Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-23 / 248. szám

1962. OKTOBER 23, KEDD rta» HEGYE» sMMm Hogyan fizetőd ki igazán a kertészkedés? Megszívlelendő tanácsok a primőr- és a kettőstermesztésről A szentlőrinckátai Uj Világ Termelőszövetkezet jó hírne­vet szerzett a kertészkedéssel. Az elmúlt évben sok látogató megfordult Szentlőrxnckátán és egy sem ment el üres „zsebbel”. Vihetett annyi ta­pasztalatot mindenki, ameny- nyit csak akart — nem tit­koltak el semmit a tsz veze­tői. Olyannyira nem féltéke­nyek termelési módszereikre, hogy múltkori látogatásunk­kor Kis Varga Ferenc a ter­melőszövetkezet főagronómu- sa szinte „tollba” mondta, mit hogyan érdemes tenni a nagy­üzemi kertészetekben. — Mit tart legfontosabbnak a nagyüzemi kertészkedés­ben? — kérdeztük a főagronó- mustól. — Mi a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy egy-egy hold földről mi­nél nagyobb értékű ter­mést takarítsunk be. Nem elégedünk meg 10 000— 15 000 forinttal holdanként, legalább 40 000 forintot ki kell vennünk a kertészeti terület minden holdjából. — Hogyan érik ezt el? — A jövedelem növelésére minden lehetőséget megraga­dunk. Lehetőség pedig kínál­kozik, csak körül kell nézni. A sok közül csak kettőt emlí­tek meg: az együk a primőr- termelés, a másik a kettőster­mesztés. — Aprópénzre váltva? — Véleményünk szerint a kertészkedés csak akkor fize- tődik ki igazán, ha az árut akkor visszük piacra,. amikor jó pénzt 'kapunk érte. Mi ezt az idén is, de az elmúlt évek­ben is megvalósítottuk. A paprika darabjáért két forint hatvan fillért fize­tett a MÉK, amikor mi már ezrével szedtük. Az első szállítmány paradi­csom kilójáért harminchat fo­rintot fizetett a MÉK.* A főágronómus azt is el­mondta, mit tesznek a korai termelés érdekében. — Mindenekelőtt a tagokat érdekeltté tettük abban, hogy minél hamarabb piacra kerül­jön a zöldségféle. Ezt szolgál­ja a szövetkezetünkben meg­honosított eredményességi jö­vedelemelosztás. Az eredmé­nyességi jövedelemelosztás be­vezetésével azonban nem ol­dottunk meg mindent. A ve­zetőség nem engedi ki a ke­zéből a termelés irányítását. Ha valaki nem végzi el a megadott határidőre a mun­kát, vagy minőségi hibát talá­lunk a művelésnél, szigorúan felelősségre vonjuk az illető tagot. Az is megtörténhet, hogy visszavesszük a kijelölt területet. Nem engedhetünk meg ugyanis lazaságot, mert ez a közösség rovására törté­nik. — A primőrtermelésben nagy szerepe van az üvegház­nak. Ennek jó kihasználására jellemzőek az alábbi adatok. Itt neveltük fel a hetven hold­ra szükséges paprikapalántát, a 150 holdra szükséges para­dicsompalántát, továbbá itt csíráztattuk ki a 125 holdra szükséges burgonyagumókat. A palántanevelés és a hajta­tás után paradicsomot is ter­meltünk a hajtatóházban. — Milyen terveik vannak arra, hogy a jövőben még ko­rábban jelenhessenek meg a piacon? — érdeklődtünk to­vább. — Az idén mindössze négy­ezer melegágyi ablakkeretünk volt, s ez kevés. A jövő szezonra 25 hol­landágyat építünk ezer melegágyi ablakkeretet vásárolunk. Javíthatjuk a palánta minősé­gét, s ezzel előbbrehozzuk a termelést — válaszolta. — Mondana valamit a ket­tőstermesztésről? — Háromszáz hold kertésze­ti területünk volt az idén és ebből 200 holdon folytattunk kettőstermesztést.- A kettőster­mesztésnek hagyománya van a községben, de mi a nagy­üzemben jelentősen továbbfej­lesztettük a régi módszereket, jól bevált a retek és zöld­hagyma, valamint a kései káposzta társítása. Üjburgonya után őszi káposz­tát termeltünk. Az idén elő­ször próbálkoztunk a paprika, a kelkáposzta, továbbá a pap­rika és a karalábé együttes termesztésével. Augusztusban ültettünk a paprika sorai közé kelkáposztát és karalábét. Je­lentősen növeltük ily módon az egy holdra jutó jövedelmet. A paprikából 40—45 000 forin­tot számítunk holdanként, a kelkáposztából és a karalábé­ból pedig mintegy nyolc-tíz­ezer forintot. Jövőre nem nö­veljük a kertészeti területet, marad a háromszáz hold, de a kettőstermesztésbe kettőszáz­ötven holdat vonunk be. Terveink között szerepel a tőszám növelése is. Ha ezt is figyelembe vesszük, altkor elmondhatjuk, hogy az eddiginél lényegesen jobban kamatoztatjuk az összeget, amit a kertészetbe fektetünk — mondotta a főágronómus. A szentlőrinckátai Üj Világ Termelőszövetkezetben az idén a vezetők kétszer készí­tették el a tervet. Az első terv szerinti termeléssel ugyanis nem biztosították volna á munkaegységenkénti negyven forintot. Az „átdolgozás” jól sikerült, ha a megvalósítás is ilyen, akkor nem fenyegeti ve­szély a tagok jövedelmét. MUNKÁS-VILLANEGYEDET ÉPÍTENEK A NAGYKŐRÖSI FIATALOK 472 kertes családi ház és sorház a kiöregedett tormási szőlők helyén Pusztai Ferenc, Nagykőrös városfejlesztési főelőadója, kiteregeti az asztalon a vá­ros térképét és így kezdi: — Nagykőrös városképe az ötletszerűséget tükrözi. A múltban mindenki úgy épít­kezett, alhogyan éppen eszé­be jutott. Tervszerű város- fejlesztésről szó sem esett. Ezért okoz ma olyan nagy gondot és annyi nehézséget a közművesítés, a megválto­zott, magasabb szintű élet követelményeinek megfelelő, új városkép kialakítása. Azokról a nagyszabású tervekről van szó, amelyek a megvalósítás küszöbéig jutottak már el: Nagykőrös új lakótele­péről, a munkás-villa­negyedről. A szép gondolatot a múlt év őszén vetette fel Pusz­tai Ferenc Reszeli Soós Ambrussal, a városi tanács vb-titkárával együtt. Mind­ketten „bennszülött” körö­siek és határtalan lelkese­déssel munkálkodnak szülő­Fejlődő zenei élet a megyében A MAGYAR BÉLYEGGYŰJTŐK KONGRESSZUSA A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége tízéves fennállása alkalmából kong­resszust tartott a Ganz- MÄVAG Delej utcai művelő­dési házában. A magyar fiiá- telisták mintegy 700 képvise­lője között megjelent Kossá István közlekedés- és posta­ügyi miniszter, Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, a posta vezetői, a filatelista élet jeles képviselői. Váradi Imre, a MABEOSZ elnöke bevezetőben elmondot­ta, hogy a magyar filatelisták tábora a legutóbbi kongresz- szus óta — három éve — több mint húszezerrel növekedett. Jelenleg mintegy 65 000 ifjú­sági és felnőtt szervezett bé­lyeggyűjtőt tartanak nyilván. Bejelentette, hogy a szövet­ség november 7-e tiszteletére országszerte kiállításokat ren­dez, amelyeken a háború elle­ni küzdelem, a szocializmus építésének eredményeit mu­tatják be bélyegen. A kongresszuson megjutal­mazták a legrégibb, a legered­ményesebb munkát végzett magyar filatelistákat. (MTI) A megyei tanács művelő­désügyi osztályától szerzett értesüléseink szerint örvende­tesen fejlődik megyénkben a zeneoktatás, de ezen túl a ze­nei élet egésze. Mintegy öt­ven zeneiskola van megyénk­ben, s összesen hetven helyen folyik zeneoktatás. A hallga­tók száma meghaladja az ötezret. A zeneoktatásnak komoly hagyománya van például Ceg­léden, ahol tíz éve folyik rendszeres oktatás. A nemes mozgalom legifjabb hajtása pedig Vácott van. ahol szep­temberben kezdődött meg a zeneiskolai oktatás kétszáz i hallgatóval. A zeneiskolákban. tanfo- j lyamokon nem csupán zenét, I hanem zenetörténetet, zene- j elméletet is tanítanak. Ezek I a zeneiskolák és zenetanfo- j lyamok tehát egyben igényes, ' zeneértő közönség kialakulá­sát segítik, ezen túl pedig komoly alapot nyújtanak azok részére is, akik hivatásnak vá­lasztották a zenét. Cegléden, Nagykőrösön és Abonvban például a tíz év előtti hallga­tók közül többen már ta­nárként működnek, s nevelik a zene szeretetére a követke­ző nemzedéket. A zeneiskolák működése jelentősen befolyásolja a vidé­ki városok zeneéletének ala­kulását. Cegléden például az idén a zeneiskola kereté­ben, a tanárok és növendé­kek közreműködésével szim­fonikus zenekar alakult. Az elmúlt kulturális évad orszá­gos kamarazenei fesztiválján pedig az abonyi és a nagy­kőrösi zeneiskola növendékei értek ~e] szép eredményt. Az idei és a jövő évi ter­vek szerint a meglevő zene­iskolákat tovább erősítik, s nagyobb ösztönzést adnak a megyei szervek a hamgver- senyélet . kibontakozásának. Ilyen szempontból már he­lyes kezdeményezéseknek le­hettünk tanúi például Szent­endrén, ahol tekintélyes törzs- közönsége alakult ki az el­múlt kulturális évad hang­versenysorozatának. A táv­lati tervek között szerepel egy önálló zeneiskola meg­nyitása is. (tm) városuk fejlesztésén. Kezde­ményezésük teljes vissz­hangra talált a városi ta­nácsban, de még inkább a körösi dolgozók körében, akikre egyénileg súllyal ne­hezedik a lakásprobléma. A szakemberek késedelem nél­kül hozzáfogtak a terv kidol­gozásához, kiválasztották a városnak azt a területét, amely a legalkalmasabb az új lakótelep céljaira. Vá­lasztásuk a város déli ré­szének arra a hatvankét hol­das területére esett, amely a térképen a Tormás nevet vi­seli, és amelyen jelenleg ré­gen megöregedett szőlők és gyengén termő szántóföldek vannak. A terület a város legna­gyobb üzeme, a konzerv­gyár közvetlen szomszéd­ságában fekszik. 1800 mé­ternyire a város köz­pontjától. Gyorsan elkészült a parcellá­zás terve. Az új telepen 472 házhely lesz, 150—180 négy­szögölesek. Pontosan kiraj­zolták az utcavonalakat is, 1 amelyek 24 tömbre osztják a telepet. Biztosítottak helyet egy négytantermes új iskola, negyvenszemélyes bölcsőde, ötvenes óvoda, üzletház szá­mára, lesznek parkszerű te­rek, sétányok is. sőt. az új lakótelep külön sportpályát is kap. A szép tervet jóvá­hagyta a városi tanács, mire megindult a szervezkedés azok körében, akik hajlékra vágy­nak és megvan bennük a hajlandóság az építkezésre. Hihetetlenül rövid idő alatt két építőcsoport ala­kult, 35—35 részvevővel. Az egyiknek a védnökségét a konzervgyár vállalta el, a másikét a KISZ-szervezet. Mindkét csoport az úgyne­vezett csoportos családiház­építés formáját választotta és mindkét csoport tagjai főleg, a konzervgyár fiatal dol­gozói. túlnyomó nagy részük fiatal házaspár, sőt jegyes­pár is akad köztük. Köte­Mátyás király műkincseinek kiállítása Visegrádon Mátyás király műkincsei egy napra újra visszakerültek egykori környezetükbe. A Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének felbe­csülhetetlen értékű Mátyás emlékeit vasárnap a visegrádi Vármúzeumban mutatták be a közönségnek. A műkincsek kö­zött kiállították a híres Mátyás kulacsot, a nagy reneszánsz uralkodó aranyserlegét, Beatrix királyné egykori márvány- szobrát. A király névbetűs pajzsa nemcsak mint történelmi ereklye, hanem mint a középkori ötvösművészet remeke is a bemutatott kincsek legbecsesebb darabja. A vasárnapi kiál­lítással megkezdődtek a visegrádi múzeumi napok, amelyek­nek programjában többek között képzőművészeti tárlat és Áprily Lajos előadóestje szerepel. (MTI) lezettséget vállaltak arra, hogy egyenként ötezer forint értékű társadalmi munkával veszik ki részüket az ‘épí­tésből, az építkezési költ­ség egynegyed részét kész­pénzben leteszik, a további háromnegyed részt az OTP hosszúiéi áratú hitel fői-má­jában biztosítja számukra* Egy-egy szabadon álló, elő- kertes családi ház építési költsége körülbelül 100—110 ezer forint lesz. Két szoba fürdőszobás, összkomfortos családi házak épülnek a legjobbnak talált típustervek szerint, beton alapra, vályog- falakkal. Mindkét csoport kiverette már a hetven ház­hoz szükséges vályogmeny- nyiséget, csoportonként 400 ezer darabot. A vályog­tömeget már a helyszínre is szállították, a TÜZÉP-pel kötött szerződésben biztosí­tották a többi építési anya­got, a deszkákat, gerendá­kat, ajtó- és ablakkereteket, cserepet. így a kora tavasszal meg­kezdhetik a házak építé­sét, a nyár végére pe­dig beköltözhetek lesz­nek a különböző színűre vakolt, igen tetszetős csa­ládi házak. Az építés befejezése után sorshúzással döntik el, hogy melyik ház kié lesz. a tagok így közösen dolgoznak, a há­zak tehát kollektív munkával kerülnek tető alá. A már megalakult két cso­port úttörő munkát végez. Példája igen lelkes követőkre, talált, már javában folyik a szervezkedés a további cso­portok megalakítására is. Az érdeklődés és a lelkesedés olyan nagy, hogy a további csoportok gyors megalakulása bizonyosra vehető és így va­lószínű, hogy egy-két éven belül az egész új telep beépül* A városi tanács nemcsak er­kölcsi, hanem anyagi támo­gatást is nyújt az építkező fia­taloknak: határozatot hozott az új lakótelep közművesíté­sére, megrendelte a vízellátás­hoz szükséges ötvenköbméte- res hidroglóbuszt, megépítteti a földalatti vízvezetéket, amely minden telek határáig viszi el az egészséges, jó ivóvizet. A vezeték bekötése már az új „háziúrak" felada­ta lesz. A vezetékhálózat már­ciusig föltétlenül elkészülj Így tehát ez az új lakótelep lesz Nagykőrös város első kor­szerű vízvezetékkel ellá­tott negyede. Házilag készítteti el a város a telep beton gyalogjárdáit* villanyvezeték-hálózatát és os­tornyeles, higanygőzlámpás közvilágítását. A költségekre a városfejlesztési alap fölhasz­nálható forintjain kívül egy­millió forintos bankhitelt vesz fel a város. A tanács szabály- rendelettel gondoskodik arról* hogy ezen az új lakótelepen minden szép, ízléses, városias legyen. A jelszó: „Ez város!”* tehát falusias, primitív mellék- épületekkel, ízléstelen keríté­sekkel nem szabad rontani a városkép esztétikai hatását. — Az a célunk — mondja Pusztai Ferenc —, hogy új munkás-villanegyedünket büszkén mutathassuk meg mindenkinek. Négyszázhetvenkét házhely var a telepen, ami azt jelen­ti, hogy benne legalább ugyan­ennyi család juthat hajlékhoz* tehát a telep lakóinak száma könnyen elérheti a kétezret* ami nagy szó. A csoportos rendszerben épülő családi há­zakon kívül épülnek úgyneve­zett sorházak is. Ezeket, mint­egy ötvenet, az OTP építi 1963-ban. Ha elkészültek „kulcsátadásig”, a jövő év őszén, önköltségi áron eladja a közös tűzfallal épülő lakó­házakat az igénylőknek, akik igen nagy számban jelentkez­tek Az OTP a helybeli építő­skövetkezettel már tárgyal a munkálatokról és bizonyosra vehető, hogy az ugyancsak tí­pustervek alapján készülő la­kóházak építése rövidesen szintén megkezdődik. Magyar László öle eng,o onucif * \ KÖTETBEN ÜLÜNK egy- 5 O más mellett az autóban. í Reggel ismerkedtünk meg, bi- \ zalmas barátok lettünk rög- \ tön a havannai gyermekgyó- \ gyász professzor, meg a ma- ígyar újságíró. Idegenben az £ anyanyelvükön értővel gyár­osán megbarátkoznak az em- í berek. Persze, szó esett kö- Ozöttünk politikáról, de nem f sok, Fidelito, vagyis Fideike, Íígy emlegette Castrot. Tudni í kell, a spanyol nyelvűek szó- í val is becézik azt, akit szere t- í nek. Röviden mond valamit 0 Kuba gyors fejlődéséről, gaz- 0 dasági és kulturális terveiről, 0 az Egyesült Államok fenyege- 0 főzéseiről, s hogy a cukornád- ültetvények munkásainak csak f a fele dolgozik, a másik fele ezalatt fegyverben őrködik. ^ Amelyik ma a nádat vágja, ^ holnap átveszi a géppisztolyt jattól, aki tegnap őrségen volt. $ Helyet cserélnek. így építik a $ holnapot Kubában. £ Napközben dr. YoaquinPás- 0 cual nem ért rá többet politi- 0 zálni, ugyanis rendkívül fon- 0 tos — politikai — munkát vég- zeit. Szakmai tapasztalatokat £ gyűjtött a magyar vidék orvo- % si sezrvezettségét tanulmá- % nyozta, hogy ha ma jd a Szov- 0 jetuniót is megjárva hazatér, 0 hasznosítsa otthon az Európá- 0 ban látottakat. Másik autóval $ még egy kubai orvos, dr. 0 Olimpia Moreno szintén ve- á lünk utazik Pest megyébe. Társaik ezalatt Pécsett járnak a gyermekklinikán. Don Olim- pio bőre sötét, haja göndör, ezt rabszolgasorba hurcolt af­rikai őseitől örökölte, de egye­nes, sem széles, sem vastag orra európai ősökre vall. Don Pascual világos szeme, ger- mánosan fehér bőre spanyollá lett vandál és gát elődökről árulkodik. Egyikük telt ido­mú, ösztövér a másik, De min­den külső különbség ellenére egy nemzet egymást szerető fiai, egy a nyelvük, egyfor­mán gondolkodnak, egyért lel­kesednek: a szocialista Ku­báért. Érte ■ teszik most meg a kilométerek tízezreit fárad­hatatlanul. S ZOBTÓL BUDAPESTIG csak másfél órás az út, ezalatt megint ráérünk beszél­getni másról, as orvosi dolgok helyett. — Pontosan amellett a ház mellett lakom, amit nem­rég az észak-amerikaiak ösz- szelöttek — szólal meg a sö­tét autó belsejében Don Pascual. És én már reggel óta tudom három kislánya van abban a házban. Isme­rem is őket, még a délelőtt ■megmutatta a három gyönyö­rű gyermek fényképét. A magyar bor erejéről, a kubai rum ízéről, népeink szokásairól, emberekről, akik­kel a nap folyamán talál­koztunk egyszóval minden­féléről beszélgetünk, közben- közben a hosszú úttól, a sok szótól fáradtan nagyokat hallgatunk is. Talán a bu­dapesti vízvezeték kútjainál járhatunk és szótlanul ülünk egymás mellett, amikor Don Pascual megtöri a csen­det: — Tengő onváj — ezt mond­ja és sehogy sem értem, hiába ismétli meg kétszer Kasztüia nyelvének hihetet­len lágy és a túlsó félte­kén még lágyább kiejtésé­vel szinte sóhajtva. Töröm a fejem, mit is mondhat, mi­féle kubai tájszót. Kérdem is tőle. Hiszen magyar szó — mondja és ezzel számom­ra a rébusz még nagyobb. — Nosztalgia? — bátortala­nul kérdezem hosszas ta­lálgatás után. — Si, igen! — és ezzel meg­oldódik a rejtély. Persze, nincs ,&y” a nyelvében, a VWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWW1 ,./•,”-t pedig éppen csak le­heli, honvágya van tehát. Még alig két hete hagyta el Kubát és máris. Sok-sok éve odakinn a nagyvilágban engem is mar­cangolt ez az érzés. S aki külföldre szakadt magyar­ral akár hol összeakad, is­meri mindnek kínzó vá­gyát a távoli haza után. Lámcsak a kubaialc ebben is olyanok, mint mi. rvON PASCUAL négy nap LJ alatt megtanult pár ma­gyar szót. Tud magyarul kö­szönni reggel-este, meg azt is mondja, keszenem, s azt is, orvos, s ki tudja, hol, ki­től, de megtanulta még ha onvájnak mondja, a hon­vágy szót is. Visszafordulhatna-e? Min­den további nélkül, s el­múlna a nosztalgiája. De nem­csak hona után vágyódik, hazája felemelkedéséért is és az új Kuba magasba szök­kenő épületéhez akkor ho­gyan vihetne haza egy-két téglát? Megy hát tovább, rója a föld és a levegő or­szágútidnak kilométereit. — Tengő cmváj — sóhajtja minálunk. egy hét múlva Moszkvában pedig: tengő toszka pa rogyinye ... azaz rojinye. Hiszen a gy-t oro­szul se tudja... Szokoly Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom