Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-27 / 252. szám

kocsigyárban, alig gyártanak kocsit Nem akarnak sárban járni Az út régi alapköveit felbontják Ülésezett a városi tanács Az elmúlt napokban tar- j tóttá meg rendes ülését a i városi tanács. A végrehajtó bizottság előterjesztése alap- I ján megvitatta a tanács vb | építési és közlekedési osz­tály munkájáról szóló jelen­tést, valamint a panaszügyek és beadványok intézéséről szóló beszámolót. Jóváhagy­ta a községfejlesztési állan­dó bizottság előterjesztését az 1962. évi költségféjlesz- tési terv módosításáról. En­nek eredményeként újabb 15 000 forintot állapított meg és engedélyezett fel­használásra a sporttelep épí­téséhez, valamint havi 500 forint összegű társadalmi ösz­töndíjat ítélt meg Egner Kálmán szentendrei lakos, egyetemi hallgató részére. A tanácstagok bejelentései alap­ján intézkedett a város egyes pontjain azonnal vég­rehajtandó patkányirtás elő­készítésére, a környék la­kóházainak lomtalanítására. Azóta szétterítették a zúzalék egy részét, és a bitumen lo­csolását is vállalták. A 600 méteres útszakasz épí­téséhez a tanács mindössze 24 000 forintot tud biztosítani. Ez a pénz nagyon kevés a Séta a ahol Az egykori szentendrei kaszagyárat több mint tíz éve kocsigyárként ismerik a környéken, a távolabb eső vidékeken és általában az ipar berkeiben. Gyártmányai eljutnak az ország minden részébe, de nagyon sok kül­földi országba is. Bár kocsigyár a neve ennek az üzemnek, ahogy azt fen­tebb is • említettük, kocsit mégis alig gyártanak ennél a vállalatnál, évenként csak körülbelül 450—500 darabot. Gyártanak azonban sok minden mást. és elsősor­ban ezeknek köszönheti jó hírnevét. így például az 1962-es esztendőben a melegágyi ab­lakkeretek, rakodólapok, po­litechnikai asztalok, szer- számszekrények, iskolai cső­vázas székek mellett eddig 210 szétszedhető, hordozható hétvégi nyaralóházat készí­tettek. Elkészítették a proto­típusát egy hordozható, szét­szedhető garázsnak is. amely után elsősorban külföldön érdeklődnek. Uj gyártmá­nyuk a rönk-közelítő kerék­pár. Ez igen nagy jelentő­ségű gyártmány és komoly mértékben megkönnyíti az erdőben dolgozók munkáját. Eddig a kivágott rönköket csak nehezen és körülménye­sen lehetett sok helyen a rakodóhoz szállítani, ezt a munkát könnyíti meg a rönk-közelítő kerékpár. 1962. évi terve a gyár­nak 76 millió forint volt, a várható teljesítés 80 mil­lió forint. 1963.-ban már 100 millió forintos tervet kell teljesíteniük. Továbbra is gyártani fogják a rönk-köze­lítő kerékpárt, különböző erdőgazdasági művelőgépe­ket, de készítenek két- és nyolcszemélyes lakókocsikat is. Különböző gépsorokat, szállítóeszközöket gyártanak a mohácsi farostlemezgyár és a szombathelyi forgácslap­gyár részére. Ezenkívül mintegy tízmillió forint értékben végeznek mező- gazdasági épületvasalást. Ennek lebonyolítására egy hatalmas, 4000 lég- köbméteres szerelőcsar­nok építését kezdték meg. amely még ebben az évben elkészül. Az újítások nagyban hoz­zájárultak a jobb termelé­si eredményekhez, a tervek teljesítéséhez. Korábban pa­nasz is hangzott el a kocsi­gyár ellen olyan tekintet­ben, hogy ott a fizikai dol­gozók által benyújtott újítá­si javaslatokat „elfektetik” és inkább foglalkoznak a műszakiak által benyújtott javaslatokkal, ötletekkel. Gyenge Sándor, az üzem újítási megbízottja — amint ezt szóba hoztuk — azonnal cáfolni igyekezett és ennek bizonyítására elmondotta: hány és milyen újítás ér­kezett be ebben az esztendő­ben. A kocsigyári dolgozók ed­dig 97 újítást nyújtottak be, amiből 28-at meg­valósításra és 9-et kí­sérletre elfogadtak. A benyújtott, illetve elfoga­dott javaslatok 530 000 fo­rint megtakarítást jelente­nek — előkalkuláció szerint, ezekért közel tizenegyezer fo­rintot kaptak az újítók. Kö­zöttük egyik legjelentősebb Kubányi Lajos műszaki dol­gozó és Lukács András la­katos újítása a kubikostalics- ka-kerekek készítésével kap­csolatban.. ami az előkalku­láció . szerint 475 000 forint megtakarítást jelentene az üzemnek. Van azonban ennél nagyobb megtakarítást jelentő javas­lat is, a melegágyi ablakke­retek festésének megváltoz­tatását illetően. Ezt három fizikai dolgozó — Fábián Ist­ván, Kondor Gusztáv és Szévics István — nyújtotta be még a múlt év végén. Az újítást elbírálták, meg­állapították, hogy melegágyi ablakkeretenként 3,26 forint megtakarítást jelent, ami az 1963. évre tervezett 500 000 darab figyelembevételével több mint 1 millió 600 ezer forint. Ezt az újítást kikí­sérletezés miatt elküldték a Kertészeti Kutató Intézetbe még májusban, azóta azonban választ sem kaptak. Leg­utóbb október 15-én érdek­lődtek felőle. Nagy jelentőségű újítást nyújtott be Nyirő Mihály fizikai dolgozó is a meleg­ágyi ablakkeretek szeletelé­sének módosítására, valamint Párvy József a víkendházák Walkyd viharálló festékkel való festésére is. Az újítási megbízott mel­lett beszéltünk az újítások benyújtóinak egyikével is. Nyirő Mihály más műszak­ban dolgozik. így Fábián Istvánt kérdeztük meg: elé­gedett-e benyújtott újításá­nak sorsával. Elmondotta, hogy most már türelmetle­nül várja két társával együtt a kielégítő választ. Vincze Károly, az üzem párt- alapszervezetének titkárával az üzemi demokráciáról be­szélgettünk. Amikor az üze­mi tanácsról érdeklődtünk, azt a választ kaptuk, hogy az tulajdonképpen nem is lé­tezik. A szakszervezeti vá­lasztások után. azt is újjá kellett volna választani, s mert felettes szerveiktől er­re nem kaptak utasítást, így nem is intézkedtek, s hagyták, hogy szépen, magá­tól elhaljon az üzemi ta­nács. Nem tudjuk, mennyi­ben függ éz a felettes szer­vek utasításaitól, hiszen a cementgyárban körülbelül égy hónappal ezelőtt tar­tott, eléggé viharos gyűlést az üzemi tanács. Vagy arra az üzemre tán más szabályok és utasítások vonatkoznak? Vincze elvtárs elmondotta, hogy az üzemi tanácsülés helyett termelési értekezlete­ken, szakszervezeti gyűléseken és párttaggyűlésen vitatják meg az üzem és a dolgozók problémáit. Legutóbb példá­ul a rönk-közelítő kerékoá- r o'.-kai kapcsolatban léptek fel jogos panaszukkal a dol­gozók. Az történt tudniillik, hogv ezeknek a gyártmá­nyoknak gyártását előbbre kellett hozni, anyagot ugyan­akkor nem tudtak biztosíta­ni, baj volt a munkaszer­vezéssel. a műszaki rajzok­kal. s ennek következtében a harmadik negyedéves ter­vet alig több mint 80 szá­zalékra tudták teljesíteni. A dolgozók nem tehet­tek róla, mindenki be­csületesen elvégezte mun­káját. de az anyaghiány hátráltatta a munka fo­lyamatosságát. Völgyi Ernő, a pártveze- tőség tagja, ezzel kapcsolat­ban szintén a felületesség­ben, felelőtlenségben, szer­vezetlenségben látja a hibát. Szerinte a dolgozók elége­detlensége jogos volt. Ezt viták után belátta a vezető­ség is. és intézkedett, hogy hasonló esetek ne fordulhas­sanak elő. Az üzemben tett kis séta arról győzött meg bennün­ket, hogy a kocsigyárban — amelyhez már egyáltalán nem illik ez a név, szorgal­mas munka folyik, a veze­tők és dolgozók mindent el­követnek a sikerekért. A fi­zikai dolgozók, ha kell, éle­sen bírálják a munkát gátló mozzanatokat. és a benyúj­tott újítások is azt bizo­nyítják: magukénak tekin­tik az üzemet, annak min­den eredményét és nehézsé­gét. Nem ártana ezért, ha az illetékesek sokkal gondo­sabban foglalkoznának a be­nyújtott újítások sorsával, mert ez a különböző ötletek, ésszerűségek felvetését, meg­valósítását eredményezné és tovább öregbítené az üzem jó hírnevét.- lyl ­— A járás ügyeletes állat­orvosa október 28-án dr. Kass Ferenc körállatorvos, Tahitót- falu. A szolgálat a városra nem terjed ki. A hegyek koszorúja köze­pén fekvő kis Pilisszentlászló utcái bizony nem dícsérniva- lók. Van olyan utcácska is a faluban, ahol szinte istenkísér­tés sötétedés után végig men­ni, Nappal meg — különösen ősszel és tavaszon — térdig kell sárban járni. A községi tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban úgy határozott, hogy a falu legelhanyagoltabb utcáját minden körülmények között meg kell javítani. Az utca lakói — a Petőfi utcáról van szó — örömmel fogadták a határozatot, de azt mondták: „Nem akarunk sárban járni, a javítás pedig nem vezet ered­ményre. Üj alappal új utat kérünk, amelyhez társadalmi munkával a legmesszebbme­nőkig hozzájárulunk”. Az Ígéretet tett követte. Felszedték a régi alapot közös munkával és a tükörvágásnál nagy segítséget nyújtottak. A községi bányából autó hordja az alapkövet, amit szintén tár­sadalmi munkával fiatalok raknak kocsira. Az új út mellett járdát is terveztek, csak elegendő követ kérnek. munkák befejezéséhez azon­ban a lakosok több ezer forin­tos pénzfelajánlást is tettek. A további zúzalék megvásárlá­sa azonban komoly problémát okoz, ezért az újságon keresz­tül is arra kérik az I. számú Visegrádi Kőbányát, járuljon hozzá 20 köbméter zúzalék ajándékozásával, ennek a ne­mes és hasznos felajánlásnak végrehajtásához. A pilisszent- lászlóiak vállalják a visegrá­a tükörvágás előtt (Sztahulyák felvétele) di zúzaléktelepen a kisebb mennyiségben széjjelhagyott anyag összeszedését, amely ré­szükre a szükséges mennyisé­get biztosítani tudná. Hisszük, hogy az I. számú Kőbánya visegrádi üzemegy­ségének vezetői készséggel se­gítenek Pilisszentlászló la­kóinak, akik dicséretre méltó munkát végeznek falujuk szé­pítése, korszerűsítése érdeké- ben. Szintezik az utat Római fürdőépület romjai kerültek elő Szentendrén HÍREK A JÁRÁS ÉS A VÁROS ÉLETÉBŐL ELISMERÉSBEN részesítette a városi tanács Skopál Isitván tanácstagot és végrehajtó bizottsági ta­got azért az áldozatos és fá­radságos munkáért, melyet az izbégi sportpálya kialakítá­sa érdekében kifejtett. — A járási tanács vb sze­mélyzeti munkájáról, a ter­melőszövetkezetek sertéste­nyésztéséneik helyzetéről és a TIT járási osztálya tevékeny­ségéről tárgyalt az MSZMP já­rási végrehajtó bizottsága. A tárgyalt napirendi pontok alap­ján megfelelő határozatok születtek. Tanácstagi fogadóórák: Tóth Péter, a 15. sorszámú választókerület tanácstagja október hó 29-én, 17 órakor, Martinovits u. 3. szám alatti lakásán; Kovács Lajos, a 13. sorszá­mú választókerület tanácstag­ja, október hó 29-én, 17 óra­kor Templomtér 1. szám alatti lakásán; Nyilas István, a 34. sorszá­mú választókerület tanácstag­ja október hó 30-án 15 órakor, Jámbor Gyula lakásán (Árpád u.); Hlatky Jánosné, az 51. sor­számú választókerület tanács­tagja. október hó 30-án, 17 órakor. Bükköspart 79. számú lakásán; Sashalmi Lászlóné, a 17. sor­számú választókerület tanács­tagja október hó 30-án, 17 órakor, tanácsháza, földszint 5. sz. szobában; Jurcsik Béla, a 27. sorszámú választókerület tanácstagja október hó 31-én, 18 órakor Paprikabíró u. 7. szám alatti lakásán; Kászonyi Vince, a 48. sor­számú választókerület tanács­tagja, október hó 31-én, 17 órakor, 3. sz. óvoda helyisé­gében (Vasúti villasor) válasz­tókerülete részére tanácstagi fogadóórát tart, melyre az ér­dekelt választókerület lakossá­gát ezúton meghívja a végrehajtó bizottság 34 esetben adott vért 1958 óta Zsmidzsár Györgyné a szent­endrei postahivatal dolgozója. Elismerést és tiszteletet érde­mel és ezúton köszöntjük. Re­méljük a véradó nap alkal­mával sok követője akad — Ma este a művelődési ott­honban tartja hagyományos táncestélyét a Szentendrei Pa­pírgyár szakszervezeti bizott­sága és KISZ-szervezete. Min­den érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség. — A város ügyeletes orvo­sa október 28-án dr. Gyerkó János körzeti orvos. — Holnap a Paprikabíró ut­cai gyógyszertár tart ügyeleti szolgálatot. — A filmszínház műsorán október 27-én és 28-án Piros­betűs 'hétköznapok, 29-től Sí­ig Lopott boldogság, október 28-án az ifjúsági matiné mű­során Én rajzoltam az ember­két című film szerepel. KÖZLEMÉNY Felhívjuk az ebtartóik fi­gyelmét. hogy november hó elején kerül sor a kutyák oltására. Rendelet értelmé­ben csak azokat az ebeket részesítik veszettség elleni védőoltásban, amelyekre az évi adót befizetik. A befize­tési határidő: október 31. Városi tanács vb pénzügyi osztálya magas kis oszlopok ' álltak, melyek a felső padlószintet tartották. Az oszlopokra 10—15 cm vastag lapos kőlapokat he­lyeztek, majd a kőlapokat újabb terrazzóréteggel borítot­ták. Ez a terazzóréteg képez­te a medence alját. Az épüle­ten kívül elhelyezett kemen­cékből a meleg levegő a két padló közé jutott, s így alul­ról melegítette a medence vi­zét. A fürdőhelyiség melegí­tését a falakba épített üres téglákba juttatott meleg leve­gővel biztosították. A fürdő kettős padlózatát a tartóoszlo­pokkal és a falfűtő szerkezetet a kábelárokban, jól meg lehe­tett figyelni. A fürdő a közeli római tá­borhoz tartozott, a táborfalon kívül a Duna-part közelében építették a táborban állomáso­zó katonák, valószínűleg a II. század második felében. A fürdőépület egyben meg­magyarázza a Kossuth Lajos utca mai vonalvezetését is. A vasútállomás felől jövet a Ró­mai sánc utca torkolatánál a Fő utca látszólag indokolatla­nul megszűkül és kis ’kanya­rodás után halad csak tovább, a patak felé. A római fürdő romjai, melyek még egy-két évszázaddal ezelőtt is magasan állhatták, akadályt jelentettek az itt húzódó útnak. A romok miatt az út — mely a közép­korban is már országút lehe­tett — kissé összeszűkülve ki­kerülte az akadályt, és a fal­maradványok mellett haladt tovább a város központja felé. Soproni Sándor A városban folyó kóbelesíté- si munkák során, a Kossuth Lajos utcában, az önkiszolgá­ló népbolt mellett, értékes le­letre bukkantak árokásás köz­ben. Közvetlenül a mai járda­szint alatt, törmelékes, téglás rétég került elő. A törmelékek | kitisztítása után falmaradvá- I nyokat. kis oszlopokon nyugvó betonszerű padlót lehetett az árokban megfigyelni. Milyen korból származnak ezek a maradványok és ml volt a rendeltetése ennek az épület­nek? Az épület az előkerült lele­tek alapján, a római uralom idejéből, az i. u. II—III. szá­zadból származik. A jellegze­tes római t e t ő £e d öcsé re p e k és az építési technika az első pil­lanatban elárulta a romok ko­rát. Az épület rendeltetését is sikerült tisztázni: a közeli ró­mai tábor fürdőépületének ma­radványait találták meg. A római élet egyik elenged­hetetlen kelléke volt a fürdő, s ahol a rómaiak hódító csa­patai megjelentek, ott min­denütt megtaláljuk a díszes, vagy kevéssé díszes fürdőket. A római fürdő hármas beosz­tású volt, külön hideg, langyos és meleg vizű medencével. A kábelárokban előkerült rész­let a meleg vizű medencéhez tartozhatott. A fürdőhelyiség fűtése padló- és falfűtéssel történt. A helyiségnek kettős padlózata volt és a meleg le­vegő a két. padló között áram­lott. Legalul bétonszerű ha- barcsos padlón — a rómaiak terrazzónak hívták — 70 cm

Next

/
Oldalképek
Tartalom