Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-07 / 235. szám

1962. OKTOBER 7, VASÄRNAP «5T Äiecrn W&rlaD 9 HÉT NAP a külpolitikában „GYÜMÖLCSÖZŐ LÁTOGATÁS" oosa­1. A „guide" veresége A Pravda cikke Leonyid Brezsnyev jugoszláviai útjáról A francia képviselőházban pénteken hajnalban történt szavazás nyomán bekövetke­zett De Gaulle V. Köztársa­ságának első igazi kormány- válsága : Pompidou kormánya megbukott. De Gaulle számára szinte elképzelhetetlen volt, hogy a saját szolgálatára. formált parlament az ő politikája el­len foglaljon állást. Pedig ez történt: a 480 képviselőből 2S0-an szavaztak bizalmatlan­ságot a Rotschild-bankház egykori igazgatója által veze­tett kormánynak, s ezen ke­resztül. De Gaulle elnöknek, az októben 28-án népszava­zásra bocsátandó alkotmány- módosítás ügyében. A tábor­nok-elnök terve szerint ugyan­is a parlament megkerülésé­vel népszavazáson úgy változ­tatnák meg az Ötödik Köztár­saság alkotmányát, hogy a köztársasági elnököt a jövőben népszavazáson választanák. De miért akarja De Gaulle megkerülni a parlamentet? Ezzel akarja bizonyítani, hogy a pártok nem képvise­lik a népet, s az „ő népe” mellette áll. A francia elnök ugyanis tisztáiban van azzal, hogy alkotmányreformja az egyébként őt támogató jobb­oldali pártoknál is ellenzésre talál, s á parlament megke­rülése végeredményben az ó kikapcsolásukat is jelenti a po­litikai életből. A személyi ha­talom további növelése ugyan­is olyan aggodalmat és ellen­zést váltott ki a francia töme­gek részéről, hogy azt a jobb­oldali pártok sem hagyhatják figyelmen kívül. De Gaulle azt is figyelembe vette, hogy a francia kispol­gárság jelentős részé ugyan­akkor fél attól, hogy a „hosz- szú tábornok” esetleges távo­zása esetén „politikai űr” ke­letkezik Franciaországban. De Gaulle ezzel számolt, amikor — a sorsdöntő, s a Pompidou- kormány bukását eredménye­ző parlamenti vita előtt — bejelentette az országnak, hogy amennyiben vereséget szenvedne a népszavazáson, visszavonul a politikai élettől. A képviselőket azonban ez nem ijesztette meg. .. Ehhez hozzá tehetjük: a fran­cia dolgozók, kisemberek és értelmiségiek milliói közül egyre többen ismerik Jel azo­kat a veszélyeket, amelyek De Gaulle politikájában (Ade- nauerrel való politikai, kato­nai és gazdasági szövetségé­ben), illetve a személyi hata­lomban rejlenek. S éppen ez hozta együttes táborba a pén­tek hajnali szavazás során a kommunistákat a radikálisok­kal, szocialistákkal, katolikus-' pártiakkal stb. Ez a veszély ébresztette fel azok felelőssé­gét is, akik eddig hallgatásba burkolóztak. A franciák meg­döbbenését váltotta ki példá­ul, hogy De Gaulle önmagát a „guide” — a „vezér” —szó­val jellemezte. (A polgári la­pok is gúnyosan mutattak rá ezzel kapcsolatban, hogy a „vezér” szó megfelelője né­metül így hangzik: „Füh­rer” .,.) A francia elnök tehát azért Igyekszik kikapcsolni a parlamentet és a pártokat, gyengíteni a demokratikus és haladó szervezeteket, hogy megkönnyítse saját napóleoni személyi hatalmának további növelését. A parlament bizalmatlansá­gi szavazata éppen ezért De Gaulle nagy veresége, s új fe­jezet kezdetét jelentheti a sze­mélyi hatalom ellen folyó küz­delemben. Természetesen Dg Gaulle Igyekszik majd felhasz­nálni megkopott dicsfényét, s valószínűleg feloszlatja a par­lamentet. hogy újjáválasszák a képviselőket. A „guidé” részé­re azonban nem lesz könnyű ez a játszma, mert a pártok vezetői — azok is, akik eddig csendes támogatói voltak — ma már másképp ítélik meg De Gaulle hatalmi törekvéseit, mint akár egy esztendővel előbb. Ugyanakkor az algériai béke után amúgyis kiélező­dött a belpolitikai küzdelem Franciaországban, A követke­ző hetek éppen ezért sorsdön- tőek lehetnek Franciaország számára. A nép ma jobban felismeri, mint korábban, hogy De Gaulle személyi ha­talma 1958-ban fasiszta össze­esküvésből született, s a fasiz- mus veszélye azóta tovább nö­vekedett. Nem monarchikus jellegű uralomra van szükség — mint a Francia Kommunista Párt nyilatkozata leszögezte —, hanem egy demokratikus, nemzeti egységen alapuló kor­mány létrejöttéi-e, amely al­kalmas arra, hogy végetvessen az összeesküvők tevékenységé­nek és biztosítsa Franciaor­szág jövőjét. Tíz napig tartott ' Leonyid j Brezsnyevnek, a Szovjetunió ! Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége ; elnökének és kíséretének hi­vatalos viszontlátogatása a ba- | ráti. Jugoszláviában — írja a Pravda szombati számában I A. Lukovec. — E látogatás eredménye­ként új formákban feje­ződtek ki azok a baráti érzelmek, amelyek a szov­jet és jugoszláv népet összekötik, s amelyeknek gyökere mélyen a történe­lembe nyúlik. I Üj erővel jelentkezett a két : ország törekvése a kölcsönös j együttműködés .kibővítésére, a ' szovjet—jugoszláv kapcsolatok ! fejlesztésére, a béke és a szo­cializmus érdekében. A látogatás idején Leonyid | Brezspyev baráti megbeszélé- j seket folytatott Tito jugoszláv elnökkel. E megbeszéléseken részt vették a Brezsnyev kí­séretében levő személyiségek és jugoszláv állami vezetők. A Pravda cikke ezután rá­mutat, hogy a két ország gazdasági, politikai, tudomá­nyos, kulturális és egyéb együttműködése egyre na­gyobb. lendületet vesz. Az ez év közepén Moszkvában tar­tott gazdasági tárgyalások eredményeként ' megegyezés jött létre arról, hogy növelik a kölcsönös áruszállításokat az 1963—65-ös időszakban, ta­! nulmányozzák az ipari koope- rálás fejlesztésének, valamint í a tudományos-műszaki kap- ! csolatok kibővítésének lehető­j ségét. A megbeszélések folyamán I széleskörű véleménycserét folytattak időszerű nemzetközi | kérdésekről is — folytatódik- ! a Pravda cikke. — E véle- | mónycsere megmutatta, hogy a felek azonos vagy hasonló i álláspontot vallanak a megvi­tatott kérdésekben. A közös I közleményben olvasható kö­vetkeztetések és tételek fel­tétlenül foiítos szerepet játsza­nak a békéért, a népek bizton­ságáért. a demokratikus és ha­ladó erők gyarapításáért ví- i vott harcban. A közös közlemény vissza­tükrözi a feleknek a hős ku­bai nép sorsáért' való aggódá- I sát, az Egyesült Államok és Kuba feszült viszonyával és az I imperialisták agresszív nyilat- I kozataávai összefüggésben. Síkraszállnak a felek a fegyverkezési hajsza meg­szüntetéséért. mindenfajta atomkísérlet betiltásáért, az általános és teljes le­szerelésért, nagy jelentőséget tulajdoníta­nak annak a javaslatnak, ame­lyet e kérdésben a semleges országok terjesztettek elő a tizennyolchatalmi bizottság­ban. A német kérdéssel kapcso­latban a Pravda cikke hang­| súlyozza: A Szovjetuniótól és j Jugoszláviától a hitleri ag­resszió hatalmas ember- és anyagi áldozatokat követelt. i Ezek az országok nem akar- í ják hasonló szörnyűségek meg­ismétlődését, és ezért termé­szetes aggodalmat éreznek a i közép-európai események ve­szélyes fejlődése és a német : militarizmus újjáéledése miatt. Az a véleményük, rég megért j annak a szükségessége, hogy j léget vessenek a második vi- j lágháború maradványainak, aláírják a német békeszerző­dést és rendezzék a nyugat- berlini helyzetet. A Pravda ezután megálla- ; pítja. hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia tűrhetetlennek tartja azt a helyzetet, hogy a \ népi Kína még mindig nem j foglalhatta el törvényes helyét az ENSZ-ben. s egyetért az ENSZ tökéletesítése, tevékeny- j ségének hatásosabbá tétele 1 kérdésében. A cikk a következő szavak- ! kai fejeződik be: Brezsnyev jugoszláviai lá­togatása és a megbeszélé­sek eredményei hatalmas hozzájárulást jelentenek a szovjet—jugoszláv barát­ság és sokoldalú együtt­működés erősítéséhez. E látogatás hasznára válik j mindazoknak az erőknek, ame- ) lyek a békéért, a demokrá­ciáért és a szocializmusért küzdenek. rr r 2. Karib-tengeri NATO? A héten ért véget Washing­tonban az Amerikai Államok Szervezete minisztereinek Úgy­nevezett kétnapos „titkos ta­nácskozása”. Hogy miért volt. titkos, arra elég annyit mon­dani, hogy a részvevő orszá­gok közvéleménye élesen el­lenez mindenféle Kuba elleni akciót — márpedig Washing­tonban erről volt szó. Az Egyesült Államoknak ezen a tanácskozáson sem si­került egységesen felsorakoz­tatnia maga mögött a latin­amerikai országokat Kuba-el- lenes agresszív célkitűzéseinek megvalósítására. Brazília és más országok élesen ellenzik a Kuba elleni akciókat és az önrendelkezés, a be nem avat­kozás elvéhez tartják r magu­kat. Brazília, Bolívia. Chi­le. Mexikó -és - Uruguay továbbra sém hajlandó megszakítani a diplomáciai kapcsolatokat Fidél Castro kormányával. t Nem sikerült tető alá hozni azt a washingtoni tervet sem, hogy a latin-ámerikai orszá­gok általános gazdasági blo­kád alá Vegyék Kubát, s ha­jóik elkerüljék a kubai kikö­tőket. Erre egyébként NATO- szövetségeseit sem tudta mind rávenni az Egyesült Államok. A napokban például a dán mi­Mindenféle vasipari lakatosmunkát kerítés, tűzhely, zár, javítást, kulcskészítést stb. vállal ÖSSZETŰZÉS A JEMENI—SZAUD-ARÁBiAI HATÁRON EGYÉB JELENTÉSEK niszterelnök jelentette ki a parlamentben, hogy Dánia ez­után is kereskedni fog Kubá­jfcalon'at '■’Véteti .»át Államok jelenleg" az"’ állandó provokációk, kémkedés, sza­botázs. az ellenforradalmárok támogatásának, útját helyezi jelenlegelőtérbe. Dé Washing­tonban kidolgozták Kuba „ka­tonai bekerítésének tervét” is: ezt Panama terjesztette elő, nyilván észak-amerikai jóvá­hagyással. Eszerint a Karib - tenger térségének országai lét­rehoznák saját NATO-jukat. At. amerikai lapok kommen­tárjaikban nyomban hozzá­tették: természetesen ez csak abban az esetben lenne hatá­sos, ha az Egyesült Államok részvételével történne ... Me­xikó azonnal ellenezte a ter­vet, Brazília részvételét pedig fel . sem merték vetni egy ilyen katonai tömbben. Csak a közép-amerikai „banánköztár­saságok” kormányai mutatnak hajlandóságot a részvételre, kettős céllal: 1, a paktumban való részvétel ellenszolgálta­tásaként yjabb dollársegélye­ket kapnak; 2. a karib-tengeri NATO segítségével megvéd­hetnék saját diktatórikus ural­mukat a néppel szemben. De nyíltan még ezek a „banánköz- társasági” kormányok sem lel­kendeznek. a tervért, mert or­száguk közvéleménye az ilyen elképzelésekre a forradalmi Kuba melletti szolidaritás-tün­tetésekkel válaszol. Ilyen terveket szőttek Wa­shingtonban a nemzetközi lég­kör* további mérgezésére. Kér­dés, sikerül-e megvalósítani a Kennedy-kormánynak ezeket a terveket? Sebes Tibor Abonyi Építőipari Alberfirsai Vegyesipari Aszódi Vegyesipari Budaörsi Vegyesipari Ceglédi Mezőgazdasági •Ceglédi Vasipari Ceglédi Járási Építőipari Dunamenti Építőipari Dunakeszi Vegyesipari Érdi Vas- és Fémipari Érdi Építőipar! Kiskunlacházi Vegyesipari Kistarcsai Vegyesipari Gyáli Vas- és Vegyesipari Gyóni Vegyesipari Gyömrői Vas- és Fémipari Gyömrői Építőipari Maglóéi Vegyesipari Monori Járási Épületkarbantartó Monori Vasipari Nagymarosi Vegyesipari Nagykátai Járási Vegyesipari ■Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Öcsai Vegyesipari Örkényi Vegyesipari Pilisvörösvár és Vidéke Vegyesipari Ráckevei Vegyesipari Szentendrei Vasipari Szentendrei Kazán-, Víz- és Sződligeti ér Gödi FűtéstecFmikai Vegyesipari Tápiógyörgyei Vegyesipari Törökbálint! Vegyesipari Túrái Építőipari Vecsési Vegyesipari Zsámbéki Vegyesipari A MEN hírügynökség a sza- naai .rádióra hivatkozva je­lenti. hogy péntekre virradó éjszaka.. fegyveres összetűzés volt Jemen és SzaiM-Arábia határán. Száz szand-arábiai fegyveres behatolt Jemenibe, de a jemeni csapatok észrevet­ték őket és tüzet nyitottak rá­juk. Néhány szaud-arábiai meghalt, a többiek meg­futamodtak. Pénteken egy csoport szaud- arábiai tiszt átlépte a jemeni határt és politikai menedék­jogot kért. A hatóságok a me­nekülőket melegen fogadták. Az átállt szaud-arábiai tisztek nevét hamarosan nyilvános­ságra hozzák. A szaud-arábiai agresszió hí­rére Jemen városaiban tömeg- tüntetések voltak. A felvonulók éltették a köztársasági kormányt, va­lamint Nasszert, az Egye­sült Arab Köztársaság el­nökét. Szahaában Szalal miniszterel­nök beszédet intézett az össze­gyűlt jemeniekhez, hangoztat­ta, hogy a királyságot semmi­lyen erő nem lesz képes visz- szaállítani. Bajdani miniszterelnökhe­lyettes kijelentette, ha Szaud- Arábia megtámadja Jement, Jemen visszaveri a támadást. Ebben az esetben Szaud király napjai is meg lesznek számlál­va, hiszen saját katonái sem hajlandók harcolni érte. Mohamed Tale b állammi­niszter azt jelentette be, hogy a lakosság történelmében első ízben, ‘választásokon vesz részt. A kormány hamarosan or­szágos tanácsot állít fel az alkotmány kidolgozására. Választásokat írnak ki és megalakul az első .jemeni parlament. Az • Egyesült Arab Köztársa­ságiban tartózkodó jemeni kül­j ügyminiszter, a Reuter tudósí- j tójának - elmondotta, hogy i szombaton indul útnak New Yorkba küldöttségével. Az * ENSZ ”• özgyűlésének ülésszb- ! kán be akar számolni a leg­utóbbi fejleményekről, meg | akarja világítani a jelenlegi I helyzetet. Körvonalazódnak az Egyesült Államok Kuba-ellenes céljai - Anglia továbbra is vonakodik a Kuba-ellenes blokád támogatásától Az NDK népi kamarája elnökségének emlékirata Az NDK népi kamarájának elnöksége emlékiratában a békét fenyegető nagy veszély­nek minősíti a Német Szövet­ségi Köztársaság atomfelfegy­verzését. Az okmány, amelyet 59 ál­lam parlamentjének küldtek meg, rámutat, hogy mind az atomfegyverek elterjedésé­nek megtiltását szolgáló, mind pedig az atommentes övezetek létesítését célzó megegyezés lehetőségei megsemmisülnek, ha Nyugat-N émetország re­; akciós erőinek nem szabnak \ gátat. A népi kamara elnöksége kijelenti, hogy az NDK to­vábbra is kitartóan küzd a le- j szerelésért, a német békeren- : dezésért, valamint másutt a világban. Az NDK támogatta, hogy egyezzenek meg egy olyan i európai atommentes övezet ; létrehozásában, amelybe mind- , j két német állam beletartoz­I nék. A Reuter értesülése szerint I az amerikai kormány azt ter- ' vezi, hogy nem engedi be az Egyesült Államok kikötőibe azoknak az országoknak a ha- • jóit, amelyeknek zászlaja alatt I Kubába irányuló tengeri for­galmat bonyolítanak le. Felté- j telezés szerint két héten beiül i bocsátják ki azt a hivatalos ; közleményt, amely az ameri- ! kai javaslatokat formába önti. Az Egyesült Államok kor­mányának terve szerint a jö- | vőben nem adnak szállítási meg­bízást egyetlen olyan ha­jónak sem, amelynek vál­lalata részt vett a szocia­lista országok és Kuba ke­reskedelmének lebonyolí­tásában. Amerikai kikötőkben nem köt­hetnének ki olyan hajók, gme- j lyek Kubába tartanak. Ame­rikai tulajdonban és amerikai zászlók alatt haladó hajók nem vehetnek részt a kubai kereskedelemben. Feketelis­tára helyezik bármelyik olyan ország valamennyi hajózási ! vállalatát, amely kubai fegy- 1 verszállításban vész részt. A Reuter jól tájékozott for­rásra hivatkozva közli, az an­gol kormány utasította wa­shingtoni nagykövetségét, hogy az amerikai kormány képvise­lőivel vitasáa meg a tervezett intézkedéseket. Az angol kül­ügyminisztérium jogi szakértői most tanulmányozzák a java­solt hajózási embargónak „tör­vényesíthet őségét”. Az angol hajózási vállalatok ugyanis rámutatnak, hogy ha az amerikai korlátozást kül­földi hajókra alkalmaz­zák, elkerülhetetlen a nemzetközi hajózási egyez­mények megszegése. Angol külügyi körökben ag­godalommal tekintenek az amerikai terv következményei elé, kiváltképpen tartanak az amerikai kikötők tervezett le- 1 zárásától. Hivatalos körökben ; hangsúlyozzák, Anglia megér- ; test tanúsít az Egyesült Álla- | mok álláspontja iránt, de úgy ■ véli. nem lehetne megfelelő I eredményt elérni a hajózási embargóval. BEN BELLA KUBÁBA UTAZIK Osvaldo Üorticos, a Kubai* Köztársaság elnöke hivátalo- san meghívta Aehmed Ben Bella algériai miniszterelnö­köt, látogasson el Kubába. Ben Bella a meghívást elfo­gadta. Az algériai miniszter- elnök látogatásának időpontját és programját a két államfér­fi New York-i személyes meg­beszélése során állapítják meg. A megbeszélésre rövide­sen sor kerül. 55 millió kilométer távolságra a Venustól A Mariner—2 amerikai Ve- | nus-rakéta szombaton délbeh 10 300 000 kilométer távolság- i ra volt a Földtől. Az augusz- ; tus 27-én fellőtt űrrakéta, amely a tervek szerint decem­ber 14-én közelíti meg legjob­ban — 14 000 kilométernyire — az égitestet, a szombaton délben kiadott közlemény sze­rint a Venustól 55 000 000 ki- | lométer távolsásra van. Jelzé­sei jól vehetők Az Egyesült Államokban ok­tóber közepén ismét megkísér­lik. hogy rakétát lőjenek fel a Holdba. A tervek szerint a ra­kétába szerelt televíziós ka­merák felvételeket készítenek a Holdról, s az űrrakéta le­száll majd az égitesten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom