Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-26 / 251. szám

1963. OKTOBER 36. PENTEK ma * HEGYEI ííriap A népek érdekében, az általános béke nevében A Pravda vezércikke a kínai-indiai határincidenssel kapcsolatban Úrhajósok bélyegsorozaton A Párizsban megrendezésre kerülő nemzetközi űrkutatási j I konferencia alkalmából a pos- j | ta hét értékből álló — 40 és | ■ 60 filléres, valamint 1, 1,40, j | 1,70. 2,60 és 3 fórintos — bé- i j lyegsorozatot bocsát forgalom- 1 i ba. A bélyegeken az űrkutatás | eddigi eredményes állomásai, ; külön-külön valamennyi eddi- j j gi űrhajós — Gagarin. Tyitov, j | Glenn, Carpenter, Nyikolajev, j Popovics és Schirra — ároké- : pe. földigömb-részlet, egy ra­kéta. és az űrutazások kezde­tének időpontja látható. ! Az új bályegsorozatot októ- j bér 27-én adja ki a posta. | ____________ A költöző madarak „országúba" Érdekes tapasztalatra tét- ! tek szert a szegedi Tisza- ; j kutató expedíció ornitológu- | sai. Megfigyelték, hogy ősz- j szel az északról melegebb j vidékre költöző madarak úgy j tájékozódnak és úgy halad- j j nak a legrövidebb úton dél . felé, hogy követik a Tisza j vonalát. Útjukat gyakran ; megszakítják Ugyan, s néha i napokat töltenek pihenve a folyó árterületén, továbbvo- nuláskor azonban nem tér- | nek el a folyó jelezte irány- J I tói. Az éjszaka költöző szár- j nyas vándoroknak ugyancsak j a Tisza „ezüst szalagja” nyújt biztos támpontot. Most a 1 sirályok, a cankók, a darvak, j a récék költöznek a folyó j feletti „országúton” déli, I enyhébb tájakra. (MTI) kultúrájának fellendítésében. A szovjet, emberek sokra érté­kelik a szuverén India hozzá­járulását ahhoz, a harchoz, amely a békéért és a nemzet­közi biztonságért, a gyarmati rendszer és az imperialista katonai tömbök ellen folyik. A szovjet embereket csak­úgy, mint az egész békeszere­tő közvéleményt nyugtalanít­ja az indiai—kínai határon végbemenő események fejlődé­se, különösen az utóbbi idő­ben, amikor fegyveres össze­tűzésekig jutott a dolog. Az események ilyen alakulása nem felel meg a Kína és In­dia között fennálló kapcsola­tok szellemének, ellenkezik a két állam nemzeti érdekeivel. Kína és India kapcsolatainak kiéleződése csak a két állam közös ellenségének — a nem­zetközi imperializmusnak — kedvez. A szovjet kormány és a szovjet nép mindenkor azt az álláspontot képviselte, hogy békés eszközökkel, tárgyalá­sok útján oldják meg ezt a határvitát. Minden békeszerető erő en­nek az álláspontnak a híve. Nem kétséges, hogy a béke- szerető erők megelégedéssel fogadják a kínai kormány új lépését, amely az Indiával fennálló vita békés megoldá­sát célozza. Ilyen lépés a Kí­nai Népköztársaság kormá­nyának nyilatkozata. „Az semmi esetre sem kép­zelhető el — hangzik a nyi­latkozat —, hogy a kínai—in­diai határ kérdését katonai erővel kell megoldani. Kina és India — e két nagy ázsiai ország — nagymértékben fe­lelős Ázsia és a világ béké­jéért. Mindkét ország kezde­ményezője volt a békés együtt­élés öt elvének és részt vett a bandungi értekezletem Bár Kína és India viszonya jelen­leg rendkívül feszült, mind­azonáltal nincs alapja annak, hogy feladjuk a békés együtt­élés öt elvét és a bandungi értekezlet szellemét”. A kínai kormány a kínai— indiai határkérdés megoldá­sa végett tárgyalásokat ja­vasol. Kifejezte azt a re­ményét, hogy az indiai kor­mány egyetért e javaslattal s mindkét fél tiszteletben tartja majd a kínai—indiai határt teljes hosszúságában, a két fél tényleges ellenőr­zése alatt álló vonalat és az összeütközési lehetőségek el­kerülése végett visszavonja fegyveres erőit e vonaltól húsz-húsz kilométerre. A kí­nai kormány úgy véli, hogy a két fél számára megfelelő időben meg kell tartani Kí­na és India miniszterelnö­kének találkozóját. A kínai kormány felhívta az indiai kormányt, hogy tettekkel válaszoljon javas­lataira, s kérte az ázsiai és afrikai országok kormá­nyait, tegyenek erőfeszíté­seket e javaslatok megvaló­sítása érdekében. A kínai kormány felszólított minden békeszerető országot és né­pet, tegyenek erőfeszítéseiket Kína és India barátságá­nak. az ázsiai és afrikai szolidaritásnak és a világ­békének elősegítésére. A két nagy ázsiai hatalom konfliktusának kirobbanása nemcsak az imperializmus, hanem India bizonyos belső reakciós köreinek érdekeit is szolgálja, azoknak a kö­röknek az érdekeit, amelyek sorsukat szorosabban hozzá­fűzték a külföldi tőkéhez, az indiai néppel ellensége­sen szembenálló imperialis­ta erőkhöz. A határvita bé­kés megoldása érdekében In­dia haladó erői fokozzák erő­feszítéseiket. Számolni kell azzal, hogy a helyzet kiéle­ződése esetén- — ami most fennáll — még egyes haladó személyiségek is engedhetnek 1 a nacionalista befolyásnak, soviniszta álláspontra kerül- ■ hetnek. A békeharc kérdé- I seben, a vitás nemzetközi i kérdések megoldásánál azon­ban elfogadhatatlan az ilyen álláspont. E téren interna­cionalista magatartásra. olyan cselekedetekre van szükség, amelyek nem az ellenséges­kedés szitását és a konfliktus kiéleződését szolgálják, ha­nem a tárgyalások útján va­ló békés megoldást. Magától értetődik, hogy az államok kapcsolataiban támadhatnak félreértések. De a józan ész megköveteli, hogy megnyil­vánuljon mindkét fél óhaja a viták rendezésére és ne diktáljanak előzetes feltéte­leket. A szovjet ('emberek a kínai kormány nyilatkozatában an­nak megnyilvánulását lát­ják, hogy a kínai kormányt őszintén nyugtalanítja az In- ' diához fűződő viszony ala­kulása és véget kíván vetni | a konfliktusnak. Vélemé­nyünk szerint r a kínai kor­mány javaslatai építő jelle­gűek. E javaslatok anélkül, hogy kárt okoznának a felek presztízsének, elfogadható alapul szolgálnak a tárgya­lások megkezdéséhez és a vi­tás kérdések békés rendezé­séhez figyelembe véve mind a Kínai Népköztársaság, mind India érdekeit. A kínai—indiai határkérdés baráti megoldása ismét meg­mutatná a békés együttélés és a különböző társadalmi rendszerű államok együtt­működése elveinek nagy ere­jét. Ez erősítené a kínai és az indiai nép hagyományos barátságát, nagymértékben ■ hozzájárulna Ázsiában és az egész világon a nemzetközi biztonság megszilárdításához, újabb csapást mérne az im­perializmus és a gyarmati rendszer erőire, az Egyesült Államok agresszív köreinek mesterkedésére, amely kö­rök az utóbbi időben ve­szélyes kalandba bocsátkoz­tak nemcsak Kuba és a szo­cialista államok, hanem min­den békeszerető erő ellen is. mainap 1962. október 26, péntek, Dömötör napja. A nap kél 6.18 órakor, nyugszik 16.37 órakar. A hold kél 3.49 órakor, nyugszik 16.15 órakor. Várható időjárás péntek estig: nyugaton felhösebb idő, eső nélkül, keleten még néhány órás napsü­tés, délelőtt több helyen köd. A Dunántúlon mér­sékelt délkeleti, déli szél. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet 11—15 fok között. Ma Nyíregyházán sorsolják a A hónap utolsó lottóhúzá­sát vidéken rendezi a Sport- fogadási és Lottó Igazgató­ság. A 43. játékhét, nyerőszá­mainak húzását október 26- án, péntek délelőtt 10 órai kezdettel, Nyíregyházán tart­ják. Ugyancsak sorsolással dön­tenek arról is, hogy az októ­beri játékhetek közül me­lyik hét szelvényei vesznek részt a következő tárgynye­remény húzáson. (MTI) Egyhetes tanfolyam a filmszínházak üzemvezetőinek Szentendrén a héten egyhe­tes szakmai és politikai to­vábbképzőn tanul a megye filmszínházainak ötven üzem­vezetője. A Pest megyei Moziüzemi Vállalat által rendezett tanfolyam színhe­lye: a Pest megyei Idegenfor­galmi Hivatal turistalháza. — Száz százalékig készen vannak az őszi vetéssel a ceglédi Petőfi Termelőszö­vetkezetben. — Közlekedési kihágások a televízióban. A közleke­dési rend ellen vétőket min­denütt a világon bíróság elé állítják. Egyes nyugati országokban újabban heten­ként háromszor a televízió is közvetíti a közlekedési bíróságok tárgyalásait. Ez a módszer jól bevált, azóta állítólag kevesebb baleset történik. — Évtizedes kívánságuk teljesült a jászkarajenői Ady Endre utca lakóinak. Né­hány napja az utca egész hosszában kigyulladt a vil­lany. — Levágta kezét a moz­dony. Kedd délben a túrái vasútállomáson vagont gu­rított egy tolatómozdony. A guruló vagon előtt, átsza­ladt a síneken Koza István 24 éves pályamumkás, gal- gamácsai lakos. Nem vette észre a nesztelenül köze­ledő kocsit, amely el­ütötte őt, s jobb kezét csuklón felül levágta. Az év utolsó államkölcsön- h ázásait ezentúl nem decem­berben, hanem novemberben rendezi az Országos Takarék­Megválasztották a Váci Városi Tanács új elnökét (Tudósítónktól) Csütörtökön ülést tartott a Váci Városi Tanács. Megje­lent a tanácskozáson Keleti Ferenc, a megyei tanács vb- elnöke és Bállá Balázs, a megyei pártbizottság mun­katársa is. Első napirendi pontként az állandó bizottságok tevé­kenységének kiszélesítésére vonatkozó javaslatot vitatták meg. Tizennyolc tanácstag szólt a részletes előterjesz­téshez. Ezután került sor a Váci Fonógyár és a Dunai Hajógyár szociális egészség- ügyi és munkavédelmi hely­zetével kapcsolatos napiren­di pont megvitatására, dr. Polcsán Mihály Pest megyei üzemi főorvos jelenlétében. Vogel Gyula, a tanácsülés elnöke olvasta fel Kiszel János vb-elnök levelét, amely­ben — súlyosan megrongált egészségügyi állapotára hi­vatkozva — viszonylag köny- nyebb munkakörbe való be­osztását kéri. A lemondást a megyei tanács és a városi ta­nács végrehajtó bizottsága már előbb elfogadta. Keleti elvtárs a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának nevében köszönetét mondott a távozó elnöknek azért, hogy 1952 óta be­csülettel helytállt munkahe­lyén, majd ajándékot nyúj­tott át Kiszel Jánosnak. Közben a városi tanács végrehajtó bizottsága rövid időre visszavonult. Ezt köve­tően Tari Kálmán vb-el- nökhelyettes bejelentette, hogy egyöntetű szavazással Lukács Ferencet választot­ták meg a városi tanács el­nökéül. Az új elnök harminckét éves, munkás családból szár­mazik.' Rövid beszéddel kö­szönte meg a városi tanács bizalmát, ígéretet tett arra, hogy munkatársai segítségé­vel legjobb tudása szerint fogja intézni a város lakos­ságának ügyeit. Papp Rezső pénztár. így a legközelebbi államkölcsön-húzásig már csak egy hónap van hátra. Novem­ber 25-én és 26-án Budapesten tartják a II., III. és a IV. Bé­kekölcsön 1862. második fél­évi sorsolását. Az első napon a II. Békeköl­csönt húzzák. 134 000 kötvény­re 27 millió forintot. A máso­dik napon a III. és a IV. Bé­kekölcsönt sorsolják. A III. Békekölcsönből 172 000 köt­vényre 47,2 millió forint, a IV. Békekölcsönből pedig 125 0C0 kötvényre 26,9 millió forint jut nyeremény és törlesztés for­májában. A kétnapos húzáson a há­rom kölcsönből összesen 431 000 kötvényre 103,1 millió forintot fizet vissza államunk a kötvénytulajdonosoknak. (MTI) A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH-RADIÓ j haus-zenekar hangversenyének II. S.10: Dallal, tánccal a világ kő- j része. Közvetítés az Erkel Szín­ről. 9.00: Rádióegyetem. 9,40: Bás- 1 házból. 21.30: Hírek, tyasétány Ti. Részletek Eisemann operettjéből. 10.10: Cickom, cic- kom. 10.30: Téglagyári indiánok. 10.50: Iskolai kórusok énekelnek. 11.00: Kongatom hangomat. 11.47: Fúvós kisegyüttesek játszanak. 12.15: Mindenki kedvére. 14.00: Az évszakok. 14.20: Dalok. 14.45: Gaz- daszemmel a nagyvilág mezőgaz­daságáról. 15.10: A gyermekrádió énekszakköre. 15.30: Miért szép? 15.50: Szív küldi szívnek szívesen. 16.20: Muukásklub. 16.40: A Köny- nyíiipari Minisztérium Bartók-kó- rusa énekel. 17.15: Ötórai tea. 17.10: Rádiőiskola. 18.25: Donizetti: Lammermórl Lucia — örlilésí jele­net. 18.40: Menyasszonyok, vőlegé­nyek iskolája. 19.00: Pénteken es­te. 23.00: Zenekari muzsika. 0.10: Szerenádok. PETÖFI-RADlO 14.20: Operettrészletek. 15.10: Sértés. 15.30: Haydn-művek. 16.05: Mátyás Mária és Joviczky Józse* énekel. 16.22: Daloló Borsod. 16.45- 1000 szó franciául. 16.55: Muzsiká­ló fiatalok. 17.25: Ifjúsági őrjárat. 17.40: FUvőszene. 18.10:' OTRT köny- nyű. és tánczenei hét. 19.05: Esz­mecsere. 19.15: Dankó Pista és Nádor József dalaiból. 19.35: Bu­dapesti Zenei Hetek. 1962. 21.45: Tánczene. TELEVÍZIÓ 17.55: Rönlabda VB. Közvetítés Moszkvából. 20.00: Északi orszá­gokban. 20.30: Budapesti Zenei Hetek, 1962. A lipcsei Gewend­— Huszonhat tranziszto­ros rádiót adtak el október­ben Cegléden. — Német—kubai film. A DEFA keletnémet filmgyár és egy kubai filmtársaság megkezdte a Preludio mű­velet című koprodukciós film forgatását. A film rendezője Kurt Mätzig. a forgatókönyvet Wolfgang Schreier írta. — Csendháborító. Kétszáz forint pénzbüntetésre és két­száz forint kártérítésre ítél­ték éjszakai csendháborí- tásért és botrányokozásért Váradi Gyula nagykőrösi lakost. — Toldy Ferenc emlék­táblát lepleznek le a mú­zeumi hónap keretében va­sárnap délelőtt 11 órakor Cegléden a római katolikus plébánia falán. — Megyénkben az álla­mi gazdaságok 22 üzemé­ben jelenleg 5252 munkás lakik munkásszálláson. — Meghalt a twist, éljen az űrszamba. Brazíliában a táncok csatájában végképp alul maradt a twist. Győz­tes az űrszamba lett. — Ez aztán éléskamra! A lottó szeptemberi tárgy­nyeremény sorsolásán egy nagykőrösi szelvény tulaj­donosa nyerte az 5000 fo­rintos ..éléskamra’“ vásárlá­si utalványt. — Tanácstag beszámolója. Pappért Ádám ma este hét órakor Üröm községben ta­nácstagi beszámolót tart. — Százezer üveg bambi kerül ki hetenként az Öcsai Földm ű vesszövet kezet idén létesült üzeméből. A nagy mennyiségű üdítőital sokban hozzájárul a dabasi járás üdítőital-szükségletének el­látásához. Juhász Gyula műveinek kritikai kiadása A szegedi József Attila Tu­dományegyetem és a Somogyi Könyvtár tudományos munka­társai Juhász Gyula műveinek kritikai kiadását készítik elő. Az Akadémiai Kiadó gondozá­sában ez év decemberében megjelenő háromkötetes mű sok érdekességet tartalmaz. Többek között * közli Juhász Gyulának mintegy húsz, kö­tetben még meg nem jelent versét is. (MTI) A rum tette — Miért iszol? — Hogy felejtsek! — Mit? — Azt már elfelejtettem. Egy hónap múlva államkölcsön-sorsolás A Szovjetunió és a többi szocialista ország külpolitikai tevékenységének fő célja: biz­tosítani a békés viszonyokat az új társadalom felépítése, a szocialista világrendszer fejlő­dése számára, erősíteni a né­pek barátságát, megszabadí­tani az emberiséget az új vi­lágháború rémétől. A Szovjetunió, a szocialista közösség országai a világpoli­tika minden kérdésének meg­oldásánál következetesen ra­gaszkodnak ehhez az állás­ponthoz. A szocialista államok az imperializmussal szembe­helyezve a nemzetközi kapcso­latok új típusát, kitartóan és céltudatosan védelmezik a sza­badság, a nemzeti független­ség, a szuverenitás elveit, min­den ország népének azt a le­hetőségét, hogy maga döntsön sorsáról. A szocialista tábor országai a népek hű barátai és szövetségeseikként foglal­nak állást a gyarmaturalom és az imperialista hatalmak mes­terkedései ellen, vívott har­cukban. A nehéz múlt örökségeként sok bonyolult probléma ma­radt a fiatal szuverén álla­mokra. Az imperialista körök egyetlen lehetőséget sem mu­lasztanak el, egyebek között kihasználják a különböző ha­tárkérdéseket és vitákat is. Az amerikai imperializmus csak­úgy, mint NATO, SEATO és más tömbbeli fő szövetségesei, reakciós törekvéseikben külö­nös reményeket fűznek a Kí­nai Népköztársaság és- India meg nem oldott határkérdésé­nek kihasználásához. A kínai—indiai határ kér­dése — azoknak az időknek az öröksége, amikor az angol gyarmatosítók uralkodtak In­diában. A brit gyarmatosítók saját önkényük szerint rajzol­ták meg és rajzolták újra Ázsia térképét. A kínai és in­diai népre rákényszerítették a hírhedt Mcmahon-vonalat, amelyet Kína sohasem ismert el. Az imperialista körök min­den tőlük telhetőt elkövettek, hogy az e vonallal kapcsolatos határkonfliktusokra építve fegyveres összetűzéseket idéz­zenek elő. Az imperialisták azon fáradoznak, hogy vala­hogyan viszályt szítsanak e két nagyhatalom között, valamint hogy megrontsák a Szovjet­unió barátságát mind a testve-' ri Kínával, mind a baráti In­diával. A Szovjetuniót és a Kínai Népköztársaságot régi meg­bonthatatlan barátság fűzi egymáshoz. E barátság közös célokon — a szocializmus és a kommunizmus felépítésének I céljain — nyugszik. E barát­ság megingathatatlan alapja: az egytípusú gazdasági bázis, az egytípusú államrendszer, az egységes marxista—leninista ideológia. A Szovjetunió, Kí­na. a szocializmus minden or­szága egyek az imperializmus ellen, a világbékéért vívott harcban. A szocialista tábor egyesí­tett ereje biztos garancia min­den szocialista ország számá­ra az imperialista reakció merényletei ellen. Amikor négy évvel ezelőtt, 1958-ban a Csang Kaj-sek-ista klikk az amerikai szoldateszkával ösz- szeesküdve provokációs herce­hurcát rendezett a Tajvani­öbölben, a szovjet kormány figyelmeztette azokat. akik szeretnek játszani a tűzzel és hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió az imnerittlizmus mes­terkedései ellen vívott harc- ben teljes mértékben a test­véri nagy Kína oldalán áll. , Ezt a figyelmeztetést alátá­masztotta . Hruscsov szovjet kormányfő 1962. július 2-i rá­dió- és televíziós nyilatkoza­tában. A szovjet emberek nagy megelégedésére szolgál a Szovjetunió és India együtt­működésének fejlődése, öröm­mel töltenek el bennünket az indiai nép sikerei, menértjük nehézségeit és készek va­gyunk fejleszteni az együtt­működést, segítséget nyújtani a avarmati iga alól felszaba­dult ország gazdaságának és

Next

/
Oldalképek
Tartalom