Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-25 / 250. szám
\ \ PEST MEGYEI GYEI Jl/? VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKf t VI. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1962. OKTOBER 25, CSÜTÖRTÖK Mozgósítjuk Kennedy amerikai elnök hétfő éjszaka megdöbbentő lépésre szánta el magát. Kormánya nevében bejelentette a kis Kuba elleni blokádot. Az idősebb generáció tagjai tudják, mit jelent ez a szó: blokád. A második világháborút megelőző időszakban, majd a háború alatt szinte naponta szerepelt a különböző újság- és távirati jelentésekben. Békeidőben blokádot meghirdetni, súlyos és háborús hangulatot keltő lépés, amelyet az egyszerű, emberek az egész világon elítélnek. Az Egyesült Államok a világ egyik leghatalmasabb országa, az imperialista tábor elismert vezető hatalma, amely óriási katonai felkészültséggel rendelkezik. Nos, ennek az országnak a vezetője jelentette ki. hogy a közvetlen szomszédságában levő, parányi Kuba „veszélyezteti az USÁ biztonságát, és ellene tör". Még a feltételezése is komolytalan ennek az állításnak, ám az amerikai elnök mit sem törődve a tényekkel, bejelentette, hogy az Egyesült Államok vesztegzárat rendéi el bármely országból érkező, Kubába tartó hajóra. E körmönfont nyilatkozat célja teljesen egyértelmű és világos: háborús feszültséget kelteni, és a világot a szakadék szélén táncoltatni. Mintha csak Dulles néhai hideg- háborús külügyminiszter kelt volna fel a sírjából... A világ azonban jól tudja az igazságot! Az Egyesült Államok vezető köreinek egyszerűen az nem tetszik, hogy a hős Kuba népe páratlan nehézségek közepette lerázta magáról az imperialista igát és szabadon, függetlenül akar élni. Az amerikai uralkodó körök mintha nem értenék meg a mai idők szavát. Úgy tesznek, mintha mi sem történt volna az elmúlt húsz esztendőben. Mintha nem lenne szocialista világ- rendszer, a békeszerető népek milliárdos tábora és nem utolsósorban egy olyan másik katonai erő, amely semmivel sem gyengébb, sőt kifejezetten erősebb, mint a nyugati világ katonai ereje. Erre mutat rá a szovjet kormány higgadt hangú, igen reális. de nagyon határozott nyilatkozata, amikor kijelenti: a szovjet kormány ebben az aggasztó órában kötelességének tartja, hogy komoly figyelmeztetéssel forduljon az Egyesült Államok kormányához, figyelmeztesse arra, hogy a Kennedy elnök által bejelentett intézkedések megvalósítása súlyos felelősséggel jár a világ sorsa szempontjából, ostoba játék a tűzzel. Az Egyesült Államok vezetőinek meg kell érteniük — mondja a nyilatkozat —, hegy ma egészen más idők járnak. Minden együttérzésünk és támogatásunk a hős kubai népé, amelynek kormánya most, e nehéz időkben harci készenléti állapotot rendelt el, ám fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a kubai blokád voltaképpen kihívást jelent minden békeszerető nép elten! Kuba partjainak vesztegtár alá helyezése az Egyesült Államok részéről olyan provokációs lépés, amely sérti a a béke erőit nemzetközi jog minden eddig ismert szabályát és veszélyt jelent minden ország ellen. Ha m a nem parancsolunk megálljt az amerikai kalózoknak, holnap már késő lehet. Semmi biztosítéka sincs annak, hogy e kalózlobogó alatt az amerikai kormány más államokkal szemben is nem fogja-e folytatni megtorló politikáját csupán azért, mert egyik-másik ország politikája és társadalmi rendszere nem tetszik az Egyesült Államoknak. Az amerikai precedens rendkívül veszélyes, hiszen az Egyesült Államok kormánya kisajátítja magának azt a jogot, hogy megkövetelje: az országok, az államok számoljanak el neki, hogyan szervezik meg védelmüket, s jelentsék be, mit szállítanak hajóikon a nyílt és szabad tengeren. Magától értetődő, hogy a szovjet kormány határozottan elutasítja az ilyen igényeket, amelyek semmiképpen nem egyeztethetők össze a hamisan csengő amerikai békeszólamokkal és a nemzetközi politikában kialakult tényleges erőviszonyokkal sem. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az Egyesült Államok szövetségeseinek nyilatkozatát, első hozzáállását a kubai blokáddal kapcsolatosan. Angliában zavart és megdöbbenést keltett a Kennedy-beszéd, Franciaország pedig egyelőre nem sokat törődik az üggyel, s pillanatnyilag nem ad támogatást. Csak a hidegháborús Adenauer-kormány jelentette azonnal teljes és nyílt egyetértését. A szocialista tábor egyöntetűen magáénak vallja a szovjet kormánynyilatkozatot, amelyből csak úgy árad az erő és a magabiztosság és az a szándék, hogy megóvja az Egyesült Államokat egy később már esetleg jóvátehetetlen lépéstől. Hisszük, hogy a szovjet kormány nyilatkozata, néhány, a béke megőrzését szolgáló intézkedése, valamint a szocialista tábor teljes támogatása kijózanító hatással lesz egyes forrófejű amerikai politikusokra, akik a helyzetet rosszul felmérve, alaposan elszámították magukat. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége is bebizonyíthatná, hogy ezúttal a feladata magaslatán áll; ha elítélő határozatot hozna és felszólítaná az Egyesült Államok kormányát a blokád visszavonására. A helyzet súlyos. Az amerikai kormány a világ békéjére nézve veszélyes helyzetet teremtett, de a világon hatalmas erők képesek felvenni a küzdelmet az ilyen provokációk ellen, s a szocialista tábor minden országa, közte hazánk is kinyilvánítja teljes egyetértését és támogatását Kuba iránt. Amint azt kormányzatunk szerdán közzétett nyilatkozata is leszögezi: A Magyar Népköztársaság kormánya és népe kifejezi szolidaritását, forró testvéri üdvözletét küldi Kuba kormányának és hős népének. Meg vagyunk győződve arról, hogy a b éke erőinek gyors mozgósításával ismét sikerül lefogni az agresszorok kezét, sikerül megőrizni Kuba függetlenségét, s megmenteni a nemzetközi békét. Bácskai László A Biztonsági Tanács vitája a kubai válságról Tüntetések* t il in kasa sok eiíúgsserte as amerikaiak agresssiás tépései miatt Szerdán délelőtt magyar idő szerint 14.18 órakor ismét összeült a Biztonsági Tanács, hogy folytassa a vitát a kubai válságról. Az ülés megnyitása után felolvasták Zorin szovjet külügyminiszterhelyettes kedd esti beszédének angol és francia fordítását. A Biztonsági Tanács ülésére szavazati jog nélkül újból meghívták a Kubai Köztársaság képvisfelőjét. Az angol és a francia nyelvű fordítás felolvasása után az elnöklő Zorin tíz percre felfüggesztette az ülést. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, elrendelte a Kuba elleni tengeri zárlatot, és más provokatív jellegű katonai intézkedéseket tett. A Magyar Népköztársaság kormánya megállapítja, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya a tengeri zárlat elrendelésével agresz- sziót követett el Kuba ellen. Ezek az agresszív lépések ugyanakkor támadásit jelentenek minden szabadságát, nemzeti függetlenségét védő nemzet ellem az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya ellen, és súlyosan veszélyeztetik a békét. A belgrádi Politics című lap havannai tudósítója riportjában beszámol arról, hogy a forradalom óta e mostani legválságosabb helyzetben a kubai fővárosban egyrészt teljes nyugalom és rend uralkodik, másrészt jól érezhetők a szervezett óvintézkedések. A középületek BEFEJEZTÉK AZ ŐSZI VETÉST A GÖDÖLLŐI JÁRÁSBAN Tegnap délután kaptuk a hírt a Gödöllői Járási Tanácstól, miszerint a járás közös gazdaságai a tegnapi napon befejezték az őszi takarmánykeverék és kenyér- gabona vetését. Nemcsak tel- je^jtették az egyes gabonaféleségek tervelőirányzatát, hanem többet is vetettek, így például eredetileg 596 hold őszi takarmánykeveréket szándékoztak elvetni, e helyett 641 holdon került földbe a fontos takarmányféleség magja, őszi árpából a tervezett 3594 hold helyett. 3676 holdat vetettek. Rozsból 2723 hold szerepelt az előirányzatban, s e helyett 2778 holdat vetettek el. A külföldi és hazai búzafajtákból teljesítették az őszi vetési tervüket. A vetési munkákkal egy- időben a betakarítás is jó ütemben haladt, s most még- inkább meggyorsult. A vetésből felszabadult erőgépek máris hozzáláttak az őszi mélyszántáshoz. (Folytatás a 2. oldalon) KUBA NINCS EGYÉBÜL Kádár János elvtárs fogadta Kuba nagykövetét A Magyar Népköztársaság kormánya mélyen elítéli az Amerikai Egyesült Államok kormányának nevezett lépéseit, és követeli, hogy a nemzetközi jogot lábbal tipró, a hajózás szabadságát veszélyeztető és közvetlen háborús provokációt jelentő intézkedéseit vonja vissza. A Magyar Népköztársaság kormánya mélyen egyetért Kuba és a Szovjetunió kormányának ez év október 23-án nyilvánosságra hozott nyilatkozataival, ezeknek megfelelően, a Magyar Népköztársaság érdekeiből kiindulva a varsói szerződés szervezetével és más békeszerető erőkkel összhangban, megfelelő intézkedéseket tett az Amerikai Egyesült Államok kormányának provokatív lépései ellen. A Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar nép együtt a világ minden békeszerető népével, jogos haraggal Ítéli e] az Egyesült Államok újabb háborús provokációját Az Egyesült Államok kormánya, amely a támadó katonai bázisok láncolatát hozta létre az egész világon, a szocialista országok és minden nép szabadsága és függetlensége ellen, meg akarja fosztani Kuba népét az önvédelem jogától. Képmutató módon azt állítja, hogy Kuba népe veszélyezteti az Egyesült Államokat. A népek azonban tudják, hogy Kuba nem fenyegeti Amerikát, hanem az amerikai monopoltőke urai akarják megfojtani a kubai nép szabadságharcát, hogy visszaállíthassák Kubában saját gyarmati uralmukat és a tőkések kizsákmányoló hatalmát. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe kifejezi szolidaritását, forró testvéri üdvözletét küldi Kuba kormányának és hős népének. Meg vagyunk győződve arról, hogy A kormány elnökének nyilatkozata Kádár János elvtárs,, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke fogadta Quintin Pino Machadot, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövetét, valamint a Magyarországon tartózkodó Jósé Benitezt, a Revolucion című kubai lap külpolitikai szerkesztőjét és Osvaldo Sa- last, a lap munkatársát. Kádár elvtárs szívélyes beszélgetést folytatott a kubai vendégekkel és válaszolt az újságírók kérdéseire. Az alábbiakban közöljük Kádár Jánosnak, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének nyilatkozatát, amelyet a Revolucion című kubai lap szerkesztőségének adott. Kérdés: A magyar kormány és a magyar nép már számtalanszor kifejezést adott Kuba ügye iránti szolidaritásának. Kérjük önt, nyilatkozzék lapunknak arról, mi a Magyar Népköztársaság álláspontja az észak-amerikai imperialistáknak a kubai nép ellen újabb agressziós fenyegetőzéseivel kapcsolatban? Válasz: A magyar nép és kormánya kezdettől fogva figyelemmel kíséri és mélyen elítéli az Egyesült Államok kormányának a forradalmi Kuba elleni ellenséges politikáját. Nehéz kifejezni azt a felháborodást, amellyel a magyar közvélemény az Egyesült Államok kormányának hétfőn nyilvánosságra hozott durva, provokációs döntéseket hozó intézkedéseit fogadta. Megítélésünk szerint az Egyesült Államok elnökének az a rendelkezése, hogy tengeri zárlatot hirdetett a Kubai Köztársaság ellen, durva és veszélyes támadás Kuba függetlensége, ugyanígy valamennyi nép függetlensége és az egész emberiség békéje ellen. Az Egyesült Államok kormányának ezek a lépései a nemzetközi jog elemi normáinak sejnmibevételét jelentik, és egy olyan idejét múlt szellemet, önkényt tükröznek, amely szerint a népek csak az Egyesült Államok kormányának tetszésétől függően rendezhetnék be életüket. Kérdés: Az imperializmus ellenforradalmat akar szervezni Kubában, hasonlót az 1956-os magyar ellenforradalomhoz; kérjük, mondja el nekünk ezzel kapcsolatos véleményét. Válasz: Az Egyesült Államok kormányának ez az elhatározása azt célozza, hogy a kubai forradalmat eltiporva, visszaállítsa ott a jenki imperializmus uralmát és a reakciós belső rendszert. Az az amerikai imperializmus, amelynek nagyon jó volt a népgyilkos Battista- diktatúra rendszere, veszélyt lát abban, hogy szomszédságában a saját útját járó kubai nép a társadalmi haladás, a szocialista fejlődés mellett döntött. Félnek attól, hpgy a hős kubai nép forradalma példát mutatva Latin-Amerika többi kizsákmányolt és elnyomott népének, azokat is nemzeti forradalmi harcra lelkesíti. A kubai forradalom azonban nem az Egyesült Államok akaratából született és további fejlődése sem annak elhatározásától függ. Az amerikai imperialisták nyugtalanságának annyiban lehet és van is alapja, amennyiben a kubai forradalom példájától félnek. De a függetlenség és a társadalmi haladás nagy eszméinek terjedését semmiféle szárazföldi, vagy tengeri zárlattal nem sikerült eddig megakadályozni senkinek és ez ebben az esetben sem sikerül. A magyar nép is a szocialista forradalom útján halad. Az Egyesült Államok kormányának ez sem tetszik, ezért támogatta nyíltan és titokban az 1956-os ellenforradalmi puccskísérletet. A magyar nép azonban a Szovjetunió, a szocialista országok, a világ ösz- szes haladó erőinek támogatásával ezt a kísérletet meghiúsította. Lelkesedéssel tölt el bennünket, hogy Kuba népe, hőslelkű vezetőivel az élen, nagyszerű bátorsággal, eltökélten és összeforrottan, kész minden imperialista támadást visszaverni szabadságának, függetlenségének és szocialista vívmányainak védelmében. Kuba népe nincs egyedül. Az egész világ haladó emberei hangosan kiáltják: „el a kezekkel Kubától!” „Kuba nincs egyedül!” A kubai nép belső egysége és a világ haladó erőinek szolidaritása a legnagyobb erő; a kubai nép forradalmának ügye minden nehézséget leküzdve diadalmaskodni fog. Kérdés: Ügy hallottuk, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya állást foglalt az Amerikai Egyesült Államok elnökének nyilatkozatával és intézkedéseivel szemben. Megismerhetjük-e a határozat lényegét? Válasz: Igen kormányunk határozata, amelyben teljes egyetértését' nyilvánította Kuba és a Szovjetunió kormányainak nyilatkozatával — ma nyilvánosságra került. Ennek lényege: a világ haladó erőinek sorában a kubai nép oldalán ott áll a magyar nép is és kiveszi részét a közös nagy erőfeszítésekből, amelyek az imperialista agresszorok megfékezését. a béke és a haladás ügyének, a kubai forradalom szent ügyének megvédelmezé- sét biztosítják. Kérdés: Mi az ön véleménye, hogyan fejleszthetők tovább Magyarország és Kuba gazdasági, kulturális kapcsolatai. hogyan erősödik testvéri szövetségünk? Válasz: Ami a békés fejlődéssel és néoeink barátsásával kanronlstos kérdéseket illeti, (Folytatás a 2. oldalon) Havannában nyugalom és rend it alkodik a béke erőinek gyors mozgósításával ismét sikerül lefogni az agresszorok kezét sikerül megőrizni Kuba függetlenségét, s megmenteni a nemzetközi békét.
