Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-19 / 245. szám

nar MECVEI Ktfírlap 1862. OKTOBER 19, PÉNTEK A MAGYAR NÉP SEGÍTSÉGE AZ IRÁNI FÖLDRENGÉS KÁROSULTJAINAK Az iráni földrengés hatal­mas méretű pusztításairól érkező hírek a magyar dol­gozók körében is mély rész­vétet váltóttak ki. Az elmúlt hetekben a Magyar Vörös- kereszt címére számos üzem, vállalat és intézmény továb­bított pénzadományt, «ame­lyet a dolgozók önkéntesen gyűjtöttek a földrengés káro­sultjainak megsegítésére. A Magyar Vöröskereszt ez úton is köszönetét mond az üze­mek, vállalatok és intézmé­nyek dolgozóinak segítőkész­ségükért, s a beküldött 79 955 forint összegből a közeljö­vőben újabb segélyküldb- ményt továbbít a kárt szen­vedett iráni lakosságnak. (MTI) Ősszel szedjük a szőlővesszőf ötéves mezőgazdaságfej­lesztési tervünk keretében nagyarányú szőlőtelepítéseket végzünk. Jövő tavasszal csu­pán Pest megye 2100 hold új szőlővel gyarapodik. Ennek a tervnek a végrehajtása mintegy tízmillió oltványt, illetve európai gyökeres­vesszőt igényel. Az ország szőlőtelepítési tervének megvalósításához évente több millió szőlőolt­ványra, illetve európai sima­vesszőre van szükség. Mivel az állami törzstelepek még nem képesek évente ennyi sza­porítóanyag-termelésre. szá­mítanunk kell a termelőszö­vetkezetek és a háztáji gazda­ságok szőlővessző-termelő ka~ Térítsék mess ebédünk többüefköltségeif'! Delente ma már falun sem füstöl hétköznap minden ké­mény. Még télen sem. Férj is, feleség is munkába jár, ki a tsz-be, ki máshová, csak este gyújtanak be a taka­réktűzhelybe. A sok pedagó­gus, tanácsi dolgozó, bolti meg egyéb alkalmazott ott- ' honában sem igen főznek ebédet mindennap. A gyere­kek többségét a napközi ott­honban jól ellátják, szüleik azonban délben még hideg ételhez is nehezen jutnak, nem mindig kapható valami felvágottféle a falusi bolt­ban. Közétkeztetés és egyál­talán étterem pedig még mindig kevés községben ta­lálható. Néhol még a sok ezer lakosúban sem. Örkény­ben például nincsen. Pedig az Örkényiek is szeretnének meleg ételt ebédelni. Aki­nek motorja van, ha már na­gyon megéhezik, gyakran úgy segít magán tehát, hogy elrobog ebédidőben Dabasra, vagy Lajosmizsére, húszegy­néhány kilométert kénytelen megtenni egy tál déli meleg ételért. A lakosság évek óta sürge­ti, a fanács számtalanszor kifejezést adott a lakosság kívánságának, a helyi föld­művesszövetkezet igazgató­sága szintén rajta lenne, pén- , ze is volna hozzá a szövet­kezetnek, mégsincs meg az annyira kívánt étteremSőt, még a kilátás sem, hogy egy­hamar meglegyen. Tavasszal a SZÖVOSZ- kongresszus , alkalmából a község^ pénzt, a lakosság tár­sadalmi munkát ajánlott fel az étterem létesítéséhez. Szép levélben meg is írták a SZÖVOSZ-nak, de még csak választ sem kaptak rá. Jár­tak ugyan már a községben a SZÖVOSZ-tól is, a ME- SZÖV-től is, mondták, nincs megfelelő ingatlan Örkény­ben, épületet kellene emelni az étterem számára, ennél több azonban azóta se tör­tént. Mindezt éppen déli ha­rangszókor panaszolták ne­künk az Örkényi tanácshá­zán. Kora reggel óta■ úton lé­vén, már alaposan megéhez­tünk, kénytelenek voltunk magunk is átrobogni ebédre Bács-Kiskun megyébe. Egy kilométerre a megye határá­tól rátaláltunk a mizsei ta­nyavilágban a pusztán arra, ami Örkényben nincsen, egy kis csárdára. Jól és olcsón, alig tíz forintért, mégis na­gyon drágán ebédeltünk benne. Üzemanyag és főleg majd másfélórás időveszte­ség komoly kiadás. A szám­lát ezennel benyújtjuk a SZÖVOSZ-nak, meg a MÉ­SZÖV-nek, térítse meg az­zal, hogy az étterem létesíté­sét sürgősen engedélyezi az Örkényi Földművesszövetke­zetnek. Mégse lehet meg ek­kora nagy község manapság már étterem nélkül! Sz. E. RENDŐRSÉGI KRÓNIKA Hidegvér, vagy hanyagság? Ez a kérdés önként kínálko­zik ama lopás hírének alapján, amelyet ismeretlen tettes két- három nappal ezelőtt követett el a pándi Egyetértés Terme­lőszövetkezetnek az Őrhegyi dűlőben lévő kukoricaföldjén. Az ismeretlen tolvaj az éj lep­le alatt 16 mázsa kukoricát tört le és lopott el. A rend­őrség a nyomozást megindí­totta. de a tsz vezetősége sa­ját maga is bizonyára választ tudna adni a címben feltett kérdésre... Hírül adtuk, hogy Kisné- mediben a bál hevében Galán- tai Vilmos 21 éves fiatalem­ber kezet emelt a verekedés során intézkedni szándékozó rendőrre. A vizsgálat során kiderült, hogy a hivatalos sze­mély elleni erőszak bűntetté­ben részt, vett a 24 éves veres- egyházi Cseresznyés Mihály is. Cseresznyés nem első ízben vi­selkedik botrányosan. A rend­őrség a közvélemény teljes egyetértése mellett őt is őri­zetbe vette. Tűz Örkényben. Szerdán délután az Örkényi vasútállo­máson kigyulladt egy teher­vagon. A vason rakománya, mintegy 30 mázsa bálázott gyapiúfonal elégett. A tűz oka egyelőre ismeretlen, a vizs­gálat folyik. Érdemes volt? Tegnap haj­nalban, még virradat előtt. Tárnokon, a vasútállomás kö­zelében ellopott egv őrizetle­nül hagyott kerékpárt Szilár- di Szabolcs 19 éves, nagykő­rösi születésű, büntetett elő­életű, foglalkozás nélküli fia­talember. A lopott kerékpár­ral délben Pesten már fülön is csípték és tagnap délután már a rendőrség cellájában el­mélkedhetett arról, hogy ér­demes-e lopni?! Zenéjét szerezte: Charlie Chaplin Charlie Chaplin nemrég ze­nei partitúrát küldött Moszk­vába. A moszkvai Mo$z szov­jet színházban előadásra kerül a Bemard Shawról és Patri­cia Campbellről írott Kedves hazudozó című darab — Chaplin kísérőzenéjével. paoltására is. Ez utóbbi tarta­lék ■ minőségileg gyengébb ugyan, de jóformán kimerít­hetetlen, s így bőven kielé­gítheti a hatalmas igényeket. A szőlővel rendelkező álla­mi gazdaságok és termelőszö­vetkezetek évek óta begyűjtik a sza­porításra alkalmas szőlő- vesszőt, s ez jelentős jövedelemforrás. Mivel holdanként 15—20 ezer szabványvesszővel számolha­tunk. a jövedelem annyiszor 1800—4000 forint, ahány hold szőlője van az üzemnek. Az állam ugyanis a borszőlő­vesszőért darabonként 12 fil­lért, a csemegeszőlő-vesszőért pedig darabonként 20 fillért fizet. Ezt a lehetőséget a ház­táji gazdaságoknak is ki kell használniuk. A szőlőtermelő üzemek és háztáji gazdaságok most köt­nek szerződést a szőlővessző- gyűjtésre. A szerződésben vál­lalják, hoay megfelelő minő­ségű, fajtaazonos vesszőket adnak át az állami felvásár­ló szerveknek. Ez utóbbit úgy biztosítják, hogy már most, amikor még a fürtök a tőkén lógnak elvégzik a .megfelelő szelekciót a szőlőkben. A leg­jobb és legegyszerűbb mód­szer erre az, hogy a fa jtaazonos, vasrv az ide­gen fajtájú tőkék karóit befestik, attól függően, melyik a kevesebb. A sikeres szaporítás érde­kében a vesszőket hasznosabb ősszel szedni, miután azok teljesen beértek. Ha tavasszal szednénk a vesszőt, akkor an­nak már kisebb lenne a sza­porodási esélye, mivel a téli- tavaszi fagyok, ólmos esők sok rügyet tönkretesznek. Az ősz­szel szedett vesszőket viszopt megfelelő helyen — fűtött he­lyiségben, vagy pincei homok­ban — kell tárolni, hogy a le­hető legjobban megőrizze szaporodó képességét.. Ezt a helyes vesszőgyűjtési módot kevesen alkalmazzák még a háztáji gadaságokban, mert különböző tévhitek szól­nak ellenie. Sok háztáji sző­lő gazdája abban a tévhitben él, hogy az őszi metszés alkal­mazásával csökken a szőlőter­més! biztonság. Ha ugyanis erősen jeges-fagyos tél van, akkor a gazdák több szemre metszik a szőlőt, abból az elv­ből kiindulva, hogy: több szem — több hajtás. Ez az elv azonban nem állja ki a gyakorlat kriti­káját, hiszen ha a tőkével együtt betakart szemek et- fagynak, még inkább el­fagynak a takaratlanul ha­gyott szemek. Ilyenformán pedig hiába hagy­ja meg a gazda akár az egész vesszőt — nem növeli a ter­mést. Ebből a tudománytalan ala­pon nyugvó elvből kiindulva tartja masát az a tévhit is. hogy a szőlőt csak tavasszal lehet metszeni. Az á’lami gaz­daságok és a külföldi modern szőlőüzemek: sok évi gyakor­lata ‘bizonyítja hogy az őszi metszés semmivel sem rosszabb, mint a ta­vaszi. sőt, több tekintetben előnyösebb. Ezért mondja ki a modem szőlőműveléstan így a szőlő­metszés elvét: „a lombhul­lástól a rügyfakadásia bár­melyik fagymentes napon le­het metszeni”. Azt a következtetést von­hatjuk le tehát végül is, hogy a szaporítás céljára kiváloga­tott szőlővesszőket legelőnyö­sebb ősszel metszeni. Akár önmagának, vagy más üzem­nek szedi a szőlővesszőt a ter- me’őszövetkezet, járjon el a szabványok és a modern sza­porítási elvek követelményei szerint. Ha így cselekszik a termelőszövetkezet és a háztá­ji szőlő-tulajdonos — jól szol­gálja önmaga és a népgazda­ság érdekeit. Viszló Dezső mezőgazdász, Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Rokonlelkek — Hu ... hu .., — Hűk... Hűk. (Komádi rajza) Mindig újon törik a fejüket „A munka termelékenységé­nek emelése, a gazdaságosság fokozása, a termelés növelé­se ma a fő front, amelyen a küzdelem a szocializmus tel­jes felépítéséért hazánkban folyik.” Ez az idézet fogadta a nagykátai pártértekezletre meghívott kommunistákat és pártonkívüli vendégeket. Ez a gondolat kísérte végig az egész beszámolót, de a felszólaláso­kat is. Ennek jegyében vizs­gálták: mit is tettek az átszer­vezés óta, hogyan jutottak előre. „Felismertük, hogy a szövet­kezetek gyors megszilárdítása döntően a vezetés színvonalá­tól függ” — mondotta Ko­vács József, a pártbizottság titkára a beszámolót ismer­tetve. Ezért gondoskodtak már a kezdet kezdetén arról, hogy az elnöki tisztségre, a főbb posztokra arra érdemes szak­embereket válasszon a tagság. Hatvanöt tapasztalt, a ve­zetésben jártas szakembert csoportosítottak így át a vá­rosokból és más munkaterü­letről. akik szívesen vállalták a feladatok nehezebbjét, a több munkával, meggyőző szóval járó megbízatást. Több­ségük nemcsak vállalta, de becsülettel helyt is állt. Va- szil László, Pál Károly. Nagy Zsigmond. Máté József. Fe­hér László nevét szinte na­ponként emlegetik a járás­ban, s róluk leginkább csak az elismerés hangján szólnak. Ök és a többiek is arra tö­rekedtek, hogy minél rövidebb idő alatt, minél erősebben odaláncolják a dolgozó pa­rasztságot érzelmileg is a szö­vetkezethez. S mert tudták, hogy a legmeggyőzőbb érv a jövedelem emelése, megterem­tették az anyagi ösztönzés különféle módszereit. Ez sem ment egyik napról a másikra. Sokszor még a kommunisták, a tsz-pártszervezetek is ke­rékkötői voltak a területek családtagokra való felosztásá­nak, a termés mennyisége után járó jövedelmezésnek. A tények azonban lassan mindenkit meggyőztek. A nö­vénytermesztésben, a kerté­szetben kézzelfogható eredmé­nyek születtek. Minden kapás­növény időben megkapta a szükséges kézi munkát. A ta­gok érdekeltségének fokozá­sára pedig az idén már sok helyen bevezetik az állatte­nyésztésben is az eredményes­ségi elszámolást. A gazdasági ösztönzés mel­lett sok gondot fordítottak a vezetők a politikai felvilágo­sító munkára. Ahol csak mód nyílott rá, azonnal megalakí­tották a pártszervezeteket, s három tsz kivételével vala­mennyiben működik a KISZ is. Jól gazdálkodtak a járás­ban az államtól kapott 89 millió forinttal. Gondjuk volt arra, hogy a saját erőből be­ruházott vagyont — ami az Jövőre befejeződik a takarmánykeverő üzemek országos hálózatának kiépítése Megnyílt a Sportmúzeum (Komádi rajza) A mezőgazdaság szocialista átalakításával napirendre ke­rült a korszerű takarmányozás megoldása is, amelynek haté­kony módja a rendelkezésre álló hagyományos takarmá­nyoknak fehérjékben gazdag takarmányokkal, valamint an­tibiotikumokkal, vitaminok­kal és különböző nyomelemek­kel való dúsítása. Ezért a Budapesti Takarmánygyár 1957-ben megkezdte az úgyne­vezett céltakarmányok előál­lítását, 1961-bsn üzembe he­lyezték a több mint 50 millió forint költséggel készült Szen­tesi Takarmánygyárat, s köz­ben 1960-ban megkezdődött a takarmánykeverő-üzemek or­szágos hálózatának kiépítése Nálunk ez a megoldás bizo­nyult célszerűbbnek, mert a hagyományos takarmányokat itthon megtermeljük,-s rendel­kezésre állnak olyan malom­épületek és gépi berendezések, amejvek a malomipar korsze­rűsödése folytán feleslegessé váltak. Külföldi tapasztalatok alapján 1960-ban kísérlet­képpen nyolc keverőüze­met létesítettek az ország­ban. A kedvező tapasztalatok alap­ián ez év végére már 97 ilyen üzem működik, ame­lyek együttesen 47 000 vagon keveréktakarmányt állítanak elő. Jövőre újabb 16 keverő­üzem létesítését tervezik, ami azt íelenti. hogv 1963 végére befejeződik a keverőüzemek országos hálózatának kiépíté­se. Egy-egy üzem 20 kilométe­res körzetben látja majd' el a termelőszövetkezeteket érté­kes takarmánnyal. Tervezik a keveréktakarmá­nyok további javítását is, bár az idei évre kialakított recep­tek szerint gyártott tápok is jók. A keveréktakarmánnyal táplált állatok között egyes betegségek — példá­ul a tífusz — teljesen meg­szűntek és ritkább a ser­tések gyomor- és bélgyul­ladása is. Az ilyen módon etetett állat- állomány általában erősebb, jobban fejlett, ellenállóbb. Az eddig előá'lított mintegy 150 090 vagon keveréktakar- mánnyal a termelőszövetkeze­teknél csupán takarmánvmeg- takarítást számolva mintegy 750 millió forint értékű több­leteredmény jelentkezett. _____________ (MTI) A gyműtét a bronzkorban Piero Messerie olasz pro­fesszor vizsgálatai bizonyít­ják. hogy körülbelül 3400 év­vel ezelőtt a bronzkorszakban is végeztek már agyműtéte­ket. A professzor egy Rómá­ban megtartott tudományos ülésen bejelentette. hogy Grosseto olasz tartományban negyven bronzkorszakbeli csontvázra bukkantak, melyek koponyáján agyműtét nyomai I láthatók. ) összberuházás 43 százaléka volt — jó helyre fordítsák. Istállókat emeltek, gépeket vásároltak, gyarapították ál­latállományukat. Amíg 1959- ben összesen hat erőgépük volt a termelőszövetkezetek­nek, addig 1961-ben hatvan­négyre nőtt a számuk. Csak­nem valamennyi szövetkezet rendelkezik ' teherautóval, vontatóval és sokfajta' mun­kagéppel. Szarvasmarha-á’lomán.vukat kosztromóival keresztezik, így tejtermelésük zsírtartal­ma fokozódik. Azt tervezik, hogy a második ötéves terv végére elérik a háromezer li­teres tej hozamot. Természete­sen a takarmánybázist is meg kell teremteniök ehhez, mert jelenleg a gyenge trkrrmányo- zás az oka az alacsony tejho­zamnak. A járás kommunistái sorra vették teendőiket, hogy a biz­tató kezdet után még jobban megszilárdítsák szövetkezetei­ket, a tagok még jobban meg­találják helyüket a közösben, s minél többen váljanak kö­zülük hű segítőtársaikká a fa­lusi életet vállaló, a mezőgaz­dasági munkát szakértelem­mel végző vezetőknek. Társak legyenek annak a célnak meg­valósításában is. ami a saját géppark, a fejlett állatállo­mány, szőlőtermesztés mel­lett — a termelőszövetkeze­tek egymásközti létesítményei­nek létrehozását szorgalmaz­za. Mert a termelőszövetke­zetek nemcsak saját gazdasá­guk gyarapódását tartják fon­tosnak. hanem azt is, hogy Nagykáta és környéke vala­mennyi terme* őszövetkezeti tagja jobban éljen, mint ez­előtt. Termelőszövetkezetek közti létesítmények létrehozására sok lehetőség van. Tápiószele, .Farmos. Tápiószöilős, Újszil­vás például azt tervezi, hogy közös sertéshizlaldát alapít. Tápiószentmártonban tejfeldolgozót, vagy nagyobb víztárolót építenek. Közös tő­zegtelepet kutatnak majd fel. Mód van közös csikótelep fe’- állítására is. S sok szó esik tsz-üdülő építéséről, ahol a jó munka fáradalmait pihenhetik majd ki a szövetkezeti tagolt Mi minden fordul meg a nagykátai járás kommunistái­nak gondolatában! Mennyi úi ötlet születik egyik napról a másikra. Olykor egyiket-má.?i- kat értetlenül hallgatják a dolgozók: üdülő a termelőszö­vetkezeteknek? — közös tő­zegtelep. vagy seríésh'zlalda” — ..Nem lesz abból semmi! Minek az?” Az ember pedig csak moso­lyog. Az egy-két év előtti tél­re és tavaszra gondol, amikor a nagykátai járásban is egy­mást lették az egyénileg dol­gozó parasztok: lesz-e tsz és ha igen, lesz-e betevő falat” S alig fordultak néhányat az évszakok, már a hitetlenek is beadták derekukat. El kell is­merni mindenkinek: nemcsak hogy van mit enni. de jobb. könnyebb is a jól gazdálkodó termelőszövetkezetekben az élet. jobb közösen gondolkod­ni. viselni a gondokat és az öröm is sokszorozva kínálja magát, mint amikor egyedül vártak rá a tanyákon Sági Agnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom