Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-20 / 246. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE VI. ÉVFOLYAM, 246. SZÄM 1962. OKTOBER 20, SZOMBxVT KITETTEK MAGUKÉRT Bctrjezték a vetést a* albertirsai Dimitrov Tsx-ben így határozta meg Banai János vezető szerelő a Ceglédi Gépállomás albertirsai üzem­egységének jó munkáját, ami lehetővé tette, hogy az albert­irsai közös gazdaságok az őszi kenyérgabona vetésében igen szép eredményeket ér­hettek el. — Az őszi munkánk 22 470 Hormálholdat tesz ki és ebben a nagy, embertől, géptől egy­aránt rendkívüli teljesítményt igénylő hajrában három brigádban 49 erő­gép vesz részt — mondotta Banai János. — Az őszi szántás első fel­adata az időben, gyorsan el­végzett betakarítás, amely a kenyérgabona vetésterülete számára felszabadítja a föl­det. Rengeteget segített ebben a munkában a két AC—400-as kombájn, amely a naprafor­gó, baltacím és muhar beta­karításában dolgozott. Ugyan­ezt a munkát nagy sikerrel végezte egy átalakított SZK 3-as, amely kizárólag lucernát, vörösherét és kölest csépelt. Két Orkán, három SZJS—1,8 sdlókombájn, eg£ átala­kított AC 400-as vett még részt a területek időben való felszabadításában. Kovács Pál brigádvezető már 10 éve dolgozik brigádjá­val az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezetben. A gépállomás és a terme­lőszövetkezet között igen jó a viszony, ez a magyarázata annak, hogy a kenyérgabona vetését a Di­mitrov a mai nappal befejez­te. Kovács Pál erről a követ­kezőket mondta: — A Dimitrovban a szalma­lehúzás után azonnal kazaloz- tak. A műtrágyaszórás után 9—10 erőgép látott néki a mélyszántásnak. Nem volt rit­ka az olyan dekád, amelyben 350—400 holdas teljesítményt értünk el. Augusztus végén már nem volt tarló a tsz te­rületén és gépeink csak a felszíni munkákat végezték: tárcsá­zást, gyűrűshengerezést. — Szeptember 5-én két ve­tőgéppel indultunk, s amíg mi a nyári mélyszántásban vetet­tünk, a silókombájnok újabb százötven holdas területet szabadítottak fel. Jó fogás volt az is, hogy hetven hold kuko­ricát viaszérésben törtek le. A silókombájnnal levágott szár elsőrendű takarmány volt, a kukoricát pedig két-háromna- pos szárítás után már nyu­godtan lehetett górézni. Ilyen­formán a kukoricabetakarítás­sal annyira megelőzték a ve­tést, hogy az erőgépeknek egy per­cet sem kellett tétlenül várakozni. Hasznos volt a kettős műszak és igen helyes volt a tsz veze­tőségének lelkes éjszakai el­lenőrzése. — Az eredményekben fel­tétlenül része van javító mű­helyünk igen jó munkájának. A nappali műszakon kívül ün­nepnapokon — ha kellett — egész éjjel is szorgalmasan dolgoztak és szívesen állítjuk oda példának Szász Miklós brigádszerelőt, aki akár éjjel is szívesen kiment motorjával a határba, hogy az erőgépek hibáit a helyszínen kijavítsa. Bizony, .Szász elvtárs igen sok­szor dolgozott 16—18 órát egy napon. — Ä mai nappal teljesen befejeztük a Dimitrov Terme­lőszövetkezetben a kenyérga­bona-vetést és sürgősen átvo­nulunk az erőgépekkel a Sza­badság Tsz területén dolgozó gépek segítségére. Garázdák a határban Bánszki I. Sándor lovas mezőőr becsületesen teljesíti a kötelességét. Szorgalmasan járja a mikebudai határt és egyforma igyekezettel vigyáz a termelőszövetkezet közös vagyonára és a tagok háztáji gazdaságában betakarításra váró terményekre. Október 16-án éjjel Bánsz­ki Sándor lelkiismeretesen végezte a dolgát. Éppen a kö­zös gazdaság burgonyatáblája mellett haladt el, amikor a sötétben váratlanul megtá­madták. A támadók szőlőka­rót forgattak a kezükben. Amikor azonban az egyik szőlőkaró gazdát cserélt, és Bánszki Sándor fenyegetően emelte magasba a husángot, a három garázda meglódult és a közeli erdőben eltűnt. Bánszki Sándor jelentést tett illetékes helyen, s meg­indult a nyomozás a garáz- dálkodók kézrekerítésére. Vendégek a ceglédi Táncsics Tsz-ben hazánkban Egy távoli nép tartózkodó képbíkélői látogat­ták meg szerdán délelőtt a ceglédi Táncsics Termelőszö­vetkezetet. A magyarországi japán nagykövet, a követség másodtitkára, a Szovjetunió­ban akreditált — hazánkban átutazóban levő — japán dip­lomata kíséretében jött el, hogy megtekintse a szövetke­zetei, érdeklődjön a tsz-tagok életéről. Mészáros István elv- társ, a termelőszövetkezet el­nöke üdvözölte őlfet, majd röviden tájékoztatást adott nekik a tsz helyzetéről. Ez­után a tsz vezetői a vendégek által feltett kérdésekre vála­szoltak. A japán diplomaták elismeréssel szóltak a tsz-gaz- dálkodásáról és eredményeiről. Ugyanakkor azonban elmon­dották, hogy pl. a baromfite­nyésztés területén Japánban áz itteninél szebb eredménye­ket sikerült már elérni. Van pl. egy kitenyésztett tyúkfaj­tájuk, amelynek tojáshozama évi 360 db. A hasznos beszélgetés után megtekintették a gazdaságot. Elismeréssel szóltak a barom­fikombinátról és egy kelle­mesért eltöltött nap emléké­vel, tapasztalatokban gazda­godva utaztak vissza a fővá­rosba. — Társadalmi munkában új öltözőt építenek az albert­irsai szurkolók a labdarúgó- pályán. — A ceglédberceli művelő­dési (ház számára társadalmi munkások végezték el a talaj­munkákat. Ünnepi műsora ceglédi dolgozóknak Valóságos autóbuszkaraván hozta Ceglédre a Magyar Nép­hadsereg Művészegyüttesét. A délutáni előadáson a honvédség­nek rendezett előadást az együttes, este hét órai előadáson pe­dig a ceglédi dolgozóknak mutatkozott be új műsorával. Az ünnepi szépségű műsorban fellépett az együttes ének­kara, Kiss István és Fürner György vezényletével, a népi ze­nekar Kovács Árpád karnagy vezetésével és a népi tánccso­port páratlanul szép tánckölteményekkelL A gazdag műsorból külön ki kell hangsúlyozni az énekkar Katona-kórusát Gounod: Faust című operájából, Lehár: Arany­ezüst című keringőjének egészen újszerű előadását, Sáros Éva és Kiss János szólisták nagyszerű közreműködésével. A népi­zenekar Brahms: Magyar táncok és Dinicu: Pacsirta című szá­mával remekelt. A népes tánccsoport minden számát meg kel­lett ismételni. — Ceglédiek a rádióban. A múlt hét folyamán Sárkány József, nyugalmazott múzeum­igazgató szerepelt a Petőfi és a szolnoki rádió műsorában, tegnap reggel pedig a Falurá­dióban beszélt Kudelich Gé­za, a Petőfi Termelőszövetke­zet elnöke. — A városi tanács KISZ- szervezetének már húsz tag­ja van. H OL MŰVELŐDJÜNK OL SZÓRAKOZZUNK Szombaton este 8 órai kez­dettel a művelődési ház eme­leti tánctermében össztánc. Az ismeretterjesztő székházban is táncest, szombaton és vasár­nap. A vasutasotthon művelődési házban televízió és klubélet. Filmszínházaink hétvégi műsora: BIRKÓZÁS Régen követelt vágya telje­sült most a. birkózósport veze­tőinek, szurkolóinak, de ter­mészetesen elsősorban ver­senyzőinek. Általános panasz volt, hogy versenyrendsze­rünk nem nyújt elég lehető­séget arra, hogy a verseny­zők széles rétege kellően fej­lődjön és ezáltal e sportág nívója a kívánt szinten tud­jon maradni. Ezt a hiányosságot kívánja felszámolni most az is, hogy kiírták Kelet-Magyarország felnőtt kötöttfogású birkózó csapatbajnokságát, amelyben hét város küzd az elsőségért: Debrecen. Cegléd, Kecskemét, Nagykőrös, Orosháza, Szeged és Szolnok. A verseny kétfor­dulós s a ceglédi közönség szombaton mór kitűnő össze­csapást láthat a vasutas ott­honban 19 órakor; a Cegléd— Szeged versenyt. I Fiatalok élőre! Ez a jelszó a CVSE-ben, újságolja Utassy József szakosztályvezető. Nemcsak azért egészítjük ki csapatunkat a fiatalokkal, mert fegyelmezettebbek és jobban lehet rájuk építeni, hanem azért is, mert képessé­geik révén a csapatban van a helyük. Öcsai Sándor és Sár­közi már nem egy versenyen bebizonyította sikerrel, hogy az élvonalban a helyük, de Plangár szorgalma és fejlődő­képessége — kiváló technikai adottságait is figyelembe vé­ve — szintén helyet követel magának a csapatban. Csapa­tunkat a „jövő csapatának” tartom, amely a következő összeállításban lép szőnyegre szombaton este: Öcsai S., Hat­vani, Plangár, Krizsán, Sár­közi, Gál Z., Zsolnai, Bállá István és Reznák. V. Kossuth: Az ötödik ügyosz­tály című magyarul beszélő csehszlovák film kerül bemu­tatásra vasárnap. Dózsa: 20-án és 21-én a Rá­kóczi hadnagya című színes magyar filmet vetítik szomba­ton 5, vasárnap 5 és 7 órai kez­dettel. Szabadság: szombaton és va­sárnap A nagy érettségi című francia filmet láthatják az ér­deklődők. Matiné: Kis hege­dűs. Sport Szombaton este hét órai kez­dettel a vasutasotthonban a CVSE—Szeged csapa tbajnoki kötöttfogású felnőtt birkózó­verseny lesz. Barátságos kézilabda-mér­kőzések: 1962. október 21-én délelőtt, 8.45-kor a Ceglédi Kossuth Építők—Jászberényi Lehel női, 9 órakor a Ceglédi Építők—Jászberényi Lehel SC férfi. Vasárnap délelőtt 9 órai kez­dettel a gerjei sporttelepen a Ceglédi Építők ifi—Monori ifi, fél 11 órakor a Ceglédi Építők—Monor megyei I. osz­tályú bajnoki labdarúgó-mér­kőzés. ugyanitt délután fél egy órai kezdettel Ceglédi Építők TI.—Nagykőrösi Dózsa Terme­lőszövetkezet járási bajnoki 1 abdarúgó-mér kőzés. Az asztaliteniszezők most vasárnap is itthon játszanak, a Váci Kötött csapatát fogad­ják. NB TI-es bajnoki mérkő­zés keretében. — Szerdán a Kossuth Ét­teremben a városi KISZ-bi- zottság szellemi vetélkedőt rendezett, amelyen az első he­lyet a Vendéglátóipari Válla­lat, a másodikat az Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat, a harmadikat pedig a Viílamosipári Gyár KISZ- esei érték el. — Hármas bemutatót tart a megyében a Pest megyei Petőfi Színpad. Színre kerül­nek a Ki az úr a házban, a Világvége Piripócson című vígjátékok és az Apa a lát­határon című operett. Mind­három darab rövidesen a ceg­lédi művelődési házban is műsorra kerül. — Beszédhiba-javító tanfo­lyam működik a kis Táncsics iskolában, a Puskin utca 1. szám alatt. Az általános is­kolába járó beszédhibás ta­nulóikkal Dorsch György logopédus foglalkozik. Je­lentkezés naponta fél nyolc­tól két óráig. — Patyolatüzem épül Ceg­léden. Az üzem helyét már ki is jelölték a Jászberényi úton, az egykori teniszpálya helyén. — A Város termelőszövet­kezetei 20 357 köbméter silót terveznek, amelyből eddig 13 970 köbmétert készítettek el. — A Tőzegkitermelő Válla­lat felkészül a tápkocka nagy­üzemi gyártására. A vállalat azzal a kéréssel fordul a kö­zös gazdaságokhoz, hogy fel­tétlenül idejében igényeljék a tápkockamennyiséget, még a gyártási Idény megkezdése, január elseje előtt. — Jövő héten kerül átadás­ra a ceglédi szociális otthon korszerű férfipavilonja. Az átépítés során új ajtókat, ab­lakokat szereltek fel és új fürdőszobát építettek. Azon­kívül a pavilont új, modern bútorokkal rendezték be, a beruházás összege 680 ezer forint volt. — Hirdetéseket kizárólag a ceglédi nyomdában és a Ma­gyar Hirdető Teleki utcai ki- rendeltségénél vesznek fel. — Rövidesen megkezdődik a városban a borkészletek felvétele. Édes nedű a föld alatt Sokan hallották, de keve­sen tudják elképzelni, hogy milyen hatalmas a gyönyörű föld alatti pince fekszik Ceg­léd központjában a föld színe alatt. A fényképezőgép kísé­retében ezúttal leszálltunk a hosszú lépcsőkön és szakava­tott vezető, Éles István kísé­retében végigjártuk a hatal­mas és szerteágazó folyosó­kat. A folyosókon ragyogó — Ez nem is olyan szigo­rú előírás, veti közbe az egyik dolgozó. — Megszoktuk és az utóbbi évek során — akármi­lyen hihetetlen is — ittasság nem is fordult elő. Az emberek mellett a fő­szerepet a gépek játsszák. Itt van például az a svájci gyártmányú szűrőgép, ame­lyik óránként 200 hektoliter Tóth Ferenc laboráns borvizsgálat közben tisztaság, a falak köröskörül a fehér csempétől ragyognak. A több ember magasságnyi be­épített üveghordók színültig tele borral. A folyosólabirin­tusban odaértünk ahhoz a helyhez is, ahol már sok ide­gen állott még kíváncsian: a központi mérőműszerhez. A bort, vagy mustot tisztít le. Bemehet ebbe a gépbe akármi­lyen aljbor, mire a szűrőle­mezeken a végéhez ér, már kristálytiszta minden cseppje. A csővezetékek hossza sok száz métert ér el. Mindenütt szi­vattyúk, kompresszorok dol­goznak. Az embereknek jó­Jerebák István kádár és Farkas Mihály betanított szak­munkás a hordók javítását végzi falon elhelyezett apró vonal- kák egy-egy ujjnyira vannak egymástól. — Úgy gondolom, egy ujj­nyi bor akármelyikünk név­napjára elegendő lenne jegyzi meg — a körülötte állóknak a pincevezető. Ha nem hinnék, hogy ebben a pincében egy ujjnyi bor egy igazi lakoda­lomra is elég lenne, akkor en­gedjék, hogy megmondjam: minden ujnyi vonal nem ke­vesebb, mint 10 hektoliter bort jelent. — A pincében 29-en dolgoz­formán csak az irányítás, a lefejtő vagy szúrócsövek át­helyezése a gondja. Mikor épült fel a pince? Az alapjait még az Ungvá­ri-pincészet teremtette meg, ám aki régen ismerte, az most elbámulna, ha meglátná. A régi, igazi sötét pinceszerű pincéből laboratórium tiszta­ságú üzem lett. Előfordul-e, hogy műbor ke­rül az igazi bor közé? Ilyesmiről szó sem lehet, hangzik a válasz. Laboratóriu­munk Tóth Ferenc laboráns Egy ujjnyi bor, egy lakodalom —, mutatja a központi mérőműszert Éles István, a pincegazdaság vezetője (Foto: Opauszky) nak. Egy-egy közepes forgal­mú napon kettőezer hektoli­ter bort is megmozgatnak. Murányi András például 1933 óta dolgozik a pincében, de rajta kívül sokan tartoz­nak még a törzsgárda tagjai­hoz. Amint mondják, szigorú a szabály, munkaidő alatt egyet­len cseppnyi bort sem szabad inni. közreműködésével minden be­érkező tételt Bakos Balázs technikus segítségével vegyé­szetiig felülvizsgál. Hozzánk csak igazi tőkén termett bor kerülhet, és innen csak a leg­tisztább és legkényesebben kezelt borok jutnak ki a ve­zetékeken a vasúti tartályko­csikba, s azokon keresztül a világ minden részébe. — Dózsa —

Next

/
Oldalképek
Tartalom