Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-28 / 253. szám

1962. OKTOBER 28, VASÄRNAP ^Mwlap 3 TANÁCSKOZIK A MEGYEI PARTÉRTEKEZLET (Folytatás a 2. oldalról) kell kísérniük a lakosság ellátását biztosító iparágak — pékség, kereskedelem, ven­déglátó ipar — működését és biztosítani kell, hogy a la­kosság érdekei kárt ne szen­vedjenek. Üdvözöljük dolgozó parasztságunkat Létrejöttek a nagyüzemek a mezőgazdaságban is. Az át­szervezés nagy feladatát be­fejeztük. Elvtársaink ezrei vettek részt ebben a munká­ban — a párt politikáját, az önkéntességet szem előtt tartva. Erről a helyről mon­dunk elvtársi köszönetét mindazoknak, akik eb­ben a munkában becsület­tel helytálltak. Elismerésünket fejezzük ki és üdvözöljük dolgozó pa­rasztságunkat, akik beléptek a termelőszövetkezetekbe, rá­tértek a nagyüzemi gazdál­kodás útjára és az elmúlt három esztendőben munká­jukkal tettek bizonyságot, hogy hűen szeretik hazáju­kat, képesek rá és akar­ják megteremteni a szocia­lista nagyüzemi mezőgazda­ságot. Mezőgazdaságilag haszno­sítható területünk 94 . száza­léka van nagyőzemben. Majdnem 79 ezer paraszt- I család 84 ezer taggal lé­pett a termelőszövetke­zetekbe. Tizennégyezer család még alacsonyabb ttípusú, de már szövetkezeti alapon gazdálko­dik. A mezőgazdaság átszerve­zése nem cél, hanem eszköz. Eszköz először abban, hogy parasztságunk életét megja­vítsuk, hogy a nehéz testi munka helyett gépeket al­kalmazhassunk. Másodszor azért, hogy olcsóbban és töb­bet termeljünk. Valamilyen termelési ág átszervezése azonban mindig azzal a ve­széllyel jár, hogy csökken a termelés. Ezért az volt a feladatunk: úgy hozzuk létre a nagyüzemeket, hogy a termelés ne csökkenjen — ellenkezőleg — emelkedjen. A nehézségek valóban na­gyok voltak. Egyes termékek terméshozama csökkent. Csökkent a felvásárlás is. Más termékekből azonban sikerült azonnal növelni a te- rületnyi egységre eső ter­mésátlagot és növelni a fel­vásárlást is. Nagy gondot jelentett megőrizni az olyan fontos kultúrát, mint a sző­lő, gyümölcs. Bátran mondlhatjuk, hogy megoldottuk ezt a kérdést. Megoldottuk, mert hallgat­tunk a Központi Bizottság­ra, mert nem ijedtünk meg azok­tól, akik a nagyüzem szétverésével vádoltak, revizionistáknak bé1 vé­geztek bennünket. Bíz­tunk dolgozó paraszt­jainkban. Nem hittünk azoknak, akik azt állították, hogy a családi művelésbe kiadott gyümölcs és szőlő termékeit ellopják a parasztok. Bízni a dolgozó népben: egyet jelent a he­lyes politikával, A jövedelem a termelt értéktől függjön! Termelőszövetkezeteink zö­mében megerősödtek párt- szervezeteink is. Az elért eredményekkel azonban nem lehet megállni. Hozzá kell fogni megfelelő agrotechni­ka alkalmazásával, jó üzem­arányok kialakításával, meg­felelő kultúrák elterjeszté­sével a termékmennyiség növeléséhez, a termelt érték növeléséhez és a termékkölt. ség csökkentéséhez. Tovább kell kutatni, fi­nomítani a jövedelemnek a termelt értékkel összekap­csolt elosztását. Minden ter­melési ágban biztosítani kell, hogy a jobb munká­ért több jövedelmet kap­jon a dolgozó, hogy a jöve­delem a termelt értéktől függjön. El kell érni, hogy minden forint beruházás a leggazda­ságosabb üzemágban történ­jen, illetve a forintot a leg­jobb helyre tegyük. A jövőben a beruházá­soknál, azok elosztásá­nál nagy gondot kell fordítani arra, hogy az elmaradott járásokat, il­letve termelőszövetkeze­teket bizonyos előnyben részesítsük. Jó , termelőszövetkezeteink­ben egy kataszteri hold szántóra négyezer forint be­ruházás jut. A gyengébbek­nél kétezer. Hasonló a hely­zet a forgóeszközöknél is. Ez nem jól van így. Gondol­kodnunk kell róla, hogy ter­melőszövetkezeteinkben vég­rehajtsák a háztáji gazda­ságokra vonatkozó kormány- intézkedéseket, fizessék a földjáradékot, ■ emberségesen járjanak el az idős, nyug­díjas parasztemberekkel. Mondhatjuk, hogy mező- gazdasági szövetkezeteink fej­lődnek, a szövetkezetek közös vagyona meghaladja a másfélmilliárd forintot. Évről évre javul a ter­melőszövetkezetek szervezeti élete. Egyre mélyebb a szö­vetkezeti demokrácia is, bár előfordul némely helyen, hogy a vezetőség a közgyű­lés hatáskörében intézkedik. Szövetkezeteinknek 1959- ben 96 erőgépük — ma csaknem 800 erőgépük van. Gépállomásaink séfjeit is fi­gyelembe véve 1962-ben csaknem 300 holdról 190 holdra csökkent az egy traktoregységre jutó szán­tóterület. Nagy erőfeszítéseket teszünk a hústermelés, az állatállo­mány eredményes növelésére is. A nehézségek zöme itt je­lentkezik. Pest megye a múlt­ban sok takarmányt vásárolt a környező megyékből, erre azonban most nincs lehetőség. Saját takarmánybázisunk sem nő, sem mennyiségben, sem minőségben megfelelően, így állandó takarmányhiánnyal küzdünk. Nehézségeink van­nak még az állatok gondozá­sát és elhelyezését illetően is. E problémák megoldására előre, jól átgondolt, megfelelő szakértelemmel kidolgozott tervet kell készítenünk. Az egy termelőszövetkezeti tagra eső közös jövedelem nö­vekedett. 1980-ban 8580 forint, 1961-ben 8730 forint volt. Ez is a munka javulását bizo­nyítja. Különös gondot kell fordíta­ni a gyengébben működő szö­vetkezetekre. Ebbe a kategó­riába a gazdák 28—30 százalé­ka tartozik. Mondhatjuk, a gyengeség legfontosabb oka a jó vezetés hiánya. Állami irá­nyító szerveink nem tettek meg mindent, hogy ezt a hi­ányt leküzdjék. Megvan azon­ban a lehetőséig, hogy, 1963-ra, a rossz időjárás ellenére is, gyenge szövetkezeteink meg­erősödjenek. Meg kell emlékezni itt arról is. (hogy termelőszövetkezete­inkben 38 brigád küzd a szo­cialista brigád címért. A ver­seny még nem kialakult, a formák még nem olyan vilá­gosak, mint az iparban, de a törekvés helyes, tovább, előre kell menni ezen az úton. Összegezve mezőgazdasági helyzetünket: jó úton haladunk, megfe­lelő eredményeink vannak Támaszkodjunk továbbra is a kommunistákra, a becsületes pártonkívüiiekre. bízzunk az emberekben és a következő pártértekezleteken majd beszá­molhatunk, hegy a most kitű­zött célt elértük. Ezután a pártbizottság be­számolója dicsérőleg emléke­zett meg a 150 ezer tagot számláló földművesszövetkeze­tek munkájáról, majd áttért a gépállomások és az állami gazdaságok tevékenységének értékelésére. Gépállomásaink különösen nagy munkát végeztek az ara­tás, a cséplés idején, amit Pest megve időben elvégzett. Jó munkát végeznek most, az őszi kenyér- és takarmányga­bona vetésénél is, amely lé­nyegében optimális időben — októberben befejezést nyert. Jól gazdálkodnak állami gazdaságaink is. Állami gazdaságainkban az egy holdra eső terme­lési érték hét és tizenkét­ezer forint között mozog. Ha ezt összehasonlítjuk szö­vetkezeteink 2703 forintos holdankénti termelt értékével, láthajtuk, milyen nagy lehe­tőségek vannaik még mező- gazdaságunk előtt. Az állami gazdaságok vezetőinek köte­lessége, hogy segítsék fiata­labb testvérüket, a szövetke­zeteket, tapasztalatok és ká­derek átadásával. A magasabb terméseredményekért A második ötéves tervben a következő feladatokat kell megoldani a mezőgazdaság­ban: 24 százalékkal kell növelni a hozamokat a növénytermesz­tésben, 21—22 százalékkal az állattenyésztésben. Kenyérga­bona-termelésünket 1965. év­re csökkentett területen 100,9 százalékra, zöldségtermelésün­ket 117, cukorrépatermelésün- | két 170, tehénállományunkat 103, kocaállományunkat 136 százalékra kell növelni a je­lenlegihez képest. A felvásárlást, a mostanit száznak alapulvéve cukorrépá­ból 170, napraforgóból 100, vágómarhából 132, sertésből 156, baromfiból 152 százalé­kot kell teljesíteni. A •szerző­déskötés és a felvásárlás kö­zött fennálló nézeteltéréseket és zökkenőket rendezni kell. Mindkét félnek törekedni kell a korrekt, a szerző­dések szellemét betartó magatartásra. A felsoroltakon kívül még fontos 20—22 ezer hold talaj­javítását elvégeznünk. 1965- re úgy kell növelni gépeink számát, hogy egy gépegységre 115—120 hold jusson. Öntözött területünket 40—42 ezer hold­ra ’ kell emelnünk. Az intenzív gabonák területét is növel­nünk kell. Kukoricatermésün­ket pedig 13 mázsáról 16: má­zsára kell hadanként növel­nünk. Fokoznunk kell fehérje- dús takarmányaink termesz­tését is. Az őszi takarmány- keverék terület növelésével nagyobb tömegű takarmányt kell biztosítanunk. Az ötéves tervben nyolcezer hold szőlőt és 7200 hold gyümölcsöst kell telepítenünk. A zöldségter­mesztést pedig 28 ezer holdról 33 ezer holdra emeljük. Tovább javítjuk az állami irányító szervek és vállalatok tevékenységét, törekedünk ar­ra, hogy a mezőgazdasági szakigazgatási szervekben a nagyüzemi szemlélet, a cél­tudatos, átfogó termelést szer­vező tevékenység, az alapos elemző munka és a bátor kez­deményezés váljon uralkodó­vá. Jussanak még közelebb tanácsaink a dolgozókhoz! Tanácsaink, mint államha­talmi és államigazgatási szer­vek, állandó kapcsolatban vannak a tömeggel/az ő mun­kájuktól függ, dolgozóink ho­gyan ítélik mag államunk vi­szonyát a néphez. Bátran állíthatjuk, hogy a tanácsba választott emberek felelősségteljesen dolgoznak. A különböző szinten meg­választott tanácstagok túl­nyomó többsége nagy oda­adással teljesíti kötelezettsé­gét. Beszámolókat tart, meg­hallgatja választóit, eljár az ügyükben, lelkiismeretesen A minisztériumok a pár­huzamos osztályokat nagyon sokszor közvetlenül irányít­ják, ezt teszik az osztályok a járási és községi szintű ta­nácsokkal, aminek követ­keztében sokszor vetik fel választott szervek tagjai, hogy van-e értelme egy testületi ülésnek, ha az ülés elé ke­rült anyag eleve eldöntést nyert már a felsőbb szerv részéről? Az újonnan megválasztott pártbizottságnak tanulmá­nyoznia kell, esetleg központi szervekkel együttműködve —, Szavaznak a küldöttek végzi feladatát. Azt is meg­állapíthatjuk, hogy külön­böző szintű tanácsaink a tanácstörvény szigorú betar­tásával dolgoznak. Problémát jelent a ta­nácsok minden szintjén a • kör kérdése. de a megyétől lefelé saját ha­táskörben is intézkedéseket kell tenni —, hogy a testületek valóban a lenini tanácsokat megil­lető helyet kapják meg megyénkben. 15 000 felnőtt tanul Tanácsaink munkájában nagy jelentőségű a kulturális és művelődési munka. 1959- től 1982-ig 4900-ról 6500-ra emelkedett a középiskolások száma. Középiskoláink szá­ma tizenhatról huszonegyre nőtt. ennek ellenére nem tu­dunk eleget tenni az igé­nyeknek. Különösen több technikumra, szakközépisko­lára lenne szükség. Megyénkben működik az ország egyetlen agráregyete­me. Ez nagy felelősséget ró oktató apparátusunkra, de le­hetőségeket is biztosít szak­embereink képzésére. Ötezer felnőtt végzi az általános iskola hét-nyolcadik osztályát és több mint tíz­ezer felnőtt dolgozó tanul különböző középiskolai szin­ten. Egy példa: az agrár5 egyetemen több mint ezer ember tanul levelező úton. Jelentős eredményeket értünk el az iskolákban a politechnikai oktatás bevezetésével. 254 általános iskolánk kö­zül 139-ben folyik ilyen ok­tatás. 38-ban ipari és 94- ben mezőgazdasági, hétben vegyes jelleggel. A gimná­ziumok mindegyikében me­zőgazdasági gyakorlati okta­tás van. így gyermekeink ál­talános műveltség megszerzé­se mellett megszokják, meg­szeretik a termelő munkát is. A közösség ereje Falusi tanácsaink legjelen­tősebb és legeredményesebb munkája a községfejlesztés. ttt van tanácsainknak a leg­több hatáskörük, ez megmu­tatkozik munkájuk eredmé­nyében is. Ennél a munkánál mutatja meg népünk, hogy bí­zik a jövőben, saját pénzét összeadva Vízműveket, uta­kat, iskolákat, orvoslakáso­kat építenek és hoznak rend­be, nagyrészt társadalmi mun­kával. 1960-ban a megye la­kossága tizenegy millió forint értékű társadalmi munkát végzett! Gyengeségként jelentkezik tanácsaink munkájánál, hogy sok esetben közömbösen szem­lélik az emberek bajait, prob­lémáit. A hozzájuk forduló­kat küldözgetik, érdemben ügyüket nem intézik, néha még gorombáskodnak is a hoz­zájuk fordulókkal. A taná­csoknál dolgozók közül többen úgy viselkednek, mint a régi tisztviselők. „Lerázzák" a pa­naszost. Kemény harcot kell foly­tatni a bürokratikus vo­nások ellen és biztosítani kell, hogy a tanácsban dolgozó emberek ne ural­kodjanak, hanem szolgál­ják a népet. Tanácsaink a fennálló hibák ellenére nagy fejlődést tettek meg. A párt segítségével fel­érhetjük, hogy a még megle­vő hibák megszűnjenek. Ezek után Horváth András elvtárs a megjavult közrend­ről, az erkölcsi színvonal emel­kedéséről szólott. A többi kö­zött elmondotta, hogy a bűn- cselekmények száma csökken, kevesebb a verekedés, az ittas garázdálkodás. Ugyanakkor súlyos és aggasztó a hely­zet a közúti balesetek te­rületén. 1959-hez képest 66 százalékkal nőtt a köz­úti balesetek száma. A beszámoló foglalkozott a a társadalmi tulajdon védel­mével is. Megállapította, hogy az eredményesnek mondható. A számok az ilyen bűncselek­ményeknél csökkenő tenden­ciát mutatnak. Hasonló mó­don a társadalmi rend elleni bűncselekmények is csökken­nek. Ez népünk erkölcsi erejé­nek, társadalmi rendünk szi­lárdságának következménye. Külön megemlítendő és ör­vendetes, hogy a fiatalkorúak által elkövetett bűncselek­mények száma mintegy har­minc százalékkal csökkent. Állandóan javul bűnüldö­ző szerveink munkája. Rend­őrségünk, ügyészségünk, bí­róságunk megfelelő munkát végez. A társadalom széles ré­tege is kiveszi részét a bűnüldözés munkájából. A bíróságok mellett kétezer népi ülnök dolgozik. Több, mint kétezer önkéntes rend­őr vigyáz a közbiztonságra. Sok ezer önkéntes tűzoltó védi népünk vagyonát. Több ezer aktivista vesz részt a népi ellenőrző munkában. Úgy látjuk, jó úton hala­dunk. Gondoskodni kell ró­la, hogy tovább ' javítsunk munkánkon. Érjük el, hogy a párt büntető politikája maradéktalanul érvényesül­jön dolgozó népünk érdeké­ben. Külön szólt a beszámoló a munkásőrségről, mint a me­gyei pártbizottság által köz­vetlenül irányított fegyve­res testületről. Majd rá­tért a párt tömegkapcsola­tának értékelésére, elsősor­ban a szakszervezetek mun­kájának vizsgálatára. Szakszervezeteink védik a dolgozók érdekeit Sok tízezer munkást, dol­gozót tömörít magába a szakszervezet. Taglétszámuk 120 ezer. E hatalmas szám bizonyítja, milyen erő rej­lik a munkásosztály eme ré­gi, nagy tapasztalata, nagy tömegeket magába foglaló szervezetében. Szakszervezeteink sokrétű munkát .végeznek. Szerve­zik a szocialista brigádokat, ellenőrzik a munkavédelmet, a társadalombiztosítást. Veze­tik az üzemek sportéletét. És nem utolsósorban ke­ményen kiállnak a dolgozó munkások jogaiért, fellép­nek a dolgozó embereket sér­tő bürokratikus intézkedések­kel szemben. A szubjekti­vizmus, a személyeskedés formájában jelentkező sé­relmek ellen védik a dolgo­zókat; A szakszervezeti mozga­lomban tíz- és tízezer ember ne­velődik, formálódik, ta­pasztalatot szerez a ve­zetésben, megerősödik harcosságban, képessé vá­lik arra, hogy társadal­munkban a magasabb­rendű szocialista ember­típust megtestesítse. Milyen óriási erő a szak- szervezet, arra legyen példa, hogy megyénkben 6200 szak- szervezeti bizalmi, 5900 üze­mi és műhelybizottsági tag és több mint 300 szakmai me­gyebizottsági tag dolgozik. A tizenötezer különböző szinten dolgozó szakszervezeti aktivista közül több, mint tizenkétezer pártonkívüli. Kell-e ehhez kommentár, kell-e bizonyítani pártunk po­litikájának helyességét a pár- tonkívülieikkel kapcsolatban? A pártszervezetek segítsé­gével javítani kell a szak- szervezetek további munkáját, elsősorban a munkavédelem területén. Sok a baleset me­gyénkben és ezek közül 1961- ben 28 halálos kimenetelű volt. A mezőgazdaság gépesíté­se következtében a súlyos bal­esetek száma és annak veszé­lye ott is megnövekedett, külö­nösképpen azért, mert a me­zőgazdaságban dolgozók még kisebb biztonsággal kezelik a gépeket. A pártbizottság beszámolója hosszasabban taglalta a me­gyei ifjúság munkáját. Fordítsunk nagyobb gondot a falusi KISZ-szervezeiekre Megyénkben a KISZ-tagok száma 1959-től tizenhárom- ezerrel nőtt. Ez a növekedési ütem nem elegendő, nem még­felelő. Megyénk fiataljainak összesen húsz százaléka van a KISZ soraiban. Hogy lehet eredményeket elérni, azt az bi­zonyítja, hogy néhány hónap alatt a KISZ-ben levő munkásfia­talok számát a kétszeresé­re növelték. Másként áll a helyzet a fa­lusi KISZ-szervezeteknél. Fa­lun a KISZ-szervezetekben nem a falun élő és dolgozó fiatalok vannak. A falusi szervezetekben levő fiatalok egy része alkalmazott és na­gyobb része Budapestre, vasv az iparba bejáró fiatalokból tevődik ki. El kell érni a kö­zeljövőben. hogy a falun élő, a községben, különösen a me­zőgazdaságban, a termelőszö­vetkezetekben dolgozó fiatalok legyenek a KISZ tagjai. KISZ-eseink eredményes munkáját bizpnyítja. hogy eb­ben az évben több mint ezer Pest megyei fiatal vett részt az ifjúsági táborok munkájá­ban. Több mint kilencezer mun­kásfiatal vesz részt az üzemek brigádjaiban. Ott találjuk őket a szocialista címért küzdő brigádokban, a különböző komplex- és export­brigádokban. Sok ifjúsági bri­gádunk van. Az üzemek ta­karékossági versenyében a fia­talok 1961-ben 23 millió forin­tot takarítottak meg. A termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban és a gépállomásokon folyó verseny­ben ötezer fiatal vesz részt. Kiváló eredményt értek el a kuktíricatermesztő ifjúsági brigádok is. Harmincezer fia­tal nevezett be az ifjúság a szocializmusért mozgalomba. Közülük az első félévben a munkára vonatkozó feltétele­ket 19 ezer. a művelődésre és a sportra vonatkozó feltétele­ket 25 ezer fiatal teljesítette. A KISZ-szervezetek felada­.Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom