás vita után — amelyben 15 küldött szólalt fel — á pártbizottság és a revíziós bizottság beszámoló­ját, valamint a határozati ja­vaslatot egyhangúlag elfogad­ták. Ezután megválasztották a megyei pártértekezletre a 35 tagú járási pártbizottságot, a 11 póttagot, a revíziós bizott­ság tagjait, valamint 23 szavazati és egy tanácskozási jogú küldöttet. RENDŐRSÉGI KRÓNIKA Zsebtolvajnő. Mihály Mik- lósné 40 éves, foglalkozás nél­küli, büntetett előéletű nagy­kőrösi asszony péntek délután pénzt emelt ki egy ittas férfi zsebéből. A lopás pillanatában tettenérték, majd őrizetbe vet­ték. Betörés Törökbálinton. Va­sárnapra virradó éjszaka fel­törték az egyik törökbálinti népboltot és onnan tizenkét­ezer forintot emeltek el. Az is­meretlen tettes kézrekerítésé- re a rendőrség erélyes nyomo­zást indított. Lopott és sikkasztott. A múlt héten ismeretlen tettes ellopta Csontos Miklós nagykőrösi la­kos Berva mopedjét. A rend­őrség elfogta N. B. nagykőrö­si születésű, budapesti fiatal­embert, akiről kiderült, hogy már sikkasztás miatt is köröz­ték. Inárcson szombaton ismeret­len tettes feltörte Bobák Ist­ván lakásának ajtaját, s a la­kásból ellopott ruhákat, por­szívót, bőröndöt, mintegy tíz­ezer forint értékben. A nyomo­zás megindult. A szakma ifjú mesterei a Dunakeszi Járműjavítóban rően, bér ez nem követelmé­nye a mozgalomnak, tanfolyamot indítottak a jelentkezett ötvenöt fiatal számára. Annak ellenére, hogy több gyáregységgel rendelkező nagy vállalatról van szó, ez a szám az országos átlagot fi­gyelembe véve meglehetősen magas. Mire a vizsgára került a sor, már nem is voltak eny- nyien. Huszonegy fiatal, ré­szint'a tanfolyam idején mor­zsolódott le. részint pedig a vizsga előtt lépett vissza. Leg­többjüknél az önbizalom csök­kent. Voltak olyanok is, akik a ! tanfolyam elméleti előadása i- ■ nak hallgatása közben jöttek rá arra, hogy szakmailag nem j elég érettek a mester cím el- J nyerésére. Néhányuknál csadá- I di ügyek, másdrányú elfoglalt- : sá° egyéb tanulmányi kötele- ‘ zettség szelepeit a lemorzsoló­dás okaként. i| összesen tehát harmincnégy * fiatal 'került a vizsgabizottság é, hogy számot adjon gya- i korlati és elméleti felkészült­ségéről és ennek nyomán el- í nyerhesse a szakma ifjú mes-; tere címet, a jelvényt és nem ; utolsósorban a magasabb ké-; pesítéssel járó magasabb bért. i A vizsga szigorú volt. j Csupán azért, mert részt vett £ a tanfolyamon, sőt esetleg el- 5 ogadiható mestermunkát ké- J szitett valaki, még nem tett j eleget kötelezettségének. Alá- 't/ posan. minden oldalról vizs- j gáztat.ák az ifjú mesterjelül-^ teket. ; A szigorú vizsga eredmé- ; nyeként huszonegyen nyerték ^ el a szakma ifjú mestere cí- ; met. Négyen arany, hatan '> ezüst, tizenegyen pedig bronz- / jelvényt kaptak. A többiek, te-^ hát tizenhárom jelentkező ^ nem felelt meg a vizsgán. J Ezek a fiatalok sem éreztek / keserűséget a sikertelenség ? miatt. A vizsgabizottság reális £ értékelése megnyugtatta őket ^ és valamennyien úgy döntőt- ; tek, hogy újra részt vésznek a; mozgalomban és az a meggyő-J zodésük, hogy ez az esztendői sem vált kárukra, hiszen so- $ kai tanultak, tapasztaltak ésj az újabb vizsgán bizonyára; helytállnak majd ők is $ í /), vállalat műszakfejlesztési ; alapjából > a vizsgabizottság, J valamint a szakszervezeti bi- / zottság és a KISZ vb javas-^ latára három fiatal lakatost J jutalomban részesítettek. Azt aranyjelvényt szerzett Kecskés í Szilveszter és Lakner Antal. í az ezüstjelvényes Bajkó Mi-í hály társaságában jutalom- J üdülésre a Szovjetunióba utaznak. Említést érdemel még két vizs- í gamunka is. Nagy sikert ara- ‘ tott Pápa József politúrozott dohányzóasztala, valamint az az igelit hegesztőgép, amelyet Morvái Béla és Gyetvai Gyula készítettek. A szakma ifjú mestere moz­galom legújabb tapasztalatai­nak felhasználásával látnak hozzá Dunakeszin is az új tan­folyam megszervezéséhez, amelyen feltételezhetően a ta­valyinál is nagyobb lesz a je­lentkezőik száma. Ügyelni fog­nak most már arra is, mint arról Liptáik Mihály KISZ vb- titkár és Szőnyi Lajos a szak­szervezett bizottság termelési felelőse beszámolt, hogy a le­morzsolódást a minimálisra csökkentsék és a fiataloknak a családi és tanulmányi problé­mák megoldásában olyan se­gítséget nyújtsanak, hogy ilyen ok miatt senki ne maradjon ki a tanfolyamról és senki ne lépjen vissza a vizsgától. T. T. f^qlédi/fíriair^ HAT SZÁZ ESZTENDŐS A VÁROS Pataki Ferenc, az ismert helytörténész, megbízást ka­pott a városi tanács művelő­dési osztályától, hogy végez­zen kutatásokat Cegléd város­sá nyilvánításának időpontja felől. A helytörténész felkeres­te a megye állami levéltárát, majd érdeklődött más fóru­moknál is. Megállapította, hogy 1465. április 24-én egy oklevelet állítottak ki, amely­ben Ceglédet mezővárosnak jelölik. Későbbi kutatásai fo­lyamán kiderült, hogy már ko­rábban, 1364-ben egy Viseg- rádon keltezett királyi oklevél vámkedvezményt nyújt Ceg­lédnek. Ebben szinte perdön­tőén bebizonyosodik, hogy a város jelleg már 1364-ben fennállott. Az adatot a Ma­gyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete is helytállónak minősítette. E szerint két év múlva jogosan megünnepelhetik Cegléd vá­rossá nyilvánításának haitszáz éves jubileumát. ÚJ ÜZEM LÉTESÜL CEGLÉDEN A napokban megtörtént Ceg­léd új üzemének, a hibridku­korica feldolgozónak a hely- kijelölése. Az illetékes szakem­berek megállapodtak abban, hogy a Nagykátai úton, köz­vetlenül a gépállomás mögött nyolc holdon indul meg az építkezés. A szállítás meg­könnyítésére a tervezők kije­lölték az iparvágány útvona­lát is. MÖMDR © Vlöí&fi ROSSZ REKLÁM A monori gyorsbüfében a napokban új sütemény jelent meg. A neve: monori szelet. Ára: egy forint 95 fillér, A tíz­tizenöt centiméter hosszú, lapjaira fektetett nápolyisze­letet csokoládémázzal öntöt­ték nyakon, íze nem valami különös. Az ára annál borso­sabb. Nem szólnának a mono­ri vendégek egy szót sem, ha az újdonság valóban új len­ne: jó ízű, finom. Sajnos azon­ban a monori szelet nem vál­totta be a hozzáfűzött remé­nyeket. Aligha válik a gyors­büfé cukrászatának díszére, mondható jó I még kevésbé I reklámnak. A RUM TETTE... j Budapesten a Garai utca 50. i szám alatti italboltban a ve- j csési Rigler Ferenc (Hámán Kató u. 14.) egy ittas állapot­ban levő nő számára szeszes­italt rendelt. Megbírságolták. — Eszméletét vesztette a ré­szegségtől Babusa István (Ül­lő, Lelkes András u. 45.). A részeg ember huzamos időn keresztül a falu közepén az egyik ház előtt az útmenti árokban horkolt. Öt is meg­bírságolták. 3MEGG YORSEET 3 MXETXU3 HÉT ÁS Október 20-ig a monori já­rás valamennyi tsz-ében sze­retnének elvetni. A szántás­vetés üteme kielégítő. Sajnos a gépek munkáját néhány he­lyen akadályozza az a körül­mény, hogy a vetésre szánt területek nem szabadultak fel mindenütt kellő időben. A monori Kossuth Tsz ötven holdas tábláján szorgalmasan szedig a burgonyát. Szovjet búzát vetnek a helyére. Gom­bán az egyik kukoricatáblán majdnem százan törik a ten­gerit. A negyvennégy holdas táblába olasz búza kerül. Úri­ban is „teljes gőzzel” folyik a területeken a betakarítás. Mendén hiányoznak a gépek, pedig száznegyven hold sza­bad területtel rendelkezik a tsz. Csak a közös gazdaság gépe dolgozik, a gépállomás traktorai állnak. TELI TERVEK A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat téli tervei el­készültek. A program szerint a konzervgyár 1. és 2. telepén, a Ládagyárban és a Faáru­gyárban munkásakadémia elő­adássorozat indul. Az idén fo­kozott figyelmet fordítanak a termelőszövetkezeti akadé­miák előadásaira, amelyeket négy tsz-ben rendeznek meg. A kocséri Űj Élet Tsz-ben a többi között író—olvasó talál­kozóra kerül sor. Veres Péter látogat majd el a közös gaz­daságba. A gimnáziumban szülők iskoláját, a parasztság körében pedig ezüstkalászos gazdatanfolyamokat rendez­nek. „MUNKÁMBAN TOVÁBB « SCHÖNIIERZ ZOLTÁN HALALANAK 20. ÉVFORDULÓJÁRA Számunkra szo­katlan, a galga- györkiek számára viszont hétközna­pi ez a kép, va­sárnapi mértékvé­tel az utcasarkon. A váci Nagy Ká­roly vándorszabó esetenként állítja fel kis székét a főtéren, ott várja a vevőket, a fára akasztott szatyor­ban pedig a porté­ka, férfi bársony- és munkaruhák. Erre profilírozta magát, no és olyan tájjellegű ruhák készítésére, ame­lyet az állami ipar nem állít elő, mert ezek iránt egyre kisebb a kereslet. — Milyen hosz- szú legyen a za­kó? — s Molnár Béla türelmesen állja az „előpró­bál”. Oldalt ma­mája, Molnár Mi- hályné figyeli a műveletet. A szé­ken csak takarva látszik a hozott anyag, a világos­zöld kordbársony. — Ámbár ez nem éppen fiúnak ra­id szín . . . — reitter — tolásával e terület kommunis­tái nehéz helyzetbe kerültek, mert Horthy rendőrsége fő feladatának tekintette az erős felvidéki kommunista mozga­lom felszámolását. Főleg Schönherz Zoltánt szerették volna elfogni, mint az ottani „kommunista mozgalom köz­ponti irányítóját”. Schönherz ekkor már Budapestre jött és itt kapcsolatba lépett a KMP- vel. Illegálisan most már má­sodszor a Szovjetunióba uta­zott, hogy azután még na­gyobb felkészültséggel álljon a tömegpolitikai és pártszer- vezési munka szolgálatába. Most már mint a Központi Bizottság titkára szervezett, írt cikkeket, röplapokat és szervezte az egész országra kiterjedő nagy németellenes, hazafias mozgalmat. Schönherz nemcsak az il­legalitás nehéz és bonyolult viszonyai között volt kiemel­kedő vezetője a magyar nép antifasiszta és függetlenségi mozgalmának, hanem a rend­őrpribékek kezén is nagy ' kommunista hazafihoz méltó­an viselkedett. Pedig a legvá- logatottabb kínzásokkal gyö­törték. Napokig hevert eszmé­letlenül, Összezúzva, étlen- szomjan. A fasiszta pribékek minden brutalitása eredmény­telennek bizonyult. Nem árul­ta el a pártot. Példaadásával erőt és bizalmat öntött azok­ba a letartóztatott elvtársak­ba, akiknek fizikai és erkölcsi erejét szintén próbára telték a fasiszta hóhérok. 1942. szeptember 29-én Hor­thy katonai bírósága elé állí­tották. A zárt tárgyaláson csupán német és magyar ka­tonatisztek és a budapesti né­met követ voltak jelen. Schönherz az igazság erejé­nek tudatában vágta a bírák szemébe: „Nem az a magyar, és nem az a hazafi, aki... százezreket küld halálba az ezer holdak, a nagybankok vé-. delmében, hanem aki megérti és megérzi a nép baját, se­gíteni akar azon, fel akarja emelni a magyar népet.. Bár a katonai bíróság sietve kimondta rá a halálos ítéletet, ö nem tört meg erkölcsileg, mert tudta, hogy mindent megtett, amit a párt rábízott. Családjához intézett búcsúle­velében is ezeknek a gondola­toknak adott kifejezést: „Én nem cselekedhettem máskép­pen, mint ahogy cselekedtem... Ha még egyszer születnék, és újból élnék, akkor sem tudnék másképpen élni.” És az elv­társakhoz intézett búcsúsorai­ban ezt írta: „ ___abban a h itben halok meg, hogy mun­kámban tovább élek.” Október 9-én végezték ki a Margit körúti fegyház udva­rán. Utolsó szavaival a függet­len, szabad, demokratikus Magyaroszágot és a békét él­tette. Dr. Vígh Károly A mosódik világháború időszakában a Kommunisták Magyarországi Pártja fokozott erőfeszítéseket tett, hogy a Komintern VII. kongresszusa alapján 1936 után kidolgozott antifasiszta népfrontoo’.itika jegyében végezze tömegpoliti­kai és pártszervező munkáját. Ennek szellemében jelent meg a Népszava 1941. évi ka­rácsonyi száma és 1942 folya­mán ez vezette a pártot azok­ban az akciókban, amelyek a függetlenségi mozgalom to­vábbfejlesztésére, a nemzet összes hazafias és demokrati­kus erőinek egyesítésére irá­nyultak. Ennek a kommunisták által vezetett felelősségteljes nem­zetmentő munkának volt egyik legkiválóbb harcosa Schönherz Zoltán,, a KMP függetlenségi bizottsága vezetője, a Közpon­ti Bizottság titkára. Schönherz Zoltán 1905-ben született Kassán, értelmiségi családból. Középiskoláinak el­végzése után 1925-ben a brün- ni műegyetem mérnöki kará­ra iratkozott és bekapcsolód­va a demokratikus ifjúsági mozgalmakba, hamarosan nép­szerű ifjúsági vezető lesz, majd a Csehszlovák Kommu­nista Párt tagjaként tér vissza Kassára. 1934 után már mint az Ifjúsági Szövetség titkára dolgozik, többször letartóztat­ják és börtönbe kerül. Kassa és a Felvidék egy ré­szének Magyarországhoz csa­A KISZ Központi Bizottság I által kezdeményezett „szakma | ifjú mestere” mozgalom az : évek során egyre gazdagabb tapasztalatokkal rendelkezik. A fiatal mesterek legsikerül- j tebb munkáiból már két ízben ] is országos kiállítást rendeztek Budapesten. Ezek a kiállítások, ha nem is nyújtottak teljes képet a mozgalomról, és nem is számoltak be részletesen va­lamennyi ipari üzem ifjú mes- ; tereinek munkájáról, mégis I ízelítőt adtak az ifjúmunkások szakképzettségéből. A Dunakeszi Járműjavító üzemi vállalatnál ugyancsak figyelembe vették és felhasz- ; nálták az elmúlt év tapaszta- j latait, Legutóbb kellő körülte- ] kintóssel és szervező munká- j val vették számba azokat, akik j részt kívántak venni a mozga- j lomban. A korábbiaktól élté- • Mértékvétel - az utcasarkon

Next

/
Oldalképek
Tartalom