Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-14 / 241. szám

Kik és mire takarékoskodnak

A takarékosság a józan ember bölcs előrelátása a jövőjét illetően. A KST-mozgalomban, a takarékkönyvben elhelyezett forintok megkönnyítik a vásárlást és hozzásegítenek a család pénzügyi feladatainak megoldásához. Október 15-én kezdődik a takarékossági hónap. Ez ad aktualitást arra, hogy egy kicsit körülnézzünk városunkban a takarékosság frontján.

A Villamosipari Gyárban jól takarékoskodnak. A dolgozók írásban bejelentik az év elején a vállalat vezetőségénél azt az összeget, amit havonta be akarnak fizetni a Kölcsönös Segítő Takarékba, s a vállalat az összeget két részletben a havi bérfizetéskor le- vonja.

Csattognak a zúzok, nyögnek a prések á csemői Petőfi Termelőszövetkezet préstelepén. Jaksa Sándor főmezőgazdász irányítja a munkát, amelyről sok érdekes és figyelemre méltó dolgot tud mondani.

— Egy héttel később szüreteltünk, mint ahogyan terveztük. Kockázatos dolog, mert hiszen a 150 holdas terület szüretelése könnyen eltart húsz napig, az pedig annyit jelent, hogy

belecsúszhatunk a hideg, esős, ködös időbe.

Az ilyesmi a szeszélyes őszben nem szokatlan. A kockázatot vállaltuk, és meg is lett az értelme. Mindenekelőtt a néhány napos meleg idő igen sókat javított a minőségen, a hirtelen jött langyos, harminc milliméteres eső pedig a mennyiségen segített.

— A termésbecslés és munkaerőmérleg összehangolása alapján

A bejelentett összegek nagysága igen változatos. Görög Géza jól kereső szakmunkás, nösülés előtt álló fiatalember, havonta 1500 forintot fizet be. Terecskei Jánosné fiatalasz- szony hatórás dolgozó és havonta száz forintot tesz félre.

Jól jön az a lehetőség, hogy a KST-tagok évközben kölcsönöket kapnak.

Az év során július hónapban volt a legmagasabb a kölcsönfelvétel, ebben a hónapban 67 ezer forintot vettek igénybe a dolgozók.

A Földváry iskolában a múlt évi gyűjtés eredménye 49 ezer forint volt. Jól indult az idén is a takarékbélyeg-mozgalom. Már szeptember hónapban 3000 forintot fizettek be az ishétfőn kezdtük meg teljes lendülettel a szüretet

s ahogyan sejtettük a próbaszedés alapján, a mustok 17— 17,5—18 cukorfokot érnek el általában.

— No, itt jön aztán a mesterség. A gazdaság érthető okból ragaszkodik a 19 cukorfokon felüli átadáshoz, mert ez minőségi átvételt jelent, értékes többletjövedelmet a tagságnak és a gazdaságnak egyaránt. Jól jött a Cegléd- csemői Állami Gazdaság segítsége. A telep szeszfőzdéjében levő sűrítő berendezéssel a must egy részét 40—50 cukorfokra sűrítjük és a hivatalos táblázat alapján adagoljuk a különböző cukorfokú és különböző mennyiségű mustokhoz. Ezzel elérjük azt, hogy

az államnak 19 cukorfokon felüli, minőségi árut szállítunk.

Ennek meg is van az értelme.

kola tanulói. Érdekes tapasz- ! tálát a befizetések során: ün- j nepek és bérfizetések után, a bizonyítványosztást követő napon, a húsvéti locsolás után mindig lényegesen emelkedik a befizetés, s a tanulók általában nyári kirándulásra, nyaralásra, kerékpárvásárlásra gyűjtik.

— Jelenlegi állományunk 48 ezer forint — mondotta Kecskeméti Rózsa, a járási tanács titkárságán.

Hatvanhét dolgozó közül ötvenötén vesznek részt a takarékossági mozgalomban: elnökhelyettesek. osztályvezetők, még hivatalsegéd tagja is van a KST- , nek.

— Erdős Istvánná, a pénzügyi osztály adminisztrátora havonta 800 forintot fizet be. s az év végén tv-t és kombinált szekrényt vásárol. Móricz Sándor adófelügyelő a múlt évben havi 200 forintos befizetéssel készítette elő leánya egyetemi tanulmányait.

— Az igazgató elvtárstól, a műhelymunkásokig mindenféle dolgozó akad a KST-tagok között — mondotta Veres Lászlóné, a Cifrakerti Állami Gazdaság KST-felelőse. — Havonta több mint 5000 forintot | fizetnek be a tagok, s

az összegek nagy részét a karácsonyi ajándékozásra kívánják fordítani.

Az év során huszonnégyen vették vették igénybe a KST- kölcsönt, mintegy 30 ezer forint összegben.

— Tavaly volt az első takarékossági hónap — mondotta Csernák Lászlóné. az OTP- fiók vezetője. — ötszáztizen- I négy új betevőt és több mint ! egymillió forintos betétállo- | mány-növekedést eredménye-1 zett a takarékossági hónap.

Szinte az egész város megmozdult a takarékosság érdekében

és a hónap végén jelenthettük, hogy Cegléden 6000-rel több a betétkönyv, mint j amennyi házat számolunk.

Fél év alatt hatszázezer tojás,

— Bizony, elégedettek vagyunk az eredménnyel — mondotta Antal Domonkos, a földművesszövetkezet főkönyvelője. — Már az év első felében 534 hízott sertést vásároltunk fel, pedig az egész évi felvásárlási tervünk 750 darab. Elismerés ezért a község két termelőszövetkezetének, de dicséret illeti a háztáji gazdaságokat is. A tsz-ek 480, a háztájiak 54 kövér disznó leszállításával vívták ki a dicséretet. Jól állunk a baromfi-felvásárlás terén is. A betervezett 31 mázsa helyett 34 mázsát értékesítettünk, pedig a baromfi kínálat nagyobb méretben csak az őszi hónapokban esedékes. Dealegjob-. bat mondhatom a tojásfelvári lásról. Pest megye tojásfelvá- í sárlási tervé hat millió ezzel szemben fél év alatt csak a mi falunk hatszázezer tojást tett le a dolgozók asztalára.

Fehér Ferencné telepvezető és Demeter Jánosné felvásárló úgy beszél erről a csodálatosan szép teljesítésről, mintha ez egészen egyszerű, mindennapi dolog lenne.

— Óh, nálunk mindig nagyon fejlett állattenyésztés folyt — mondotta Fehér Fej rencné. — Áll ez a számos- | állatokra éppen úgy, mint a baromfiakra. Az idén is százan kötöttek szerződést baromfiszállításra és fel sem tudnám hirtelen sorolni, hányán tojás-értékesítésre.

— Mi a felvásárlást nagyon j komolyan vesszük és szívből I csináljuk — mondotta Deme- í tér Jánosné. — Kellő időben | felkeressük az embereket a

szerződéskötés ügyében. Ba- J romíira általában 40—50 da- | rabra- szerződnek)- tojásra ezerdarabos tételekben, de nem ritka, aki 4 ezer tojás szállítását vállalja.

— Nem is olyan nehéz dolog ez, mint ahogy gondolnánk — vette át újra a szót Fehérné. — Minden szállítót személyesen ismerünk, min. dent elkövetünk annak érdekében, hogy a felvásárlás és a ' termelő között minél jobb le- | gyen a viszony. Ez a titka an- j nak, hogy egész évi felvásárlási tervünket már az első félévben húszezer darabbal túlteljesítettük.

Amire büszkék lehetnek Abonyban

Ahol ragaszkodnak a minőségi felárhoz

A csemői Petőfi Tsz csak 19 cukorfokon felüli mustokat szállít az állami borpincébe

Örömmel jöttünk Ceglédre

— mondja Horvai Géza, a Kossuth Étterem új zeneka- * rúnák vezetője. — Szeretnénk ka ceglédi közönségnek estéről I estére kellemes szórakozást l nyújtani. Repertoárunk igen nagy, magyar nótáktól kezdve a legmodernebb dzsesszig mindent játszunk. Tapasztalataink szerint a ceglédi közönség igényes s mi igyekszünk ezeket az igényeket kielégíteni. Tóth Ibolya tangóharmonikán és zongorán. Sallai János hegedűn és nagybőgőn játszik, Rigó Péter dobol és nagybőgőzik, én pedig gitáron es vibrafonon játszom. Számainkat énekkel is kísérjük s úgy vettük észre, sikert arattunk a hallgatóság körében.

Horvai Géza

Sallai János

Tóth Ibolya

Megjelent a Községfejlesztési Híradó első száma

Pompás kezdeményezést indított el a Ceglédi Járási Tanács. Javasolta, t hogy a járás községeiben szemléltető módon mutassák be a tanácsok azt, hoev az utóbbi években milyen eredményeket értek el a községfejlesztésben. A községek lakói így egységes képet kapnak arról, hogy mire fordították a községfejlesztési hozzájárulás címén befizetett ősz- szegeket.

ízléses politúrozott tábjla látható az abonyi tanácsháza bejáratánál. Nikkelezett betűk a tábla homlokán: Községfejlesztési Híradó. Néhány szót arról, hogy mit tartalmaz az első kiadás. A vezető anyagot Somodi István vb-elnök írta Községfejlesztési célok és feladatok címen.

— Nyolc év alatt — mondja a cikk — 12 millió forint

pénzbeli hozzájárulással és egymillió forint értékben társadalmi munkában hoztuk létre a községfejlesztési létesítmények egész sorát. — Majd

Ruhanemű javítás, készítés

Vállalunk férfiing gallérozását, férfiing varrást, ingkabátok készítését, női fehérneműt, fűző, melltartó, gyermekruhák, alakítások, fordítások. Mindennemű férfi, női ruhák, kabátok készítése saját és hozott anyagból.

Ceglédi Ruhaipari Vállalat,

Szabadság tér 3. sz.

így folytatja: — Továbbá céljaink, hogy

a községfejlesztési tervek végrehajtásánál elsősorban a helyi erőforrásokra ala- t pozva, de népi államunk támogatását is igényelve az eddiginél is magasabb színvonalra emeljük községünk lakosságának kommunális, szociális, kulturális és gazdasági igényeit.

Bárány Pál gazdasági előadó beszámol az 1955—1962. évek során elért eredményekről. Eszerint fürdőépítésre 2760 ezer forintot áldozott a község. villamosításra közel kétmilliót. Az utak. járdák korszerűsítésére 1050 ezer forintot fordított a község, a Vízellátás biztosítására 2200 ezer forintot, hogy a nagyobb tételeket említsük, a Községfejlesztési Híradót gazdag fény- képanyag díszíti. Láthatjuk a Kinizsi Pál gimnázium korszerű épületét, a bölcsődét, a sportpályát. Több kép mutatja be az útépítést, az újonnan beszerzett öntöző autót, az új kutat és a község büszkeségét, az új strandfürdőt.

Fényképes anyag mutatja be Varga Péteri, aki a törpe vízmű építésénél 50 óra társadalmi munkát végzett és ezért a ..Községfejlesztéséx-t” kitüntető jelvény ezüst fokozatát kapta. Díszes helyen szerepel „Mindenki Pista bácsija” fényképe is, aki minden társadalmi munkában — tanácstaghoz illően — az eüők között vesz részt.

A tanyavilág alkonya

A Hazafias Népfront Törtei községi bizottsága értekezleten tárgyalta meg a tanya- világ problémáit. A népes értekezleten megjelenték a népfront elnökén, titkárán kívül a községi párt- és tanácsapparátus vezető személyei, sok érdekelt termelőszövetkezeti tag.

Az értekezlet mindenekelőtt felmérte a tanyavilág közgazdasági és szociográfiai helyzetét. A tanyák száma 471. A tanyák 20 és 100 év között épültek, már csak 40 százalékban lakhatók. A tanyák iélekszáma 1884 fő. Három iskola van a tanya világban, orvos a tanyarendszerben nincs, három iskola működik, a kulturális ellátottság minimális.

Igen nagy a tanyákon levő jószágok által okozott kár a közös gazdaságokban. A tanyavilág felszámolása megkezdődött, de igen lassú. A tanyák lakói közül eddig 10 százalék költözött be a községbe és harminc százaléka szívesen beköltözne. A lakosság mintegy fele nem értette meg az idők szavát és főleg gazdasági okokból ragaszkodik a jelenlegi helyzethez. Helyes a Rákóczi Termelőszövetkezet vezetőségének elgondolása, amely szerint a Kocséri úton kell házhelyet biztosítani azok számára, akik be akarnak költözni a községbe. A tsz a lebontandó tanyákra nem tart igényt és a lebontás elé akadályt nem gördít.

Az értekezlet leszögezte,

hogy meg kell gyorsítani a folyamatot, OTP-hitelt kell biztosítani a lebontásra kerülő tanyák tulajdonosainak, elő kell segíteni a telekvásárlást és a parcellázási költségeket a minimumra kell csökkenteni.

A tanyavilág megszűnése 400 holddal növelné a község' határának vetésterületét.

— A Pestmegyei Erdészet ceglédi kirendeltségének két szocialista brigádja versenyez. A „Szebb erdőért” brigád már egyszer elnyerte a megtisztelő címet. Az. Erdészet főleg e két brigád munkájára támaszkodva szeretné elérni a „szocialista erdészet” .címet.

EGYÉVES A VÉRADÓ ÁLLOMÁS DICSÉRETET KAPOTT A TÁNCSICS TSZ

A városi tanács végrehajtó bizottságának pénteki ülése

Sokan nem tudnak róla, hogy városunkban 1961. október óta működik a véradó állomás. Évenként 900—1000 személytől ves2 vért. A városi tanács végrehajtó bizottságának pénteki ülésén dr. Gyetvai István, az állomási vezetője számolt be a véradó állomás egyéves működéséről. A tájékoztató szerint a ceglédi kórháznak a vérátömlesztésekhez évenként 350 liter vérre van szüksége: Ebből a ceglédi állomás 200 litert gyűjt be az önkéntes véradóktól.

Az állomás egyre jobban kiterjeszti az önkéntes véradói szervezetet. Kiemelkedő eredményt értek el a Közlekedés- építési Gépjavító Vállalatnál, ahol egy nap alatt 150 új véradó jelentkezett és ez nem kevesebb mint 40—50 liter vért jelent. Az állomás a következő hónapokban, tovább folytatja a szervezést a Villamosipari Gyárban, a Húsipari Vállalatnál, a termelőszövetkezetekben és a környező községekben.

Szerepel a végrehajtó bizótt- ság napirendjén a Táncsics Termelőszövetkezet munkájáról szóló jelentés. Mészáros István, a tsz elnökének beszámolója részletesen elemezte a szövetkezetét.

A gazdasági eredmények biztos alapokra mutatnak. Kiválóan elvégezték az előkészítő munkálatokat a jövő évi termelés érdekében. A vb írásbeli dicséretben részesítette a szövetkezet vezetőségét és közel 400 főnyi tagságát.

A továbbiakban a tanácsi költségvetés módosítása, a vállalatfejlesztési alapok juttatása és egyéb fo’"ó ügyek szerepeltek a napirenden.

— Hétfőn reggel indulnak a ceglédi társaskirándulás résztvevői Csehszlovákiába. A hétnapos autóbusz körút Pozsonyon, Brnón, Prágán, Karlovy Varyn és Marianska Laznen keresztül haladva alkalmat ad Csehszlovákia sok nevezetességének a megtekintésére.

— A járás termelőszövetkezeteinek őszi árpa vetési terve 5031 katasztrális hold, ebből, már 4779 holdon elvégezték a vetést, ami 95 százaléknak felel meg.

— 16-án kezdődik az új tánctanfolyam, amelyre nJg lehet jelentkezni a városi művelődési ház irodájában. A legmodernebb táncokat Fodor Péterné tanítja.

— A téli időszakban sem pihennek a ceglédi ejtőernyős- szakosztály versenyzői. A tornatermi edzéseket a Táncsics iskolában, az edző ugrásokat pedig a szolnoki repülőtéren végzik.

— 19-én és 20-án a Hámán Kató iskola tanulói üzemeket, gyárakat, termelőszövetkezeteket látogatnak a város területén. A felső tagozatos növendékek tanulmányi kiránduláson vesznek részt.

— A DÁV szakemberei Mo- noron végeznek kisfeszültségű hálózatfelújítást.

— A ceglédi Alkotmány Termelőszövetkezet eddig 120 katasztrális holdon szüretelt. A hátralevő nyolcvan holdat is hamarosan leszüretelik.