Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-05 / 233. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f VI. ÉVFOLYAM, 233. SZÄM 1962. OKTÓBER 5, PÉNTEK AZ OLVASÓ LEVELE! Mindössze másfél hónapja, hogy az MSZMP VIII. kong­resszusának irányelvei napvi­lágot láttak. E rövid idő alatt nemcsak a sajtó hasábjain ta­lálkozhattunk az irányelvek visszhangjával, mondanivaló­jának, célkitűzéseinek részle­tezésével, hanem a hétközna­pok egyszerű, munkás percei­ben is, az üzemek munkapad­jai, a tudósok laboratóriumai, dolgozószobái, a hivatalok író­asztalai mellett is. Az egyszerű, dolgozó ember világosan megértette, hogy ró­la szólnak a tézisek sorai. A szocialista Magyarország pol­gárainak jelenéről és jövőjé­ről. Az értelem őszinte szava közeljut az emberhez, sajátjá­nak érzi azt. És elsősorban ez a titka a tézisek népszerű­ségének, annak, hogy felszaba­dulásunk óta talán még soha nem tárgyaltak politikai mondanivalójú írásról ennyit az ország lakói. Mondanivalónk bevezetőjé­ben hivatkozhatnánk, idézhet­nénk az irányelvek számos ré- ! szét. Legyen azonban elég a 19-ik pont: „Az elmúlt évek­ben tovább erősödött állami rendünk. A munkáshatalom szilárd, élvezi a tömegek bi­zalmát és támogatását, éberen védelmezi a dolgozó nép vív­mányait”. ........élvezi a tömegek bizal­mát és támogatását...” A rö­vid — nyelvtani meghatáro­zás szerint — kijelentő mon­dat igazolásául, sok egyéb mellett, talán legékesebben azok a levelek szolgálnak, amelyeket a Magyar Népköz- társaság különböző beosztású, életű és korú polgárai külde­nek a lapok szerkesztőségébe. Lapunkhoz havonta mint­egy 100 levél érkezik, és az el­mondottak után talán nem is meglepő, hogy a tézisek szelle­me érződik hangjukon, mon­danivalójukon. Íróik valószí­nűleg nem kívánják tudatosan átitatni leveleikét ezzel, de so­raik óhatatlanul arról beszél­nek, hogy küidőik itt élnek, dolgoznak, tevékeny tagjai an­nak a társadalomnak, közös­ségnek, amelynek életét, éle­tének jobbá tételét öntik for­mába a VIII. pártkongresszus irányelvei. Persze, túlzás lenne azt állí­tani, hogy valamennyi levél a közösség gondjának hordozó­ja. Egy részük az emberek apróbb-nagyobb sérelmének, problémájának tolmácsolója. Mégis, ezek a levelek is bizo­nyítják, hogy nálunk az em­ber nem marad egyedül sérel­mével. igazságéinak keresésé­vel. Van fóruma, ha úgy tet­szik, nyilvánossága, ahol több tízezer példányban láthat nap­világot jogos panasza. Ha pe­dig segítségre van szükség; ezt a segítséget a sajtó levelező­szolgálatától megkaphatja. Az, hogy a levelek jelentős szá­zaléka magánügyekről ad szá­mot, feltétlenül a bizalom je­le. Hiszen ha írójuk nem bíz­na abban, hogy személyes pa­nasza orvoslást nyer, hozzá sem fogna az íráshoz. Ennek bizonyításául, úgy véljük, elég annyit írni, hogy nem egy esetben betűvetéshez nem szo­kott kezek üzenetét hozza szerkesztőségünkbe a posta. És valamennyi ilyen üzenet nagyobb és nagyobb felelőssé­get ró azokra, akiknek kezé­be kerül. Mert a bizalom le­hetőségével élő ember bizal­mat, segítséget, őszinteséget vár cserébe. Az érkező levelek másik fe­lének; tanulmányozása után azokat két újabb csoportra oszthatjuk. Számos esetben közügyekkel foglalkozik a le­vélíró — valamilyen szemé­lyes probléma révén. De bő­ségesen akadnák olyanok is, akik napi munkájuk után nem restek papírt, tollat fogni és a közösség ügyeiről számot ad­ni. Hadd tudja meg az ország­világ, vagy legalábbis a megye lakossága, mi történik náluk a városban, a faluban, a ter­melőszövetkezetben, az üzem­ben, vagy az iskolában. Meny­nyi levél számol be tanácsülé­sekről, KISZ-esküvőkről, név­adó ünnepségekről, a község­fejlesztés örömeiről és gond­jairól, az élüzemavatásról, a a különböző társadalmi szer­vek életének eseményeiről; emberi történetekről, hétköz­napi hőstettekről. Sorolhatnánk legtöbbet író levelezőink nevét. Első helyen Csiba Józsefét, a gödöllői MÁV-állomás lakatosáét. Jó­formán semmi sem történhet Gödöllőn olyasmi, amiről ő ne adna hírt. Szinte lelkiisme­reti kérdés nála, hogy rögtön azon melegében elküldje szer­kesztőségünkbe a levelet. De így gondolkodik és ír a tököli Bundies Péter, a dömsödi Bi­ró Gábor, az érdi Téri András, Dúsa Piroska, a péceli KISZ- iskolából, a túrái Rákóczi Rá­dió munkatársai, meg a töb­biek mind, akik soraikkal fel­keresik szerkesztőségünket. Valamennyiük levelében vilá­gos a szándék, a cél. Azért ír­nak, hogy munkájukkal, leve­lükkel, mondanivalójukkal, vagy akár hasznos, okos ja­vaslataikkal szebbé, jobbá te­gyék valamennyiünk életét, a közösségét — még akkor is, ha nekik ebből közvetlenül személyes előnyük nincs. Persze, helytelen volna megelégedni a havonta érke­ző 100 levéllel, bár ha jól meg­nézzük, nem kicsiny ez a szám. Nem kicsiny — elsősor­ban azért nem, mert vala­mennyi levél spontánul, min­den szervezés nélkül íródott. Mégis jónak tűnik, ha az irányelvek kapcsán újból szó esik arról, hogy a Magyar Népköztársaság minden polgá­rának joga és lehetősége a sajtó nyilvánosságához fordul­ni gondjával, örömével, vagy akár panaszával, sérelmével. Lehet. • hogy fölösleges, de hangsúlyoznunk kell: a jogos panasszal élőt nálunk semmi­féle bántódás, hátrány nem érheti. Legyen ez a néhány gondolat biztatás: éljünk mi­nél többen az adott lehetőség­gel, azzal a fórummal, ame­lyet lapunk is biztosít olvasói számára, és azzal a segítőkész­séggel is, amivel levelező szol­gálatunk olvasóink leveleit várja. ADDIG IGYEKEZNEK, AMÍG AZ IDŐ ENGEDI Rendszeresen ellenőrzik az őszi munkát Fennakadás a betakarításnál Tegnap a déli órákban ko­pogtattunk a Ceglédi Járási Ta­nács elnökének, dr. Bencsik Mihály elvtárs ajtaján. Bent éppen megbeszélés folyt, ame­lyen részt vett a mezőgazdasá­gi osztály vezetője, a járási főagronómus, továbbá három gépállomás —, az abonyi, a nagykőrösi és a ceglédi — igazgatója. Az őszi mezőgaz­dasági munkák helyzetéről tárgyaltak. A megbeszélésen — amely nem tartott tovább egy óránál — szóba került min­den olyan probléma, amely hátráltatja a napjainkban már olyannyira sürgős szántás-ve­tést, A járási tanács vezetői — ahogy a beszélgetésen kitűnt — jól tájékozódtak a termelő- szövetkezetek munkájáról, s ennek tulajdonítható, hogy adatokat, eseteket tudnak fel­sorolni a gépállomások veze­tőinek arról, hol mi a hiba, milyen segítséget kell nyújta-, ni. Bencsik elvtárs saját tapasz­talata alapján mondotta el, hogy a jászkarajenői termelő­szövetkezetekben nagy az elmaradás a szántással és a vetéssel. Emiatt — főleg az Uj Baráz­da Tsz-ben, nem is a tagokat kell elmarasztalni, hanem az Abonyi Gépállomást, illetve annak vezetőjét, brigádveze­tőit. Az Űj Barázda Tsz-ben például már letakarították a kukoricaszár java részét, dol­gozhatnának a traktorok, de a szántás mégis lassan halad. A tsz vezetői szerint a gépállo­mással lekötött hét traktorból mindössze kettő dolgozik a te­rületen. Ügy látszik a trakto­roknak egyszerűen nyomuk veszett, mert a gépállomás igazgatója úgy tudja, hogy a kérdéses öt traktor is az Üj Barázda Tsz területén dolgo­zik. A brigádvezető ugyanis erről tájékoztatta őt. Akárhol is vannak a gépek, valami nincs rendben a munkaszerve­zés körül. Hogyan egyezteti össze a brigádvezető a mun­kát a tsz vezetőivel? E példá­ból az tűnik ki, hogy sehogy. Nyomban határozat születik: csütörtök este összejönnek a tsz-vezetők. Ezen a megbeszé­lésen részt vesz a gépállomás igazgatója is. Itt rendezik a vi­tás ügyeket. Annyit azonban Marad a jó idő — Meteorológiai Intézet? — Igen. Az ügyeletes szinop­tikus beszél a központi előre­jelzési osztályról. — Hányadszor hangzik el ma már a kérdés, hogy milyen idő várható? — A Pest megyei Hírlap szerkesztősége körülbelül ép­pen a századik lehet ma. Az a gyakorlat nálunk általában, hogy jó idő esetén legalább százan érdeklődnek egy nap, ha viszont kedvezőtlen az idő, akkor ezer telefonhívás is be­fut hozzánk. — Milyen lesz tehát az idő? — Egyelőre nem romlik. Remélhetőleg egy-két napig hő­ilyen lesz, mint most. A mérséklet sem csökken. — Mikor várhatunk esőt? — Egy-két napon belül nem. Pest megyében egyébként há­rom helyen, Nagykátán, Gö­döllőn és Vácott működik csa­padékmérő állomás, ahonnan naponta kapjuk a jelentést. Sajnos azonban ma sem érke­zett hozzánk értesítés arról, hogy csapadék hullott volna valahol is a megyében. Egye- lőrs nem is várható. Reméljük azonban, hogy később meg­jön az eső is. amit mindenütt oly régen és oly nagyon vár­nak (mk) máris megígért az igazgató: ha szükséges, Abonyból gépeket irányít át Jászkaraj enőre. Amíg Jászkarajenőn nincs gép, addig néhány abonyi ter­melőszövetkezetben mélyszán­tásra állították be a gépeket. Erre vonatkozóan egységes ál­láspontra jutottak: amíg be nem fejeződik a vetés a járásban, addig minden traktort a vető- szántásra és a vetésekre kell beállítani. Hasonló problémával talál­koztak a járás vezetői a Nagykőrösi Gépállomás kör­zetében is — a gépek egy ré­sze a vetőszántás és a vetés helyett mélyszántást végez. Itt azonban nem a gépállo­más (hibájából van így. A ko- cséri tsz-ekben lassan halad az ősziek betakarítása. A já­rási tanácselnök elmondotta: mindössze Albertirsán talál­tak 300 holdnyi kukoricát, amelyet még nem lehet szed­ni, másutt mind a kukorica, mind a burgonya, a cukorré­pa és a többi kapás szedését is meg lehet kezdeni. A járá­si tanács szakemberei a na­pokban segítséget nyújtottak és nyújtanak ma is a betaka- j rítás munkájában elmaradt \ termelőszövetkezeti vezetők-: nek a munka szervezésében, i A Ceglédi Gépállomás igaz- j gatója ugyancsak arról szá-| mólt be, hogy az albertirsaij termelőszövetkezetekben las-l san halad a betakarítás, emi-: att a gépeket nem tudják kel-j lően kihasználni. Ha elegendő j szabad terület állna rendelke- ; zésükre, a mostaninál lénye- i gesen több földet tudnának i felszántani és elvetni. A na- ] pókban ugyanis több mint öt ven üzemi munkás ült gé- i pekre, hogy segítse a járás: szövetkezeti parasztságát. A járás vezetői felmérték, naponta mennyit kell fel­szántani és elvetni ahhoz, hogy október 25-re befejezzék az ősziek vetését. A „bűvös” szám: mind szántásból és ve­tésből 640 hold. Jelenleg mintegy 400 holdat szánta­nak fel és ekkora területen teszik földbe a magot. Ez na­ponta 240 hold elmaradást je­lent, tehát 13 napban több mint egy napot „csúsznak”. A következő napokban azonban — éppen a hatékony intézke­désekkel és a helyszínen nyújtott segítséggel — el akarják érni, hogy a napi elő­irányzatnál nagyobb területen kerüljön földbe a mag. A vetés jelenlegi helyzete a járásban: az őszi takarmánykeve­réknek nyolcvan, az őszi árpának 92, a rozsnak 72, a búzának 26 százalékát vetették el. Felvetődött a rövid megbe­szélésen, hogy a Magtermel­tető Vállalat mulasztásán is, múlik, hogy az őszi takar- j mánykeverék vetőmagja még j nincs a földben. A vetőmag-; megrendeléseket, noha azo-j kát elfogadta, nem tel jesíti j idejében. A Terményfargalmi j Vállalat kirendeltségeit is el- j marasztalták, mert a nagy i termőképességű búzafajták í vetőmagja sem érkezett meg í valamennyi termelőszövetke-! zetbe. A rövid megbeszélést azzal; a gondolattal zárta a járási j tanács elnöke: az utóbbi esz- j tendőben soha nem volt any-j nyira kedvező az idő, mint; most, tehát addig igyekezze­nek az őszi munkákkal, amíg az idő engedi. Két-háromna- pos eső ugyanis teljesen ke- keresztülhúzhatja azt a szá­mításukat, hogy az idén ko­rai vetéssel megteremtsék a jó termés alapját. (m. s.) Nyugatnémet írók Moszkvában Heinrich Bőid, Rudolf Ha­gelstange és Richard Gerlach nyugatnémet írók a napokban megérkeztek Moszkvába. Mint az ADN-hirügynökség jelenti, a három nyugatnémet író há­rom hetet szándékszik a Szovjetunióban tölteni,' hogy megismerje ennek a hatalmas országnak az életét, s az ott élő embereket. A nyugatné­met írókat a moszkvai repülő­téren Lev Kopoljev szovjet író fogadta, aki monográfiát ír Heinrich Böllről. A Minisztertanács ülés 3X A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén a földművelésügyi miniszter a mezőgazdasági munkák menetéről, az élelmezés- ügyi miniszter a felvásárlás helyzetéről, a kohó- és gépipart miniszter a brnoi, a könnyűipari miniszter a piovdivi nemzet­közi vásárról számolt be a kormánynak. A kormány a beszá­molókat tudomásul vette. A Minisztertanács az igazságügyminiszter előterjesztésére törvényerejű rendelet-tervezetet fogadott el a társadalmi bírás­kodás fejlesztéséről és úgy határozott, hogy az Elnöki Tanács elé terjeszti. A Minisztertanács a Külügyminisztérium előterjesztése alapján meghatározta Magyarország 1963. évi hozzájárulását az ENSZ kibővített segélyprogramjához, valamint különleges alapjához, amely a gazdaságilag kevéssé fejlett országok fej­lődését segíti elő. A kormány előterjesztést tett az Elnöki Tanácsnak a nemzetközi főútvonalak építése tárgyában Genfben 1950. szep­temberében kelt nyilatkozathoz történő csatlakozásról. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. A brigádvezető asszony jelentkezett dolgozni. Mint borjúgondozó kezdte, majd a tehenészetbe került, ahol ha­marosan brigádvézetö lett Jelenleg 70 fejőstehénnek a gazdája. Gubis György, akihez a községben férjhez ment. ugyancsak az ö brigádjában dolgozik, mint tehenész. Gubisné óvodába indítja ötéves Ilonka kislányát Gubisné férjével és Száraz Miklós tehenésszel (MTI foto: Bereth felv.) Gubis Györgyné, a pomázi Petőfi Tsz tehenész brigád- vezetője pár évvel ezelőtt te­lepedett le a községben. Bé­késcsabai parasztszülők gyer­mekeként először a Budapesti Csavarárugyárban próbált sze­rencsét, de a mezőgazdasági munkához szokott lány később a helyi termelőszövetkezetbe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom