Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-30 / 254. szám
1962. OKTOBER 30, KEDD '‘vÁú'fqp Hruscsov-Kennedy levélváltás Ä BÉKE ÉRDEKÉBEN (Folytatás az 1. oldalról) észleltek. Ilyen körülmények között kalózhajók szabadon mozognak Kuba körül, lövik Kubát és kalóztámadásokat hajtanak végre békés szállítóhajók ellen. Ismeretes az is, J hogy még egy angol fehérhajót is lőttek. Röviden szólva, Kuba állandóan olyan agresszív erők fenyegetése alatt állott, amelyek nem titkolták, hogy támadást szándékoznak intézni Kuba területe ellen, A kubai nép életét a saját érdekében szeretné felépíteni, ! külső beavatkozás nélkül, ön- j nek ebben igaza van és ezért a kubaiak nem hibáztathatok, amiért saját országuk urai I akarnak lenni, élvezni akarják I munkájuk gyümölcseit. A Ku- I ba inváziójával való fenyege- j tőzés és mindazok a többi kalandok, amelyek célja feszült- | séget teremteni Kuba körül, arra szolgálnak, hogy bizonytalanságot keltsenek a kubai népben, megfélemlítsék és megakadályozzák, hogy a kubai nép nyugodtan, zavartalanul építhesse új életét. Elnök Űr, ismét világosan meg kívánom mondani, hogy mindezzel kapcsolatban nem lehetünk közömbösek. A szovjet kormány úgy döntött, hogy védelmi eszközökkel segíti Kubát az agresszióval szemben, kizárólag védelmi célokat szolgáló eszközökkel. Mi Kubában védelmi célokat szolgáló eszközöket szereltünk fel. amelyeket Ön támadóknak nevez. Mi ezeket abból a célból szereltük fel ott, hogy ne kövessenek el támadást Kuba ellen, hogy ne következhessenek be váratlan akciók. Nem szabad megengedni a helyzet súlyosbodását Méltányolom és bizalommal 'fogadom az 1962. október 27-i üzenetében foglalt nyilatkozatot, amely szerint nem intéznek támadást Kuba ellen, nem következik be invázió sem az Egyesült Államok, sem a nyugati félteke más országai részéről, mint azt Ön üzenetében hangsúlyozta. Tekintettel erre, azok az indokok, amelyek arra késztettek bennünket, hogy ilyen természetű segítséget nyújtsunk Kubának, többé nem állanak fenn. Ezért utasítást adtunk tisztjeinknek — és ezek az eszközök, mint líiár kijelentettem, szovjet tisztek kezében vannak —, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a nevezett létesítmények építésének leállítására. szereljék le őket és szállítsák vissza a Szovjetunióba. Mint már mondottam önnek október 27-i levelemben, egyetértünk Önökkel, folytassunk tárgyalásokat arról, hogy az ENSZ képviselői meggyőződhessenek ezeknek az eszközöknek a leszereléséről. Ily módon, az önök által adott biztosítékok és a mi le- I szerelési parancsunk alapján úgy tűnik, megvannak az összes szükséges feltételek | a felmerült konfliktus likvidálására. Megelégedéssel nyugtázom, hogy ön válaszolt arra irányuló óhajomra, hogy az említett veszélyes helyzetet fel kell számolni és ugyanakkor meg kell teremteni a feltételeket a nemzetközi helyzet átgondoltabb értékelésére. Ezt a helyzetet nagy veszélyek fenyegetik korunkban, a termonukleáris fegyverek, a rakétatechnika, az űrhajók, a globális rakéták és más halálos fegyverek korában. Minden nép érdeke a béke biztosítása. Ezért nekünk, akik nagy bizalommal és felelősséggel vagyunk felruházva, nem szabad megengednünk a helyzet súlyosbodását, meg kell szüntetnünk a veszélyes helyzet táptalaját ottt ahol ilyen helyzet jön létre, mely súlyos következményekkel járhat a béke ügyére. Ha, önnel együtt, s más jóakaratú emberek segítségével sikerül elérnünk e feszült helyzet felszámolását, arról is gondoskodnunk kell, hogy ne merüljenek fel más. olyan veszélyes konfliktusok, amelyek világméretű termonukleáris katasztrófához vezethetnek. A MTO-.ÚI és a Varsái Szerződésről Végezetül szeretnék a NATO és a Varsói Szerződés államai közötti rendezésről szólni, amiről ön tesz említést. Mi beszéltünk erről nemrég és készek vagyunk folytatni a véleménycserét önnel erről a kérdésről, hogy ésszerű megoldást találjunk. Ugyancsak szeretném folytatni a véleménycserét az atom- és termonukleáris fegyverek betiltásáról, az általános leszerelésről és a nemzetközi feszültség enyhítésével kapcsolatos más kérdésekről. két és tovább akarja fejleszteni sikereit, állhatatos munkájával további fejlődést óhajt biztosítani a béke és a társadalmi haladás útján. ÍTjabb amerikai haéársértés Szeretném emlékeztetni önt, Elnök Ür, hogy egy felderítő jellegű katonai repülőgép meg] sértette a Szovjetunió határát — ez olyan kérdés, amellyel kapcsolatban már voltak konfliktusaink Önnel, "jegyzékváltásra került sor. 1960-ban lelőttük az Önök» U—2. repülőgépét. Ez a Szovjetunió fölötti felderítő repülés a párizsi j nagyhatalmi találkozó meghiu- ! sulására vezetett. Ön akkor J helyes álláspontra helyezke- I dett, elítélte az akkori amerikai kormány bűnös akcióját. Azonban az ön hivatali ténykedésének ideje alatt újabb határsértés történt egy amerikai U—2. repülőgép részéről Szahalin térségében. Mi irtunk erről a határsértésről Önnek augusztus 30-án. Ön akkor azt fc- } lelte, hogy ez | határsértés a rossz idő következménye volt és biztosítékot adott arról, hogy nem fog megismétlődni. Mi hitelt adtunk az "ön biztosítékának, mivel abban az időben valóban rossz idő volt ezen a területen. Mindazonáltal, ha az önök repülőgépének nem az lett volna a feladata, hogy a mi területünk közelében repüljön, akkor még a rossz idő sem vezethetett volna egy amerikai repülőgépet a mi légiterünkbe. Ebből az következik, hogy ez a Pentagon tudomásával történik. A Pentagon lábbal tiporja a nemzetközi előírásokat és megsérti más országok határait. Még veszélyesebb eset történt október 28-án, amikor az Önök felderítő repülőgépe behatolt a Szovjetunió területére északon, a Csukcs-félsziget térségében, és a mi területünk felett repült. Felvetődik a kérdés, Elnök Ür, hogyan értékeljük ezt? Mi ez? Provokáció? Az Önök repülőgépe megsérti határunkat, és ez olyan nyugtalan időben történik, aminőt most élünk át, amikor minden harci készenlétben van. Márpedig egy berepülő amerikai repülőgépet könnyen atomfegyvereket szállító bombázónak lehet tekinteni és ez végzetes lépésre indíthat bennünket. Annál is inkább, mivel mind az amerikai kormány, mind pedig a Pentagon hosszú ideje hangoztatja, hogy Önök állandó őrjáratokat tartanak fenn atomfegyverekkel ellátott bombázókkal. Ennélfogva Ön elképzelheti, milyen felelősséget vállal magára különösen most. ebben a nyugtalan időben, amelynek önnel együtt részesei vagyunk. Meg szeretném kérni Önt, értékelje ezt helyesen, és tegyen megfelelő intézkedéseket, hogy ne legyen ebből olyan provokáció, amely háború kirobbantására vezethet. * Ovakodjjnnak a kukái légitér megsértésétől Még egy óhajomat szeretném kifejezni. Természetesen, ez a kubai nép ügye. Önök jelenleg nem tartanak fenn semmiféle diplomáciai kapcsolatot, de Kubában levő tisztjeinken keresztül olyan jelentéseim vannak, hogy amerikai repülőgépek végeznek repüléseket Kuba felett. Mi érdekeltek vagyunk abban, hogy egyáltalában ne legyen háború a világon, és hogy a kubai nép nyugodtan élhessen. Emellett, Elnök Ür, nem titok, hogy embereink vannak Kubában. A kubai kormánnyal való szerződésnek megfelelően tisztjeink és instruktoraink vannak ott, akik kiképzik a kubaiakat, főleg egyszerű emberek, szakértők, agronómusok, állattenyésztési, öntözési és talajjavítási szakértők, egyszerű munkások, traktorosok, és mások. Aggódunk értük. Szeretném megkérni Önt, Elnök Ür, tartsa szem előtt, hogy a kubai légitér megsértése egy amerikai repülőgép által súlyos következményekkel járhat. S ha ön nem akarja ezt, akkor nem volna szabad ürügyet szolgáltatni arra, hogy veszélyes helyzet jöhessen létre. Most nagyon óvatosaknak kell lennünk, és nem szabad olyan lépéseiket tennünk, amelyek nem a konfliktusban érintett államok védelmére szolgálnak, hanem valószínűleg csak növelik a nyugtalanságot; sőt, esetleg olyan provokációnak bizonyulnak, amely káros lépésre vezet. Következésképpen józanságot és bölcsességet kell tanúsítanunk és tartózkodnunk kell az ilyen természetű lépésektől. Mi értékeljük a békét, talán még jobban, mint a többi népek, mert átéltük a Hitler elleni szörnyű háborút, azonban népünk nem fog meghátrálni semmiféle megpróbáltatás előtt. Népünk bízik kormányában és mi biztosítjuk népünket és a világközvéleményt, a szovjet kormány nem fogja megengedni, hogy provokálják. Ha azonban a provokátorok háborút robbantanak ki, nem bújhatnak ki a felelősség és ama súlyos következmények alól, amelyeket a háború okozna nekik. Bízunk azonban abban, hogy a józan ész diadalmaskodik, nem robban ki háború és biztosítani fogják a népek békéjét és biztonságát. ü Thantnak, az ENSZ ügyvezető főtitkárának a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Kuba képviselőivel folytatott jelenlegi tárgyalásával kapcso- ■ latban a szovjet kormány New Yorkba küldte Kuznyecovot, a külügyminiszter első helyettesét, azzal a céllal, hogy segítse U Thant urat a jelenlegi veszélyes helyzet megszüntetésére irányuló nemes erőfeszítéseiben. Tisztelettel r N. Hruscsov Kennedy levele Hruscsov péntek esti üzenetére Elnök Ür, én bízom az ön nyilatkozatában, azonban vannak felelőtlen emberek, akik inváziót szeretnének indítani Kuba ellen, s ezáltal kirobbantani a háborút. Amikor mi gyakorlati lépéseket teszünk, bejelentjük, miközben ezt tesszük, biztosítani kívánjuk Kuba népét arról, hogy vele vagyunk és nem akarjuk felmenteni magunkat az alól a felelősség alól, hogy segítséget nyújtunk a kubai népnek. Meg vagyok győződve arról, hogy minden nép, akárcsak Ön, Elnök Ür, helyesen fog érteni engem. Mi nem fenyegetőzünk. Mi csak a békét akarjuk. Országunk ma fellendülőben van: népünk békés munkájának gyümölcseit élvezi. Az emberek szédületes sikereket értek el az októberi forradalom óta. magasrendű anyagi és szellemi-kulturális kincseket teremtettek. Országunk felhasználta ezeket a kincseHruscsov fenti üzenete válasz az amerikai elnök Washingtonban szombat este közzétett levelére. Kennedy elnök szombati üzenetében — a két államférfi között az utóbbi napokban • kialakult közvetlen eszmecsere keretében — Hruscsov előző, pénteki üzenetére válaszolt. Az alábbiakban szó szerint közöljük Kennedy elnök szombat esti üzenetét: Kedves Elnök Ur! Nagy figyelemmel olvastam az ön október 26-i levelét és őrömmel üdvözlöm azt a kijelentését. hogy a probléma gyors megoldására kíván törekedni. A legelső dolog azonban az, hogy a Kubában levő offenzív rakétatámaszpontok megszüntetésén fáradozzunk, továbbá, hogy hatékony ENSZ- intézkedések kíséretében hadműveleti felhasználásra alkalmatlanná tegyék mindazokat a fegyverrendszereket Kubában, amelyek offenzív célokra fel- használhatók. Abból a feltevésből kiindulva, hogy ez gyorsan megtörténik, olyan utasításokat adtam New York-i megbízottaimnak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy e hét végén — az ügyvezető főtitkárral és az ön megbízottjával együttműködve — intézkedéseket dolgozzanak ki a kubai probléma állandó jellegű megoldására az ön október 26-i levelében javasoltak szerint. Ha helyesen értelmezem az ön levelét, akkor javaslatainak kulcsfontosságú pontjai — amelyek általában elfogadhatóknak tűnnek — a következők; O ön hajlandó lenne eltávolítani ezeket a fegyverrendszereket Kubából megfelelő ENSZ-megfigyelés és ellenőrzés mellett és kellő biztosítékokkal hajlandó lenne kötelezettséget vállalni arra, hogy megszünteti ilyen fegyverrendszerek további bevitelét Kubába. O Mi a magunk részéről beleegyeznénk megfelelő rendelkezések meghozatalába az ENSZ-en keresztül, hogy biztosítható legyen az alábbi kötelezettségek folyamatos teljesítése: a) az érvényben levő vesz- te gzár-rendelkezések gyors megszüntetése: b) annak szavatolása, hogy nem éri támadás Kubát. Meggyőződésem, hogy a nyugati félteke más országai A világ népei megkönnyebbüléssel fogadták a hírt: elhárult a termonukleáris világháború kitörésének közvetlen veszélye az emberiség feje fölül. Hruscsov, a Szovjetunió ismét tanúbizonyságát adta mély felelősségérzetének, újabb meggyőző bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy egész politikája a béke megőrzésének ügyét szolgálja. Ismeretes, hogy annak a történelmi levélváltásnak során, amely szinte alig követhető gyorsasággal folyt Hruscsov és Kennedy között, a helyzet szülte szükséghez képest felmerülő egyéb kérdések mellett a szovjet kormány két dolgot mindig nagyon világosan és határozottan hangsúlyozott: 1. Azt akarja, hogy garantálva legyen Kuba függetlensége. 2. Meg akarja • őrizni a békét, sőt további lépéseket kíván tenni a konfliktusok okainak felszámolására, a leszerelés elérésére. Ezt a szilárd eltökéltséget tükrözte Hruscsov vasárnapi levele is, amelyben bejelentette, hogy a szovjet kormány kész leszerelni és a Szovjetunióba visszaszállítani az amerikaiak által támadó jellegűnek tartott rakétafegyvereket. mivel előző levelében Kennedy késznek mutatkozott annak garantálására, hogy sem az Egyesült Államok, sem annak területéről mások nem fogják megtámadni Kubát, s az USA garantálja Kuba függetlenségét abban a meggyőződésben, hogy ezt az álláspontot az Amerikai Államok Szervezetéhez tartozó valamennyi kormány magáévá teszi. Megteremtődtek hát a kubai konfliktus felszámolásának lehetőségei, s ezzel egyidejűleg lehetővé vált, hogy feloldódjék az a szorongás és aggodalom, amely az embereket a háború kitörésének közvetlen veszélye miatt töltötte el. Nem véletlen, hogy a megkönnyebbülés ismét egy Hruscsov-levél nyomán következett be, amint hogy nem véletlen az sem, hogy lord Bertrand Russell, aki a legsúlyosabb percekben többször is tollat ragadott a józanság győzelme érdekében, most ismételten szükségesnek tartotta kinyilatkoztatni: „Az emberiség mély hálával adózik Hruscsovnak bátorságáért és eltökéltségéért, hogy megakadályozza az amerikai militarizmus által kirobbantani szándékozott háborút”. A szorongás helyébe a bizakodás lépett. De vajon nem jelenti-e ez a szovjet lépés egyben azt is, hogy a Szovjetunió feladta Kuba védelmét? Semmiesetre sem! Sőt, amióta Kubában, a nép jutott uralomra, most történik meg először, hogy az Egyesült Államok elnöke hivatalosan deklarálja: • hajlandó garantálni Kuba függetlenségét. Eddig ugyanis az USA nemcsak, hogy fokozta a feszültséget a Kuba szigetén levő guantanamói amerikai haditámaszpont körül, nemcsak, hogy kiképző tisztekkel, feigyverekkei és partraszálQí- tó hajókkal támogatta a kubai ellenforradalmárok inváziós kísérleteit, s nemcsak gazdasági blokáddal törekedett a kubai kormány szorongatásá- ra, hanem eléggé nyíltan készülődött a kubai nép hatalmának az amerikai hadsereg által történő megdöntésére is. Ezért volt kénytelen kinyilatkoztatni a Szovjetunió. hogy a Kuba ellen történő támadásra fegyverrel válaszol, s ezért szállított Kuba védelmére rakétákat is, amelyeket most az amerikaiak egyszeriben támadó fegyvernek neveznek. Mindezek a szovjet lépések, ismételjük. Kuba védelmét szolgálták, mivel az amerikaiak invázióval fenyegettek. Most viszont — először a történelemben — kijelentették: hajlandók garantálni Kuba függetlenségét — tehát elálltak az inváziós fenyegetéstől. A kubai r.ép és a védelmére kelt szovjet kormány így elérte célját. S a Szovjetunió most éppen azzal bizonyítja be, hogy a szovjet rakéták kubai jelenléte nem támadó, hanem pusztán védekező^ célokat szolgált, hogy mivel megszületett a garanciavállalás— s ezáltal megszűnt a közvetlen támadás veszélye is, és így leszerelhető- vé váltak a védelem céljait szolgáló rakéták — hajlandó azokat a Szovjetunióba visz- szaszállítani. De van-e biztosíték arra, hogy az amerikaiak megtartják ígéretüket? Továbbra is biztosítékul szolgálhat ehhez az, hogy a Szovjetunió változatlanul ott áll Kuba mellett mind politikai és gazdasági segítségével, mind pedig azokkal a fegyverekkel, amelyek szovjet területről is pusztító csapást tudnak mérni azokra, akik hitszegö módon Kuba ellen támadnának. Még nem mondhatjuk, hogy a válság megoldódott. Ennek csupán a lehetőségei teremtődtek meg. Megindultak és a jelek szerint gyorsuló ütemben folynak a tanácskozások. Mindenki érdeklődéssel várja a híreket, hogy az amerikaiak milyen bizonyítékait tudják majd adni garanciájuk hitelének. Továbbra is szükség van a népek éberségére. Az emberek azonban máris hálásak Hruscsovnak és a szovjet kormánynak, hogy bátran és határozottan cselekedtek — a béke érdekében. is hajlandók lennének hasonlóképpen eljárni. Ha ön hasonló utasításokat ad megbízottjának, akkor nincs ok arra, hogy ne legyünk képesek kidolgozni ezeket az intézkedéseket és néhány napon belül közölni őket a világgal. A hatás, amelyet a probléma ilyen rendezése a nemzetközi feszültség enyhítése terén kifejtene, lehetővé tenné számunkra, hogy általánosabb elrendezés felé haladjunk „más fegyverzetek” tekintetében, amint azt ©n a második levelében javasolta. Ismét le kívánom szögezni, hogy az Egyesült Államokat őszinte érdek fűzi a feszültség csökkenéséhez és a fegyverkezési hajsza megszüntetéséhez. Ha- az ön levele azt jelzi, hogy ön kész tárgyalni a NATO-t és a Varsói Szerződést érintő enyhülésről, úgy mi a magunk részéről teljes mértékben készek yagyunk fontolóra venni szövetségeseinkkel bármilyen hasznos javaslatot. Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy a legelső tennivaló a kubai rakétatámaszpontokon folyó munka megszüntetése és olyan intézkedések foganatosítása, amelyek hatékony nemzetközi biztosítékok mellett hadműveletileg felhasználásra alkalmatlanná teszik a szóban forgó fegyvereket. A fenyegetés további fennmaradása, vagy a Kubáról folytatott tárgyalások elnyújtása oly módon, hogy ezeket a problémákat összekapcsolják az európai és a nemzetközi biztonság át(Folytatás a 7. oldalon) KÖZÜLETEK, SZÖVETKEZETEK, KÜLTÜRHÁZAK FIGYELEM! A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat (Budapest IX, Közraktár u. 30.) jutányos áron elad használt tricikliket és rex biliárdasztalokat Érdeklődni lehet a 336—499. telefonon