Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-26 / 251. szám
1962. OKTOBER 26, PÍNTEK ‘•^/Cívlao Kuba m Vett n ..............vak P éldátlan erejű tiltakozó hullám söpör végig ezekben a napokban az egész világon. Áz Amerikai Egyesült Államok kormányának Kuba elleni agressziója minden tisztességes ember mélységes felháborodását vonta maga után. Szerte a világon százmilliók ítélik el a Pentagonnak Kuba önvédelme és egyben az egyetemes béke ellen irányuló kalandorpolitikáját. Ehhez az eltökélt és szenvedélyes demonstrációhoz a mi népünk is teljes határozottsággal. töretlen egységben felsorakozott. Városok és falvak, üzemek és termelőszövetkezetek, társadalmi és kulturális intézmények dolgozói emelik fel tiltakozó szavukat, bélyegzik meg az agresszort, s ezzel egyidejűleg teljes rokonszenvükről biztosítják a hős kubai népet. S miként az egész országban, úgy Pest megyében is ezrek és tízezrek állnak sorompóba, hogy kíméletlen eréllyel lefogják az imperialista agresszor kezét. Erről tesznek hitet megyénk dolgozói szenvedélyes hangú távirataikban, nyilatkozataikban, leveleikben és a spontánul életre kelt röpgyűléseken. Summázva e harci seregszemle akaratnyilvánítását: Kuba szabadságának aktív védelme a békéért és haladásért küzdő emberiség jövőjének védelme is egyben. CUBA SI, YANKEE NO! Forrd hangulatú nagygyűlés Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa csütörtök délután tiltakozó nagygyűlést rendezett a Sportcsarnokban. Mór jóval a gyűlés kezdete előtt sűrű sorokban, nemzetiszínű j és vörös zászlók alatt érkéz- j tek a Sportcsarnokhoz Buda- j pest dolgozói. Fél négy előtt néhány | perccel már zsúfolásig meg- | telt a Sportcsarnok nézőtere. A nagygyűlést dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg, majd Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondott beszédet. Kállai Gyula beszéde során többször hangzott fel helyeslő, nagy taps s beszéde végién percekig zúgott: „Cuba si, yankee no!u Kállai Gyula után Quin- tin Pino Machado, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete emelkedett szólásra. A kubai nagykövet hosszantartó. lelkes tapssal kísérV beszéde után Bug ár Jánosáé, a SZOT titkára lépett a mikrofonhoz, s beszédében kifejezésre juttatta: A -magyar szervezett dolgozók egyek mindazokkal, akiket ezekben az órákban és napokban szerte a földkerekségen közös érzés és szándék hevít. Ez a szándék az, hogy összefogott erővel fojtsuk el a háború tüzét, amelyet újabb provokációjával az i amerikai imperializmus Ku- j bánál szít, nem törődve a j népek köztük az amerikai nép érdekeivel sem. Nagy taps köszöntötte a következő ..felszólalót”. Varga Andrást, az Állami Operaház tagját, aki előbb a Fegyverbe, kubai harcosok című milicista indulót, majd — Jevtusenko szövegével — Moszkva nem akar háborút című dalt énekelte el. A művészi produkciót lelkes ünnepléssel köszönték meg a gyűlés részvevői. Ezután dr. Ortutay Gyula javasolta: a nagygyűlés táviratban emelje fel tiltakozó szavát az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál az Egyesült Államok Kuba függetlenségét fenyegető agressziója ellen. Amikor az elnök megkérdezte, egyetértenek-e a gyűlés részvevői a távirat szövegével, hosszan tartó, ütemes taps volt a válasz, magasba emelkedtek a kezek. A szavazás után a forró hangulatú nagygyűlés dr. Ortutai Gyula zárszavával ért véget. Péntek reggel ülést tartott a Szobi Járási Tanács, hogy megtárgyalja a népi ülnökök munkájáról szóló beszámolót, valamint a mezőgazdaság időszerű helyzetét. Az első napirendi pont után felállott a letkési Pion István járási tanácstag és szólásra kért engedélyt. — Mindenki előtt ismeretes a nemzetközi helyzet kiéleződése. Azt javaslom, hogy a tanácsülés ítélje el az amerikai agressziót és biztosítsa együttérzéséről Kuba népét. A járási tanácstagok, valaTILTAKOZNAK A PILISI BÁNYÁSZOK Tegnap reggel a Pilisi Szénbánya Vállalatnál a külső üzemek minden részén röpgyűléseket tartottak. A délelőttös műszakra leszállt vájárok, bányászok, csillések — a földalatt dolgozók — felszállás előtt munkahelyenként tárgyalták meg az Egyesült Államok veszélyes lépését Kuba ellen. A délutáni műszakra igyekvők leszállás előtt tartottak röpgyűlést, s itt mondták el véleményüket a legújabb eseményekről. Valamennyien veszélyesnek ítélték meg a lépést, mégis bíznak abban, hogy a közvélemény, a szocialista tábor ereje jobb belátásra bírja az agresszív köröket. Szerdahelyi Jenő vezetőaknász is szót kért az egyik kis- gyűlésen. Felháborodva beszélt a kockázatos blokádról, majd rátért arra: mindenkinek az a kötelessége, hogy eredményesebb muiikával álljon helyt a maga posztján. Indítványozta, hogy nagyobb helytállással teljesítsék a tervet és minden gazdasági követélménynek tegyenek eleget az olcsóbb és jobb munka érdekében. A röpgyűléseken 1300 dolgozó vett részt. Megbízták az üzem gazdasági és politikai vezetőit, hogy intézzenek tiltakozó, illetve együttérző táviratot az Egyesült Államok és Kuba követségére. Ugyanakkor táviratot küldenek a Pest megyei Pártbizottság címére is. Tiltakozunk az agresszió ellen Tiltakozó röpgyűlésl tartottak október 24-én, szerdán délelőtt a Láng Gépgyár öntödéjében Kennedy elnök Kuba-ellenes nyilatkozatával kapcsolatban. A röpgyűlésen Unyi János mintakészítő, Kovács János öntő és Mikolasz Zamora hazánkban tanuló kubai szólaltak fel. Képünkön: Mikolasz Zamora beszél ' (MTI Foto, Vigovszki felv.) Röpgyűlések a Csepel Autógyárban Tiltakozó gyűléseket tartottak a Csepel Autógyár különböző üzemrészeiben, munkahelyein is. Huszonöt röpgyűlést tartottak, amelyen mintegy 4500 dolgozó vett részt. A felszólalók valamennyien elítélték a Kuba elleni blokádot, s egyben azt a reményüket fejezték ki, hogy egységes és erőteljes fellépéssel elhárítható az amerikai lépésből eredő háborús veszély. A röpgyűléseket követően három táviratot fogalmaztak a Csepel Atógyár dolgozói nevében. Az elsőt a Kubai Köztársaság címére, a másodikat az Amerikai Egyesült Államok követségéhez, a harmadikat a Magyar Országos Béketanácsnak küldték. Az első távirat szövege így szól: Kedves kubai Elvtáitsak! Felháborodással értesültünk az Egyesült Államok Kuba elleni újabb akciójáról. Valamennyi dolgozónk mélységesen elítéli ezt a cselekedetet és együtt érez a kubai néppel. Meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok testvéri támogatásával Kuba megvédi függetlenségét, szabadságát minden imperialista támadással szemben. Nagyszerű harcukhoz minden dolgozónk erőt, egészséget kíván. Önökkel együtt mondjuk: „Győzünk!” Az Egyesült Államok budapesti követségének címére a következő táviratot küldték: A Csepel Autógyár dolgozói aggodalmukat juttatják kifejezésre az Egyesült Államok által elrendelt Kuba elleni tengeri zárlat miatt. Az Egyesült Államok kormánya ezzel veszélyezteti a világ békéjét és az ilyen politika háborús veszélybe sodorhatja az emberiséget. A béke nevében tiltakozunk. elvárjuk, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg Kuba-ellenes tevékenységét és biztosítsa a zavartalan forgalmat a .Karib-tenger térségében. Az Országos Béketanács a következő táviratot kapta az autógyáriaktól: A Csepel Autógyár dalgozói felháborodással értesültek az Egyesült Államok újabb agresszív lépéséről, a Kuba elleni tengeri blokád elrendeléséről. Ez nemcsak a testvéri Kubai Köztársaság, de az egész világ békéje és biztonsága elleni támadás. Megelégedéssel vettük tudomásul a Szovjetunió kormányának intézkedéseit, tiltakozásul az amerikai kormány felelőtlen háborús szakadék szélén táncoló politikája ellem. Tiltakozunk a Kuba elleni erőszakos cselekedetek miatt. Követeljük, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa ítélje el az agresszo- rokat és tegyen meg minden intézkedést Kuba szuverenitásának biztosítása és a világbéke megvédése érdekében. A tegnapelőtt délutáni és tegnap reggeli tiltakozó röpgyűléseket ma reggel újabb röpgyűlések követik a Csepel Autógyárban. Dabas is elítéli az amerikai kalózblokádot A dabasi járás hangulatát a Kubával szemben megnyilvánuló amerikai agresszióval kapcsolatban Farkas József járási tanácselnök-helyettes tolmácsolta munkatársunknak: — A hangulat az egész járásban határozottan idegesítő volt, amikor az első hírek megérkeztek erről a felháborító nemzetközi eseményről. Később az emberek megnyugodtak, de korántsem tértek napirendre a kubai események felett. Sőt, mondhatom, hogy úgyszólván mindenütt ez ma a beszédtéma. Ahány ember csak belépett ma bármilyen hivatalos ügyben a szobámba, szóba hozta ezeket az eseményeket. Mindenki a leghatározottabban elitélő hangon nyilatkozott meg előttem. De tanácsi dolgozótársaink is elmondották, hogy az ügyesbajos dolgaikban eljáró emberek náluk is szóba hozzák Kubát. Nagy a felháborodás az egész járásban. Jellemző példa erre hogy kislányom, aki az ócsai gimnázium II. osztályába jár és tegnap politechnikai oktatáson a Bugyi Telefongyárban volt, amikor este hazajött, elmesélte, hogy a munkásokkal jóformán egész idő alatt egyébről sem beszéltek, csak a kubai helyzetről. Megvitatták a lehetőségeket, az egyiknek ez a másiknak az volt a véleménye, de egyben valamennyien megegyeztek: az Egyesült Államok eljárása felháborító és magatartása veszélyezteti a világbékét. Kuba iránt a szimpátia járásunkban egyre növekszik. Szelsdériscik vagyunk a hős kubai néppel! lépés ellen és a követségen keresztül hozzuk tudomására az Amerikai Egyesült Államok kormányának, hogy ezekben a válságos órákban Kuba népe mellett állunk, és követeljük: a háborús provokációt jelentő intézkedést vonják vissza. A kubai követségnek küldött távirat szövege a következő: „A Pest megyei Tanács dolgozói mélységesen elítélik az Amerikai Egyesült Államok újabb háborús provokációját, és agresszióját. Biztosítjuk a kubai népeit, hogy testvéri szolidaritást érzünk vele a válságos órákban. Meg vagyunk róla győződve, hogy sikerül a veszélyt elhárítani és a kubai nép békében építheti tovább a mór kivívott függetlenségét.’‘ EGY EMBERKÉNT A Mechanikai Müvek pártbizottságának titkára, Hídvégi Zoltán, telefonon jelentette szerkesztőségünknek: — A . megye, és azt hiszem, az egész ország üzemeihez hasonlóan, a mi dolgozóink is megbeszélték a kubai eseményeket. Tegnap délután tartottuk az első röpgyűlést, s ma a gyár egész területén ki- sebb-nagyobb csoportokban emelték. fel szavukat a dolgozók az agresszív amerikai lépés ellen. Negyven munkahelyen hangzott el rövid tájékoztató az elmúlt 48 óra eseményeiről, mi történt Amerikában, s hogyan reagált a példátlan esetre a Szovjetunió és a szocialista tábor. A felszólalók erélyesen tiltakoztak és megbélyegezték a könnyelmű, a háború füzével iátszó lépést. Ugyanakkor csaknem italamennyien annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy elég erős a. béke tábora ahhoz, hogy lefogja az agresszorok kezét■ Ennek érdekében kiki a maga helyén munkával és állásfoglalásával, tegye meg a tőle telhetőt. A Mechanikai Művek dolgozói tiltakozó távirajtot küldtek az amerikai követség címére, s ugyanakkor táviratban biztosították a kubai követet arról, hogy együtt éreznek. szolidárisak a Kubai Köztársasággal. Provokációs célpontjának as Amerikai Egyesült Államok ismét a hős kubai népet szemelte ki, amely most már békés építő munkát, az emberi jólét megteremtését, egyszóval a szocializmus építését tűzte ki célul. Az amerikaiak által kiképzett fegyveres ellenforradalmárok egy ízben már rátámadtak a felszabadult kubai népre, de véres fejjel kellett visszavonulniok. A világ legnagyobb imperialista hatalma nem érheti el, hogy a kubai nép szabadságáról lemondjon. Kuba népe e támadás visz- szaverésében. s a szocializmus építésének minden területén, j igen nagy segítséget kapott a Szovjetuniótól és a többi szó- j cialista országoktól. Többek | között hazánk is jelentős mű- j szaki segítséget, szakembere- ! két küldött Kubába. A legnagyobb imperialista ! hatalom azt állít ja, hogy a kis j Kuba békés szocialista fejlesz- j tése. a virágzó városok és fal- ' vak felépítése veszélyezteti az USA biztonságát. Csak a térképre kell nézni és látható, hogy ezen állításnak semmi alapja nincs. A cél csupán az. hogy megsemmisítse a kubai nép már kivívott szabadságát, hogy az ne legyen vonzó példa a többi latin-amerikai államnak. Az Egyesült Államoknak ez a dühödt lépése az egész békeszerető emberiség megvetését és felháborodását váltotta ki. A szocialista tábor országai. akiknek mindennél drágább a béke. kell. hormegtegyék a szükséges intézkedéseket. amivel a forrófejű imperialistákat lehet lehűteni. Mi. a Váci Kötöttárugyár i dolgozói mélységes felháborodással ítéljük el az Egyesült Államok újabb provokációs kísérletét. Köx:eteljük. szüntessenek meg minden olyan intézkedést. amely veszélyezteli a kubai nép szabadságát és fügnetlenséaét. vele együtt az emberiség békéjét. Az Egyesült Államoknak ideje volna már megérteni és tudomásul venni: nem lehet ma már büntetlen fii más népeket bántalmazni. Szolidárisak vagyunk a hős kubai néppel és készek vagyunk arra. hoav szükség esetén segítséget nyújtsunk szabadsága és függetlensége megvédéséhez. A Váci Kötöttárugyár dolgozói A Szobi Járási Tanács tiltakozik mint az ülésre meghívottak helyeikről felállva, lelkesen, egyhangúlag elfogadták Pion j István javaslatát és elhatároz- | ták azt is, hogy a járási ta- i nács határozatáról távirati- lag értesítik a párt Központi Bizottságát, valamint a kormányt. Az ülés után beszéltünk Barta Antal járási tanács- j elnökkel, aki elmondotta, hogy az egész járásban izzó hangulatban fogadták az amerikai proxyókáció hírét és mér csütörtök este röpgyűlést tar- > tott a verőcei porcelángyár munkássága, hogy tiltakoz- ; zon ellene. Ugyancsak teg- j nap röpgyűlést tartottak a szobi gazdasági vasút, a szobi j kőbánya, a MÁV-állomás és \ a Nagymarosi Gépgyár dől- ' gozói. szintén tiltakozva az- j ellen, hogy az Egyesült Ál- I lomok háborús feszültséget í teremtett. Pénteken a ki- I rályréti vasút dolgozói tartottak hasonló ülést. Szom- ; hatra pedig az Ipolyvölgyi i Állami Gazdaság, a Nagy- börzsönyi Erdőgazdaság és a i vámosmikolai Vörös Csillag Tsz dolgozói. valamint Szó- ; bon a kőbánya lakótelepe hirdetett tiltakozó ülést. Elmondotta még a tanácselnök, hogy a járás mind a ti- ' zenhét községéből érdeklőd- \ tek már a járási pártbi- \ zottságnál, vagy a tanács- ] nál. hogyan csatlakozhatná- i nak a tiltakozásokhoz. Tudó- [ i másom szerint a legtöbb köz- | | sógben vasárnapra terveznek j ! tiltakozó gyűléseketA Pest megyei Tanács dől- ] gozói is felháborodással fogadták a Kuba elleni ameri- j kai blokád hírét és tiltakozó j gyűlésükön egyhangúlag el- I határozták; táviratot küldenek a budapesti kubai és az ! amerikai követségnek. A tiltakozó gyűlés részt- j vevő; a következő szövegű táviratot küldötték az Amerikai Egyesült Államok követségének: „Megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy az Egyesült Államok elnöke meg akarja fosztani Kuba népét az ön- I védelem jogától, el akarja : fojtani a kubai nép szabadság- j harcát és a meghirdetett blokáddal veszélyezteti a békés egymás mellett élés lehetőségét. i Tiltakozunk az agresszív i
