Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-14 / 241. szám

1962. OKTOBER 14, VASÄKNAP K» »lEcrti Egységben, összeforrva Cegléd rtires kommunistáinak pártértekezlete Tegnap délelőtt Cegléd párt- szervezeteinek 166 küldötte gyűlt össze a városi tanács nagytermében, hogy pártérte­kezleten adjon számot a város kommunistáinak hároméves tevékenységéről, a soron kö­vetkező feladatokról és meg­válassza a városi pártbizott­ság tagjait, valamint a megyei pártértekezlet küldötteit. A pártértekezleten részt vett Ki­rály László, a Pest megyei Pártbizottság titkára és Nagy Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömegszer­vezeti osztályának munkatár­sa. A városi pártbizottság be­számolóját Joó Ágoston, a pártbizottság titkára ismertet­te. A beszámoló bevezetőjében rövid áttekintést adott a kül- és belpolitikai helyzetről, majd részletesen elemezte a város iparának, mezőgazdaságának helyzetét. Többek között el­mondotta, hogy az 1959 óta eltelt három esztendő alatt 49 millió forintot ruháztak be a városban ipari létesítmé­nyekre. A beszámoló további részében a városi pártbizottság nagyon önkritikusan elemezte azokat az okokat, amelyek gátolják a még gyorsabb előrehaladást, a termelékenység fokozottabb ütemű emelését. Különös hangsúllyal húzta alá a be­számoló, hogy az ipari beru­házásoknál nem fordítanak i kellő figyelmet a szociális lé" , tesítmények megvalósítására, i A mezőgazdaság helyzetét elemezve a pártbizottság öröm­mel adhatott arról számot, hogy a termelőszövetkezetek tagjai körében a kongresszusi verseny nagy visszhangra ta­lált és a termelőszövetkeze­tek többsége jó ütemben tel­jesíti a párt VIII. kongresszu­sára tett vállalását. A város­ban hét termelőszövetkezet működik, tagjainak száma meghaladja a 3100-at. A ter­melőszövetkezeti parasztság — hangsúlyozta a beszámoló — szoros egységben sorakozik fel a város munkásosztálya mellé, ezzel is dokumentálva, hogy a párt helyes politikája eddig nem tapasztalt szilárdságúvá kovácsolta a munkás-paraszt szövetséget. A beszámoló a további ak- ben részletesen foglalkozott I a város termelőszövetkezetei­nek munkájával és különö­sen a Vörös Csillag és a Dó­zsa Népe termelőszövetkeze­tet jelölte meg élenjáróként. Hangsúlyozott szerepet adott azon üzemi munkások se­gítségének, akik jelenleg a traktor nyergéből segítik az őszi munkák mielőbbi elvég­zését.. Ez a tett is — han­goztatta a beszámolót ismer­tető Joó Ágoston — annak bi­zonyítéka, hogy a munkás­osztályra mindenkor szá­míthat a parasztság, ugyan­ezt azonban joggal elvárja a termelőszövetkezetek tag­jaitól, a falu népétől a mun­kásosztály is. A beszámoló a továbbiak­ban részletesen elemezte a város párt-alapszervezetemek tevékenységét és a városi pártbizottság munkáját. Alá­húzta, hogy a pártszervezetek életére' a növekvő aktivitás, az erősödő bíráló szellem volt a jellemző és jelen­leg is biztatóak a fejlő­dés jelei. Részletesen foglalkozott a be­számoló a város fejlesztési kérdéseivel, a tömegszerve­zetek munkájával, a kulturá­lis és művelődési feladatok­kal. A tartalmas és kritikai hangvételű beszámolót élénk, sokoldalú vita követte. A vi­tában felszólalt Nagy Ernő, az MSZMP Központi Bi­zottsága párt- és tömegszer- vezeti osztályának munka­társa is. A felszólalók szinte kivétel nélkül hangsúlyozták, hogy a város kommunistáira váró feladatok nagyok. A vá­ros népe már eddig is be­bizonyította, hogy képes át­formálni Cegléd arculatát. A kommunisták városi párt­értekezlete méltó bizonysá­ga volt ennek az összefor- rottságnak s — ahogyan a fel­szólalók hagnsúlyozták — új lendülettel végzik munkájukat, készülnek a párt VIII. kongresszu­sára. A küldöttértekezlet végül megválasztotta a városi párt- bizottság tagjait, valamint a küldötteket a megyei pártér­tekezletre. (mo) ellen, maguk mögé sorakoztat­va a járás dolgozó tömegeit. A beszámoló utáni vitában számosán szólaltak fel. A fel­szólalók többsége komoly kommunista munkaértekezlet­nek tekintette a küldöttérte­kezletet és annak megfelelően vett részt rajta. Felszólalásaikból a dol­gozó nép ügye iránti fel­tétlen odaadás, harcos kri­tikai szellem csendült ki. Sokan hangsúlyozták a küldöt­tek közül, hogy szerepét csak úgy töltheti be a párt, ha so­ha nem szakad el a tömegek­től. (ni) Népfront-delegáció \ utazott az NDK-ba | Szatmári Nagy Imrének, a ^ Hazafias Népfront Országos g Tanácsa titkárának vezetésé- g vei szombaton népifrontkül- ^ döttség utazott a Német De- mokratikus Köztársaságba, g hogy a testvérmozgalom mun-^ káját tanulmányozza. '/.----------------------- | D obi István üdvözlő távirata £ a Malgas Köztársaság elnökéhez I Dobi István, az Elnöki Ta- ^ nács elnöke a Malgas Köztár- ^ saság nemzeti ünnepe alkal-^ mából táviratban üdvözölte ^ Philibert Tsirananát, a Mai- ^ gas Köztársaság elnökét. (MTI) í _______________ í H étfőtől húsz új diplomás orvos kezdi meg működését a megyében Az orvosegyetem idén ava­tott fiatal doktorai közül az Egészségügyi Minisztérium húszat helyezett el Pest me­gyében. Közülük a megyei kórházba négy, a ceglédi kór­házba öt, a nagykőrösibe szin­tén öt, a váciba pedig három kerül. Egy részüket az ürese­désben levő segédorvosi állá­sokra nevezték ki, a többiek pedig központi gyakornokok lesznek. Ez utóbbiak közül i két év múlva hat körzeti orvo~ J sí állásba kerül, míg a többiek ^ szakorvosi képesítésük után ^ kórházakba, vagy rendelőinté-^ zetekbe. Tüdőszakorvosi kép- ^ zésre egy új orvost helyeztek a j Pest megyei Tanács budagyön- ? gyei tüdőkórházába. Végül két ^ fiatal orvos, higiénikus orvosig képesítés megszerzése céljából^ a Pest megyei Közegészség-^ ügyi és Járványügyi Állomé- á son nyert beosztást. í Az £M. Kőfaragó és Épületszobrász Ipari Vállalat Lajos utcai telepén Coronegro Lajos kőesztergályos a budai Várba készülő oszlopokat esztergályozza (MTI foto — Fehérváry Ferenc felv.) Magyar gyógyszer megmentette egy francia beteg életét | „Csodaesők', pusztító árvizek, aszályok, járványok krónikája A francia lapok nagy cik­kekben számolnak be arról, hogyan mentették meg fran­cia és magyar rádióamatőrök egy francia beteg életét. A grenoblei kórház egyik betegének állapota válságosra fordult. Az orvosoknak az volt a véleménye, hogy csak egy orvosság, a Degranol ne­vű magyar Chinoin-gyári ké­szítmény háríthatja el a ka­tasztrófát. Ezt a gyógyszert Franciaországban nem gyárt­ják. A beteg egyik rádióamatőr barátja az éter hullámain kért segítséget. Claude Crépin, amiens-i rádióamatőr felfogta és erősebb készüléken továbbí­totta az SOS-felhívást. Buda­pesten a késő esti órákban egy magyar rádióamatőr meghal­lotta a segélykérést, s a Ma­gyar Vöröskereszt útján a gyógyszer órákon belül repülő­géppel Brüsszelbe érkezett, ahonnan Grenoblebe továbbí­tották. Dr. Lacomte, a grenoblei kórház főorvosa csütörtökön kijelentette: a magyar gyógy­szer hatásosnak bizonyult, a beteg túl van az életveszélyen. A kórház igazgatósága és a be­teg levélben köszönte meg a Magyar Vöröskereszt segítsé­gét. ,Á dolgozók tömegei velünk vannak..." Az aszódi járási kommunisták küldötteinek tanácskozása maradiság, a szektás és a revi­zionista hibák sora, valamint az osztályellenség itt-ott ta­pasztalható erkölcsi, politikai, gazdasági tevékenysége. A pártszervezetek szüntelen har­cot vívtak a káros jelenségek Külföldi békeharcosok látogatása az Országos Béketanácsnál Felix Iversen, egyetemi ta­nár, a Finn Béketanács alelnö- ke és felesége, valamint Hol­land Roberts, amerikai szocio­lógus, a Béke-világtanács iro­dájának tagja, akik a magyar békemozgalom vezetőinek meghívására érkeztek hazánk­ba, szombaton látogatást tet­tek az Országos Béketanács­nál. Oktatásügyi küldöttség utazott az NDK-ba Szombat reggel háromtagú oktatásügyi küldöttség utazott Budapestről a Német Demok­ratikus Köztársaságba. A de­legáció, amelynek vezetője dr. Szarka József, az Orszá­gos Pedagógiai Intézet főigaz­gatója, részt vesz a Halléban október 15~én kezdődő II. nemzetközi politechnikai sze­minárium ülésein. (MTI) Időjárási események és ele­mi csapások Magyarországon címmel érdekes újdonság je­lent meg nemrégiben a hazai könyvpiacon, az Akadémiai Kiadó gondozásában. A könyv írója, a jelenleg 84 éves dr. Rétlvly Antal, az Országos Me­teorológiai Intézet volt igazga­tója, 1902-ben kezdte gyűjteni művéhez a „nyersanyagot” történeti feljegyzésekből, nap­lókból, krónikákból, régi fo­lyóiratokból és újságokból. Az első feljegyzések az időszámí­tás utáni 83. évből, az utolsók 1700-ból származnak. A for­rásművek között szerepel pél­dául Thököly Imre hadinapló­ja, amelyben a nagy kuruc ve­zér rendszeresen leírta az idő­járás változásait, rendellenes­ségeit. Az adatrengeteget a szerző jó szerkesztéssel, eliga­zító táblázatokkal teszi átte­kinthetővé, s a „csodálatos” természeti jelenségeknek tu­dományos magyarázatát adja. Az időjárási események: a pá­ratlanul szigorú vagy enyhe telek, eső® vagy forró, aszá­lyos nyarak, pusztító árvizek leírása mellett sok adatot szolgáltat a könyv Magyaror­szág korabeli gazdasági, egész­ségügyi és közlekedési viszo­nyairól is. Szerepelnek benne továbbá n agy sáskátjárások, pestisjárványok, éhínséges idők. Hírül adja többék között, hogy 1348 telén számos Duna menti országban, 1616 tava­szán pedig Lőcse város hatá­rában véreső hullott. A láb­jegyzetekből aztán kiderül, a „véresők” természetrajza: a téli véresőt a szelek szárnyán Afrikából érkezett vörös por, a tavasát pedig a nagy tömeg­ben lehulló apró vörös színű ro­varok és virágpor okozta. Ugyanígy a „csodaesők”: az égből hullott békák, halak, hernyók, bogarak is egyszerű természeti jelenségekké vál­nak a könyvben. Dr. Rétfaly Antal máris hoz­záfogott a következő kötet ösz- szeállításához, amelyben íjább másfél évszázad (1700—1850) időjárási eseményeit, termé­szeti jelenségeit, az elemi csa­pások sorát rögzíti. Ehhez a munkához már sokkal több hiteles adat áll a szerző ren­delkezésére, s ezúttal kitűnő alkalmat nyer arra, hogy a hivatalos feljegyzések tanulsá­gait összevesse a népi megfi­gyelések igazával. Az új könyv előreláthatólag 1963 végére ké­szül el. (MTI) lásaik szerint éltek, gazdálkod­tak és cselekedjek. Most azon­ban egy célért, a szövetkezeti gazdaság fejlesztése érdekében kell munkálkodniok. A külön­böző gondolkodású embere­ket a vezetőknek kell a közös ügynek megnyerni, a cél érde­kében, mozgósítani. Ezért kell törekedni a vezetés színvona­lának állandó emelésére. Miben foglalhatnánk össze a jó vezetői tulajdonságokat? A jó vezetést általában a tet­teken és az eredményeken mérjük. Persze, szükséges a párt iránti hűség, a társadal­mi rendünk iránti szilárd hit, s elengedhetetlen feltétele a jó vezetésnek az erkölcsi szi­lárdság is. Alii elsőként akar venni a tálból, aki jogtalan előnyökhöz akar jutni pozíció­jára hivatkozva, aki azt hiszi, hogy rá másfajta törvények ér­vényesek. mint az egyszerű ta­gokra, az nem jó vezető. A szocializmus elvével el­lenkezik mindenféle kiváltság. Nem lehet jó vezető, aki ösz- szetéveszti a közösség vagyo­nát a sajátjával, az enyémet a miénkkel, aki herdálja a szö­vetkezet vagyonát. Az elmúlt években hány és hány szövet­kezeti elnököt kellett leválta­ni, éppen azért, mert nem vi­gyázott eléggé a tagság va­gyonára. Nem lehet jó vezető az sem, aki szakmailag nem elég kép­zett. Miből áll a szakképzett­ség? Elsősorban iskolai vég­zettségből; sok-sok évi gyakor­lati tapasztalatból, áttekintőké­pességből; abból, hogy a ve­zető ismereteit jól felhasznál­ja a gazdaság, a közösség ér­dekében. A gyenge akaratú, befolyá­solható ember nem való ve­zetőnek. Szükséges az önál­lóság, a határozottság, a gyors cselekvőképesség. Per­sze, az akarat nem tévesz­tendő össze az akaratosság­gal, a makacssággal. A vezetőknek meg kell ta- nulniok saját akaratukon uralkodni, szenvedélyüket le­küzdeni és tudásukat. akara­tukat a közösség szolgálatába állítani. Azt mondják né­mely vezetőre, amikor hibát követ el, hogy „ideges volt”, vagy „könnyen elönti az agyát a vér”. Ez nem ment­ség. A vezető, mielőtt „elön­tené agyát a vér”, gondolko­dik, mérlegeli a helyzetet, a körülményeket. A mai faluban sokminden változik, szinte száguld az idő. az emberek gyorsan fej­lődnek, a gazdasági élet, a kulturális munka egyre bo­nyolultabbá válik. Eligazod­ni bennük nem könnyű, de mindenütt meg kell találni a módját, hogy az új kibon­takozzék és a fejlődés a szö­vetkezetek megerősítéséhez, az emberek szocialista gon­dolkodásának megszilárdulá­sához vezessen. A hibák, a fogyatékosságok észrevétele és leküzdése szintén a kom­munista vezetéshez tartozik. A vezető ismerje meg az embereket, tudjon velük bán­ni. Bízzon társaiban, segítse őket problémáik megoldásá­ban. A tsz-ek javarésze még fia­tal, a vezetők is most tanul­ják a vezetés tudományát. Néhány éve még maguk is pár holdjukon gazdálkodtak, s most több ezer holdas gaz­daságot irányítanak, százak és ezrek munkáját hangolják össze. Ezért, ha néha hibát követnek el, segíteni kell őket. Ez nem jelentheti azonban azt, hogy elhallgassuk eze­ket a hibákat. Az emberek ugyanis haj­lamosak az önteltségre, az önelégülésre, a sikereket — amelyeket a közösség, a ter­melőszövetkezeti gazdák együttesen érnek el — egyes vezetők maguknak könyve­lik el, mintha nekik kö­szönhetné a tagság a jő eredményeket. Sok vezetőt kellett leváltani azért, mert idejében nem bírálták őket, önelégültté váltak, elszakad­tak az emberektől. A vezető­nek látnia kell: bármilyen képességekkel rendelkezik is, bármennyi erőt fektet a munkába, nem érhet el tar­tós sikereket a közösség tá­mogatása nélkül. Hruscsov elvtárs a XXII. pártkongresszuson a vezető jó tulajdonságaival foglalkozva a többi között ezeket mond­ta: „A kommunista vezető­ket az általuk vezetett tö­megek tevékenysége teszi erőssé. Ha helyesen értik meg és fejezik ki a párt és a nép érdekeit, ha erejüket, energiájukat és életüket nem kímélve harcolnak ezekért az érdekekért, ha a nagy és kis dolgokban egyaránt el­választhatatlanok a párttól. ahogyan a párt elválasztha­tatlan a néptől — az ilyen vezetőket mindig támogatja a párt, a nép. S az az ügy, amelyért az ilyen vezető har­col, szükségszerűen diadal­maskodik .. Gáli Sándor A budakalászi híres mészkő Ritkaság az országban az olyan nevezetes kőbánya, mint a jelenleg is működő budakalászi kemény-mészkő feltáróhely. A bánya termékét már évezredekkel ezelőtt felhasználták az építkezéseknél, s ma is alkalmazzák a kőszobrászatban, A ró­maiak ebből a kőből építették az Aquincumot, a cirkuszt, in­nék került ki a Mátyás-templom díszes kőfaragványainak anyaga. A Parlament restaurálásához szükséges kő többségét is a bányából szállítják. Az Ifjúsági Park kőoroszlánjait ugyancsak budakalászi mészkőből faragták. Solohov, a nagy SZOVjet ÍJ.Q Feltört ugar című regényében megrajzolta az alakuló, for­málódó embertípust — azt, hogy az emberek mennyiben különböznek egymástól még akkor is, ha egyazorf célért küzdenek. Davidov, a regény főhőse szekéren határjárásra indul egy idős kolhoztaggal, Ivan Arzsanovval, aki útközben el­mond egy históriát, ami vele történt meg. Erre azt mondja a kolhozelnök Arzsanovnak: Furcsa ember vagy te, Ivan bácsi... Az öreg elmosolyodik és ezt válaszolja: bizony, az emberek nem egyformák, van bennük valami furcsaság, amit tudomásul kell venni... E kis történettel Arzsanov apó arra inti a kolhoz elnökét, hogy gondolkozzék és jól ve­zesse a közösséget, mert ab­ban sokféle ember dolgozik. A legjobb, a legjobban összeko- vácsolódott közösség is megkí­vánja a jó vezetést, az odaadó, hozzáértő irányítást. Miért beszélünk mi ennyit mostanában a termelőszövet­kezetekben a vezetésről? Azért, mert korábban falun az emberek saját külön elgondo­Vasárnapi posta: A közösség szolgálata A címben is szereplő idézet adta meg az alaphangját az aszódi járási pártértekezletnek, amelyen száznál több küldött és mintegy ötven vendég vett részt. Az értekezleten három na­pirendi pontot tárgyaltak meg a küldöttek. A járási pártbi­zottság beszámolójának Gaál Géza, a pártbizottság titkára, a járási revíziós bizottság be­számolójának pedig Kovács Vilmos, a revíziós bizottság elnöke volt az előadója. Har­madik napirendi pontként a járási pártbizottság és a járási revíziós bizottság újraválasztá­sa szerepelt. Különösen a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejlő­déséről, helyzetéről adott kép váltott ki nagy ér­deklődést a hallgatóság­ban. Az aszódi járás termelőszö­vetkezetei nagy fejlődést értek el mind a földterület, taglét­szám, mind pedig a közös va­gyon és jövedelem tekinteté­ben. A beszámoló adatai sze­rint az összes vagyon forint­értéke 1951-től 1961-ig 2 283 000-ről 74 789 000-re emel­kedett. Ugyancsak jelentős mértékben növekedett az egy munkaegységre jutó tiszta jö­vedelem is, amely 1955-ben 18 forint, 1961-ben pedig 40,75 fo­rint volt. Ezt a fejlődést a kommunis­ták vezetésével érte el a járás dolgozó parasztsága, amely mindenkor készséggel követte a párt útmutatásait. A fejlő­dés útja nem volt náluk sem kikövezve, mert mint a beszá­moló őszintén feltárta, sok akadállyal kellett megküzdeni. Ilyen akadály volt például a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom