Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-03 / 231. szám

4 f,^frtop 1562. OKTOBER 3, SZERDA KÉT GOND A MÚLTÉ LETT Az állomásig jár a busz — Lesz ivóvíz Vácrátóton Öjsáe és újságíró számára mindig öröm, ha közérdekű munkájának némi eredménye jelentkezik. Ezt az örömet hozta meg a Pest megyei Hír- I lap számára az a hír, hogy j Vácrátót két sérelme végre | orvosláshoz jutott. Mindkettő­re már elég régen fölhívtuk, nem is egyszer, hanem szinte sorozatosan, az illetékesek fi­gyelmét, de eleinte úgy lát­szott, nem nagyon vetnek ügyet rá. Az egyik a vácrátóti vas­útállomást az országúttal összekötő, körülbelül 500 méteres út kérdése volt. Áz autóbuszvállalat vezetősége ugyanis közel két évvel ezelőtt letiltotta autóbuszait erről a vastag salakréteggel borított útról, amely megítélése szerint nem felelt meg a hivatalos előírásoknak. így például még 1— szegélykövek sem voltak a szélén^ Igaz, hogy korábban föl sem tűnt ez a fogyatékos­sága és a helyi buszok zavar­talanul jutottak el rajta az or­szágúitól az állomásig, ott felvették a Vécrátótra érkező utasokat, illetve letették azo­kat. akik vasúton akartak el­utazni az állomástól elég tá­vol fekvő községből. Sokáig hiábavalónak bizonyult min­den érvelés, az autóbuszválla­lat mereven kitartott állás­pontja mellett, még akkor is, amikor napról napra tapasz­talhatta, hogy az utasok in­kább így álomszerrel vágnak ne­ki toronyiránt az útnak, mint­hogy esőben, hóban, fél kilo­métert gyalogoljanak az autó- buszmegállóig. A nyáron úgy látszik, mégis változott a szem- ! lélet. Július vége felé útépítő munkások jelentek meg a „kiátkozott“’ útszakaszon és megkezdték annak átépí­tését. Ä munka gyors ütemben ha- j ladt előre és most érkezett, el a befejezéshez. A jól megala­pozott, bitumennel burkolt be- , kötőutat október elsején adták i át rendeltetésének, így most már a helyi autóbuszok ismét közlekedhetnek az állomásig. IA község lakossága háláját j és örömét azzal kívánta kife­jezni, hogy ünnepélyesen meg­vendégelte az útépítő munká­sokat. A másik sérelem szín tón a vasúttal volt kapcsolatos. A rátóti állomáson ugyan­is nincs kifogástalan ivó­vizet adó kút. j Az utasok és a vasúti dolgozók ! ivóvízszükségletérőd a MÁV | úgy gondoskodott, hogy tar- ! tályikocsiban szállította Vácról I időről időire az ivóvizet a rá­tóti állomásra. A tartálykocsi csapján láncra erősített bögre volt, az utasak annak, segítsé­gével olthatták szomjukat. Ez- ellen pesze sokszor kifogást emeltek a közegészségügyi szervek, de méltatlankodtak az utasok is. Egy-egy tartálykocsi különben sokszor napokig állt az állomáson és a nyári hőség­ben gyorsan megposhadt a í tartalma. Pedig hát az ivóvízkérdés j kielégítő megoldásának nem í j is volt komoly akadálya A I J község kifogástalan ivóvizet | I szolgáltató mélyfúrású kútja- j i tói már hosszú évtizedekkel ezelőtt lefektetett cső vezet az országúton egészen a vasúti sínekig, természetesen az or­szágút mellett. A cső ott vég­ződött, ahonnan az a bizonyos bekötő út elágazik az állomás felé, tehát az állomástól mintegy ötszáz méternyire. Az érdekelt intézmények egyike sem vállalta a vezeték meg­hosszabbítását. A MÁV-ot vé­gül a közegészségügyi szervek mégis meggyőzték arról, hogy gondoskodnia keld az állomás vízellátásáról. Megkezdték tehát a víz­vezető csövek lefektetését. A jó vácrátóti ivóvíz előre­láthatólag október második fe­lében szintén eljut az állo­másra, végre tehát rendelkezé­si állományba helyezhetik az annyit kifogásolt tartálykocsit a hozzálánoolt ivóbögrével együtt. A botanikus kert látogatott­sága az idén tovább fokozó- 1 dott és némi javulás mutatko­zott a vendéglátóipar rátóti szakaszán is. A földművesszö- vetkezet kis kerthelydséget rendezett be, ahol piheríő és étkezőhelyet találtak a . turis­ták. Nem sokan, de legalább néhányan. Kapott eszpresszó- gépet is a vendéglő, de azt sajnos nem helyezték üzembe, kihasználatlanul vesztegelt egész nyáron. A botanikus kert területén is felállítottak egy büfét, de a látogatók ott sem juthattak kávéhoz, mert ebibe még kávéfőző gép sem került. Remélhetőleg jövőre már ez a gond is megoldódik. Magyar László ÜJ DÍSZTAVIRAT-SOROZATOT í AD KI A POSTA A postai orgalomban már minden harmadik távirat dísztávirat. Sok bírálat érte, azonban a postát, hogy egyik másik dísztávirat bizony n vált díszére küldőjének. Külo-;* nősen azt panaszolták, hogy^ nincs választók, pedig egy- nagyobb névnapon 80 05 100 000 dísztáviratot is kézibe-' sítenek. Ezen igyekszik most segíteni a posta. Október 1-től új dísz-j táviratokat — egész sorozás — hoz forgalomba. Az új dísz­táviratok — igazodva a nem­zetközi színvonalhoz — má,r( nem két-, hanem négyoldala­sak. A nyolc új dísztávirat kö­zül 5 virágos, egy külön el­jegyzésre, vagy házasságra ké-S szült, kettő pedig szocialista ! üdvözletek továbbításét szol­gálja. Érdekes újdonság, hogy a táviratokat egy régi deli­zsánsz rajzával ellátott borí­tékban kézbesítik. Az új táv­iratok ára négy forint. (MTI) Megyei siker az országos bőrdíszmű kiállításon j \ ' ( Bőrdíszmű kiállítás nyüt a napokban Budapesten az Eg­ress i klub kiállító termében. A szép, ízléses munkák között is kitűntek a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat gyárt­mányai. A kollekció két legszebb darabja elnyerte a szakma kiváló terméke kitüntetést. Diólaerdö a Duna közepén Olcsó pilisvörösvári hidegaszfaltot akarnak juttatni a budai járás községeinek Községfejlesztési tervek o járási tanács előtt A budai járás községei szin- " tón. elkészítették jövő évi köz­ségfejlesztési tervüket, ame­lyek. miután szakbizottság át­vizsgálta azokat, a járási ta­nács elé kerültek. A huszonöt község községfejlesztési alap­jának összesített bevételi és kiadási terve 7 387 000 forint készpénz, továbbá 908 000 fo­rint értékű társadalmi munka és 139 ezer forint értékű helyi anyag felhasználását irányoz­za elő. Tizenegy község jelentős összeget, 2 160 000 forintot kí­ván jövőre új hidegaszfalt jár­da építésére, meglevő községi utak, valamint hidak feljaví­tására és karbantartására for­dítani. Törökbálint 580, Érd 283, Budakeszi 200 ezer forintot irányzott elő erre a célra. Piiisvörösvár pedig, ahol a község helyi anyagfelhasználá­sával saját maga állítja elő a hidegaszfaltot, 190 ezer forin­tot. A szakbizottság ezzel kap­csolatban felhívta a járási ta­nács figyelmét arra, hogy Pi- lisvörösvár a maga készítette hidegaszfalttal a vásároitnál fele annyi költséggel építi jár­dáit, és idén Pilisszentivánt is ellátta jelentős mennyiségű olcsó járdaburkoló anyaggal. Szükségesnek tartaná a bizott­ság megkeresni a módját an- pak, hogy a járás többi községe is pilisvörösvári hidegaszfalthoz jutva, rossz járdáikból, útjaikból minél többet javíthassa­nak meg. A költségvetési előirányzat az állami házak eladásából származó 293 ezer forintot, a még állami tulajdonban levő házak korszerűsítésére kíván­ja fordítani. Elsősorban padló- burkolásra, hogy a földpadló­zatú lakások fokozatosan meg­szűnjenek. A villanyhálózat bővítésére előirányzott egymillió forint­ból nagyobb szabású munká­latokat végeznek Érd, Budaörs, Budakeszi, Törökbálint, Tár­nok és Százhalombatta. Budaörs 44 ezer forint költ­séggel korszerűsíti óvodáját és bölcsődéjét. Solymár 664 ezer forintot irányoz elő arra, hogy hattantermes iskoláját to­vábbi nyolc tanteremmel bővítse. ! Üröm két tantermet épít isko­lájához, de mert erre jövő esz­tendőben csak 120 ezer forin­tot tud fordítani, ez az épít­kezés áthúzódik a következő esztendőre. Tinnye a jelenleg életveszélyesságe miatt lezárt iskolája helyreállítására 56 ezer forintot irányoz elő. Piiisvörösvár jó példát mu­tat a járás községeinek azzal, hogy iskolai politechnikai mű­hely építésére 185 ezer forin­tot állított be jövő évi tervé­be. Bia, valamint Sóskút község­fejlesztési alapjuk bevételének túlnyomó nagy részét községi művelődési otthon építésére tartalékolják. A járási tanácsülés a közsé­gek előterjesztett terveihez hozzájárult. Nyolcszáz éve az esztergo­mi. érsek gyümölcsöse volt Helemba sziget, a szobi Du­na-szakaszon. Szép nyaralója is állott ott a főpapnak. Ta- j tár, meg török jött, elpusz- 1 tűit a szigeten minden. Aztán érseki jobbágyok telepedtek le rajta, házaik alkották a ré­gi Helemba községet. Fahíd kötötte össze őket a parttal, ahová később, a szűk helyről fiataljai kirajzottak és meg­építették az új Helembát. Idők folyamán lakatlan föld lett a sziget, hídjának kor­hadt gerenidái is összeomlot­tak. Ami még megmaradt ta­lán az érseki gyümölcsösből, azt is felszántották. Egykor külön királyi rendelet mon­dotta ki, vágassák le annak keze, aki egy szemet is eloroz Helemba gyümölcséből, de amit tolvaj elvihetne, gyü­mölcs. nem maradt rajta. Teltek a századok, Helem­ba. a Duna-parti falu a mai Csehszlovák Szocialista Köz­társaság területére került A szigeten pedig a két világhá­ború közötti időben két or­szág osztozott. A második vi­lágháború után az egész, ösz- szesen 23 katasztrális holdat kitevő sziget Magyarországé lett, s mint állami tartalék- földet, Szob község adta bér­be. Most pedig pár hete a Helemba sziget a szobi Üj Barázda Tsz tulajdona és sok-sok évszázad után ismét gyümölcsös lesz belőle. Amikor két esztendeje ása­tások folytak Helembán, ’ megtalálták a századokkal ezelőtt elpusztult érseki nya­raló betemetett romjait, sőt még a régi gyümölcsfák ül­tetésekor ásott gödrök nyo­mait is. Meg néhány diófát. Egyik se a régiek közül való, sőt éppen hogy egészen fia­tal, új fa. Ma sem lehetnek idősebbek öt-hat évesnél, senki sem ültette őíket, amo­lyan árvakelés valamennyi, s bár nem is ápolják, mégis olyan a hozama mindnek, mintha legalább tizenöt éves lenne. Még ha a talajvizsgá­lat eredménye nem is iga­zolná, ezek a fák maguk vall­ják, hogy a, sziget földje a diónak nagyon alkalmas. Ezt akarja most kihasználni az Üj Barázda, amikor még ezen az őszön húsz hold diót, valóságos diófa­erdőt telepít Helemba szi­getén. A sziget földjének másik há rom holdja nagyrészt árnak kitett partmenti terület, némi földet pedig csupaszon hagy­nak ott, ahol a régi nyaraló romjait meglelték. De a szi­get egész többi területén pár év múlva ilyenkor már diót szüretelnek. Nagy jövedelmet remél a Duna közepéről, dió-, erdejéből a tsz. Tagjai pedig arra büszkék, hogy az el-j pusztult régesrégi érseki gyü­mölcsös helyén megkezdik a nagyüzemi diótermelést. Bíz­nak benne, hogy a jól ápolt diófacsemeték éppoly gyorsan növekednek, minit a szigeten talált árvakelésű fák és ha­marosan még azoknál is több gyümölcsöt hoznak. Sz. E. Várjunk a szürettel: szőlíík lombja még zöld, a terméshozamok és a minőség is javulhat Bevásárló- és utazótáska cizáll-anyagból A két díjnyertes táska. Baloldalt az úgynevezett öszvér­táska, textil- és műanyag felhasználásával készül, a leg­újabb párizsi divat, jobboldalt az olasz fazonú cizáll- anyagú bevásárló táska (Koppány felv.) A\\\\\\\\\\\\>\\\VSÍ\V»N\NN\\'NVV\\\\\\\\^^ Új erdészeti nevelőotthon Nagykovácsiban Az idei szélsőséges, aszályos időjárás nem kedvezett a sző­lőnek: a csapadékhiány miatt a fürtök fejlődése a legtöbb vidéken gyengébb volt a szo­kásosnál, ugyanakkor a cukor- : képződés is későn indult és lassú volt. Az elmúlt hetek­ben hullott kiadósabb esők va­lamit javítottak a helyzeten: Az Élelmezésügyi Miniszté­rium borforgalmi igazgatósá­gán tájékoztatásul közölték,! hogy az országban több he- i lvütt — elsősorban az alföldi I borvidékeken — megkezdték a j korai érésű szőlőfajták szűre- [ telesét. A Bács megvei Solt- szentimre és Cson.grád megye j több. községének határában az i ezerjót, Apostag vidékén pe- j dig az oportót szedik. A szőlő lombja még országszerte zöld i és egészséges — a peronosz- póra az idén számottevő kárt sehol sem okozott — remény van tehát arra, hogy a most beköszöntött enyhe, többnyire derült időben a szőlő még jó ideig folytatja az asszimilá- lást: még nőhetnek a termés­hozamok és lényegesen javul­hat a minőség is. Ugyanakkor a fürtök sincsenek veszélyben, nagyobb mérvű rothadást v-f-anis még sehonnan nem jelentettek. Mindenképpen ajánlatos tehát, hogy a ter­melők, a termelőüzemek egy­két hetet várjanak a fő szüret­tel. (MTI) A drezdai egészségügyi múzeum kiállítása Budapesten A világhírű drezdai egész­ségügyi múzeum az NDK kül­földi kulturális kapcsolatok társasága útján ajándékkiállí­tást küldött Magyarországra. A kiállítást Ember és egészség címmel októberben mutatja be az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosítási Központja, a SZOT, a Vörös- kereszt, a TIT és az Ovszágos Pedagógiai Intézet közremű­ködésével a Radnóti Miklós gyakorló gimnázium díszter­mében. A kiállítást október 6-án nyitják meg. (MTI) A DCM cementmérlegei határidő eiőtt elkészültek Hódmezővásárhelyeit A Hódmezővásárhelyi Mér­leggyár dolgozói az ország egyik épülő ipari objektumát, a Dunai Cement- és Mészmű- vet is segítették a kongresz- szusi versenyben. Felajánlá­suknak megfelelően három­száz új típusú cementmérle­get december vége helyett szeptember utolsó napjaira elkészítették. A munka szer­vezettségére jellemző, hogy a megrendelés óta eltelt mind­össze tíz hónap alatt készül­tek el az új fajta mérlegek tervei, a mintapéldány, az el­ső, majd a teljes sorozat, A felajánlás teljesítésében ki­tűntek a szerelőműhely és az automataműhely munkásai, szocialista brigádjai. A félig önműködő mérlegek tartályait a cementsilók alá helyezik majd, s az előre be­állított súlynál a mérleg szer­kezete kikapcsol és üríti a tartályt. (MTI) majd az iskolai tanítás ide­jén. Az idén így a régi kas­tély ifjú lakóival együtt már 130 erdészgyermeknek köny- nyítik meg a tanulást, mert nem kell naponta sok kilomé­tert gyalogolniok, amíg a szülői háztól, a távoli erdész­laktól az iskolába érnek. A központi fűtéssel, kor­szerű hálótermekkel, tanuló­szobákkal ellátott új ott­hon építése áprilisban kezdő­dött és csak december vé­gére kellett volna befejez­ni. Az építők azonban je­lentősen előbbrehozták a ha­táridőt. A tervezők is so­kat segítettek és nem res­telltek építés közben új épü­letszerkezetet tervezni, csak­hogy ne akadályozzák a munkát az anyagellátás za­varai. így alig 6 hónap alatt be tudták fejezni az építke­zést. Ennek eredményeként a gyermekek három hónappal előbb foglalhatják el új he­lyüket és nagyobb kiesés léikül kezdhetik meg a tan- ivet. (MTI) A 25-ös Építőipari Vállalat dolgozói új épülettel - bőví­tették Közép-Európa első er­dészeti gyermeknevelő ottho­nát Nagykovácsiban. A régi műemlék kastélyban beren­dezett otthon mellett egy­emeletes épületet emeltek, amelyben 40 erdészcsalád gyermekéről gondoskodnak Nehéz a választás

Next

/
Oldalképek
Tartalom