Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-16 / 242. szám

1962. OKTOBER 16, KEDD ^K^Círtan 3 Öt járás kommunistáinak pártértekezlete Vasárnap, október 14-én tartották megyénk­ben a befejező járási és városi pártértekezle­teket. Valamennyi tanácskozáson megválasz­tották az új pártbizottságok, a revizós bizott­ságok tagjait, valamint azokat a küldötteket, akik október 27-én és 28-án a megyei párt­értekezleteken képviselik járásuk, illetve vá­rosuk lakosságát. 1 A megtartott tanácskozásokra jellemző volt a gondos, alapos előkészítés, őszinte elem­zése az elmúlt három esztendő gazdasági és politikai munkájának. Mind a beszámolók, mind a felszólalások hűen tükrözték az el­múlt időszakban végbement fejlődést, azt az erőfeszítést, amit.párttagok és pártonkívüliek tettek a termelőszövetkezetek megszilárdítá­sáért, az ipari termelés termelékenységből fakadó növeléséért. A tanácskozásokon meg­felelő határozatokat is hoztak a hibák kijaví­tására, a további feladatok megvalósítására. Hasznos tervek Ráckevén A ráckevei járás kommunis­táinak pártértekezlete a na­gyon szépen, ízlésesen feldí­szített kiskunlacházi műve­lődési házban zajlott le. Meg­jelent és felszólalt Hídvégi Fe­renc, az MSZMP KB munka­társa, Baráth Károly, a Pest megyei Pártbizottság agitációs és propaganda osztályának vezetője, valamint Török György, a Hazafias Népfront megyei titkára. A tanácskozáson széleskö­rűen, alaposan áttekintették az elmúlt három esztendő si­kereit, problémáit. A beszá­moló őszintén, bátran tárta fel különösen a termelőszö- vetfkezetékben meglevő nehéz­ségeket, melyekből, mitaga­dás, van éppen elegendő. A járás termelőszövetkezeteinek jelentős részében sok a gond, a munkaegység ellenértéke átlagosan 23 forint volt Ez természetesen hatalmas felelősséget ró a járás minden dolgozójára, ve­zetőjére, szakemberére. Ezért is gondolták úgy a [ ráckevei kommunisták, hogy I a járás dolgozóival egyetem­ben neki gyű rkőzneik és reális, jó tervek segítségével leküz- dik a nehézségeket Fokozni akarják a mezőgazdaság bel­terjességét, ennek segítségével a munka termelékenységének emelését A második ötéves terv végére pedig jelentős ho­zamemelkedést kívánnak elér­ni, ehhez — a többi között — kenyérgabonából kataszteri holdanként 13, kukoricából (májusi morzsoltban számol­va) 19, burgonyából 80, cukor­répából 180 mázsa termés- eredményt kell majd felmu­tatniuk. Természetesen nemcsak a mezőgazdaságról esett sízó az értekezleten, hanem az ipar, a kultúra, a tanácsi és párt- politikai munka és sok más egyéb is szerepelt, ám a hang­súlyt — nagyon helyesen —, mégis a termelőszövetkezeti gazdálkodás különféle problé­máira helyezték. Nagy erővel vetődött fel a tsz-demokrácia további megszilárdításának kérdé- t se. „Egyes tsz-vezetők csalhatat­lanoknak képzelik magukat, lebecsülik a tagságot, annak kimeríthetetlen erejét, tapasz­talatát Ezt mi kommunisták megengedhetetlennek tartjuk” — vetették fel a tanácskozás résztvevői, valamint a beszá­moló is. ' Nem lennénk őszinték, ha nem állapítanánk meg:: a sok terv, reális javaslat, amelyek valóban azt szolgálják, hogy a mezőgazdasági helyzet ala­posan megjavuljon, egy kissé elfelejtette a felszólalókkal azt, hogy a járás sok egyéb ügyéhez, általános politikai, kulturális, gazdasági ügyéhez is hozzászóljanak. Ugyanis a legtöbb felszólaló csak a „sa­ját területét” érintette, ami­vel kétségkívül hozzájárult az értekezlet színvonalához, bár a problémák szélesebb síkú felvetése, sokoldalúbb elemzé­se még eredményesebbé tehet­te volna a tanácskozást. Mindent összegezve: a ta­nácskozás helyesen és okosan jelölte meg a tovább követen- 3ő utat, melyen a kommunis­táknak és a pártonkívülieknek ' járni érdemes. Nagyobb figyelmet a kulturális munkára Szentendrén' — százötven ! küldött részvételével — va- ! sárnap került sor a járási pártértekezletre, amelyen meg­jelent Házi Árpád, a Pest me­gyei Pártbizottság osztályveze­tője, Kimmel Emil, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömegszervezeti osztályának munkatársa, Arató András, a Pest megyei KISZ-bizottság titkára. A nagy érdeklődéssel várt beszámoló — amelyet Piská- tor János, a járási pártbizott­ság titkára ismertetett, — rö­vid áttekintést adott a jelen­legi kül- és belpolitikai hely­zetről, majd elemezte a járás iparának és mezőgazdaságá­nak hároméves fejlődését. Az 1959-es évet alapulvéve ez év végéig harminckilenc száza­lékkal nőtt a termelés a já­rás ipari üzemeiben. A cél, hogy az üzemek ipari termelé­se a második ötéves terv végére elérje az ötven­százalékos növekedést úgy, hogy annak kétharmada a termelékenység növekedésé­ből fakadjon. A mezőgazdaság szocialista átszervezése lényegében befe­jeződött a járásban. Erősöd­tek és gyarapodtak a szövet­kezetek, növekedett a közös gazdasági alap, a tagság jö­vedelme.« Míg 1959-ben egy munkaegységre 37.28 forint jutott, addig az idei évben előreláthatóan negyven forint jut egy munkaegységre. A járás fő mezőgazdasági pro­filja a gyümölcstermesztés. A járásban majdnem kétezer hold olyan földterület van, ami nagyüzemi gyümölcsös telepítésére alkalmas. Ahhoz, hogy a telepítést el lehessen kezdeni, ki kell mielőbb dolgozni a gyümölcsösök távlati telepítési tervét. A másik járási „speciali­tás”, az üdülőjelleg. A Duna­kanyarban három millió frü­her fordul meg évente. Ugyanakkor még eléggé' a kezdet kezdetén tartanak az üdülőjelleg kialakításában. Természetesen történtek már kezdeményezések: Dobogókő parkosítása, Leányfalu és Visegrád korszerűsítése, áru­ellátásának javítása, szállodai ellátottsága. Mindez azonban - még kevés. Még kevesebb azonban az, amit ezért a föld- művesszövetkezet tesz. A kulturális munkát ille- \ tőén is sok még a tennivaló | a járásban. A tizenhárom községből mindössze kilenc­ben működik kultúrotthon, azok sem dolgoznak kielégí­tően. Tudományos ismeretter­jesztő munka mindössze há­rom községben folyt eredmé­nyesen. A mozik közül egye­dül a pomázi elégíti ki a je­lenlegi igényeket. Javítani kell a könyvtárak munkáját is. Közvetlen feladat: a szántás-vetés befejezése A váci Dunai Cement- és Mészmű művelődési házának nagytermében gyűltek össze a váci járás MSZMP-alap- szervezeteinek küldöttei, A járási pártbizottság be­számolóját Still Ferenc, a pártbizottság titkára ismer­tette.* Részletesen elemezte a járás fejlődését, a meglévő nehézségeket és azt, hogy mit tegyenek a további hala­dás érdekében. A járás ipará­ról szólva megállapította, hogy többségében eleget tet­tek a Központi Bizottság ál­tal támasztott követelmé­nyeknek. Nem ilyen egyértelmű a helyzet a járás mezőgazda­ságában. Az átszervezést si­kerrel oldották meg, meg­szilárdult a munkás-paraszt szövetség. Mintegy 5248 a szövetkezeti tagok száma. Kialakultak az üzemsze­rű termelés, az állattar­tás feltételei. Az évelő szálastakarmányter- melés az átszervezés előtt körülbelül 500 hold volt, most 2000 hold körül van. A termelés az intenzívebb növények felé tolódott el, ma már 2(500 holdon termelnek zöldséget. Bár az állattartás soha nem volt erőssége a járásnak, most mégis nagy fejlődés mutatkozik. Az állat- állomány 46,3 százaléka a termelőszövetkezetek tulajdo­nában van. A tejhozam, 1959- hez viszonyítva 22 százalék­kal növekedett. Az államnak átadott ter- ' mékek összértéke 20 mil­lió forintról 30 millió fo­rintra emelkedett! Már tavaly elérték, hogy nem volt mérleghiánnyal záró termelőszövetkezetük. Hiányosságként említette a járási pártbizottság beszá­molója, hogy a növényter­melés hozama lassan emel­kedik. Ennek okát egyrészt a talaj elhanyagoltságában, a gépesítés alacsony foká­ban és a kedvezőtlen idő­járásban Hiba még, hogy általában a termelőszö­vetkezetek élére megalaku­láskor nem találtak megfe­lelő szakembert, s így elég sokszor cserélődtek a vezetők. Megállapította továbbá, hogy a megválasztott új pártbi­zottsági tagoknak a mezőgaz­daságban legfontosabb fel­adatuk most az őszi betaka- | rítás, s szántás-vetési munka | gyors befejezésére való moz- I gósítás. Á párt feladata: a nép szolgálata „Tanácskozásunk akkor töl- j ti be szerepét, ha harcos, { előremutató munkaértekezlet I lesz!" Ezzel a megállapítással kezdte a Ceglédi Járási Párt- bizottság beszámolójának is­mertetését Babinszki Károly, a járási bizottság titkára. S a járás kommunistáinak 166 küldötte, valamint a 35 meg­hívott vendég, akik feszült figyelemmel hallgatták végig a referátumot, valamint a re­víziós bizottság beszámolóját, j joggal nyugtázhatták, hogy a ! pártértekezlet megfelelt en- i nek a feladatának.* Ugyan­csak ezt tanúsította a beszá­molókat követő termékeny vi­ta, amelyben felszólalt Király Kubai küldöttek: [ baiakát. Kíváncsi volt, hogy ! ! védekeznek náluk a tüdővész j ellen. Így azután perceken be- j lül valóságos tapasztalatcsere j alakult ki. Azután a már ké- I szén álló, de még meg nem 1 nyílt járási rendelőintézetbe látogattak. Megtekintették az épülő mentőállomást is. Szobrói Zebegiénybe vitt az útja a kubaiaknak. Itt a jú­liusban megnyílt szülőott­hont nézték meg. Dr. Tornai István megmutatta a reggel 9.55 órakor megszületett leg­fiatalabb csecsemőt. Mellette még négy pólyás feküdt a cse­csemők szobájában. Minden részlet iránt ér­deklődve, megtekintették az intézményt, ahol a be­tegekkel is beszélgettek. Késő délután a nagymarosi bölcsődét tekintették meg. Nagy megelégedéssel láttál;, SZOBON ZEBEGÉNYBEN NAGYMAROSON hogy jól tápiáit, tiszta, egész­séges gyermekek töltik a na­pot a bölcsődében. Tapaszta­lataikat feljegyezték és viszik magukkal Kubába, ahonnan szívélyes üdvözletét hozták a Pest megyei orvosoknak, dr. Marton Mártától, a megye gyermek-főgyógyászától, aki tudvalevőleg a kubai kor­mány meghívására ott időzik és segít megszervezni a gyer­mekgyógyászatot vidéken. Je­lenleg Havannától 200 kilo­méterre levő tartományban tartózkodik. A kubai orvosok elmon­dották, hogy nagyon sok, jó szolgálatot tett hazá­juknak a magyar orvosnő, s az ő biztatására jötték euró­pai útjukon Magyarországra is, s nem bánták meg, hogy tanácsát megfogadták. Sz. E. Több mint «húszezer traktorost képeznek ki a télen az üzemi gépésztanfolyamokon Hétfőn kora reggel két ven­dég kopogtatott he Keleti Fe­renc megyei tanácselnök szo­bájába. Egy fehér és egy sötét bőrű idegen. Mindketten a hazánkban időző kubai gyer­mekgyógyász-küldöttség tag­jai. Velük az új Kuba küldöt­tei kopogtattak Pest megye tanácsánál. Annak a Kubának a küldöttei, ahol színesek és fehérek régóta testvéries egyetértésben élnék és vágya­koznak a teljes függetlenség úján. A két orvos arra kíván- 9si, milyen a gyermekgyó­gyászat és betegségmeg­előzés tervezete a magyar vidéken. Egyikük, dr. Joáquin Pascual, a havannai egyetem gyermek- gyógyász tanára, a másik pe­dig dr. Olimpio Moreno, a ku­bai* egészségügyi minisztérium főtisztviselője, de szintén elő­ad az egyetemen és gyermek- orvos. Keleti Ferenc meleg szavakkal köszöntötte a ven­dégeket, érdeklődött a kubai helyzet iránt, s a két orvos szívesen beszélt hazájáról. A jövőt akarják építeni, a ku­bai gyerekek egészségének megvédéséért utaztak/ hatod- magúkkal Európába, hogy itt tanulmányozzák a gyermek- gyógyászatot. Hozzánk Prágából jöttek, tőlünk Moszkvába, onnan Leningrádba mennek, úgy térnek haza, bizonyára sok hasznos tapasztalattal gazdagodva. Dr. Békés Zoltán­nal, a megyei tanács egészség- ügyi osztályának vezetőjével járták be a szobi járást. — Van jobban megszerve­zett járásunk is, de éppen azt szeretném megmutatni önök­nek, hogy egy elmaradott he­lyen milyen egyszerű eszkö­zökkel. kevés költséggel lehet megoldani a sürgető kérdése­ket — mondotta Békés dr. — Éppen erre lennénk kí­váncsiak — válaszolták s ku­bai orvosok. Szobon Rasmann István tanácselnöknél y'- ttes és dr. Kotra Ferenc a járási főorvos mutatta meg a járás egészségügyi intézményeit. Helyesebben az egyetlen, már működő intézményt, a tbc- gondozót. A gondozó vezetője, dr. Varga Mária miután min­den kérdésre válaszolt, kér­désekkel árasztotta ei a ku­A mezőgazdaság megnöve­kedett és tovább gyarapodó gépállománya mind több trak­torhoz értő szakembert igé­nyel. A nagyarányú szükség­let mielőbbi kielégítésének ér­dekében most a mezőgazdasá­gi gépészképzés új, üzemi for­máját vezetik be. A tél folya­mán valamennyi állami gaz­daságban és gépállomáson hat­hetes gépészképző tanfolyamot szerveznek. Részvevőik főkép­pen olyan gépállomási dolgo­zók és termelőszövetkezeti ta­gok lesznek, akik már dolgoz­tak traktorral, de nincsen ké­pesítésük. Rajtuk kívül ter­Az elmúlt évekhez hason- | lóan a termelőszövetkezetek ' az idén is sok olcsó szerfás épületet emelnek majorjaik­ban. Az I erdőgazdaságok 3200 gazdasági épület faanyagát szabták ki az elmúlt fakiter­melési idényben. Ebből 519 sertésfiaztató, 810 süldőszállás, hatvan borjúnevelő, 335 nö- vendékmarfia-is tálló, 125 juh- hodály, 700 kukoricatároló, mészetesen a gépekkel most ismerkedő fiatalokra is szá­mítanak. A tanfolyamokat az állami gazdaságok és a gépál­lomások legjobb szakemberei vezetik, akik az üzemi trak­torosmunka különböző problé­máiról is* tájékoztatni tudják a hallgatókat. A téli hónapok ban mintegy 500 helyen — az állami gazdaságok és gép­állomások mellett néhány jól gépesített termelőszövetkezet­ben, valamint mezőgazdasági szakiskolában — indul tanfo­lyam, s ezeken előreláthatólag több mint húszezer traktorost képeznek. (MTI) ■ 198 dohánypajta és hét mag­tár anyagát szállították el a termelőszövetkezetek, s ezek­nek az épületeknek nagy ré­sze már az idén segített az állatelhelyezési és a termény- tárolási gondok megoldásá­ban. A már felépült, illetve 'épülő 2700 olcsó, szerfás épü­let mellett még további, 500 építésére van lehetőségük a közös gazdaságoknak. Kétezerhétszáz szerfás gazdasági épület készül el, illetve épül a termelőszövetkezetekben László, a megyei pártbizott­ság másodtitkára is. A beszámoló a kongresszusi irányelvek tükrében elemezte a járá­si pártbizottság, a végre­hajtó bizottság és a járás • pártalapszervezefeinek az elmúlt három esztendő­ben végzett munkáját, s ugyancsak az irányelvek alapján sommázta a jö­vőbeni teendőket. Részletesen szólott a járás gazdasági- és kulturális életé­ről, a párt belső életéről, a já­rási bizottság, a végrehajtó bizottság és az apparátus munkastílusáról, munkamód­szeréről, a tömegszervezetek­ről és tömegmozgalmakról. A legnagyobb terjedelmet ter­mészetesen a mezőgazdaság ! J problémáinak szentelte, hi­szen az elmúlt három év leg- I nagyobb feladata, tette és leg- \ jelentősebb sikere a ceglédi járásban is a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt. Ahogy a beszámoló megál­lapította, tavaly sokat javult a termelőszövetkezetekben a vezetés színvonala és a mun­kafegyelem, s kedvezően ala­kultak a gazdasági eredmé­nyek is. A termésátlagok pél­dául mintegy 15—20 százalék­kal voltak magasabbak az előző évinél s mérleghiányos termelőszövetkezet nem volt a járásban. A gazdasági eredmények kedvező hatása azon is le­mérhető. hogy már a ta­valyi esztendőben sokan tértek* vissza az iparból a ! termelőszövetkezetekbe. ' Az idei évre ugyancsak 15— 20 százalékos eredményjavu­lást terveztek a járás »terme­lőszövetkezetei, a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt azonban a fejlődés ennél ki­sebb lesz. Sorra vette a pártbizottság referátuma azokat a hibákat, fogyatékosságokat is, ame­lyek megszüntetése már a szocializmus teljes felépítésé­nek nagy célját szolgálja a ceglédi járásban. A határozat is hangsúlyoz­ta: az elkövetkezendő időben sem szabad egy pillanatra sem szem elől téveszteni azt az alapvető elvet, amit a párt­bizottság beszámolója rövi­den így fogalmazott meg: A párt feladata — a nép szol­gálata. A célok reálisak, lelkesítőek Több mint kétszázötven fel­készült kommunista végzett hasznos számvetést a budai járási pártértekezleten. A pártbizottság három küzdel­mekkel teli és eredményes év munkájáról számolt he a já­rás alapszervezeteinek küldöt­tei előtt. A referátumhoz szá­mosán szóltak hozzá, jó ész­revételek, megvalósítható ja­vaslatok hangzottak el, s ez csak megkönnyítette a párt­értekezlet dolgát, amikor ha­tározatban jelölte meg az el­végzendő feladatokat. Helyes és sok munkát igénylő tennivaló vár a járás valamennyi pártszervezetére, újonnan megválasztott bizott­ságaira. minden kommunistá­ra, s természetesen a párt kö­rül szorosan tömörülő párton- '■•'vüli. segítőkre is. • A határozat kimondta, hogy a gazdasági munka leg­fontosabb célkitűzése a termelékenység állandó emelése. a termelőeszközök, valamint a fogyasztási cikkek gazdaságo­sabb előállítása. Ez nagy fele­lősséget hárít az üzemek ve­zetőire, a termelés pártellen­őrző munkáját végző kommu­nistákra. A határozat számol azzal is, hogy az üzemek dol­gozói kollektív kötelességük­nek tekintik a műszaki szín­vonal emelését, a technológia fejlesztését, a korszerű és gaz­daságos termékek gyártását. Fontosságát tekintve méltó helyet kapott a határozatban a fenti célok megvalósítását elősegítő szocialista munka­verseny gondja. Az elvégzendő tennivalók között szerepel a járás lakos­sága kereskedelmi áruellátá­sa, növekvő igényének kultu­ráltabb kielégítése, valamint azoknak a szükségleteknek a kielégítése, amelyek minde­nekelőtt a helyi ipar legfőbb feladatai közé tartoznak A pártértekezlet sokrétű vitájában világosan tükröző­dött a járás ma még távolról sem megoldott gondja: a ke­nyérgabona-, a tej- és a hús­ellátás. Kétségtelen, hogy a nagyüzemre való átté­rés óta lényegesen javult a kenyérgabona-termelés, mennyiségileg és minősé­gileg kedvezőbb lett a gyü­mölcstermesztés. A határozat — egyebek mel­lett — mégis célul tűzte ki, hogy a nagy hozamú búzafaj­tákat az állami gazdaságok teljes, a szövetkezetek pedig gabonaterületük 60—70 szá­zalékán termeljék. Hasonlóan előrelépést sürget a határozat a szarvasmarha-állományon belül a tehénlétszám feleme­lésével, a tejhozam növelésé­vel. A pártértekezlet határozata helyes visszhangra talált, ami azt mutatja, hogy a célok nemcsak reálisak, hanem lél- kesítőek is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom