Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-20 / 246. szám

«*». OKTOBER SO, SZOMB AT •cMh'lap 3 TAPASZTALATCSERE — MEGRENDELVE A 64. Országos Mezőgazda- sági Kiállításon bemutatott csibenevelőt és tojoházat. a széleskörű érdeklődésre való tekintettel továbbra is állan­dóan, a nemzetközi kemizálá- si bemutatót pedig december 15-ig folyamatosan üzemelte­tik. Ez az intézkedés lehetősé­get ad airira, hogy a mezőgaz­dasági felső- és középfokú ok­tatási intézmények, szakmun­kásképző iskolák, ezüstkalá­szos és egyéb szaktanfolya­mok hallgatód, termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok ta­nulni válgyó dolgozói, a kiállí­tás üzemelő részlegeit csopor­tosan látogathassák, tanulmá­nyozhassák. A csoportos láto­gatásra vonatkozó igényeket az említett intézmények, tan­folyamok, gazdaságok vezetői előzőleg jelentsék be a Mező- gazdasági Kiállítási Iroda Igazgatóságának (cím: Buda­pest, X., Albertirsai út 10.) VÁLASZT A MINDENNAPOK KÉRDÉSEIRE Nem egy elmélets kérdés készteti vitára napjainkban a kommunistákat és a pár- tonkívülieket. Helyes-e kü­lönböző tisztségeket pártcm- kívüliekre bízni? Miért vált szükségessé, hogy az egyete­mi felvételeknél a tanuknál nyi eredmény döntse el, ki tanulhat tovább, függetlenül a származástól. Hogyan ha­ladta túl az élet hazánkban, a lenini hármas jelszót? Miért annyira fontos kérdés az egy­séges paraszti osztály kiala­kulása? Mit jelent az, hogy leraktuk hazánkban a szo­cializmus alapjait? Miért módosítjuk a szervezeti sza­bályzat néhány tételét? Kérdések sorakoznak, s a viták hevében ' sok minden tisztázódik is, de sok kér­dés tovább gyűrűzik. Az AZ UTOLSÓ ELŐTTI EMBER A budaörsi repülőtéren megkezdték Huszty Tamás Utolsó el&tii ember című filmjének felvételeit. A filmet Makk Ká­roly rendezi, Szécsényi Ferenc forgatja. A film két főszerepét Nagy Attila, a veszprémi színház művésze és Szegedi Erika főiskolai hallgató játssza. Készül a felvétel Szegedi Erika toronyugrásáról (MTI Foto. Bojár ielv.) Több mint ezer munkás- és termelő­szövetkezeti akadémia indul országosan Százezren hallgatnak összefüggő előadássorozatot Az 1-962—63. évi tudomá­nyos ismeretterjesztésben — a TIT különös gondot fordít az összefüggő ismeretanyagot nyújtó, úgynevezett tematikus sorozatok, mindenekelőtt a munkás- és tsz-akadém-iák rendszerének megszilárdításá­ra. További hatékony segítsé­get kíván nyújtani a falu mű­velődésében ás. Ez utóbbi célt szolgálja az a terv, hogy a vidéki előadássorozatok 65 százalékát falun, több­nyire a helybeli művelő­dési otthonokban rende­zik. Az ismeretterjesztés másik jellegzetessége, hogy — a nép- gazdasági tervvel összhang­ban — a helyi termelési, gaz­dasági feladatokat segítő aka­démiai tagozatokat szervez­nek. A munkásakadémiák szá­ma az előzetes adatok szerint jóval meghaladja majd az öt­százat. Ezeket a tanfolyamo­kat az üzemek oktatási és to­vábbképzési tervével összhang­HbB ban dolgozzák ki. A tanterv összeállításánál nagyobb teret biztosítanak a bemutató jelle­gű foglalkozásoknak, tanulmá­nyi kirándulásoknak, kiállítá­sok megtekintésének. Az eddigi kedvező tapasz­talatok alapján szélesítik a tsz-akadémiák hálóza­tát is. Ezek száma csaknem eléri az ötszázat. A nagyobb tsz-ekíben az ottani termelési ágaknak megfelelő tagozatokat hoznak létre. A tananyag összeállítá­sánál figyelembe veszik, hogy a következő években milyen új növényi kultúrákat honosí­tanak meg az illető vidéken. Az említetteken kívül az or­szág különböző részein több ■mint 4)00 nők akadémiája és 250 ifjúsági akadémia műkö­dik majd. A különböző soro­zatok keretében tartandó több mint 2000 előadáson egy év alatt csaknem százezer hall­gató részvételére számítanak. (MTI) ...ÉS SEGÍTENEK Egy lapszerkesztőségben általában sűrűn cseng a te­lefon. Hivatalos szerveik és magánszemélyek, tudósítók és panaszosok keresik a lap munkatársait. Szerda óta — ha lehet —, még inkább megnövekedett a hívások száma. Hivatalos szervek és tömegszervezetek, úttörővezetők és pártmunkások jelentik be segítőkészsé­güket Együd Istvánka moszkvai útjának fedezéséhez. A Pest megyei Rendőrfőkapitányság nőtanácsának el­nöke például bejelenti, hogy cikkünk nyomán a főkapi­tányság dolgozói gyűjtést indítottak az Együd-család szá­mára. A gyűjtés eredménye 1500 forint és egy kedves já­tékszer. Jdost már csak azt szeretnék tudni, hová vigyék a pénzt? Alig adjuk meg a választ, hogy a DCM KlSZ-bizott- ságához, csörög a másik telefon. A MALÉV párttitkára, Mészáros elvtárs jelentkezik. Lénárt György vezérigazga­tóhelyettes nevében közli, hogy a MALÉV Együd István- kát teljesen díjtalanul, édesanyját pedig 50 százalékos ked­vezménnyel szállítja Moszkvába és haza. Mindössze azt kérik, hogy néhány nappal a tervezett indulás előtt kapja- ^ nak értesítést. ^ Csörög a telefon. Tíz beszélgetés közül kettő így kéz- £ dődik: j — Hova küldjük a pénzt Együd Istvánkának? ... ^ .vXXXXXXXXXXXXXXXXXWvXXXXXXXXXXXXXXXvXXXXXXXXvXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX, emberek választ várnak kér­déseikre. Alkalmasak a vá­laszadásra a párt.napok. a taggyűlések is, de leginkább az oktatás: a párta KISZ- és a szakszervezeti oktatás alkalmas erre. Az oktatási év megkezdésének mindig nagy jelentőséget tulajdoní­tottunk. Manapság az érdek­lődés oly nagy, annyira „kí­váncsiakká” lettek az embe­rek, hogy elképzelhetetlen szemináriumok, konferenciák nélkül tisztázni az elméleti problémákat. Monoron Kozák Sándorné intézi a járás oktatási ügyeit. Ö mar arról számolhatott be, hogy jól előkészítették az ok­tatási évet: nemcsak veze­tőségi üléseken, taggyűlése­ken foglalkoztak a tanulás jelentőségével, hanem idő­ben beszélgettek csaknem va­lamennyi községben terme­lőszövetkezetben a tagokkal: ki milyen oktatási formán szeretne tanulni, a propa­gandistákat is időben kivá­lasztották. A Mendei Tégla­gyárban a Maglódi Gépgyár­ban a pártvezetőség tagjai keresték fel a tanulni vá­gyókat. Gyomron minden este ügyeletet tartottak a pártirodán és ott tanácskoz­tak a tagokkal az oktatásról. Azt is tervezik: szépirodal­mi művekkel, filmvetítések­kel, szemléltető anyagok fel­használásával teszik érdeke­sebbé az idei tanévet, Hailamasek László, a szak- szervezetek megyei tanácsa dolgozója a szakszervezeti ok­tatásról azt mondotta: vi­gyáznak, egy-egy embert ne terheljenek túl. Aki állami oktatásban vesz részt, azokat nem osztják be szeminá­riumra. Gondoskodnak azon­ban arról, hogy egyszer egy hónapban megfelelő politi­kai tájékoztatót kapjanak az eseményekről. . . Misefa János. a KISZ me­gyei bizottságának agitációs és propagandafelelősét pedig az a gond izgatja: a pártszer­vezetek jobban segítsék eb­ben az esztendőben az ifjú­ságot tanulásában. hiszen ki mástól várhatnának jobb segítséget, ha nem a tapasz­talt pártmunkásoktól? Párt ’ szakszervezeti és KISZ-ok tatás! Valamennyi­nek más-más a szervezési, tartalmi feladata az okta­tási év előkészítésében. Va- lemennyire más szerep há­rul a tanévben. Mégis, va­lamennyinek közös a célja: tisztázni az elméleti kérdé­seket, amelyeket napjaink tesznek fel. Tisztázni azokat az elméleti kérdéseket, ame­lyek megértése nélkül sem a gazdasági, sem a pártmun­ka nem lehet eredményes. Hogyan is lehetne eredmé­nyes a termelőszövetkezetek munkája, ha tagjai nem ér­tenék meg minél előbb az egységes paraszti osztály ki­alakulásának fontosságát? Ho­gyan munkálkodhatna jól egy üzem, ha dolgozói nem tartanák szükségesnek a ter­melékenység emelését, a vi­lágszínvonal elérését. Mé­lyülhet-e pártunk tömegkap­csolata, ha nem érti meg va­lamennyi párttag: fejlődé­sünk velejárója, hogy min­den posztot szakképzett, rá­termett ember töltsön be? Sok, nagyon sok elméleti kérdés vár tisztázásra ebben az oktatási évben. Nőtt a pro­pagandisták felelőssége, hi­szen nem betanult formulá­kat kell ismételgetniök az év folyamáru Nőtt a hallga­tók felelőssége is, mert elmé­leti képzésükön is múlik: megállják-e helyüket a szo­cializmus építésének bonyo­lult mindennapjaiban. Ságj Ágnes Lassan — de előre Hétszáz tanya — Közös erővel A holnap alapja — Biztató tervek Jászkarajenő ma és holnap Hétszáz tanya egyetlen köz­ség határában! Furcsán hang­zik — pedig Jászkarajenőn, a megyénk legtávolabbi csücs­kében levő községben ponto­san ennyit tartanak nyilván. (A hétszázból egyébként négy­százharminc jut a 2200 holdnyi szántóval rendelkező Üj Ba­rázda Termelőszövetkezet bir­tokára. Négyszázharminc ta­nya, majd hatszáz családdal! Figyelem a jellegzetes alföl­di tájat, számolgatom a szal­matetejű házak közt előpiros- ló cseréptetőket, s közben vá­laszt keresek arra: mi válto­zott a tanyai életben, moz­dult-e előbbre az itteni világ? Azt már sokszor megírtuk, bontják a tanyákat, s a tanyai jelzőnek még a jó értelemben használt formája is ritkul szó- használatunkban. Jól látom, hogy ez a folyamat itt még nem a ma leckéje. Tíz tizenöt éven belül is marad jónéhány híve az inkább csak megszo­kásból kedvelt kinti életnek, mert a tanyavilág horizontja tágabbnak tűnik, mint a falué, de belül, a fejekben szűk he­lyet hagy az újért, jobbért, könnyebbért való hadakozás­nak. Jó volt itt a nagyapám- nak, apám is ezt az utat jár­ta — miért éppen én válnék meg a tanyától — mondogat­ják sokan, — bár ezt a meg­nyugvást már feszegeti a „hát­ha jobb lenne másképp” gon­dolata. Az Űj Barázda Termelőszö­vetkezet anyagi nehézségek­kel küzd, gyenge eredménnyel zárja az idei évet. Akik a gaz­daságot ismerik .— tudják mennyi gondot okozott az egyesítés, és ehhez még hozzá számítják az egymás után im­már második aszályos eszten­dőt —, ezen nem lepődnek meg. Sőt, csak elismerően nyi­latkozhatnak a tagok szorgal­máról, s a vezetők akarásáról. Kedvezőbb időjárás esetén más lenne a helyzet Jászkara­jenőn. Gulyás Pál elnöknek és Szabó Ferenc főagronó- musnak is ez a véleménye. Elzán a nyáron rendszerte­lenül és kevés előleget kapták az Űj Barázda Termelőszö­vetkezet tagjai. Mégsem mondták; nem dolgozunk. Most sem kerülik a munkát. Tudják, hogy a kút is csak akkor ad vizet, ha a gödrét megássák. Az alapozáshoz pedig nem sajnálják a fárad­ságot. Szabó Ferenc sorolja, hol tartanak a betakarítással: a kukoricát már letörték, nincs kint a napraforgó sem. — a burgonya is zsákokba került. Egyedül a silókukori­ca okoz gondot — ma, vagy holnap talán megérkezik a silókomibájn. Megkezdték a cukorrépaszedést, 90 holdról. Tudják jól az Oj Barázda Tsz vezetői és tagjai, hogy a jövő ,esztendei takarmány- és kenyérgabona-termés azon múlik, milyen földbe kerül a mag, mikorra fejezik be a ve­tést. Ehhez a munkához ter­mészetesen nem elegendő a szövetkezetiek lelkesedése, külső segítségre is szükség van. Különösen a járási párt- bizottság, de a községi tanács is állandóan figyelemmel kí­séri munkájukat, s ha szük­ség van rá, nem marad el a KULTURÁLIS HÍRADÓ \ szabad Kuba dalai — táncai Gödöllőn október 27-én es­te fél hét órai kezdettel A szabad Kuba dalai — táncai címmel kubai estet rendez­nek a Petőfi Sándor művelő­dési házban. A műsorban fel- | lép a hazánkban tartózkodó 28 tagú kubai ének-, zene- és táncegyüttes is. Könyvből Nagymaroson október 27-én könyvbált rendez a Hazafias Népfront, a községi könyvtár, a nőtanács és a Vöröskereszt. Az est keretében fellép a KISZ Központi Művészegyüttesének 25 tagú tangóharmonika zene­kara, valamint Vay Ilus szín­művésznő és Csák Hugó hu­morista. A bál teljes bevéte­lét új könyvek vásárlására fordítja a rendezőség. Kubai fametszet-kiállítás A szabad Kuba művészeté­vel ismerkedhetnek meg a közeli napokban a Csepel Autógyár dolgozói. Október 23-án, kedden nyílik meg a gyár művelődési otthonában a kubai fametszetek kiállítá­sa. Az érdeklődök november 2-ig tekinthetik meg az érde­kes, művészi anyagot tartal­mazó kiállítást. Bevonulok bálja Isaszegen október 28-án ren­dezik meg a hagyományos bevonulok bálját a Dózsa György művelődési otthonban. A bálon az ismert, budapesti Ritmus-együttes szórakoztat­ja majd a közönséget. A mű­sorban közreműködik Németh Lehel és a Helsinkiben meg­rendezett világifjúsági talál­kozón nagy sikert aratott Szánthó Erzsi. Képzőművészeti pályázati felhívás A Pest megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága pályázatot hirdet a megye képzőművé­szei részére. A pályázat té­mája mai életünk ábrázolása. Pályázni lehet festménnyel, grafikával, szoborral. Pályadi­jak: I. díj: 7000 forint, II. díj: 5000 forint, III. díj: 3000 fo­rint. A beküldés ideje és he­lye: Szentendrei múzeum, 1962. december 10. A pályázat célja: megyénk képzőművé­szeti kultúrájának további emelése, valamint az, hogy kiállításainkon egyre több figurális, a mai ember életét és munkáját ábrázoló mű ke­rüljön bemutatásra. Múzeumi napok Visegrádon Október 21-én, vasárnap a Mátyás király műkincsei új­ra Visegrádon című műtárgy- bemutatóval kezdődnek a vi­segrádi múzeumi napok. Ez alkalommal a Nemzeti Múze­um, a Szépművészeti Múze­um és az Iparművészeti Mú­zeum gyűjteményeiben őrzött műkincseket mutatják be a nagyközönségnek. Ugyancsak ezen a napon nyílik az Ember és a munka című képzőművé­szeti tárlat Visegrádon. Ok­tóber 25-én Szlovákiai műem­lékek címmel Héjj Miklós múzeum igazgató tart vetített­képes előadást. November 2- án Áprily Lajos tart felolva­sást műveiből a Mátyás ki­rály kul túrotthonban. segítség. A minap úgy lát­szott, nem tudják időre elvé­gezni a szántást. Ma már 17 traktor szánt a vetés alá. Az Abonyi Gépállomás nem győzte a munkát — Tószeg a szomszédos megyéből küldött erőgépeket. Éjjel-nappal vég­zik a talajelőkészítést, s ha minden jól megy napokon be­lül ezerkilencvenhét holdon földbe kerül a mag. Most már nem az őszi mun­kák, a betakarítás meg a ve­tés foglalja le az Űj Baráz­da vezetőit, hanem a terve­zés. Emelni a tagok jövedel­mét, ésszerűbb termelési szer­kezetet kialakítani — növel­ni azokat a gazdasági ágakat, amelyek hamarább és több bevételt biztosítanak. „Jövőre az előkalkuláció szerint leg­alább 25—30 forintot terve­zünk egy munkaegységre — s ebből havonta tíz forint kész­pénzelőleget rendszeresen kifi­zetünk” — mondja Szabó Ferenc főagronómus, s kér, hogy ezt ne felejtsem megír­ni. Miből következtetek erre? Ismét a tervre kell hivatkoz­nom. Bár a tanyarendszer eléggé megnehezíti a táblás gazdálkodást, a körülmények­nek megfelelően ezzel a prob­lémával is megbirkóztak a tsz vezetői. Elképzelésükben fontos szerepet játszik az ön­tözés, Az idén 10 holdon foly­tattak öntözéses kertészkedést — jövőre száz holdra növe­lik az öntözött területet. Ezen helül a kertészet 40, a takar- rnánytermelés 60 holdat tesz ki. Rátérnek a legelőöntözés­re is. Foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy az állattar­tást is fejlesztik. Főképpen a süldőnevelésben látnak jó bevételi lehetőségeket. Mint­hogy szűkiben vannak a ta­karmánynak — hizlalás he­lyett 800 süldőt nevelnének — s kétszáz hízót. A szarvas­marha-hizlalást ugyancsak fejlesztenék. Tisztes bevételt remélnek jövőre Jászkaraje­nőn a baromfihizlalásból. Eb­ben az évben is foglalkoztak már pulyka-, liba- és tyúk­neveléssel, hizlalással. Leg­utóbb az 5000 baromfiból mindössze másfél százalék hullott ed. így aztán 1963-ban tizenötezer baromfi felneve­lését tervezik. Hosszasan so­rolhatnám még, hogy alapos mérlegeléssel, kellő körülte­kintéssel, az adottságok figye­lembevételével és a kínálkozó lehetőségek kihasználásával, miképpen akarnak gazdálkod­ni az Űj Barázda Tsz-ben. Szavak, ígéretek helyett a tagok szorgalmára támasz­kodva, tettekkel akarják be­bizonyítani a szövetkezet ve­zetői a közös gazdálkodás magasabbrendűségét, elősegít­vén ezzel is, hogy gyorsabban mozduljon előre az élet a karai tanyavilágban is. , Súlyán Pál | 10 KÉRDÉS — 100 JUTALOM I í, , ; Plakátok, röpcédulák, ismertetők hirdetik a Pest me- ! í gyei községekben, gyárakban, intézményeknél és iskolák- ! 2 ban a takarékossági napokat. A tarkádé plakátok eredeti ! f és érdekes felhívást közölnek Tíz kérdés — száz jutalom \ 2 címmel. A pályázaton bárki részt vehet, aki a megyében műkő- ! | dő OTP-fióknál, postahivataloknál, takarékszövetkezetek- : í ben és totó-lottó kirendeltségeknél díjmentesen beszerez- í ^ hető pályázati kérdőívet kitölti és legkésőbb november 1 % 15-ig ugyanide eljuttatja. Az űrlapon tíz kérdésre kell feleletet adni és a he- \ ^ lyes megfejtők közül százan jutalomban részesülnek. A \ 'tf jutalomtárgyak között olyan keresett és kedvelt cikkek j ^ szerepelnek, mint a villany kávéfőző, az autószifon, akta- \ táska, Kukta-gyorsfőző, hősugárzó, vasaló, stb. Külön ér- \ ^ dekessége a pályázatnak, amelyet a Hazafias Népfront \ 'f, Pest megyei Bizottsága és az OTP hirdetett meg, hogy a i $ nyeremények között totó- és lottószelvények is vannak. I í Így a nyertesek szerencséje halmozódik, hiszen a szelve- ■ \ nyekkel öröklakást, családi házat és személygépkocsit is \ '' nyerhetnek, vagy éppen nagy összegű nyereményhez jut- \ ; nak. A pályázati űrlapon szereplő kérdések közül néhá- j \ nyat sikerült megtudnunk. Például: „Ki a család pénzügy- j 1 minisztere?” Vagy: „Milyen lottószelvényeket ismer?” ; ! Vannak persze nehezebb kérdések is. Nagyobb előkészü- j ; letet igényel többek között ennek a feladatnak a megöl- ; ! dása: „Írjon egy rövid ismert, vagy Ön által kitalált jel- \ \ mondatot, amely alkalmas a takarékbetétkönyv előnyei- ; \ nek népszerűsítésére”. a \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom