Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-18 / 244. szám

1962. OKTOBER 18, CSÜTÖRTÖK rfy’sr MEGYE* kMírtán Hogyan tovább? Szubjektív beszámoló egy pár tértéhez létről Bemutató Pilisv Elöljáróban valamit be kell [ vallanom. Amikor megkaptam | a szobi járási pártértekezlet j meghívóját, némi szorongás fogott el. „Fuccs neked, szép i ’ őszi vasárnap — súgta ben- J nem türelmetlenül az önzés j — kirándulás helyett ülhetsz j egész nap egy zsúfolt terem­ben”. Pontosan fordítva tör­tént. Az értekezlet tavaszt árasztó friss légköre, a beszá­moló nyílt és őszinte hangja engem is magával ragadott. A szobi járást eddig csak j felületesen ismertem, néhány élmény kapcsán rajzolódtak i ki emlékeimben a Börzsöny festői, szép lejtőin megka­paszkodott falvak, az Ipoly völgye, Zebegény és Nagyma- [ ros, a Dunakanyar pompás kilátóhelyei. Most közelebbről j és alaposan ismerhettem meg. j nemcsak a járás elmúlt három esztendejét, jelenét, hanem a j jövőjét is, az/ itt élő emberek terveit, a gazdag célkitűzéseket, s azt, hogy a szövetkezeti j úton megtett kezdeti lépések J után hogyan akarnak a szobi i járásiak tovább haladni. J Mondom, nem bántam meg. hogy azon a verőfényes, őszi vasárnapon végighallgattam ezt az értekezletet. Sőt, örü­lök, hogy részt vehettem egy olyan tanácskozáson, amely mintául szolgálhat a mi, gyak­ran bizony sablonos, bágyasztó értekezleteinknek. Mások is így érezték ezt. hisz a vitában sorra elmondták, miért tartják jónav a beszámolót, mekkora segítséget, ösztönzést nyújt a tanácskozás munkájukhoz. Pártonkívüli meghívottak • is részt vettek a tanácskozáson, s egyikük, aki egyébként nem gondolt arra. hogy az értekez­leten felszólal, ezt mondta: .Sokat gondolkoztam az el­múlt na ónkban, hogy mint pártonkívüli. tulaidonképoen mit keresek én a kommunis­ták tanácskozásán. Nvilván belső ügyekről, a oártélétről lesz ott szó. amihez nekem nem sok közöm. Most viszont arról győződhetek meg, hoev itt a jólétről, a termelésről, az életszínvonalról van szó. n —i ímerpm is fov1 glkoztat.” Igaza volt, mert a szobi já­rás kommunistáinak a küldöt­tei elsősorban a lakosság egye­temes érdekéről, a felemelke­désről, a termelés fejlesztésé­ről, s a kultúra terjesztéséről .tárgyaltak. S mindezt olyan őszinte légkörben ami mind­annyiunkat meglepett. „A oárt és a tömegek kap­csolatának alapja a kölcsönös bizalom. A párt nyíltan, őszin­tén szól a párt politikájáról, a nehézségekről, és ezek le­küzdésének módjáról, a meg­oldásra váró problémákról. A dolgozó emberek “tapasztalhat­ják hoc'v a párttal, a kom­munistákkal, megoszthatják mindennapi örömeiket és gondjaikat.” Ezt a részt idéz­ze a kongresszusi irányelvek­ből az a pártonkivüli is, aki elmondotta, hogy _ nagy örömmel tapasztalja, mint ér­vényesül napról napra a párt politikája, az őszinteség az, ami őt itt különösen megfog­ta. Igen az őszinteség, ez az, amiről' az értekezlet kap­csán nekem is beszélnem kell. Sok mindenről szó esett ezen a tanácskozáson, a kisipar­tól kezdve az iskolán kívüli oktatásig. Minthogy azonban a járás mezőgazdasági jel­legű, a beszámoló is túlnyo­mó részben a termelőszövet­kezetek helyzetével, a mező- gazdasági termelés problé­máival és feladataival fog­lalkozott kertelés nélkül, nyíltan, s ugyanerről beszélt a legtöbb felszólaló is. Nézzük csak, . mi a helyzet jelenleg a szobi járásban. A 94 968 hold összterületből 22 ezer holdon a szövetkezetek gazdálkodnak. A 4500 tag nyolcvan százaléka rendsze- . résén részt vállal már a közös munkákból. A húsz százalék az idősebbek és a munkaképtelenek közül ke­rül ki. Évről évre növeke- ! dett a szövetkezetek közös alapja, emelkedett a mun­kaegység értéke is, viszont, s ezt a beszámoló nem hall­gatta el, a tagok átlagjöve­delme nem növekedett, sőt csökkent. 1959-től a 11 ezer forint évi átlagjövedelem­ről az elmúlt évben nyolc- ezér forintra esett vissza egy-egy tag évi átlagkere' sete. Igaz, hogy az elmúlt év rendkívül kedvezőtlen volt, viszont azt sem titkolják a szobiak, hogy a csökkenés­nek más okai is vannak. Kisebb lett az egy tagra eső földterület, s ugyanígy csök­kent az egy tagra jutó terme­lési érték is. És ez az, amibe a szobiak nem nj$ugodnak bele. A csökkenést ugyanis még az egy tagra jutó föld­terület zsugorodása sem in­dokolja. A szobi járás kom­munistái tudják, hogy ezek a negatív számok nem hatá­rolhatják meg a jövőt, csu­pán figyelmeztetőül szolgál­nak; ésszerűbben kell gaz­dálkodni. Színhely az 57 húsbolt bontóhelyisége. Rendező: a Pest megyei Ál­lami Kereskedelmi Felügye- 1 lőség. I Nézők; a Nyugat-Pest me- I gyei Élelmiszerkiskereskedel- j mi Vállalat 14 ellenőre és a vállalat vezetői, élükön Hor- I váth Andrásnéval, az igazga- i tóval. Narrátor: Nagy Zpltán, az I egyik fővárosi kerület KÖ- j ZÉRT Vállalatának húsbolt ellenőre, mellesleg szakkép­zett hentes és mészáros. Mel­lette fontos a szerepe a bolt j vezetőjének, Vetter Gyulának, j De a bemutató főszereplői, ! ha úgy tetszik, a manekenek, I kampókon lógnak a fal mel­lett. Egy egész birka, meg egy félbevágott sertés fejjel lefelé, aztán egy fél marha I két negyede, az eleje, meg a 1 hátulja. A marha feje azon- ! ban úgy látszik, a vágóhídon i maradt. Többféleképpen lehet, de ; csak egyféleképpen szabad ‘ bontani — kezdi a narrátor. — Egyes húsboltokban több­ször gyakorlatlanságból nagy- néha megengedhetetlen ha­szonlesésből úgy bontanak, ahogyan nem szabad és ezzeí megkárosítják a vevőt. Hogy az ellenőr kartársak jobban szolgálhassák a fogyasztók ér­Éppen két hete mondotta ki | határozatilag a megyei tanács : végrehajtó bizottsága, hogy a Pest megyei Tüzelőszer1 és | Épületanyag Értékesítő Válla- 1 lat két héten belül teljesen jól, látható helyen figyelmeztető felhívást köteles kifüggeszte­ni, amelyen közli a különbö­ző minőségű szenek 'keverési ; arányát, valamint azt. hogy a fogyasztók csak rostált szenet j vegyenek át. Régi panaszokat orvosol ez a határozat. Külö- j nősen a nagyon poros szén miatt zúgolódott a vásárló­közönség. Saját költségén kel­lett mindenkinek 'kirostáltat- ; nda. Most. hogy a határozatban . megszabott két hét letelt, an­nak végrehajtása iránt érdek­lődtünk Ipacs Lászlónál, a TÜZÉP igazgatójánál. — A figyelmeztető felhívás j még nem készült el — mon­dotta. — A munkával túlhal­mozott nyomdák nem vállal­ták gyors elkészítését. Egye­dül a váci nyomda vállalko- zott rá, Ihogy e hó vége előtt megcsinálja. Kefelenyomatát í már beküldötte, s úgy ígérte, e hét végére ki is nyomtatja, j Mi pedig, amint megkapjuk, . azonnal szétküldjük telepeink- j nek. — A rostálást hogyan ol- j dották meg? — Rosta minden telepen, a j nagyobbakon kirakodó mun- j kasok is vannak. Ezeket köteleztük a ros­tálás elvégzésére. Sajnos, pillanatnyilag mun- j kaidejüknek csak kis részét j tölti ki a kirakodás. Vár at la- j nul kevés szén érkezik az utóbbi két hétben, tehát rá­érnek a rostálással. Ahol j nincs kirakodómunkás, áruki­adó, ott is van, neki kell el­végeznie a rostálást. Ez azon­ban csak ideiglenes megöl- j dás. Január elejétől a rosta- láshoz külön létszámot ké­rünk. s remélem,; meg is kap- j juk. — Kevés szén érkezik? Nem okoz ez majd komoly fenn­akadást a téli tüzelőellátás-1 ban? — Meggyőződésem szerint csak átmeneti nehézségről van szó. Lesz tüzelője mindenki- nek. ha nem is éppen aznap jut hozzá, amikor meg akar­ja venni. A tervünkbe beállított szénmennyiség, amely a lakosság ellátásához ele­gendő, ..ez idén is meglesz. A brikettről azonban már nem merném ugyanezt állítani. No­vemberre is a tervünknél negyvenöt százalékkal keve­sebb brikettkeretet kaptunk. Hazait természetesen, mert az NDK-brikett szállítmányok körül úgylátszik, valami fenn­akadás lehet. — Milyen most 'a keverési arány? — Úgyszólván megszűnt. Gyengébb, de azért nem hasz­nálhatatlan szén ,e percben csupán néhány telepünkön van. Legtöbb helyen, ahogy befut egy vagon szén. éspedig mindig jó minőségű érkezik, azonnal el is viszi a közön­ség. Nem várja meg, amíg majd egyszer megérkezik a keverőszén. A régi rosszabb minőségű szeneket, ahol még van ilyen, ott is zároltuk, nem adunk belőle a közönségnek. — Tart még a tüzelőutalvá­nyok beváltása? — Természetesen, de már csak vontatottan. Számítá­i sunk szerint legfeljebb 6—8 I ezerre tehető megyénkben a j még be nem váltott utalvá- ! gyök száma. Ezeket folyama- I tosan beváltjuk. Ezekben a I napokban több telepünkön előfordulhat, hogy nem min­dig tudjuk azonnal kielégíte- ! ni a vásárlókat, de tüzelőszer­hiány rőí beszélni sem lehet, j Szeretném, ha megnyugtatnák j a közönséget és néhány na­pos türelemre intenék. I Készséggel eleget teszünk ennek a kérésnek, de hozzá- fűzzük, a szénvásárlók átvé- I tel előtt saját érdekükben kö­veteljék meg mindenütt a I szén rostálását. A Belkereske- ! delmi Minisztérium régebbi i rendelete, a megyei tanács I vb két hete hozott határozata I ezt előírja és a TÜZÉP is er- * re utasította telepeit. Nagyobb gondot a tsz-méhészetekre! A kellő gonddal és szak- j mai hozzáértéssel kezelt mé- ! hészet jó jövedelmet bizto- j sít a termelőszövetkezeteknek i is. Néhány szövetkezet be is í rendezkedett már méhészke­désre, azt azonban még nem ! mondhatjuk el, hogy min­denütt megfelelő elbánás1- j ban részesítik ezt • a szak- j ágat. Igaz, hogy szakképzett ; méhész gondozza a méhcsa- | ládokat, ám sok esetben nem kapja meg a szükséges tá- I mogatást a vezetőségtől­A közelmúltban a MÉ­SZÖV szövetkezetpolitikai és 1 egyszerűbb szövetkezetek főosztálya ilyen irányú vizs­gálatot folytatott több Pest megyei termelőszövetkezet­ben, segítségnyújtás képpen. hogy előmozdítsa a betelelte- tési munkálatokat. A nagy méhállománnyal rendelkező tápiószentmártoni szövetkezet (166 törzscsalád) és az inárcsi Március 21 Tsz (98 család) nem termesztett pillangősfélét, amely lehetővé tette \ olna az akácvifágzás elmúltával a méheknek a hordást. A vándoroltatás sem oldotta meg a problé­mát, mert az aszály követ­keztében a kihelyezés nem járt eredménnyel. Elhanyagolt állapotok ural­kodtak még szeptember vé­gén is a nagykátai Kossuth Tsz méhészetében, a méz nem volt összegyűjtve és az élel­miszerkészlet sem volt ele­gendő 32 méhcsalád szá­mára. A ceglédi Dózsa Népe Tsz- ben. kevés a férőhely a .méhcsaládok számára, a sza­porítás emiatt nehézségek­be ütközik; van olyan kap­tár, amelyben három csalá­dot is összezsúfoltak, s a be- teleltetéshez szükséges cu­korvásárláshoz sem adott segítséget a méhésznek a vezetőség. Hasonlóképpen ért­hetetlen a nyársapáti Béke Tsz vezetőségének a maga­tartása: a téli elhelyezést egy szín építésével meg lehetne oldani, a vezetőség azonban nem járult hozzá, holott épí­tési anyag van a tsz-ben, a munkát pedig a méhész ma­gára ■ vállalná. BOTOR A KISMÉRETŰ KONYHÁKBA A Szolnoki Tisza Bútorgyár­ban elkészítették a kisméretű konyhák bútorát, a Kati nevű garnitúrát, amelynek minden darabja alkalmazkodik a ki­alakulóban levő modern kony­hák méretéhez. Az ajtók nem nyílnak, hanem tolós rend­szerrel működnek. A karos pad, vagy az úgynevezett szennyesláda helyett szekré­nyeket építettek, amelyek a fal mentén könyen elhelyez­hetők. A tervezők a színezés­nél is modernségre töreked­tek. Az ajtók és a nyíló részek mindkét oldalát befestették, úgyhogy a fal színével össz­hangban variálni lehet a bú­torokat. A negyedik negyed­évben a Tisza Bútorgyár 1500 Kati nevű garnitúrát szállít az ország minden részébe. (MTI) I dekvédelmét, most bemutat- I juk, hogyan nem szabad és 1 hogyan kell. I Az ellenőrök jó kereske- ] dók, van köztük mindenféle j szakmabeli, de egy sincs, aki I mészáros lenne, kíváncsian várják a fejleményeket. Tit­kokról lebben most fel a fá­tyol. — Kérem, Vetter kolléga, kezdjük a birkán. Csinálja I úgy, ahogyan szokta — szól a I narrátor. — Először a fejét veszem le, aztán félbevágom. — Nem helyes. Az elejét kell elválasztani a hátuljától, a negyedik borda alatt. A há­j túl ja tizenhat, az eleje tizen­négy forint kilónként, Egy j bordával feljebb a vállalat, lejjebb a fogyasztó károsul. — Nézzük a sertést! Nahát azon valóban több a látnivaló. A rövidkaraj ugyebár a legdrágább. Ha a bontásnál csak néhány ’ ujj­nyit szel a hentes hozzá a hosszúkarajból, egy-két forint I illetéktelen haszonhoz juthat. Még többhöz, ha a karajnál [ jóval olcsóbb tarja keske­nyebb oldalából vág hozzá ! egy-két szeletet. Egy ujjnyi bordát a karajon hagyni vé­letlenül, vagy akarattal min­denképpen kifizetődő. Túl zsí­ros a comb. Lefejteni róla a 1 zsiradékat és úgy eladni hu­szonhét forint helyett huszon­kettőért, a vállalat jár rosszul, de a zsiradékot a bordáról el­távolítani és zsírszalonna árán eladni, annak meg a fogyasz­tó látja kárát. Ám a marhánál, nemhiába nagy állat, tágabbak a lehe­tőségek. A szegyről — ára 16,60 — jókora színhúst lehet levá­lasztani és a hozzá nem értő vásárlónak 23 forintért elad­ni. Ugyanezt a 19 forintos rostélyosnál is meg lehet ten­ni. Minden, csontjával együtt vágott szelet után csak egy csontnélkülit kell levágni és félretenni, amíg valamelyik vevő felsálszeletet kér. Laikus ugyan egy sem mondja meg, hogy rostélyost kapott. Éles pengével, bárddal a kezében Nagy Zoltán mutatja most be ezeket a „mestervágásokat”. A bárd különben nemcsak a rostélyos szeleteléséhez kell. Már a bontásnál is szük­ség van rá. Le kell csapni róla a drótcsontot, ahogy szaknyelven a félbevágott ge­rincet hívják. Ezt aztán ki­lónként 70 fillérért szabad el­adni, vöröscsont a hivatalos neve. Kapott-e valaki mosta­nában ilyet? — Én kérem — jelentkezik az egyik ellenőr. — A múlt­kor vettem egy kiló csontot levesnek, abban a fehér mel­lett volt egy ilyen, elég nagy, véres csontdarab. — Persze. De a ritka csont nem hetven, hanem 3 forint 60 fillér. Ezzel ért véget a pilisvörös- vári bemutató, utána azonban a nézőközönség még megbe­szélte a látottakat. — Nem elég egyszer meg­nézni a helyes bontást. Szük­ség lenne néhány bemutató­ra, hogy megtanuljuk — mondja az egyik ellenőr. Határozatba megy még három alkalommal megmutat­ják nekik. Helyes, de mutas­sák be a húsiboltosoknak szin­tén, nehogy valamelyik, ha az ellenőr felelősségre vonja, esetleg arra hivatkozhasson, senkitől nem látta, mi is a helyes bontás. Megismétlik tehát a húsboltosok előtt, ezt is elhatározzák. A Ceglédi Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalatnál már volt, a legközelebbi napokban a váci vállalatnál rendeznek ilyen „divatbemutatót”. Nincs tévedés ebben a szóban, szánt szándékkal írtuk le, mert ezentúl már ez lesz a divat, előírásszerűén így bontják és így mérik a húst az egész megyében. Még abban a bolt­ban is, ahol netalán tán ez ideig valamilyen okból nem éppen ez a módi járta. Hogy jó lenne a húsmérés­ben szakképzetlen fogyasztók számára is ilyen bemutatókat tartani? Felesleges. Most már a világ végéig az új divat sze­rint szabják a húst minálunk mindenütt. Bennünket erről az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőségen biztosítottak... Szokoly Endre Fénysorompó - kis hibával Mint már megírtak, Aszódon a MÁV biztosító berendezé­sek osztálya felszerelte az ország első fénysorompóját. Lesze­relték a fehér-piros csíkos sorompókat és helyette elektromos- berendezés biztosítja a vasúti kereszteződésnél az áthaladást. A napokban ismét kint jártunk és azt tapasztaltuk, hogy a be­rendezés megfelel a követelményeknek, azonban egyet elfelej­tettek az illetékesek éspedig azt, hogy ne csak magyarul le­gyen kiírva a táblákra: fénysorompó. Tekintettel -xz egyre nö­vekvő nemzetközi forgalomra, javasoljuk, sürgősen legalább három nyelven írják ki a szöveget. Annál is inkább fontos ez, mert ottjártunkkor jónéhány külföldi gépkocsi áthaladt meg­állás nélkül a sorompón, ami érthető, hiszen semmi idegen nyelvű felirat nem figyelmeztette őket. fÉNYSOROMPO * t m W -■miffltiiTiimi -ntntifflrnifffiT' ­reagay m. > %• Fénysorompó. Stop! Vonat közeledik — hirdeti azonban mindez csak magyarul a felirat, A magyar gépkocsivezetők ottlétünkkor megálltak ugyan, de a külföldiek nyugodtan, teljes sebességgel haladtak át a vasúti kereszteződésnél (Koppány György felv.) Pillanatnyilag kevés a szén, tie rostálva adják A figyelmeztető plakátokat csak a hét végén szállítja a nyomda Aki végighallgatta az ér­tekezletet, arra is megkapta a választ, hogyan gazdálkod­nak majd a szobi járás szö­vetkezetei, milyen irányban fejlesztik a különböző terme­lési ágaikat. A távlati ter­vekben már testet öltenek a leghasznosabb elképzelések: az Ipoly mentén korszerű ön­tözéses kertészetek sorát hozzák létre, határozott in­tézkedésekkel fejlesztik az állattenyésztést, s ezen be­lül különösen a szarvasmar­ha- és a sertéstenyésztést. Szövetkezetek közötti vállal­kozással, a termőterület lel­kiismeretesebb gondozásával, jobb kihasználásával növe­lik a területegységre eső ter­melési értéket. Mindezt a kommunisták példamutatá­sával. s a pártonkívüliekkel karöltve. Késő estébe nyúlt a ta­nácskozás, s aki csalt részt vett rajta, mind tudja, érzi, jó úton haladnak a szobi já­rás kommunistái, . célkitűzé­seik, törekvéseik mindany- nyiunk közös érdekeit, a boldogulást, felemelkedést szolgálják. Súlyán Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom