Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-06 / 234. szám

A peteriek kérdezik: Mikor kezdik már el a „bereki nt“ javításai ? Egyszer már szóvátetteim lapunkban a Péteriek egyik megoldatlan problémáját; a „bereki út” (bekötő út Péteri és az állomás között) tűrhe­tetlen hepehupás állapotát, melyen sok ember élete fo­rog kockán, amikor a buszon utazik az állomásra. Azóta már lezajlott, sok sikeres utazás a „bereki úton”, de az intézkedés viszont elmaradt. S hogy megint tollat ragad­tam, arra a fentiek, valamint egy fiatalember — Békési Já­nos — minap történt bal­esete adott okot. Nevezett kerékpárján az állomás felé haladt a „bereki úton", ami­kor járműve egy kis gö­dörbe érve kicsúszott alóla, ő pedig arccal az út mentén lerakott kőrakásra esett. Az éles kövek arcán súlyos sebeket okoztak, majd vérző sebek­kel a mentők szállították a kórházba. íme. egy intő példa, amely felhívja az illetékesek figyel­mét — akik már két hónap­ja húzzák-halasztják a munka elkezdését —, hogy vajon az ilyen és hasonló, esetleg sú­lyosabb — esetekben kit ter­hel majd a felelősség? Hrutka János MmOTDCEE •' A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • Less vecsési káposzta! IV. ÉVFOLYAM, 234. SZÄM 1962. OKTÓBER 6, SZOMBAT Zofif utat a traktoruknak ! MINDENÜTT MEGGYORSULT A BETAKARÍTÁS ttmtlőrsúyi hírük Budapesten, a Garai utca 50. szám alatt levő italboltban Rigler Ferenc (Vecsés, Hámán Kató utca 14.) az ittas állapot­ban levő Hoff erek Katalin bu­dapesti lakos részére szeszes italt rendelt. A szabálysérté­si hatóság enyhítő körülmény­ként figyelembe vette, hogy a nevezett ellen szabálysér­tésért nem volt még eljárás, s ezért csupán 100 forintra bír­ságolták. Eszméletét vesztette a ré­szegségtől Babusa István (Ül­lő. Berkes András utca 45.) és úgy feküdt huzamos időn keresztül Üllő község belte­rületén. a Vöröshadsereg út 65. számú ház előtt, a 4. szá­mú országos fő közlekedési útvonal melletti árokban. 150 forintra bírságolták. Verekedést kezdeményezett Vecsésen a Lokomotív Étte­rem udvarában Raffael Péter, Vecsés. Küküllői út 53. szóm alatti lakos. 200 forintra bír­ságolták. Jogtalan járműhasználat bűntettét követte el 1962. szeptember 13-án Rajna Jó­zsef, Szolnok, Fogoly utca 2. szám alatti lakos. A Csév- haraszti Állami Gazdaság munkásszállásáról elvitte Kelin Sándor kerékpárját. A kerékpárt 6—7 napig birto­kában tartotta és csak azután Vitte vissza. A sértett beje­lentett kára az eljárás so­rán megtérült. Sárközi József (Mende, Csi- gási út 6.) Mendén, a kultúr- otthonban tettleg bántalmaz­ta Vass István helybeli la­kost. Ezért 200 forintra bír­ságolták. Vaszilkovics Julia (Üllő. Tölgyfa utca 9.) nem a gyalo­gosok részére kijelölt helyen haladt át Budapesten az út­testen. Amikor a rendőr sí­polt és igazoltatta, durva szavakkal sértegette azt, 200 forintra bírságolták. Dudás Jánost (Vecsés. Dózsa György út 50.) a csendrende­let megszegése miatt 50 fo­rintra bírságolták. NAGY IRAMBAN indultak meg gépjeink, hogy a kedvező időt kihasználva szántsanak- vessenek. A cél; október 20-ig minden őszi magnak a földbe kell kerülni. A gépeknek eddig sikerült az idővel lépést tar­tani, a szántás-vetés üteme ki­elégítő. A vetésre szánt területek azon­ban nem mindenütt szabadul­tak fel kellő időben, ez néhol gátolta a gépek munkáját. Sürgős feladatként állt a tsz- ek elé a betakarítás meggyor­sítása azokon a földdarabokon ahova még őszi vetést akar­nak tenni. , Körülnéztünk néhány tsz- ünk határában, hogyan halad a vetésterületek felszabadítá­sa, a „zöld út”, a szabad moz­gás biztosítása a gépek részé­re. A MONORI KOSSUTH TSZ ötvenholdas tábláján 60—70 ember is mozog, szedik a Merkur-burgonyát. — Búza jön a helyére, inten­zív fajtájú szovjet búza, azért igyekszünk vele — mondja Léé Károly elnökhelyettes. — 50—60 mázsás átlagtermésre számolunk ebből a burgonyá­ból. A monori-erdei részen ve­tett lengyel származású bur­gonya azonban még jobban bevált, abból akarunk jövőre többet. Mellettünk egy héttagú cso­port szedi serényen az ekével kifordított burgonyát, ott van közöttük az elnök — S. Kovács Báni — felesége és fia is. A | csoportelső, az élen haladó a j 75 éves özvegy Kovács János- I né, aki magas kora ellenére is a fiatalokkal vetekedve dolgozik. GOMBÁN, a Várútnál, a kukoricatáblán 80—90 ember serénykedik. Mindhárom növénytermesztési brigád adott embert ehhez a munkához, akik törnek és »zá­rat vágnak. Keresztúri bácsi és a többi fogatos pedig hord­ják is el azonmód a szárat. — Éjjelre jöhet a traktor! — mondja Pongrácz Sándor főmezőgazdász. — Ebbe a 44 holdas táblába olasz búzát akarunk vetni. A háztáji föl­deken is folyik ezzel párhu­zamosan a törés és szárvágás, mert annak a helyére is vetés kerül... ÚRIBAN Mayer Béla főme­zőgazdász arról tájékoztatott bennünket, hogy mintegy 120 holdnyi felszabadított terület TISZTÍTJÁK a mustármagot a gombai Üj Élet Tsz-ben. Bo­dor Sándor és Varga Elek munka közben (Foto: Kútvölgyi) A 75 éves Kovács néni egyik szedője a monori áll rendelkezésére a tsz terü­letén dolgozó hat gépnek, s folyik a további területek sza­baddá tétele is. Helyi tudósítónk, Ecseri Já­nos kíséretében erről szemé­lyesen is meggyőződtünk. A falu földjén frissen vágott ku­koricaszárat találtunk egy nagy táblán, kissé lejjebb pe­dig a dohogó masina napra­forgót csépelt. A tányérrózsát már mind a 12 holdon levág­ták, de a szára még ég felé meredezik, folyik az alkudozás a tsz-vezetősége és a tagok kö­zött, hogy milyen feltételek mellett vállalják a kóró vágá­sát. Sürgősen meg kell egyez­ni, mert a helyébe is vetés kerül, hamarosan üressé kell tenni tehát a területet. MENDÉN éppen az ellenke­ző jelenséggel találkoztunk, mint az előző három tsz-ben. — Száznegyven hold szabad területünk van —, mondta Sass Kálmán főmezőgazdász —, de nincs gép hozzá. Csak a mi gépünk dolgo­zik, a gépállomásé mind áll! Szavait alátámasztotta Murvai István párttitkár elv­társ is, egy-két keresetlen szóval megemlékezve a gépál­lomásról. Mint másnap értesültünk: a mendeiek jogos panaszát a gépállomás igyekezett azonnal orvosolni, még aznap megja- víttattak és munkába állítot­tak egy DT gépet és éjszakára átirányították a napközben Sápon dolgozó három gépet. HÉTVÉGI SPORTJEGYZETEK akadályverseny A járás sportvezetői, de a gyöjn- rői sportkör vezetősége te célul tűzte, hogy a labdarúgás mellett még néhány sportágban megkezdi a fejlesztést. így került sor arra, hogy az if­júság figyelmét felhívták: a sport­kör klubházában levő pingpong­asztal mindenki rendelkezésére áll. Nyilvánvaló, hogy ez az első lépés egy szakosztály létrehozása terén. Am amikor néhány fiatal el­ment. hogy pingpongozzon. a sportkörben a szertáros elküldte őket azzal, hogy hozzanak írást a sportkör vezetőitől. A gyerekek ezt beszerezték. Dkkor a szertá­ros (aki gondnok is), újabb aka­dályt nem találva, elküldte a gye­rekeket. mert a zajtól felébred­het az ő gyermeke. Néhány nappal később a Kos­suth Iskola tanulóit küldte ki a pályáról. Az eset enyhénszólva Is felhá­borító. A helyi sportkör vezetősé­ge így hiába erőlködik és munkál­kodik a sport tömegesítésén, ha egyes gondnokok, szertárosok aka­dályt gördítenek a sportolás elé. Mivel a jövő héten kezdődik já­rásunk egész területén az iskolá­sok serdülő labdarúgó-bajnoksága, szükségesnek tartjuk emlékeztetni és figyelmeztetni valamennyi sportkört a következőkre: 1. Párt- és kormányhatározatok bistosítíák. hoev a sportoláshoz szükséges feltételeket mindenki részére lehetővé kell tenni. (Tehát heljn határozatokkal, vagy önké- zzeskedéssel ezt gátolni nem le­het!) 2. A Kilián testnevelés) mozga­lom üontsze-zéselhez 1s meg kell adni a lehetőséget valamennyi fia­tal részére. (Sportpályát és a sportfelszerelést Is köteles a helyi sportegyesület a résztvevők szá­mára biztosítani!) Szeretnénk, ha a fentiekből és az elmondott példából mindenki a megfelelő következtetéseket le­vonná — okulna belőle. SORMECCS Az utóbbi időben nagyon elha­rapódzott a járásban (különösen szövetkezeti, üzemi vonalon), hogy a sportalapot ügy használják fel, hogy egy-egy labdarúgó-mérkőzést kötnek le, mely részükre kettős haszonnal jár. 1. Nem köthetnek bele abba, hogy a dolgozók sportolását nem biztosítják. 2. A sportalapot te a lehető „legjobban" használják fel, hiszen a mérkőzés után legkeve­sebb egy hordó sört fizetnek a „sporttársaknak”. Látják sokan az ilyen mérkőzé­sek kárát, mégsem mernék szól­ni. Ml most szóvá tesszük. S el­mondjuk azt Is. hogy egy-egy ku­pasorozat. vagy bajnokságba való nevezés felhívása után a járási sportfelügyelőséghez egymás után érkeznek a levelek, hogy a baj­nokságban részt venni nem tudnak, nincs rá fedezet, nincs rá lehe­tőség... friák Megértjük őket. Elment a pénz a sörmeecsekre. Azonban felvetjük azt is: sze­retnénk mielőbb hathatós Intéz­kedésről hallant ez flgvben. Vasv arról, hogy a Maglódi Vesves Klsz és a Győmröi Vas- és Eém K+sz Klüán pontszerző mérkőzést ját­szott. Sör helyett nedt« a két szö­vetkezet emr-egv labdát atándéko- zott a játékosoknak, hoev legven mivel a járási bajnokságban lát­ásúitok. legszorgalmasabb burgonya- Kossuth Tsz-nek Reméljük, így a mendeiek problémája is megoldódik és sikerül behozni viszonylagos elmaradásukat. Tapasztalatainkat összegez­ve: a betakarítás üteme meg­gyorsult, a képzeletbeli szema­for zöldet mutat — szabad az út a gépek előtt. Radványi Barna (Kép: Kútvölgyi Mihály) MAI MŰSOR Mozik Ecser: Amíg holnap lesz. Gom­ba: útközben, I—II. Gyömrő: A rendőr. Maglód: utolsó vacsora. Mende: Az énekesnő hazatér. Mo- nor: Ha velem tartanál (széles). Nyáregyháza: Spessarti fogadó. Pi­lis; Ferrara hosszú éjszakája. Tä- piósáp: Legenda a vonaton. Tápió- süly: A nagyváros örömei. Úri: Egy asszony meg a lánya. Üllő: Ne fogadj el édességet idegentől (széles). Vasad: Szombat esti tánc. Vecsés; Aki átmegy a falon (szé­les). FOGADÓNAP Gál Jánosné járási tanács­tag ma délelőtt 9 órától foga­dónapot tart Monoron a köz­ségi tanács elnöki szobájában. Az idén 31 vagon káposztát savanyítanak be a vecsési Zöld Mező Tsz-ben. Képünkön Már Sebőné a hordót mos­sa, mellette ott a gyalulásra váró káposztahalom. Papri­kából és paradicsomból negyven mázsát savanyítottak be eddig (Foto: Kútvölgyi) íxletet kér Ecser új települése részére A termelőszövetkezet és fmsz közti épületcserét sürgetik Régen nem volt olyan nívós igazgatósági gyűlés a Maglód és Vidéke Földművesszövetke­zetben, mint a legutóbbi. Szo­morúan hallgattuk a már évek óta húzódó, megoldatlan ecseri problémákat. Mégis bizakodva távoztunk, mert a ecseri igaz­gatósági tagok kezében, jó ke­zekben látjuk érdekeik védel­mét. Az ecseriek már évek óta szeretnének a vasúton túli te­lepülésük részére egy élelmi­szerboltot. A helyi földműves­szövetkezet igazgatósága még kora tavasszal a helyszínen megvizsgálta a kérdést, s egy­öntetű volt a vélemény, hogy a nagy településnek feltétlen szüksége van egy boltra. Hatá­rozat is született: minden erő­vel támogatni kell az ecseriek kérését. Nem is a földműves­szövetkezet vezetőségén mú­lott, hogy mind ez ideig nem sikerült. Nem volt betervezve a bolt 1962. évre s ezért a felettes szervek elzárkóznak a kérdést illetően. Hiába hivat­koznak az ecseri igazgatósági tagok, Jedlicska, Pintér és Hornyák elvtársak arra, hogy az 1962. évi terv készítésének időpontjában ők még nem tar­toztak az igazgatóságba, s elő­deik mulasztásáért az egész ecseri lakosság nem bűnhőd­het, mindig egyértelmű volt a válasz; nincs keret az ecseri bolt építésére. Jó érzéssel hall­gattuk Jedlicska elvtárs ezzel kapcsolatos véleményét. Igen határozottan, de igen nyugodt és higgadt hangnemben elmon­dott beszédében hangsúlyozta, hogy nem nyugodhatnak bele a tarthatatlan helyzetbe, bárho­vá elmennek jogos sérelmük orvoslása érdekében. A telek kérdését már régen rendezték a MÁV-nál, most már igen sürgősen szeretnék megkezdeni az építkezést. Az ecseriek ga­rantálják, hogy hat hét alatt teljesen felépítik a bolthelyi­séget. Az igazgatóság több hozzá­szólás után egyhangúlag elha­tározta, hogy az ecseri elvtár­sak által fölvetett, teljes mér­tékben helytálló jogos kéré­süket minden erejével támo­gatja. Ugyancsak ecseri kérdés sze­repelt a következő napirendi ponton is. Hornyák Mihály elvtárs, az ecseri párttitkár, a termelőszövetkezet és a föld­művesszövetkezet közötti helyi­ségcserét sürgette. Ez az ügy — bár elé" régóta húzódik — a közeljövőben meg fog oldódni. Marton Károly Tanulnak a könyvelők Ügy zsibongnak, zajongnak itt, a megyei tanács méteres falakkal körülölelt nagyter­mében, mint az elsőéves kis­diákok, pedig egyesek már kopaszodnak, esetleg ezüstösö- dik a haj ott a halánték fö­lött. A szigorú tekintetű tanár bácsi csendet parancsol, s ahogy a névsort olvassa, isme­rős neveket hallok. A Föld­művelésügyi Minisztérium pénzügyi főosztályának képe­sített kettőskönyvviteli tanfo­lyamára — amely az egész megyére kiterjed — járásunk termelőszövetkezeteiből igen sokan jelentkeztek. Itt is, mint általában az is­kolákban, megszólal a csen­gő és tódulnak ki a hosszúra- nyúlt folyosóra egy kis tercie­rére, esetleg rágyújtanak egy Munkásra, Kossuthra. Cipész még nem voltam Szeptember 24-én egy pár cipőt vittem a monori ütsz cipő javító részlegébe. A talp körülszegéséből állt a javítás, mert a port áteresztette. A kiállított szelvény szerint 30- án lesz kész, a javítási díj pedig 12 forint. Mivel 30-a vasárnapra esett, 28-án érte mentem, de sajnos, még nem volt készen, de szóvá tettem, hogy ezért a munkáért so- kallom a 12 forint javítási dí­jat. Az átvevő azt felelte, hogy nem sok az, mert másfél óra munka van rajta. Én kétségbe vontam az időt — előzőleg két szakembert is megkérdeztem, egyöntetűleg azt felelték, hogy egy pár ci­pő szegezése maximum 10 perc, az ára pedig 5—6 forint —, nem lehet ügyes cipész az, aki fél órán belül nem tudja körülszegezw; feleltem. — Szegeztem-e már cipőt? — kérdezte az átvevő —, mert ha igen, úgy tudnom kell, hogy nem lehet azt fél óra alatt elvégezni. — Még nem szegeztem — feleltem. — Hát mivel foglalkozott eddig? Csodálkoztam, hogy függ össze ez a kérdés a cipőm ja­vításával, de elsoroltam neki, hogy már voltam távirász, műhelyírnok, hírlaptudósító, bérelszámoló, az üdvhadsereg ezredese, az aranygyapjas pu­lóver tulajdonosa, de cipész még nem voltam. Közben mutattam neki, hogy itt ki van függesztve a férficipők javítási ára, me­lyek szerint: szegelés vaskap­tafán 5 centiméterenként 28 fillér, ssegezés bekaptafázva 5 centiméterenként 55 fillér, így az előbbi szerint 4, utób­bi szerint pedig 8 forint jár a szegezésért. No, de megnyugodtam. Üs­se kő, vágy kaptafa, fontos, hogy már hétfőn készen lesz. Tévedtem. Talán kész volt. de a roló le volt húzva és kiír­va: leltár! Szerdán, 9 nap múlva, végre megkaptam. Majd ha e bosszúságom után végleg megnyugszom, megkér­dezem a javítást végző szaki­tól, hány percet vett igény­be a cipőm szegezése. Addig az átvevő eljárása felett nem mondhatok ítéletet. Hátha mégis másfél órát vett igény­be ... Szűcs Gyula A monori Űj Életből itt lá­tom a hét Horváthnét (István- nét és Mihálynét), a Kossuth- ból Hajdúk Bálintné és Bok­ros Károlyné van itt. A ked­ves mosolyú Bokrosné el­mondja, hogy a tanfolyam egy évig tart és havonként egyszer beszámoló konferen­cián kell megjelenni. Úrit a vékony arcú, halk beszédű Kókai Gyula képviseli. Ve- csésről egyedül Magyar János- nét látom. Gyömrőről már többen vannak: a divatosan öltözött György Károlyné, _ a kedves szavú Kókai István­ná és & fiattal Erősné. Az ül­lői Kossuth Tsz-ből Molnár Károlyné szürke, Kismarost József né narancs és Erős Pál- né rózsaszínű kardigánját mé.g a szomszédos Váci utcában is igen sokan megnéznék. Moi- nárnétól megtudom, hogv a sokrétű, egész napos munka és a háziasszonyi teendők mellett igen komoly felad*) az, amelyre vállalkoztak, de egyre fejlődő mezőgazdasági nagyüzemeinkben megnöve­kedtek az ügyviteli és köny­viteli feladatok is. Magadról Farkas Sándorné van itt. A káviak Burján Arankájának az arcáról még a pajkos mo­soly is eltűnik amikor meg­látja. hogy jegyzem amit mond: — Szeretek tanulni és igyek­szem, hogy a legjobbak kö­zött végezzek és amit itt ta­nulok. odahaza a _ tsz-ünkben szeretném hasznosítani. Letelt a 10 perc. kialszanak a parázsló cigaretták, csak a figyelő szemek csillognak, amikor az előadó tanár az ál­ló- és forgóeszközökről ^ és azok forrásairól kezd beszélni. K. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom