Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-13 / 240. szám

MQHOB.VID&E •'A PEST- MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • IV. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM 1962. OKTOBER 13, SZOMBAT /f pártérictsesiet tinijaffeábfil: TEGYÜK GAZDASÁGOSSÁ AZ ÁLLATTENYÉSZTÉST A RENDŐR seng a telefon, amikor be lépek az irodába. Jámbor Ferenc, a tápiósápi körzeti megbízott rendőr, éppen csak üdvözöl, s máris a vonal túl­só felén levő hívót hallgatja, j Amikor leteszi a kagylót, csak ennyit mond: — Az állomásra kell kisza­ladni. — Elvihetem? — Köszönöm jó lesz, így gyorsabban odaérünk. A motorkerékpáron ismer­kedünk össze, elmondom, mi járatban vagyok. Egy kis tü­relmet kér, s rendelkezésemre áll. Az állomás forgalmi szobá­jában az ügyetes tiszt fogad bennünket, elmondja, hogy Szabó János tápiósülyi lakost a vonatról szállították le, mert menetjegy nélkül szállt fel SzöUősnyaralón és a jegyvizs­gáló kérésére sem volt hajlan­dó igazolni magát. ^Barátságos, de szigorú hangon oktatja Jámbor Ferenc rendőr a fia­talembert, miközben személyi adatait írja ... F él óra múlva már Nagy- oszláron vagyunk a ter­melőszövetkezet tanyaközpont­jában. Barátságosan fogadnak. A rendőrnek mindenkihez van egy-két szava. Érdeklődik, ta­nácsokat ad, vizsgálgatja a rendet. A tehénistállóban érdeklő­dik, hogy jó-e már a rádió. Az újonnan épülő borjúistállónál az építkezők szorgos jó mun­káját dicséri. Közben látom a szeme kitartva jár körül, min­denre figyel. A tanya közelében levő dió­fasor felé robogunk tovább. Késő délután van már. A fa­soron egy fiatalember és egy nö iop^a a diót. Mikor meglát­ják, hogy arra tartunk, elsza­ladnak, közben kiöntik a ko­sár tartalmát és leföldelik. Néhány szigorú szó, s bűnbá­nóan kotorják ismét elő a föld alól a jókora kosárra való lo­pott diót. Nem kiabál a mezei tolva­jokkal, nem élezi *az amúgy is kellemetlen helyzetet (a fia­talasszony elsírta magát szé­gyenében), de alaposan „meg­mossa fejüket". — Holnap délelőtt vigyék be Tápiósápon a tsz-irodába a diót, de ebben a kosárban! — mondja. A fiatal pár nem tá­piósápi lakos, szentistvániak. T ulajdonképpen eddig csak csendesen figyeltem mun­káját, nem zavartam kérde- zósilcödéssel. Most, miután el­küldte a fiatal párt, beszélge­tünk egy cigaretlányi ideig. Mikor dicsérem szigorú, de emoerséges módszerét, kicsit ! elpirul. Láthatóan jólesik az j elismerés. — Tud\ja, ezt a munkát nem \ lehet meggyőződés nélkül csi­nálni. Úgy érzem, nekünk rendőröknek mindig egy kicsit j előrébb kell látni a jövőbe, I mint más embereknek. És jó szem kell. Természetesen nem­csak itt a határban való fi­gyelésre értem, hanem tud­nunk kell megkülönböztetni a megtévedt embert a megrög­zött bűnözőktől. S másképp kell foglalkozni velük. Pár perc múlva már néhány kilo­méterrel odébb, a burgonya- szedésből hazatérő emberek­kel beszélget, s barátságosan szólítja fel őket csomagellen­őrzésre. Jó néhány ember ko­saidban, batyujában talált 2—3—5 kiló burgonyát. — Csak ezt a kicsit viszem vacsorára — mondta örzsi né­ni éppúgy, mint G. János, pe­dig a határ két egymástól tá­voleső részében nézte meg csomagjailcat. „Csak ezt a kicsit!" S ezek­ből a kicsikből aznap estére több mint egy zsák burgonya jött össze. — Emberek, értsék meg, sa­ját magukat lopják meg! — magyarázza —, s megéri „ez a kicsi" maguknak, hogy tör­vény elé kerüljenek? Í- ste a KISZ-szervezet tag- j gyűlésén ugyanilyen hév­vel. szenvedélyesen beszél az idősek megsegítéséről, a fiata­lok viselkedéséről... 25 éves. Az egész falu tisz­teli, becsüli. Megérdemli: a dolgozó népet szolgáltja. Blaskó Mihály RÁDIÓSBÁZIST létesít az MHS Gyomron. Az R 20-as készülékek használa­tának oktatását rövidesen megkezdik az érdeklődő fiata­lok részére. Az elmúlt évek folyamán a tsz-ek erőfeszítésével, álla­munk által adott segítséggel kialakítottuk, leraktuk a kö­zös állattenyésztés alapját. Az elmúlt 3 évben komoly fejlő­désen ment keresztül a közös állattenyésztés. A szarvasmar­ha-állomány kétszeresére, a sertés háromszorosára, a juh kétszeresére, a baromfiállo­mány tízszeresére nőtt. A kö­zös állatállomány fejlődése el­lenére sem tudta biztosítani az átszervezés előtti állatlét­számot. Emellett igen alacsony az állati ter­mékek hozama és igen drága az előállításuk. A fejési átlag 1959-ben 7,3 li­ter volt, most 6,1 liter. Egy liter tej előállítási költsége 4 forint, 1 kiló sertéshús 19 fo­rintba kerül. Az állatiétszám alacsony volta, a hozamok nem kielégítő eredménye ab­ból adódik, hogy nincs elegen­dő férőhely és takarmány. A szántóterület 4,2 százaléka lu­cerna és here. A szálastakar­mányt lehetne pótolni silóku­koricával, azonban az törté­nik, hogy silókukoricának rendszerint a kimaradott, leg­gyengébb minőségű terület jut. Évről évre komoly nehéz­ség az állatállomány áttelelte- tése. Ez évben 94 vagon szá­las, 102 vagon lédús és 26 va­gon abraktakarmány-hiány mutatkozik. Ez a hiány csak a kukoricaszár maradék­talan lesilózásával, takarmányozásra való felhasz­nálásával pótolható. Nem si­került elérni, hogy az állat- gondozókat. brigádvezetőket anyagilag érdekeltté teszik. A nem kielégítő takarmá­nyozás, a rossz gondozás Színeihez ruccant le Monorra,. egy pár órára, mielőtt elutazik Mexikó Citybe, élete egyik legje­lentősebb versenyére. A régi 'ba­rátság jogán kértük: egy pár szó- I val mondja el a felkészülésüket. I mit vár a magyar öttusázóktól és | természetesen magától. Imre most is. mint eddigi be­szélgetéseink alkalmával, nagyon megfontoltan, tárgyilagosan vála­szolt. — Egy éve készülünk rendszere­sen a Mexikóban megrendezendő öttusa VB-re. Szombat délütán és vasárnap kivételével, minden nap tartott a komoly felkészülés. Mi­ből állt ez? Heggel egy-másfél- órás futás, délután két és fél órás lövészet, utána egyórás tornater­mi edzés. Súlyemelés, gimnaszti­ka. s egyéb erősitö gyakorlatok. Másnap hasonlóan folytatva: úszás, edzés a lovardában, s min­dennap vívőedzés. Természetesen emellett a napi munka. Hogy a magyar csapattól mit várok? Fel­tétlenül jó szereplést! Kiváló a kollektív szellem, szeretjük, be­csüljük egymást, s tudunk Is küz­deni egymás sikereiért. Egyénileg? Sok függ a körülményektől, no meg a szerencsétől is. következtében az állatok té­len legyengülnek, ter­melésük igen alacsony, a kü­lönböző betegségek száz szám­ra pusztítják. 1961-ben a járás területén 2000 darab sertés pusztult el, 500 000 forint ér­tékben. Tapasztalataink azt igazolják, hogy a sertéshullás­nak nem a betegség a fő oka, hanem a rossz gondozás és a takarmányhiány. A bényei Népfront Tsz-ben 1961-ben 107, 1962-ben 17 pusztult el. Nem történt más; az idén job­ban takarmányozták és gon­dozták az állatokat. Rövid időn belül meg kell javítani az állattenyésztést, nö­velni kell a mennyiséget, emel­ni a minőséget, olcsóbbá kell tenni az állati termékeket. En­nek érdekében biztosítani kell a szakemberek, az állatgondo­zóik anyagi érdekeltségét. Törekedni kell a takar­mány előkészítésének és felhasználásának gépesíté­sére, az istállók vízzel való ellátására, a profilok ki­alakítására. A járási párt vb javaslatá­ra mintegy 10 tsz részvételé­vel már hozzáfogtak a tsz­Amióta az 1959. 4. számú törvény a kártérítési és bir- tokháborítási ügyekben való döntést első fokon a szakigaz­gatási szervek hatáskörébe utalta, igen megnövekedett a Monori Községi Tanács tit­kárának, Földváry György elvtársnak «a munkája. Az er­re vonatkozó rendelet men­tesíti a járásbíróságot az ap­ró ügyektől, önállóbb hatás­Amikor ezt mondja, tudom: a bukaresti lovaglásra gondol, ami­kor is egy kiismerhetetlen, szeszé­lyes lovat lovagolt. — Az aklimatizálódás?! — Bizony, nem kis probléma! Alig van rá idő. hogy megszokjuk az éghajlati viszonyokat. Nem kis része lesz a jó szereplésben — az első számtól, a lovaglástól — a pillanatnyi erő- és idegállapot­nak. — No de végül is, mit vársz ön­magadtól? — Bizakodó vagyok, de nem el­bizakodott. Többször álltam már dobogón, de a legmagasabbon — igazi nagy világversenyen — még nem. Nagyon szeretnem, ha ez si­kerülne. Minden a körülmények kedvezőségétől függ. A küzdöké- pességemmel nem lesz baj! Ellenfelei közül Imre a szovjet, az amerikai, a mexikói és az észa­ki öttusázókat sorolta fel. de mint mondotta: az egész VB-mezőny kiegyensúlyozott, kitűnő sportem­berekből áll. Reméljük, Imréék az elsők kö­zött lesznek! Hörompö Jenő közi" sertéstelep megvalósításá­hoz. Ezen a telepen egyelőre 300 anyakocát és szaporulatát, mintegy 3000 darab hízót neve- j lünk fel. Ezzel elérjük, hogy a | sertéstenyésztés- és hizlalás fe­lét egy helyen végezzük e!, sokkal gazdaságosabban, mint eddig. Az elkövetkezendő 1—■2 éven belül meg kell oldani a takarmányprob- lémát. Az abraktakarmány növelése érdekében fő feladat a kukori­ca, árpa terméshozamának nö­velése, a különböző tápok na- gyobb mérvű felhasználása. 1964. év végére el kell érni, hogy járási szinten a szántóte­rület 16 százalékán jó minősé­gű pillangós takarmányt ter­meljenek. Növelni kell az őszi takarmánykeverék és silóku­korica vetésterületét és hoza­mát. Minden szakember arra törekedjen, hogy az év min­den napján az állatok szigo­rúan adagolt takarmányt kap­janak. Csak ilyen szigorú rend­szabályokkal tudjuk gazdasá­gossá tenni állattenyésztésün­körrel és felelősséggel ru­házza fel a szakigazgatási szerveket és jogvédelmet nyújt a lakosság ügyes-bajos dolgainak eligazításában. — Milyen vitás ügyek for­dulnak élő legtöbbször? — ér­deklődtünk Földváry György tanácstitkárnál. — A birtokháborítás — földeltulajdonítás. kerítés­lebontás, stb. — kár és hasz­nok megtérítése. Minden vi­tás ügyet a helyszínen vizs­gálunk ki, elsődleges felada­tunk az eredeti állapot visz- szaállítása. Ha a felek nem értenek egyet a hozott hatá- j rozattal, fellebbezéssel élhet- j nek a járásbíróságnál, s an- j nak megváltoztatását kér- | hetik. — Helyezhet-e pénzbírságot j kilátásba a szakigazgatási szerv? — 200 forintig terjedő ősz- \ Szegig! A pénzbírságot mind- addig megismételheti, amed- | dig a határozatot végre nem j hajtják. Nemrégiben hoz- j tunk döntést Szilágyi Nán- j dór, özvegy Antal Istvánná és Kelemen István, Arany János utcai lakosok padlás- j rész elkerítésének vitájában, j Utasítottuk a feleket hogy J hagyjanak fel a birtokhábo- j látással, biztosítsák egymás I részére a kijelölt padlástér megközelítését és használa- j tát. Hasonló alapossággal vi zs- | gálja meg Burján Károly, j Monor, Eötvös utcai lakos J panaszát, amely szerint Nagy Ambrus, Monor, Dobó István ! utcai lakos a Strázsahegyi j dűlőbe!} az utat jogtalanul szöges dróttal elkerítette, va­lamint Bajkai Károly felje­lentését, Zsíros Ambrus és Szalma Ferencné ellen, akik 134 négyszögöl földet eltulaj­donítottak a saját részéből. — A birtokháborítást ki­merítő cselekményhez tar­tozik még és igen gyakran foglalkoztat bennünket a ke- rítéslebonfcás, az ingatlanok mellékhelyiségeinek önké­nyes _ kisajátítása, szándékos rongálása stb. Igyekszünk a törvény szellemében igazsá­gosan érvényt szerezni a jognak és a felek közeledésé­re döntést hozni. Hogy az eddigiek folyamán a Monori Községi Tanács szakigazgatási szervének tény­kedése eredményes volt-e. bizonyítja az a tény, hogy csak két esetben változtatta I meg a hozott határozatot a j járásbíróság — és ez min­dennél többet mond! (H. J.) HÉTVÉGI SPORTJEGYZETEK MEXIKÓ ELŐTT Bizakodó, de nem elbizakodott Nagy Imre Egy régi kép: Nagy Imre vívásban legyőzi nagy ellen­felét. a szovjet Rakityinszkijt. két. A birtokháborítási ügyek intézésének tapasztalatai a Monori Községi Tanácsnál MOZAIK RÉGI EMLÉK ötlik — vagy rémlik? — fel előttem, olvasván azt a ked­ves levelet, amelyet egyik is­kolánkból küldtek lelkes, ifjú tudósítóink. Boldog örömmel újságolják benne, hogy társadalmi mun­kán volt úttörőcsapatuk. Bol­dogságukban, örömükben nem tudok osztozni. Hogy miért, az mindenki előtt világossá válik, ha két mondatot szó szerint idézek a levélből: „A pedagógusok tsz-szerűen mű­velték a kukoricafüldet. Mi társadalmi munkában segítet­tünk letörni a kukoricát.” A régi, „osztatlan” falusi is­kolák emléke idéződik fel bennem, ahol egy tanító ju­tott hat osztályra. Az „órabe­osztás” valahogy így festett: egy osztállyal a tanító foglal­kozott, egy csendben feladatot írt, egy — kint az udvaron — hangosan fújta az egyszer­egyet, három osztály pedig gyomlált, kapált — vagy ép­pen tört — a tanító úr föl- decskéjén. Nem is tudtam, hogy ehhez hasonló ma is van és hogy ezt „tsz-szerűségnek” és „társa­dalmi munkának” hívják! r. b. Szüreti bálok Monoron holnap, vasárnap rendezik meg a színpompás felvonulással, hagyományos külsőségek között a szüreti mulatságot. A íápiósülyiek szüreti bálja szintén holnap lesz. — A monori községi tanács elhatározta, hogy a nagy for­galomra való tekintettel az Ady Endre útnak az iskolák felőli baloldalán 1963-ban be­tonjárdát létesít. ffip/, na tia italI Olyan mértékben lerészege- dett Kolompár Sándor Monor, Cinka Panna utca 1. szám alatti lakos, hogy a mentők­nek kellett elszállítani. 150 fo­rintra bírságolták. Ittas állapotban összevere­kedett Bódi János Monor, Cin­ka Panna utca 3. szám alatti lakos Jánoshidán az fmsz ital­boltban Burai Béla helybeli lakossal. Öt is 150 forintra bírságolták. Felvágott Az ember szívesen vásárol olyan boltban, ahol előzéke­nyen szolgálják ki. Ezt vala­mennyien el is várjuk. Sajnos, nem mindig kapjuk meg. Pél­da rá az alábbi eset. — Kérek 15 deka felvágot­tat — mondja egy fiatalasz- szony a monori 61-es önkiszol­gáló boltban. A szőke elárusítónő, szótla­nul nyúl a felvágotthoz — amelyen számtalan légy mász­kál! — s kimér egy mennyi­séget belőle. — Három dekával több — mondja ridegen, s már cso­magolja is. —> Csak 15 dekát szívesked­jen — mondja szerényen a vevő —, s legyen szíves talán a végéből levágni a fölös­leget. — Azt is el kell adni, mit tetszik gondolni! — feleli erre a rideg hang, s bosszúsan le­vág a másik részéből. Mert miért legyen a vevő­nek igaza, ő csak kifizeti az árut — nem igaz?! (—ő—ő) SÉTA KÖZBEN Kihasználva a szép időt, sé­tára indulnak a vecsési böl- csődések Kis Kálmánné és Takács Erzsébet felügyelete mellett (Foto: Kútvölgyi) ÉRIK A SZŐLŐ A kis Zsíros Juditnak ízlik a Slrázsahegyen termett szép nagyszemű gyümölcs (Foto: Kútvölgyi) Ma: — Gyomron, Mendén és Péterin tartanak pártnapi előadásokat a kongresszu­si irányelvekről; — névadó ünnepséget rendeznek a pilisi hizlaldá­ban; — este nyolc órai kez­dettel szüreti bál lesz Gyömrőn, az ifjúsági ott­honban. (Ilavassy dzsessz!) Ugyancsak szüreti bált rendeznek Maglódon is. KAPU Vendégszerető házra szok­ták mondani, hogy kapuja tárva-nyitva áll mindig a kedves vendég fogadására. Ez ugyan nem nagyon mond­ható a monori házakra, mert Monor lakosságának zárkó­zott életére jellemző, hogy a legtöbb ház kerítése és kapu­ja tömör deszka, tégla, vagy más, nehogy valaki netalán beláthasson az udvarba. Nem mintha titkolni, vagy szé­gyellni való volna odabent, mert ezek a hermetikusan el­zárt kertecskék éppen a leg- gondozottabbak szoktak lenni. De térjünk vissza a ven­dégváró nyitott Icapuhoz. mert erről akarunk egy kicsit el­mélkedni. A monori Ady Endre úton van egy ház, amelynek éjjel­nappal nyitva áll a kapuja, sőt nemcsak hogy nyitva áll, de nincs is kapuja. Igaz, hogy vendégszerető ház az, amely­ről szólunk, mert a leendő mamáknak és a betegeknek tényleg éjjel-nappal szeretet­tel áll rendelkezésre a járási szülőotthon. De úgy gondoljuk, hogy mégsem menne a szeretettel­jes fogadtatás kárára, ha en­nek az intézménynek is —. úgy mint más rendes háznak, vagy az iskoláknak — az Ady Endre utcára rendes kerítése és kapuja lenne. — örsi sátort kap mind a négy monori általános iskola úttörőcsapata 1963-ban a köz­ségi tanácstól. — A könyvtárosok szoká­sos évi értekezletét hétfőn tartják meg a járási könyv­tárban. Az elmúlt év munká­jának értékelését és a jövő év feladatait Pásztor Antal elv­társ adja meg. Mészáros Já­nos elvtárs a könyvtári fel­dolgozó munkával és a mun­kanaplók , vezetésével kapcso­latos tennivalókat ismerteti. HÍREK A GIMNÁZIUMBÓL Az ISZM keretében a gim­názium KISZ-istái ebben az évben több mint 10 000; az iparitanuló-iskolások 2000 óra társadalmi munkát végez­tek. Ebből a tsz-ben 500, il­letve 600 órát dolgoztak. Ebben az évben ismét mű­ködik a gimnázium irodalmi színpada 14 taggal. Ismerkedési estet rendeznek ma este a gimnazisták. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Fehér éjszakák. Gomba: Felmegyek a miniszterhez. Gyöm- rő: Nevessünk. Maglód: Amíg hol­nap lesz. Mende: Békét az érke­zőnek. Monor: Újra egyedül (szé- les). Nyáregyháza: Különös házas­ság. Pilis: Legenda a vonaton. Tá- piósáp: Szeptemberi szerelem. If­júsági előadásra: Én és a tábor­nok Tápíósüly: Amíg holnap lesz. Úri: Adua és társnői. Ifjúsá­gi előadásra: Varázs emberke, ül­lő: Elveszett paradicsom. Vasad: Pesti háztetők. Vecsés: A nagyvá­ros örömei (széles).

Next

/
Oldalképek
Tartalom