Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-09 / 236. szám

1962. OKTOBER 9, KEDD rear WEG vei sMMm Nagykőrös fejlődése a városi pártértekezlet tükrében Nagykőrös város kommu­nistái az Arany János Kul- túrotthonban tartották meg a pártkongresszus előtti ér­tekezletet, amely nagyszerű fóruma volt a végzett munka és a soron következő feladatok megtárgyalására. Mi jellemezte ezt a tanács­kozást? 1. Élénk, polemikus vita­szellem. 2. Bátor bírálat, és sok ön­kritika. 3. Számos ésszerű javaslat. A városi pártbizottság be­számolója — amelyet Takács Jenő, a pártbizottság titkára ismertetett — valóbán a döntő kérdéseket ragadta meg. Reá­lis és őszinte volt az a kép, melyet a pártértekezlet elé terjesztettek. Végigvonult a beszámo­lón minden lényeges ipa­ri, mezőgazdasági, társa­dalmi és pártpolitikai kérdés. Helyesen és élesen mutat­tak rá: nem tárgyilagosak, rosszindulatúnk azok. akik azt hangoztatják, hogy Nagy­körös város nem fejlődik megfelelően. A beszámoló sokoldalúan, számokkal, té­nyekkel bizonyította ennek ellenkezőjét. Mekkora prob­léma volt ebben a város­ban a munkaerő-kérdés! S jelenleg az iparban foglal­koztatottak száma csaknem eléri az ötezret, az utóbbi három esztendőben 39 száza­lékos növekedést értek el. A termelőszövetkezetekben még igen-igen sok a tennivaló, ja­vítanivaló, ám az mégis csak tény, hogy az összvagyon 1959-ben 25 861000 forint volt, most pedig 76 865 000 forint. a tsz-tagok jövedelme pe­dig az 1959-es 5 millió­ról, 1960-ban 24 millióra emelkedett, s jelenleg,-is ,g_ Súlyos* aszály és más objektív okok elle­nére 22 millió forint. Egy pártonkívüli felszólalása A pártértekezlet megjelöl­te a további utat, melyet a város kommunistáinak kö­vetni kell. Tartsa meg a város zöldségtermelő arcula­tát, fejlesszék tovább a ha­gyományos szőlő- és gyü­mölcskultúrát. A felszólalások rendkívül sokoldalúan elemzték a vá­rosi problémák lényegét. Szó esett a városi tanács munká­ja mellett a MÁV-ról, a bí­róságról, a dolgozó nők hely­zetéről, a KISZ-ről és sok minden másról. Nagy figye­lem kísérte a pártonkívüli S. Hegedűs Lászlónak, a Pe­tőfi Tsz főagronómusának jelentős felszólalását. Nagy szaktudással, szeretettel is­mertette elgondolásait a me­zőgazdaság további fejlesz­tésére. Olyan természetesen, magától értetődően beszélt a városi kommunisták legfon­tosabb értekezlétén, ami ön­magában is mutatta, hogy Nagykőrösön milyen sokat leltek a párttagok és párton- kívüliek egységbe forrasztása érdekében. Fontos problé­mák sorát vetette fel Kovács Sándor, a Nagykőrösi Kon­zervgyár . igazgatója. Vázolta a gyár és a termelő- szövetkezetek kaipcsolatának ma még fennálló nehézségeit. A helyi szeszfőzde ügyében bí­rálta a megyei tanács bürokra­tikus ügyintézését. A felszólalók azonban nem­csak bíráltak, javasolták, de panaszkodtak is. Éppen ez­zel kezdte felszólalásét Hor­váth András, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága póttagja, a megyei pártbizottság első tit­kára. Nagykőrös város ország- gyű'ésd képviselője. Horváth András: a kommunisták jó úton haladnak Nagy derültséget keltettek szavai, amikor kijelentette: — Az embernek szinte örül a szí­ve, hogy maguk mennyit tud­nak panaszkodni Kevés a munkaerő, kevés az iskola, szűk a pályaudvar. Volt idő, amikor minden sök volt ebben a városban. Amikor három fillérért vették át a parasztok­tól a burgonyát, amikor úgy­szólván nem volt lakóház, aho­vá ki ne lett volna írva: la­kás kiadó. A mai nehézségek növekedésünk nehézségei, amelyekkel azonban szembe­nézünk és igyekszünk azokat minél szőkébbre szorítani. Megállapította • Horváth András, hogy a nagykőrösi kommunisták jó úton halad­nak, jó politikai munkát vé­geznek, értik a politikát, ugyanakkor nem lehet ilyen pozitívan értékelni azt a tevé­kenységüket. amely a gazdasá­gi kérdések elvi irányításában mutatkozik meg. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy még jobban kapcsolják be a becsületes, tettre kész pártonkívüli szakembere­ket a gazdasági élet felvi­rágoztatásába. A leglényegesebb tennivalójuk a kommunistáknak — mon­dotta nagy egyetértés közepet­te —, az emberekkel való ál- lándó törődés. Ezen a téren ér­tünk el eredményeket, de még igen sok a feladat. Rengeteg még a népet sújtó bürokrácia, sokszor egyesek megfeledkez­nek arról, hogy a nép szolgá­lata a kötelességük. S éppen ezen a téren tehetnek sokkal többet a kommunisták. A választások után az újon­nan megválasztott pártbizott­ság nevében Takács Jenő tit­kár egy mondatban így jelle­mezte a vasárnapi tanácsko­zást: — Komoly munkaértekezlet volt.. . S ebben mindenki egyetér­tett. (B) A KÖVETKEZŐ LÉPÉS: mielőbb kerüljön földbe a kenyérgabona - fejeződjön be a mélyszántás NAGY HOZZÁÉRTÉSSEL, MÉLY FELELŐSSÉGÉRZETTEL Vasárnap. Dabason, a já­rási kultúrotthonban tartot­ták pártértekezletüket a da- basi járás kommunistái. Száz­huszonhat szavazati és ti­zenkét tanácskozási jogú kül­dött, továbbá húsz meghí­vott pártonkívüli vendég előtt Hegyvári Ferenc elv­társ, a járási pártbizottság titkára mondotta el a párt- bizottság beszámolóját. A pártértekezleten részt vett Házi Árpád elvtárs. a megyei pártbizottság osztályvezetője és Nagy András elvtárs, az MSZMP KB párt- és tömeg­szervezeti osztályának mun­katársa. A külpolitikai és a belpo­litikai helyzet értékelése után, a járási pártbizottság beszámolója mélyrehatóan elemezte a járás fejlődésében a leg­utóbbi három esztendőben végbement változást. Legdöntőbb, hogy ez időszak alatt a kommunisták segít­ségével a dolgozó parasztok a szövetkezeti gazdálkodást választották. A szántóterület 95,87 százalékán termelőszö­vetkezetek és termelőszövet­kezeti csoportok gazdálkod­nak. A dabasi járás lakosságá­nak többsége mezőgazdálko­dással foglalkozik — mind­össze három kisebb jelentő­ségű üzem van — így a beszámoló is leginkább a szövetkezeti parasztság mun­kájával, életével, a gazdálko­dás legfontosabb problémái­val foglalkozott. Megállapí­totta, hogy a termelőszövetkezetek nagy lépést tettek a fej­lődés útján. Az állóeszköz értéke duplá­jára emelkedett a szövetke­zeti gazdaságokban, a tiszta vagyon pedig a 11,2 millió forintról 30,2 millió forintra. Emelkedett a termelőszövet­kezetekben a termésátlag, nőtt a tagság jövedelme. Kü­lönösen a zöldség- és a gyü­mölcs termelésében tudnak szép eredményt felmutatni, de az állattenyésztésben el­maradás mutatkozik. Amint a beszámoló hangsúlyozta, a szövetkezeti parasztság bízik a pártban, többségük ma már a nagyüzemiben látja'jö­vőjét. Az egyre fokozódó bi­zalomnak köszönhető az el­ért eredmény is. A kommunisták az eltelt időszakban a fejlődés élvo­nalában meneteltek ezzel, elnyerték a, szövetkezeti pa­rasztok bizalmát. Noha egy-egy időszak­ban téves nézetek kaptak lábra, hibák is akadályoz­ták a fejlődést, de a ne­hézségeken mindig úrrá lettek. A párt következetes politi­kája segítette ebben a falusi kommunistákat, a járási párt- bizottságot (m. s.) A nagykátai járási pártér- [ tekezletet sajnos még nem sd- j került az új pártházban meg­tartani. A 116 szavazási és a 21 tanácskozási jogú küldött, valamint a harmincegy meg­hívott vasárnap a járási mű­velődési otthonban gyűlt össze, hogy meghallgassa a pártbi­zottság beszámolóját és meg­válassza a 33 pártbizottsági, a kilenc póttagot, a 18 szavazati és két tanácskozási jogú kül­döttet a megyei pártértekez­letre, valamint a revíziós bi­zottságot. A pártértekezlet elnökéül a kiválóan dolgozó Nagy Zsig- mondot, a tápiószentmártoni Rákóczi Termelőszövetkezet elnökét választották. A párt- bizottság beszámolóját Kovács József, a nagykátai járási párt- , bizottság titkára mondotta el. Az értekezleten megjelent Bencze Károly, a Központi Bi- : zottság mezőgazdasági osztá- ! lyának helyettes vezetője, va­lamint Jámbor Miklós, a me­gyei pártbizottság mezőgazda- sági osztályvezetője, Szabó Sándor, a megyei tanács elnök­helyettese és Ragó Antal, a Pest—Nógrád megyei Állami Gazdaságok igazgatója. A nagykátai járás mezőgaz­dasági- jellegű járás. Éppen ezért mind a beszámoló, mind a hozzászólók nagyrészt a termelőszövet­kezetek jelenlegi helyzeté­vel foglalkoztak. Azzal, hogyan szilárdultak meg a termelőszövetkezetek, ,ho- j gyan erősödtek meg a párt- j szervezetek, formálódtak az emberek, örömmel nyugtáz­ták, hogy a párt VII. kong­resszusa után a mintegy 12 ezer szövetkezetbe lépő meg­találta a helyét a közös gaz­daságban. A szántóterületnek mintegy 98,2 százalékát a szo­cialista gazdaságok művelik. Bár a megszilárdítás tenniva­lói sokszor nehezebb feladatot róttak a járás dolgozóira, minit az átszervezés időszaka, a gaz­daságok többsége jól boldogul. Az emberek munkaszeretete, a szilárd kezű vezetés, az anya­gi ösztönzés elvének bevezetése mind hozzájárultak az ered­mények eléréséhez. Amíg 1960-ban egy ka­taszteri hold szántóra 1500 forint jutott, addig 1961- ben 2300 forint volt a be­ruházott vagyon értéke. Az elmúlt esztendőben mind­össze két szövetkezet volt mér­leghiányos, azok közül is az egyik már felzárkózik idén a többiek színvonalára. Külön hangoztatták a hozzá­szólók, hogy október 20-ig va­lamennyi termelőszövetkezet igyekszik elvetni a kenyérga­bonáját, s november 20-ra be­fejezik .az őszi mélyszántást is! Ehhez a gépállomásoktól is minden segítséget megkapnak. Bencze Károly elismerését fejezte ki felszólalásában a gondos, körültekintő beszámo­lóért, . valamint a feladatokat valóban tükröző határozati ja­vaslatért, amit a küldöttek ha­tározatra emeltek. Az országos számadatokon keresztül bizo­nyította a nagyüzemi gazdál­kodás fölényét, a közös gaz­daságok megszilárdulását. Szólott a felvásárlók mun­kájáról is, amellyel szin­tén elégedettek ^ehetünk, hiszen a rossz időjárás az ő feladatukat is nehezítette, még­is jó eredményt értek el. Az most már a cél, hogy'a gyen­gébben dolgozó termelőszövet­kezetek is megtalálják a bol­dogulás útját — mondotta. A tanácskozáson mintegy tizennégyen mondották el vé­leményüket, s heten nem kap­ták meg felszólalási jogukat az idő előrehaladása miatt. Ez a szám is igazolja: milyen ér­deklődésre tartott számot a tanácskozás és a járás kommu­nistái mennyire szívükön vi­selik járásuk fejlődését. <S) PL gödöllői járási pártértekezlet tanácskozásának homlokterében. a termelőszövetkezetek mecp szilárdítása «STO A párt VIII. kongresszu­sára készülődve — az agrár­egyetem TessedUk Sámuelről elnevezett kollégiumának nagytermében — vasárnap tar­tották pártértekezletüket a gödöllői járás kommunistái is, Az üzemek, a termelőszövet­kezetek, a hivatalok és az in­tézmények pártszervezeteinek 162 küldötte és 35 meghívott pártonkívüli aktivista tanács­kozott itt a VII. kongresszus óta el­telt három esztendő mun­kájának tapasztalatairól, eredményeiről, a nehézsé­gekről, s a további teen­dőkről. A járási pártbizottság refe­rátumát Kurucz Béla, a párt- bizottság titkára mondotta el, a járási revíziós bizottság be­számolóját pedig Szabó Lajos, a bizottság elnöke ismertette. A színvonalas beszámolókat rendkívül aktív és tartalmas vita követte, amelynek' során felszólalt Prieszol József, a Központi Bizottság és Keleti Ferenc, a megyei pártbizott­ság íagja is. Aki részese volt ennek a ké­ső estig tartó tanácskozásnak, az meggyőződhetett róla, hogy A vezetés színvonalának megjavítása Jó eredményekről adhatott szamot a felmentését kérő pártbizottság szombaton dél­után, a Csepel Autógyár párt­értekezletén, a tanácskozást mégis elsősorban az őszinte, szenvedélyes bírálat jellemez­te. Megyénk legnagyobb gyára, a Csepel Autógyár 1962. első félévében 38 százalékkal ter­melt többet, mint 1959-ben. A termelékenység 22,6 százalék­kal magasabb. Az önköltség évenként átlagosan négy szá­zalékkal csökkent. Sok új gyártmány, jobb, magasabb teljesítményű motorok dicsérik a mérnökök, technikusok és munkások jó helytállását Csupán 1960-ban 200 millió forintot költöttek építkezésre és gépekre. Az idén, a kongresszusi munka­versenyben 12 milliós többlet- exportot vállaltak, amelyből nyolcmilliót már teljesítették. A dolgozók 60 százaléka vesz részt a munkaversenyben. Az első félévi értékelés szerint kilencmilliós hasznot hozott a népgazdaságnak a szocialista munkaverseny a Csepel Autó­gyárban. A beszámoló és a vita is elismerően emlékezett meg ezekről a jó eredményekről, aztán nyomban a hibákat kezdte boncolgatni. — Számszerű eredményeink tehát jók. Az utóbbi egy év­ben azonban szervezetlenség, kapkodás, minőségromlás ta­pasztalható — olvasta Pálfi Kálmán, a pártbizottság titká­ra a pártbizottság beszámoló­jából. Felsorolta, milyen eredmé­nyeket értek el a műszaki és technológiai fejlesztésben. El­mondta, hogy dicsérendő a precíziós öntés, a hidegfolya­tás, a műanyagok alkalmazása érdekében tapasztalt aktivitás, ellenben senkinek sem válik hasznára, hogy például az olajszivattyú fogaskerék por­kohászati úton való előállítá­sával már hat éve foglalkoz­nak a gyárban és még mindig nem sikerült megtalálni a megoldását. Beszélt a gyártásszervezés eredményeiről, de kifogásolta, hogy >az anyagmozgatás útjai még mindig túl hosszúak. A célgépesítésről szólva hangsú­lyozta, hogy gyorsítani kell az ezzel kapcsolatos tervező és kísérletezési munkát. Arra kell törekedni, hogy a célgé­pek megfeleljenek rendelteté­süknek és valójában javítsák a termelő munkát. Az újítók 1960-ban 2872 ja­vaslatot adtak be. A javasla­tok felét elfogadták és be is vezették. Évenként 74 milliós megtakarítást értek el ezekkel az újítások­kal. 1961-ben és 1962-ben ha­sonlóak az újítási eredmények. I Ez örvendétes, de gátolja ezt ] a fontos munkát a bürokrati- j kus ügyintézés. A gyáregységeket értékelve I kiemelte a beszámoló, hogy a technológiai és műszaki fej­lesztésben a motorgyár végzi a legjobb munkát. Nekik a minőségre kell a legnagyobb gondot fordítani. A hajtómű­gyárban a munka jó megszer­vezése tartozik a legjobb eré­nyek közé. A szerszámgyárat a műszaki fejlesztésért, az átadó üzemet a tervek mennyiségi teljesítéséért illeti dicséret. A járműgyár dolgozói is igye­keznek, de a dekádtervek'tel­jesítése gyakran csorbát szen­ved. Az elkövetkezendő években a Csepel Autógyár több száz­milliós beruházással új motor­gyárat és szürkeöntödét épít. Ez már most azt követeli, hogy gondoskodjanak a ká­derek kiválasztásáról és felké­szítéséről. A politikai munkát értékel­ve kiemelte a beszámoló, hogy a pártszervezetek tekintélye sokat nőtt. Egész politikánk, de a gyárban folyó mind szín­vonalasabb politikai munka következtében a gyár dolgo­zói egyre aktívabbak nemcsak a termelőmunkában, hanem a társadalmi életben is. A további fejlődés még jobb kapcsolatot igényel a vezetők és dolgozók között. E néhány sorban persze nem lehet teljes keresztmetszetét adni ennek a jó és hasznos ta­nácskozásnak. A beszámoló és a vita az itt felsorolt legfon­tosabb kérdéseket elemezte, majd határozatban rögzítették az összes fontos feladatot. A megválasztott új pártbizottság dolga lesz gondoskodni arról, hogy a gyár kommunistáinak munkája nyomán minél gyor­sabban elháruljanak a feltárt akadályok a termelés, az em­berek fejlődésének útjából. Mindenki egyetértett azzal, hogy a vezetés színvonalának megjavítása a legfontosabb és legsürgősebb feladat. A bírálat elsősorban e körül forgott. Amit még mindenkinek meg kell szívlelni a Csepel Autó­gyárban ennek a tanácskozás­nak a figyelmeztetéseiből: — Amikor nagyon éles ver­sengés folyik a világban, nem engedhetjük meg magunknak, hogy a számszerű jó eredmé­nyek láttán elbizakodjunk. A fejlődéssel csak úgy tudunk lépést tartani, ha kritikusab­ban vizsgáljuk munkánkat és a lehető leggyorsabban meg­szüntetünk minden feltárt hi­bát. F. I. a pártbizottság beszámolója, kiegészítve a vitában elhang­zottakkal, mennyire kereszt- metszetét adta a járás gazda­sági, politikai, kulturális és társadalmi életének. Ugyanak­kor örömmel nyugtázhatta azt is, hogy a gödöllői járásban alapjá­ban véve jól mennek a dolgok, ami a párt politi­kájának helyességét bizo­nyítja. Az ipari üzemek például az idén 200 millió forinttal ter­melnek többet, mint 1959-ben. Érthető ez a termelőszövet­kezetekre fordított bőséges terjedelem még akkor is, ha tudjuk, hogy a járás lakossá­gának túlnyomó többsége ma már az iparban dolgozik. Ért­hető, hiszen a tsz-ek megszervezésével a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megterem­tésének munkája még ko­rántsem fejeződött be. fi termelőszövetkezetek meg­szilárdítása, virágzó gazdasá­gokká fejlesztése semmivel sem kisebb feladat. Éppen itt jelentkezik pillanatnyilag a legtöbb nehézség, gond. A járás termelőszövetkeze-* teiben a kenyérgabona ter­mésátlaga ma már mintegy nyolc-tíz százalékkal megha­ladja az egyéni gazdaságok által régebben elért legmaga­sabb átlagot. A jövőben a ter­mésátlagokat minden növény­féleségnél még nagyobb ütem­ben kell emelni, mint ahogy az ötéves tervben az állatál­lomány is mintegy hetven szá­zalékkal növekszik — állapí­tották ipeg a pártértekezlet résztvevői. Éppen ezért még jó ideig a termelőszövetkezetek fejlesztése, erősítése áll a járási pártbizottság és a pártszervezetek munkájá­nak középpontjában. A vita lezárása után a párt­értekezlet határozati javasla­tot fogadott el, amely meg­szabja a kommunisták felada­tait, majd megválasztották a járási pártbizottságot, a járá­si revíziós bizottságot és a megyei jártértekezlet küldöt­teit. (k. j.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom