Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-21 / 247. szám

^/úrlan 1962. OKTOBER 21, VASÁRNAP Ésszerűen gazdálkodjunk a takarmányokkal Különös gorKjot és szakér­telmet igényel a betakarított takarmányok takarékos és ésszerű felhasználása. A gaz­daságos takarmánygazdálko­dáshoz ismerni kell a rendel­kezésre álló takarmánykészle­tet, tápértékét és az áttelelő állomány szükségletét. A ter­melőszövetkezetekben gyakran követik el azt a hibát, hogy a téli takarmányozási időszak elején bővebben etetnek, mint azt készletük megengedné. Igen gyakran találkozunk olyan esetekkel is, amikor a rendelkezésre álló készletet a különböző állatfajok között nem a leggazdaságosabban osztják el, ami a termelés ro­vására megy. Az iSaszegi Dam­janich Tsz-ben például a bor- í jak előtt levéihiányos balta- j cimszénát találtunk, ugyanak­kor a lovak a zsengébb és na­gyobb tápértékű szénaféléket ! ropogtatták. A mostoha időjárás miatt legszűkebb a készletünk ab­rakból és szénából. Ezekkei nagyon kell takarékoskodni. A takarékosság azt jelenti, hogy keressük azokat a lehetősége­ket, amelyek az abrakigényes illatoknál az abrak csökken­tésére rendelkezésre állnak. Az abrr' -.sökkentést azonban úgy kell megoldani, hogy ne menjen a termelés rovására. Ebből a szempontból azonban az állatok faja és hasznosítá­si ágazatuk között különbsé­get kell tenni. Vannak abrak­fogyasztó állatok — mint a sertés és baromfi — és töme­ges takarmányt fogyasztók — mint a szarvasmarha és a j juh. Ez utóbbiak között to­vábbi megkülönböztetést kell j tenni a fejlődés időszakában j levő növendékállatok, továb- j bá a tejtermelés mennyisége és a laktáció különböző sza­kaszaiban levő állatok takar- j mányozása között. Legnagyobb probléma a ser­tések takarmányozása. Télen gyök- és gu-móstakarmányt is kell velük etetni. Az abra'k I 10—15 százalékát nyugodtan helyettesíthetjük jó minősé­gű leveles lucernából készí­tett lucernaliszttel. Az ab­rakkal legjobban a kocáknál takarékoskodhatunk, elsősor­ban az üres és a vemhesség j slső felében levő állománynál, j Nem szabad abrakot elvonni , a szopós és választott mala-1 iNehez ^1 előtt állunk, mert az aszályos időjárás követ­keztében jelentős kiesésekkel számolhatunk abrak-, szálas-, sőt a lédús takarmányíélesé- geknél is. Különösen megsíny­lették a csapadékszegény idő­szakot a tavaszi vetésű növé­nyek, elsősorban a takar­mánynövények. Mindezek el­lenére az átteleltetést úgy kell megszerveznünk, hogy ne csökkenjen az állatállo­mány termékhozama és te- nyészértéke. Ez nem lesz könnyű feladat és azért, hogy ezt a célt elérjük, a követke­zőket kell tenni: Addig kell legeltetni, amíg az nem káros az állat egész­ségére, illetve a terület nö­vényállományára, a talaj ál­lapotára. Ha a legelők, rétek késői legeltetése, az évelő pillangósok óvatos járatása nem is látszik gazdaságosnak, de mint friss vitamin- és fe­hérjeforrást a szűkös időben feltétlenül ki kell használni. Meg kell szervezni az utak, töltések, árkok partjának le­geltetését is. A betakarítás után a szántásig használjuk alkalmi legelőként a kukori­ca-, burgonya- és répatáblá­kat. Legeltessük je a gyengén sikerült másodvetéseket, Je­lentős abrak- és szálastakar­mányt takaríthatunk meg, ha például téli legelőnek a juhok részére repcés-rozsos keveré­ket vetünk. A juhok a legjobb hasznosítói az árvakelések­nek. Példamutató szervező- munkát végzett e téren a Ceg­lédi Kossuth Tsz vezetősége. A mintegy 830 holdon vetett másod- és tarlóvetesek felét, ami gyengébben sikerült, le­geltetéssel hasznosítják. Két­ezerötszázas juhállományuk részére 100 hold rozsos repcét is vetettek legeltetés céljára. Sokat tehetünk a takar­mányhiány enyhítésére a gaz­daság melléktermékeinek ta- karmán yó zásra való felhasz­nálásával, Ide számít a törek- polyva is. Készítsünk belőle a kérődzőknek répaszelet, ku­koricaszár, melasz, leveles cu­korrépafej hozzáadásával pá­cot. Az ipari melléktermékek igénybevételével (melasz, ré­paszelet stb.) készíthetünk ezekből szilázst is. A takar­mánypótlásnak legbiztosabb forrása még a borsószalma, az aprómagvak szalmái, és a tavaszi gabonaszalmák. A legnagyobb üzemd jelen­tősége azonban a legnagyobb tömeget adó kukorica szárnak von. Időben betakarítva, táp­értéke megközelíti a közepes minőségű rétiszénát. Nagy mennyisége jelentős forrása lehet — keményítőértékét és fehérjéét alapul véve — éves takarmánymérlegünknek. Tápérteké t csak akkor őrzi meg, ha legkésőbb október­ben betakarítjuk. A kései be­takarítás már tetemes táp- anyagveszteséggel jár, ami holdanként 250—300 kilo­gramm keményítőérték, és 30 —10 kilogramm emészthető fehérjét jelent. Ez a táp­anyagveszteség 20—25 mázsás kukoricaszártermés esetén négy-öt mázsa zab, vagy 10— 13 mázsa gyenge minőségű rétiszéna tápanyagértékével egyenértékű. Ez pedig elegen­dő volna 800—1000 liter tej termelésére. A különböző takarmányfé­lék — akár melléktermék, akár hulladék — csak altkor őrzik meg tápértéküket, ha gondosan és szakszerűen tá­roljuk. Még a kiadós őszi eső­zések előtt fedjük be szalmá­val, a széna és törekkazlakat. Óvjuk kazlainkat a szél meg­bontása ellen is. Legbizto­sabb módja, ha a kazlakat egy-két méterenként elhelye­zett szalmafonatokkal, vagy nehezékekkel el’átott kötelek­kel lekötjük. A folyamatos etetésnél feles1 égként mutat­kozó szárazföldi hulladékokat és ipari melléktermékeket si- lőzzuk. zscmbelyázzuk, illetve vermeljük e1. A váci Kossuth Tsz tagjak nemcsak a pillan­gós és rékrzéna-kazlakat fed­ték be szai mával, hanem a borsós’/a'mat is mintaszerűen tárolták. i^ályásati felhívás a fiatal telepítésű gyümölcsösök kártevése elleni olcsó és gazdaságos védekezési eljárás kidolgozására A Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága pályázatot hirdet a fiatal, telepítésű gyümölcsösök kártevése elleni olcsó és gazdaságos védekezési eljárás kidolgozására. A pályázatok a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottságá­nak mezőgazdasági osztályára (Budapest, V. kerület, Városház utca 7.) küldendők be. Beküldési határidő: 1962. december L A borítékra rá kell írni a „Pályázat" szót. A pályázatokat a megyei tanács végrehajtó bizottsága szakértők bevonásával 1963. január 31-ig felülbírálja és közü­lük a legjobbat 3000 forint díjazásban részesíti. Melyik fontosabb: a szabadpiaci árusítás vagy a szerződés teljesítése? A megyei bíróság érdekes elvi állásfoglalása coktól, mert ezek fejlődési erejét ki kell használni. A legjobban takarékoskod­hatunk az abrakkal az éven felüli növendékmarháknál. Nagy körültekintést igényel azonban a tehenek takarmá- I nyozása. A vácszentlászlói j Aranykalász Tsz-ben például 1 — nagyon helyesen — az alap- takarmányt csak tömegtakar­mányból állítják össze, amely tápértékénél fogva elegendő napi 8—10 liter tej termelésé­re. A legigénytelenebb állatfa­junk a juh. Ezekkel sok olyan j takarmányt értékesíthetünk, ; mint a hüvelyesek, aprómag- j vak szalmái. A juhoknál j nyújthatjuk ki leghosszabb j időszakra a legeltetést. Ábra- I kot csak a vemhesség utolsó j harmadában, szoptatós anyák­kal és bárányokkal etessünk Eddig nem volt gond a lo­vak takarmányozásával. A közmondás is azt tartja: „nyomtató lónak nem lehet a száját bekötni”. A betakarítá­si időszak után lovaink zöme mentesül a nehéz munkától és ekkor már be kell érniök a gyengébb minőségű szénával (mohar, köles), vagy a takar­mányszalmával is. Abrakot csak a nehéz munkát végző lo­vakkal, vemhes kancákkal és csikókkal etessünk. Sok abrakot takaríthatunk meg a baromfiaknál a burgo­nya, répa és kertészeti hulla­dékok etetésével. A tojóállo- mány — elsősorban az inten­zív fajtákhoz tartozókat: Leg- | hóm. hibridszármazékok stb. — tápkeverékekkel, tojótáppal estessük. Mint minden más ál- | ] latfajnál, itt is lényeges, hogy tápkeverékeket folyamatosan etessünk. Az állatállományt csakak- i kor teleltethetjük át zökkenő- ■ mentesen, ha idejében takaró- j | koskodunk a takarmánnyal és j j a későbbiek során is beosztjuk ! azt. Ezért minden tsz-ben ! nevezzenek ki takarmány Jele- \ löst, aki anyagilag is érdekelt j munkája ellátásában. Javasol­juk: a takarmánymérlegekkel , egvidőben készítse el minden ; termelőszövetkezet — havon­kénti bontásban is — takar­mányfelhasználási és haszno­sítási tervét — és azt tartsák is be. Mikolai Ferenc megyei főállafetenyésztő Tanulságos per ért véget a minap a megyei bíróság előtt. Tanulságát sok termelőszövet­kezetnél megszívlelhetik. A peres felek egyike a Pest- Nógrád megyei Tejipari Vál­lalat, másika a váci Kossuth Tsz volt. Az egész dolog még tavaly kezdődött, amikor a termelő- szövetkezet szerződésben vál­lalta, hogy ennyi és ennyi te­jet szállít a tejipari vállalat-. nak. Telt-múlt az idő, de a tsz 'alig-alig teljesítette köte­lezettségét. Már 28 600 liter tejjel voltak adósak, amikora vállalat beperelte őket. A járásbíróságon a termelő- szövetkezet vezetői azzal vé­dekeztek. hogy ők azért nem tudták teljesíteni a szerződést, mert a tervezettnél több bor­jút kellett nevelniük, emellett az aszály következtében takar­mányhiánnyal küzdöttek, s mindennek dacára szállítottak tejet a közellátásnak is. Néze­tük szerint a tsz-érdek és a népgaz­dasági érdek egybeesik, s ez mellettük szól. A válla­lat viszont azzal érvelt, hogy mialatt a Kossuth Tsz nekik nem tudta leszállítani a szer­ződésben vállalt 28 600 liter tejet, addig a szabadpiacon 90 600 liter tejet árusított ki. A járásbíróság elmarasztal­ta a termelőszövetkezetet és kötbér fizetésére ítélte. Az ítéletbe a tsz nem nyugo­dott bele. fellebbezett ellene. Így került az ügy a me­gyei bíróság elé. Ezen a tár­gyaláson a termelőszövetkezet vezetősége kifejtette, hogy — a már felsorolt érveken kívül — nyomatékosan őmellettük szól a közellátás és népgazda­ság egyetemes érdeke. A Kos­suth Tsz ugyanis azért vitte a szabadpiacra a tejet, mert szüksége volt a pénzre, ezzel pedig végül is a tsz- mozgalmat erősítette. Emellett — hangoztatták — nem szabad elfelejteni, hogy például a napköziben, óvodá­ban levő gyermekek részére is szállítottak tejet, ez pedig ugyebár mindennél fonto­sabb ... A tejipari vállalat ezzel szemben a hűvös és tárgyila­gos számok fényében árra hi­vatkozott, hogy jóllehet, a Kossuth Tsz-nek voltak a tej­hozam körül objektív nehéz­ségei, de ez a szabadpiaci fel­hozatalukban csak 9 százalé­kos, a szerződés teljesítésében pedig 40 százalékos elmara­dást eredményezett. Tehát kétségtelen, hogy a termelőszövetkezet veze­tői tsz-anyagi érdekből hanyagolták el a szerző­déses kötelezettség teljesí­tését. A megyei bíróság végül ki­hirdette immár jogerős ítéle­tét, Ebben helybenhagyta, sőt megszigorította a járásbíróság ítéletét. Indokolásában a kö­vetkezőket mondotta: — A termelőszövetkezet vé­dekezésében nem állja meg helyét, hogy nekik kellett a város tejellátását bdztosíta- niok, mert ez éppen a Tejipari Vállalat dolga. És nem áll helyt a tsz-érdekre és a nép- gazdasági érdekre való hivat­kozás sem, mert lehet ugyan, hogy elszigetelt tsz-szemíélet alapján, jelentősebbnek tűnik a tsz érdeke, az, hogy a sza­badpiacon nagyobb anyagi előnyhöz jusson, mint a szer­ződés teljesítése során, de a népgazdaságnak a szer­ződések betartása a leg­fontosabb. Nem hivatkozhat a tsz arra sem, hogy az óiioda részére szállított tejet, mert az nem az ő feladata. Végül pedig: ha a termelőszövetkezet a szer­ződésnek eleget tett volna, még mindig maradt volna te­jük a szabadpiac számára is. Ezért a váci Kossuth Tsz-nek 7337 forint kötbért kell fizet­nie. F. A. ■WWWWWWWS Százötvenezer forint jövedelem — bértárolásból Tizenegyezer mázsa burgonyát vermelnek a budaörsi Vörös Csillag Tsz-ben Öt forinttal nő egy munkaegység értéke A BUDAÖRSI vasútállomás mellett burgonyaprizmák sár­gállanak az őszi napfényben, Zetor fordul a burgonyahal- mok közé — újaíbb szállít­mány érkezett. Tarkakendős asszonyok serényen válogat­ják a krumplikúpokat, a fér­fiak pedig vermelik a már ki­mondja tréfálkozva Jambrik Frigyes, a Vörös Csillag el­nöke. — Nekünk mindössze 300 mázsa termett, amit étke­zés céljára szétosztunk tag­jaink között. Háromszáz má­zsa termett, mégis 11 ezer má­zsát vermelünk el, ugyanis bértárolást vállaltunk a MÉK­K,,s .............■< . ,, /s/íííS: C sernák Pálné, Léberk Mihályné és Rácz Lászlónc válo­gatják a vermelésre kerülő burgonyát válogatott burgonyát. Egy pillanatra arra gondolunk, hogy talán Budaörsön termett ez a sok burgonya. — Ha nekünk annyi burgo­nyánk termett volna, mint amennyit tárolunk, akkor na­gyon gazdagok lennénk —■ Baumli Eta és Sütő Irma, gazdag kincsétől szabadítja meg a szőlőtőkéket Fürge asszonykezek tisztítják, osztályozzák a szőlőfürtöket (Mihók felv.) vxvxvvxxvvxvvvxwwwwxvWWVVWVWVWVVVVWVs'.,..................... ... .\x\\ CWVWXWvy * A budai hegyek kincse Javában folyik a szüret a budai hegyoldalakon. A Kerté- / szet\ és Szőlészeti Főiskola budakeszi gazdaságában 220 hold szőlő van, amelynek egy része új telepítés. A termőre fordult, f, nagyüzemi módszerrel telepített szőlőtáblák jó termést — át- £ laposan 35—40 mázsát — adnak. A korai érésű szőlőt már % leszedték, a későbbieket — mint az őshonos csiri-csurit ezek- £ ben a napokban szedik. A főiskola budakeszi gazdaságából a szőlő javarészét cse- í; megeszölőként piacra szállítjuk. Eddig 21 vagonnal szüreteltek % le, ebből 11 vagon a belföldi piacra 7 vagon pedig külföldre ^ került. A többiből bort nyertek. A szüret még egy-két hétig rf tart, s addig a budapesti piacokon is vásárolhatják a háziasszo- nyak az ízes Buda környéki csemegeszőlőt. a MÉK-kel a téli tárolásra.; Minden mázsa tárolt burgo­nya után 30 forintot kap a termelőszövetkezet, hat forin­tot pedig azért, mert a vasút­állomásról a tárolás színhe­lyére szállítjuk az árut. Demeter Miklós, a termelő­szövetkezet főagronómusa el­mondja, hogy a tárolási mun­ka nem okoz gondot a terme­lőszövetkezetben, ilyenkor már ráérnek a termelőszövetkezeti tagok. A szövetkezet végzi a válogatást, a prizmák elkészí­tését, a téli ellenőrzést, majd a felszedést, válogatást és a krumpli zsákokba rakását. Ezért a munkáért a tsz a 110 vagon után 396 ezer forintot kap, amiből a tsz-tagoknak a válogatásért, a tárolási mun­káért kifizet körülbelüli 230 ezer forintot. A többi — mint­egy 150—160 ezer forint — megmarad, a közös jövedel­mét gyarapítja. Ez, a tsz be­tervezett 32 ezer munkaegy­ségét alapul véve — öt forint­tal növeli minden egyes mun­kaegység értékét. MÄR HÁROM HETE folyik a tárolás — eddig 20 vagont földeltek el. Egy-egy tag 50— 60 forintot keres naponta, amelyet azonnal kifizet a tsz. Demeter Miklós elmondja még, hogy ez az első próbál­kozásuk. ha sikerül, akkor öt­éves bértárolási szerződést i kötnek a MÉK-kel. g. s. tői.. Éltünk a gazdasági adott­ságokkal, amelyekkel terme­lőszövetkezetünk rendelkezik. A gazdaság ugyanis közvet- I lenül a vasútállomás mellett ! terül el, tehát jó a szállítási 1 lehetőség. A tsz-ben van ele­gendő munkaerő a burgonya 1 válogatásara, ezért szerződtek KITÜNTETÉS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Sebes Sándornak, a belkereskedelmi miniszter el­ső helyettesének eredményes­munkássága, valamint a mun­kásmozgalomban kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréséül, hatvanadik szü­letésnapja alkalmából a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára nyújtotta át.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom