Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-07 / 235. szám

1962. OKTOBER 7. VASÁRNAP MW MFCYEI ihfűrkm Ismeri a Nem? E régi magyar szólásmon­dás a „jólértesült” emberről szól. De vajon honnan ered e kifejezés? A csízió rövidítése a „Cir- cumcisio Christi”-nek (Krisz­tus körülmetélése ünnepének), amelyet a katolikus egyház ja­nuár 1-én ünnepel, Régen — naptár nem léVén — a legfon­tosabb napokat hónapok sze­rint latin versekbe szedték, amelyeket a kezdő szavakról „Cisio”-hak neveztek. Ebből alakúinak a naptárak, amelye­ket sokáig szintén „Csíziónak” hívtak. A legrégebbi nyomta­tott magyar csízió 370 éves: 1592-ből való, Debrecenben je­lent meg. Napjainkban sokat beszél­nek jelenlegi naptárunkról, mivel állítólag nem tökéletes: reformra szorul. Igaz ez? A csillagászat tudománya és az időszámítás, mint rendszer, egyszerre alakult ki a külön­böző népek életében. Már na­gyon régen használatba jött a 29, vagy 30 napos hónap és a 365 napos év: előbbit a hold fényváltozásai alapján, utób­bit a nappal egvidőben kelő, vagy nyugvó csillagok vissza­térésével határozták meg. Az egyiptomiaktól származik . a ..hét” fogalma, ök kezdet­ben holdévben (355 nap) mér­ték az időt, de már az időszá­mítás előtti harmadik évez­redben áttértek a napévre — a Nílus áradása miatt. A Nílus az „életet” jelentet­te Egyiptomban. Áradása irá­Segítenek a csökkent munka képességűeken A Szentendrei Háziipari Szövetkezet biztosítja foglalkoztatásukat értékes szolgálatot tehetne a népgazdaságinak is. Az ötlet igen kedvező visszhangra talált a tanács yégrehajtó bizottságának ve­zetőinél. örlei Elemér, a vb elnökhelyettese így beszél ró­.rcl l' — A végrehajtó bizottság vezetői helyesnek tartják és támogatják a kezdeményezést, elsősorban szociális szempont­ból. mert így lehetőség nyílik végre arra, hogy foglalkozás­hoz jussanak azok, akiknek foglalkoztatására mind ez ide­ig semmiféle alkalmunk nem volt. Városunkban körülbelül nyolcvan-száz rászorult van, akikről ilyen módon gondoskodhatnánk. A ráutaltakat a tanács szo­ciálpolitikai előadója a mun­kaügyi csoporttal közösen je­lölné ki. A háziipari szövet­kezet vezetőit felkértük, hogy készítsék el a létesítendő szo­ciális foglalkoztató intézmény tervezetét. A tervezetet a vb legközelebbi ülése elé terjeszt­jük és bizonyosra ' vesszük, hogy a vb általános helyeslés­sel fogadja azt el. hiszen az intézmény felállításával a vá­rosra semmiféle anyagi teher nem hárul. A szövetkezet vezetői már dolgoznak a tervezeten. Véle­ményük szerint semmi akadá­lya nincs annak, hogy az in­tézmény még ebben az évben megkezdje működését. Való­színű. hogy nemcsak a szent­endrei ráutaltak jutnak álta­la keresethez, hanem a kör­nyékbeliek is. (m. 1.) nyitotta a munkás hétközna­pok menetét, s megfigyelték, hogy a Nílus mindig akkor árad, amikor a legfényesebb csillag: a Sirius, a . nappal együtt kél. Áttértek ez alap­ján a 360 napos napévre. A görögök i. e. 500 körül a 365 és egynegyed napot vezet­ték be. Naptáruk azért érde­kes. mivel a hetet nem hasz­nálták. hanem a hónapot há­rom dekádra osztották. E de- kád-rendszer a gyári, ipari életben rrja is egyeduralkodó!) A rómaiak éveiket Róma városának építésétől (i. e. 754- töD -számították, holdévek alapján. Eleinte a hónapokat nem osztották kisebb részek­re, később azonban bevezették a heteket. Hogy a napjáráshoz igazodjanak, minden' második évben beiktattak egy (izenhar­madik hónapot, a „Mercedó- nius”-t, amely 22, vagy 23 napból állt. A pontifex maxi- musok (főpapok) hatáskörébe tartozott a Mercedónius meg­állapítása. Ök azonban ezt elég önkényesen kezelték asze­rint, hogy az „uralkodó” con- sulok politikájával egyetértet­tek, vagy sem. így kurtítot­ták, vagy hosszabbították meg hatalmuk idejét. A római nap­tár ezáltal idővel alaposan összezavarodott. Az i. e. első évszázadban már például a naptár szerinti decemberben arattak, márciusban szüreteltek. Július Caesar megelégelte ezt, s rendet teremtett. Ennek nyomán az i. e. 46. esztendő a történelemben az..,annus con- fusus” (zűrzavaros esztendő) megtisztelő címet nyerhette el. Ugyanis ez az év egyedülálló­an hosszadalmassá vált: ti­zenöt hónapié. azaz 445 napot tartott! Így billentette helyre zavaros esztendő ajándékba kapott napjai alatt látta ven­dégül-Julius Caesar házában az egyiptomi királynőt, Cleopatrát. Öriási botrány tört ki. Az egész Róma szemeláttá- ra elkövetett házasságtörés felháborított mindenkit. Saj­nálták Caesar feleségét, Cal- purniát, aki kénytelen volt házába • fogadni férje szerető­jét. Tehát miközben rendbe­hozta a naptárt Julius Caesar, e plusz hatvanöt nap alatt el­követett házassávtörése — a történelem tanúsága szerint — elindítója volt bukásának. Ám az ő általa -, megállapí­tott naptár körül sem volt minden rendben. ' Mivel a csillagászati év nem 365 és egynegyed nap. hanem csak 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodperc: enné! fogva a Ju- líán-naptár éve 11 -perccel és 14 másodperccel hosszabb, így kényszerűit a XVI. szá­zadban XIII. Gergely pápa újabb naptárreíormra. Háromszáznyolcvan évvel ezelőtt, 1582. .február 13-án az „Inter gravissimas” kezdetű bullájával elrendelte — mi­után az év hosszát 365 nap. 5 óra, 49 perc és 16 másodperc­ben állapította meg —, hogy minden néggyel osztható év­számú esztendő 366 napos le­gyen, de a „százados” évek (1600, 1700, 1800 stb.) közül csak azok, amelyek négyszáz­zal oszthatók. Ez a naptár, mivel az átla­gos Gergely-féle év a csillagá­szati évnél csak har*minc má­sodperccel hosszabb: tökéletes­nek mondható. Hisz csupán 3300 év elmúltával (helyeseb­,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\v j hogy például a protestáns Né­metországban és Dániában csak 1699-ben, Angliában 1752- ben, Svédországban és Norvé­giában 1753-ban fogadtak el. A Gergely-naptár tehát csil­lagászati szempontból tökéle- | tes. Hibái a változó hónap­hosszak és a változó ünnepek. Ezek a munkás hétköznapok menetét (elsősorban az ipari életet) zavarják: bérfizetés, biztosítás, táppénz, bankka­mat, munkateljesítmény-érték stb. szempontjából. Az ENSZ különleges bizott­sága előtt fekszik több mint háromszáz különböző javaslat! Ezek általában a hónapok napjainak számát igyekeznek egységesíteni. Így iparkodnak elérni, hogy az évek. hónapok, hetek napjai mindig ugyanar­ra a napra essenek. A válto­zó ünnepek problémájával pe­dig az október 10-én kezdődő vatikáni egyetemes egyházi zsinat foglalkozik. A zsinatra készülő ’egyházpolitikusok elv­ben nem ellenzik, hogy a hús- vétot és ennek nyomán a többi változó ünnepet végre rögzít­sék. Az elkövetkezendő évtize­dekben felmerülhet egy telje­sen másvonatkozásű naptárre- form szükségessége. Ha az em­ber megveti lábát a Holdon, Marson, Venuson: elkerülhe­tetlen, hogy meg ne alkossuk „naprendszerünk” naptárát, hisz a jelenlegi, csupán a „föl­di” naptár. S aztán ... a kö­vetkező feladat: a világmin­denség” naptárának megalko- : tása lesz? Alacs B. Tamás | A SZOB! ÖREGDIÁKO nulnj akar. Lám. milyen ér­dekes ez a statisztika! Foglalkozásra nézve na­gyon megoszlanak a diá­kok. Van köztük több szak­munkás, több segédmunkás, sőt négy ipari tanuló is. Boltvezető, postamester, vám­őr, tanácsi dolgozó, óvónő, rendőr/ sőt egy kis háztar­tási alkalmazott' is. JÓ néhányon akadnak, akiket annak idején nyolc általános után ném vettek fel a középiskolába. Másokat a szülők nem engedték tovább tanulni. Sokan meg maguk nem akartak — gyerekfejjel, akkor. S az idősebbek között olyan is akad egy-kettő, akik szerettek volna, de nem tudtak. tovább tanulni, sze­gények voltak hozzá. Van itt egy kislány, kilé­pett az állásából, hogy gim­nazista lehessen. A Dunakeszi Konzervgyárban dolgozott há­rom műszakban. Úgy látta, nincsen ' más megoldás, kü­lönben csak minden harma­dik héten mehetne az iskolá­ba. Most állást keres otthon, Szobon Bizonyára talál majd. — Klinecz Laci tizennyolc éves, volt növendékem, egyik nap elvitte a jelentkezési ívet. hogy maja a munka­hely rávezetett hozzájáru­lásával visszahozza, de anél­kül állított be másnap — be­széli Réti Miklós iskola­igazgató. — Azt mondta, munkahelye, a Dunakeszi Járműjavító nem hajlandó megadni a hozzájárulást, csak most szeptemberben lett lakatos szakmunkás, várjon egy évet. Erre azonnal ki­kérte a munkakönyvét. In­kább a gimnáziumot válasz­tottad? — kérdeztem tőle. — Tovább szeretnél tanulni? — Nem — válaszolta. — Mire én: akkor hát minek ta­nulni? — Sok osztálytársam érettségizett, nem akarok mö­göttük maradni, művelt em­ber akarok lenni én is* Nem is maradna mö­göttük. szorgalmas nagyon. És azóta már állása is van, lakatos a szobi kőbányában. Vajon a többiek is szorgal­masak, akik sok esztendős vakáció után most megint az iskolapadot koptatják itt, a váci gimnázium kihelyezett két osztályában Szobon, ahol az általános iskola négy és a fiúotthon két pedagógusa előadásait hallgatják? — Magunk sem hittük, hogy kivétel nélkül vala­mennyien ilyen lelkesek lesznek — így beszél ró­luk Réti igazgató. *’ Hogyne lennének lelkesek, hiszen maguk akaratából jár­nak megint az iskolába és semmi másért, csak a tudásért tanulnak. Szokoly Endre ) kétkedik Balogh Sándor —, egy cséplőgépet szatyorral kö­töttünk a traktorhoz. amely így hatszáz méter távolságra eívontatta a nehéz gépet anél­kül. hogy a szatyor elszakadt volna. A szövetkezet függőágyai iránt legújabban Svédország érdeklődik, á Népstadion szá­mára pedig világító kapu­hálót szőttek. A háló kötésé­hez felhasznált fonalat fluo­reszkáló anyaggal kevert PVC- ve’ burkolták, ezért világít. PVC esőkabátok is készülnek a szövetkezetben, amely évről i évre következetesen túlteljesíti ; tervét. — Dolgozó tagjaink átlagos j havi keresete — mondja az ! igazgató — hét-nyolcszáz fo­rint, a jobb .dolgozóké eléri az j ezerkétszázat, a mesterleve- : leseké az ezerötszázat. Ez az ] oka nyilván annak, hogy igen j sokan jelentkeznek felvételre, ■ de üzemünk fejlesztésére, saj- , nos. nincs lehetőség. Nem ! emelhetjük a taglétszámot, hí- j szén a létszám emelése a kö- í tett béralap miatt az átlagke- ; reset csökkenését vonná maga j után. A szövetkezet vezetőit hosz- szabb idő óta foglalkoztatja a fejlesztés kérdése. így ■ szüle­tett meg az a gondolat, hogy a városnak kellene létrehoz­nia egy olyan foglalkoztatót, amelyben a csökkent munka­képességűek juthatnának a gépeket nem igénylő, otthon is elvégezhető háziipari munká­hoz. A szövetkezet így bér­alapjának növelésé nélkül fo­kozhatná termelését, amivel * Szentendre város tanácsának is elég nagy gondot okoz a városban élő úgynevezett csökkent munkaképességűek foglalkoztatása. Ezek közé tar­toznak a sokgyermekes csa­ládanyák, a kisnyugdíjasok, valamint azok, akiknek mun­kaképessége betegségük vagy valamilyen testi fogyatékossá­guk következtében nem teljes értékű. A Szentendrei Háziipari Termelőszövetkezet egyike Pest megye legszebb eredmé­nyekkel működő háziipari szö­vetkezeteinek. Bedolgozó tagjainak száma . közel jár a háromszázhoz, éves terve pedig megha­ladja a hét és fél millió forintot. Ez a szövetkezet is kötött terv­számokkal, szigorúah megsza­bott béralappal dolgozik, és ípv kereteinek tágítására nincs lehetőség, pedig termelését igen jelentős mértékben nö­velhetné. A csokiként munkaképessé­gűek foglalkoztatása és a há­ziipari szövetkezet problémája között igen érdekes kapcsolat keletkezett, amely a jelek sze­rint. mindkét kérdést már a legközelebbi jövőben megol­dásihoz segíti. Erről beszélget­tünk Balogh Sándorral, a szö­vetkezet elnökével, akitől meg­tudtuk, hogy az „üzem”-nek nem kevesebb, mint hét pro­filja van. Legfontosabb a szö- vörészleg, amely mechanikai és kézi osztályból áll és ki­váló minőségű, ízléses készít­ményei már meghódították a külföldi piacot is. (Belgiumba exportáltak belőlük nagyobb mennyiséget, főleg szép,. koc­kás mintájú gyapjúszöveteket, amelyekkel takaros szoknyák formájában mint eredeti belga exportáruval a bécsi divatáru üzleteikben találkoztak leg­utóbb a magyar turisták.) Ex­portra dolgozik a szövetkezet konfekcióosztálya is, amely joggal büszke arra, hogy egy év alatt egyetlen egy rekla­máció sem érkezett külföldi rendelőitől. Van a szövetkezet­nek nylon harisnya kötődője, szigetelő üzeme és PVC osz­tálya is. Az építőiparban hasz­nált szigetelőhurkák készítésé­hez a szövőgépek alatt ösz- szegyűlő hulladékot használ- 1 ják fel, amely korábban a sze­métbe került. A szövetkezet saját taláír mánya a PVC-vel burkolt műselyemfonál, amelyből ízléses szatyrokat, függő­ágyakat és labdarúgó ka­pu hálót készítenek. A fonal szakítószilárdsága lé­nyegesen meghaladja a nylo­nét. — Kipróbáltuk egyik kis hálószatyrunk erejét — b-üsz- I Goldoni ősbemutató dítása hűen ültette át magyar­ra ezt a sajátos — velencei tájszólással megírt Goldoni- nyelvet, amely nem kis fel­adat elé állítja a színészeket. Reméljük azonban, hogy kö­zös munkával sikerre viszik Goldoninak ezt a kitűnő alko­tását. ____________ T ipikus angol felfogás Angliában nem ritkák a különcök, de Rippingdale vá­roska lakói talán túltesznek valamennyi honfitársukon. A rippingdaieiak ugyanis ma­kacsul vonakodnak elnevezni városkájuk utcáit. Azt állít­ják, ők maguk így is kitű­nően kiismerik magukat, az­zal pedig egyáltalán nem tö­rődnek, hogy idegenek ki­ismerik-e magukat Ripping- daleban vagy sem. Október 15-én mutatja be a Pest megyei Petőfi Színpad Vezér András fordításában Goldoninak kétszáz évvel ez­előtt Velence számára írt víg­játékát, a Ki az úr a házban című művet, amely Magyaror­szágon ezúttal kerül először bemutatásra. A színpad együt­tese Földeák Róbert rendező irányításával készül a bemu­tatóra. Földeák Róbert ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: — Mindig kellemes rendezői feladat Goldonit színpadra vinni. Célkitűzésem, hogy sa­játos comedia d’lartei hangu­latot teremtsek a színpadon. A sajátos hangvétel, a korabeli vaskos humor, az egymást fe­lülmúló ötletek kavalkádja kell, hogy megragadja a néző­ket. A színpadon a XVIII. szá­zad élete elevenediv majd meg. Vezér András for­kezdték. Kor szerint osztot­ták el a növendékeket, az idősebb korosztály, a 27—40 évesek járnak az A-ba, a fiatalabbak a B-be. De ez már statisztikai adat, talán hagyjuk is abba? Még­sem. Mert a számok nem­csak beszélnek, de monda­nak^ is valamit. Elmondják például, hogy az esti gimnázium legtöbb növendéke szobi, mindössze három a „vidéki”, Mária- nosztráról, Ipolydamásdról, Zebegéhyből egy-egy növen­dék jár be. Három házas­pár is beiratkozott,, férj, fe­leség jár ugyanabba az osz­tályba. Két pár az A, egy meg a B növendéke. Ezek még egészen fiatal házasok. A férj vasutas; az asz- szonyka a járási rendőrkapi­tányságon dolgozik. A tanulók közül huszonhá­rom a „lány” és harmincegy a „fiú”, 'természetesen koedu- kációs ez az iskola, együtt tanulnak. Mindössze három növendék iratkozott be azért, mert szolgálati beosztásá­hoz érettségi szükséges. Ugyanennyien szeretnének később főiskolára, egyetem­re kerülni. A többi csak ta­taiatokhoz, a hivatalokhoz, a MÁV-hoz, jiz üzemekhez, így tette közhírré a dolgot, s némileg meglepődött, amikor nem' huszonötén, de har­mincötén jelentkeztek. Hi­szen igaz, mindenféle kö­zépiskola esti tanfolyamára vagy harminc- tudásszomjas szobi jár Vácra, de éppen ezért látszott valószínűtlen­nek, hogy még ilyen sokan akarnak tovább tanulni. Szeptember 15-én aztán kiderült, hogy még többen. Negyvenhaton iratkoztak be. Ám az első tanítási napon, 17-én már ötven beiratkozott növendéke volt az új isko­lának,^ pár nap múlva még további négy. Azóta is újabb beiratkozókat várnak, mert még heten kértek jelentke­zési ívet, talán már mun­kahelyükön láttamoztatták Is, és visszavitték az Iskolába. Október 15-ig el kell fogad­ni a jelentkezőket, addig bi­zonyára még egynéhányan beiratkoznak, talán hetvenre is felnő létszámúk. Eredetileg Ugyan egy osztályt terveztek, persze ennyi „gyerek” sok lenne egy osztályra, így tehát kettővel Kinek az ötlete volt, ki I gondolt rá először, ma már, : alig pár hét múltán is, nehéz ! lenne eldönteni. Elóg az hoz- i zá, hogy szeptemberben Szo- i bon gimnázium nyílt. Nincs : ugyan négy évfolyama,' csak | egy, az első és nem reggel ; nyolckor, de késő délután i csöngetnek be az első órára, i A növendékei pedig már nem : gyerekek. Hivatalosan, esti ! tagozatnak, avagy dolgozók í gimnáziumának mondják, i Akad sok pontosan ilyen az i országban, csak ilyen kis lé- i lekszámú községben aligha. ; Mert Szob, noha járási szék- j hely, voltaképpen kis falu. ; Augusztusban, amikor híre j kelt, hogy effajta iskola nyí- j lik, senki sem hitt benne. ; Még, akik be akartak iratkoz- : ni, azok sem. Utóvégre leg- j alább huszonö,t tanuló kell, : anélkül meg sem szervéz- j nék az iskolát, annyi meg i Szobon hogyan akadna. ! Réti Miklós, az általános ! iskola igazgatója, hogy a já- ! rási tanács művelődési osz- ; tályán felszólították, néz- ; zen körül, összegyűjtheti-e a ; szükséges létszámú jelent- ; kezőt, nem sok meggy őződés- í sei látott hozzá. Elment a vál­ben most már 2920 év múlva) keletkezik egy nap eltolódás... A Gergely-féle naptár el­terjesztése sok időbe telt, sok ellenzőre talált, elsősorban valláspolitikai el­lentétek miatt. így történt, , Caesar a naptár-egyensúlyt,; s ! elrendelte, hogy a továbbiak- : ban az év 365 napból álljon, a j hónapoknak ma is szokásos hosszával, de minden negye- | dik évben február 23-a után egy nap iktatódjon közbe. E plusz hatvanöt nap pikan­tériáját fokozza, hogy e zűr-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom