Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-02 / 230. szám

AZ MSZMP PEST MEGY El B I.Z-O TTSÁGA F S A MEGYEI TANÁCS LAPJA VI. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1962. OKTOBER 2, KEDD Az egész néppel és az egész népnek építünk Ä nagykátai járás termelőszövetkezeti parasztjainak nagygyűlése Tápiószelén A Tápió menti napok keretében vasárnap ün­nepi nagygyűlést rendeztek Tápiószelén, ahol a nagykátai járás termelőszövetkezeteinek pa­rasztsága találkozott Dobi István elvtárssal, az Elnöki Tanács elnökével és a nagygyűlésre érkezett más vendégekkel. Az ünnepi nagy­gyűlés elnökségében helyet foglalt Dobi Ist­ván, a Népiköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Nemzetközi Lenin Békedíjas, Horváth András, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára, Keleti Ferenc, a megyei tanács vb-el- nöke, Szakali József, a megyei pártbizottság titkára, Szabó Sándor, a megyei tanács vb-el­nökhelyettese, Török György, a Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottságának titkára. Ko­vács József, a Nagykátai Járási Pártbizottság titkára, Farkas Ferenc, a Nagykátai Járási Ta­nács elnöke, Kókai Jánosné és Pál Károly or­szággyűlési képviselők, Nagy János, a Tápió- szelei Községi Tanács elnöke, valamint a me­gye, a járás, párt-, tanács- és tömegszerve­zeteinek több más vezetője. Miló Béla, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője nyitotta meg a nagy­gyűlést. Bevezető szavai után Dobi István elv­társ emelkedett szólásra. Dobi István elvtárs beszéde — ’Asztelt hallgatóság! Elv­társak! Barátaim! — Olyan időben és körül­mények között gyűltünk össze erre a népgyűlésre, amikor ha­zai belső életünkben és a vi­lágpolitikában bőségesen ta­lálunk elgondolkoztató és komoly kérdéseket, amelyek­ről elbeszélgetni helyesnek és szükségesnek láttuk. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt kiadott kongresszusi irányel­veivel rámutatott arra, hogy mekkora jelentősége van a pártéletben a tömegekkel, a néppel való bizalomnak és állandó tanácskozásnak. Ez a szabály nemcsak a párt­életre, hanem a Hazafias Nép­front mozgalomra és az egész közéletre érvényes — kezdte ünnepi beszédét Dobi István elvtárs, majd így folytatta: i — Falusi életünk hónapról hónapra szépül és gazdagodik. Bármerre fordulunk, építke­zik az állam, építkeznek a ta­nácsok, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, a kü­lönböző szervezetek és intéz­mények. Építkeznek a parasz­tok, ami nemcsak az igények növekedésével függ össze, ha­nem azokkal az anyagi eszkö­zökkel is, amelyeket meg tu­dunk szerezni, amelyek ren­delkezésünkre állnak. A fejlő»!és örvendetes jelei Dobi elvtárs a falu népének múltbeli életéről beszélt, majd elmondotta: — Jólesik megállapítani, hogy országunkban most már nincsenek isten háta mögötti elhagyatott tájak, ezen a vidé­ken pedig a ruházkodásban, az igényekben, az életmódban, az emberek magatartásában lépten-nyomon megfigyelhet­jük o fejlődés kedvező és sok értelemben már erősen váro­sias jellemvonásait. Átalakul a mezőgazdálkodás, könnyebb a szántóföldeken a munka, az állatokkal való foglalkozás. A technika könnyebbé te­szi életünket és a villany­áram, a rádió, a televízió, a korszerű egészségvéde­lem, a fejlett közlekedés, a faluba telepített kultu­rális, művelődési intézmé­nyek, szórakozási, sporto­lási lehetőségek révén ezer módját kínálja annak, hogy a könnyebb élet min­den örömével élni tud­junk, olyan örömökkel és lehetősé­gekkel is, amelyek a falusi életben pár esztendővel ezelőtt még ismeretlenek, vagy elér­hetetlenek voltak. A népi ha­talom és a szocializmus hozta létre ezeket a nagy változáso­kat. — Legnagyobb közvetlen gondunk mindenesetre a me­zőgazdaság — folytatta Dobd István elvtárs —, akik ezen a gyűlésen összejöttek, többsé­gükben parasztemberek, akik­nek életében már sok gondot és keserűséget okozott az aszály, vagy az alkalmatlan időben érkezett eső, a fagy és a forróság. Az idei esztendő időjárására is kevés jót tu­dunk mondani. A nagykátai járás és közelebbről Tápiósze- le határa is megsínylette a rossz időt. De az időjárással való birkózás közben sok ta­pasztalatot is szereztünk or­szágszerte. Első megfigyelé­sünk az, hogy a szövetkezeti nagyüzemek sokirányú terme­lési és gazdálkodási tevékeny­ségükkel könnyebben tudják ellensúlyozni a természeti csa­pások nyomán jelentkező vesz­teségeket, mint a régi kispar- cella — mondotta Dobi elv­társ, majd a tápiószelei Béke Termelőszövetkezet gazdálko­dásáról és a járás felvásárlási terveinek teljesítéséről be­szélt. — Parasztságunk sok érté­kes mezőgazdálkodási, terme­lési hagyománnyal érkezett a szövetkezetekbe és azok nagy részét még ma is hasznosítani lehet a közös gazdaságokban. De ma már nincs paraszt az országban, aki ne érte­né, hogy a technika, a tu­domány és maga a nagy­üzemi rendszer forradalmi változásokat hozott mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztés módszereiben és bolond az az ember, aki el­veti magától a gépek, a tudo­mány és az új termelő mód­szerek alkalmazásából kínál­kozó előnyöket. Az idei rossz időjárás következtében szá­mottevő veszteségek voltak a növénytermesztésben, azonban a korszerű nagyüzemi techni­ka alkalmazása és a szövetke­zeti parasztság szorgalma, jó munkája nélkül ezek a veszte­ségek sokkal nagyobbak let­tek volna. És, hogy a legjob­ban megszervezett, legszilár­dabb termelőszövetkezeteink­ben egyáltalán nem tudott károkat okozni a kedvezőtlen időjárás, azon mindenkinek érdemes elgondolkozni és an­nak megfelelően még jobb munkára törekedni a maga szövetkezetében. A gépállomások munkájáról Dobi elvtárs méltatta a szentmártonkátai és a tápió­szelei gépállomás dolgozóinak jó munkáját, majd a követke­zőket mondotta: — Amint hallom, ezen a vi­déken is sűrűn hallani pana­szokat a szövetkezetekben a gépi munkák díjai miatt. Ez országos probléma és olyan értelemben kell foglátkoznunk vele. Tehát a gépállomások és a ter­melőszövetkezetek Jobb együttműködésével, a gondo­sabb munkaszervezéssel, az üresjáratok és a kiesések csökkentésével, a jól végzett munkával mindenütt a hely­színen sokat lehet enyhíteni a helyzeten. Megemlítette Dobi elvtárs, hogy milyen nagy forradalmi változásokat hozott a tudo­mány az állattenyésztésben és a gazdálkodás minden ágaza­tában, majd így folytatta: Korszerű szakmai műveltséget — Minél több szerepe van a tudománynak, a techniká­nak, a vegyi segédanyagok fel- használásának a növényter­mesztésben és az állattenyész­tésben, annál nagyobb hang­súlyt kap a szakemberek sze­repe a szövetkezeti nagyüze­mekben. • Tiszteljük az egyetemeket, magas szakiskolákat vég­zett agrármérnököket, ag- ronómusokat, egyéb szak­embereket, adjunk nekik megfelelő beleszólást kö­zös gazdaságaink irányí­tásába. De értsük meg azt is, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek­ben mind nagyobb jelentősé­ge van a termelési munkát közvetlen végző parasztok kor­szerű szakmai műveltségének. A különböző iskolák, szaktan­folyamok iránt megfelelő ér­deklődést látunk a szövetke­zeti parasztok körében. Emel­lett én a szövetkezeti közgyű­lést látom a legalkalmasabb helynek és alkalomnak arra, hogy ott a tagság hónapról hó­napra rendszeresen értesüljön a mezőgazdaságban felbukka­nó új módszerekről, azokat megvitassa, és a tanult szö­vetkezeti szakemberek irányí- ] tásával rendszeres képzést kapjon a növénytermesztés és az állattenyésztés szakkérdé­seiben. A szövetkezeti parasztság szakismereteinek állandó bővítése, korszerű színvo­nalon tartása olyan tar­talék lesz a szocialista me­zőgazdaságban, amit jég j el nem verhet, aszály nem i sújthat, az Elnöki Tanács elnöke ünnepi beszédét mondja Dobi István elvtárs, de aminek egyén és közösség mind több hasznát fogja lát­ni a gazdálkodásban. Dobi elvtárs a külföldi és hazai öntözési tapasztalatokat ismertette, majd így fordult a nagygyűlés részvevőihez. — Ne vegyék rossz néven tőlem, ne érezzék felesleges beszéd­nek, ha most a nagykátai já­rás népének is lelkére kötöm: fordítsanak az eddigieknél is nagyobb gondot a vízgazdál­kodásra, a területükön talál­ható és kordába szorítható vi­zek minden cseppjét töreked­jenek lekötni, hasznosítani a mezőgazdaságban. Dobi elvtárs a továbbiakban elmondotta, hogy Pest megyei átlagban tavaly egy szövetke­zeti szántóegységre 2385 fo­rint termelési érték és 1485 forint gazdálkodási eredmény jutott. A jó szövetkezetek 4044 forintos, a gyengék pedig 1677 forintos termelési értéket ér­tek él, — Semmi okunk sincs rá, hogv ahol az emberekben, a rendetlenségben, az elmulasz­tott, vagy rosszul végzett mun­kában keli megtalálni á gyen­gébb eredmények forrását, ne ott keressük a bajt, ahol meg­találjuk. Az állam, a párt, a tanácsok, a népfront emberei megteszik a magukét, ember­rel, anyagi erővel és tanács­csal sok segítséget nyújtanak a szövetkezetnek, de akinek valaha földdel, mezőgazdaság­gal állattenyésztéssel dolga volt, velem együtt megmond­hatója annak, hogy a szövetkezetek jó vagy rossz eredményeinek igazi kulcsa mindenütt a tagság, a parasztok kezében van. A környékbeli falvak dolgozói böségkosarakkal ajándékoz­zák meg szeretett vendégüket Dobi István elvtársat Az állam elnöke és a megye vezetői a környék lakosságá­val együtt tekintették meg a helybeli fiatalok kultúr­műsorát Fokozni kell az anyagi érdekeltségei Dobi evtárs a jövedelem- elosztás, illetve az anyagi ér­dekeltség fokozásának fon­tosságáról beszélt, majd öröm­mel állapította meg, hogy az idén a nagykátai járásiban már csak egy-két szövetkezet­ben zavarta a munka mene­tét, az időnként fellépő mun­kaerőhiány. Az ünnepi emel­vényről szólt azon kevesek­hez is, akik még mindig nem a termelőszövetkezetben lát­ják boldogulásuk jövedelmi forrását. — A nagykátai járásban mé? számtalan lehetőség kí­nálkozik a szövetkezetek bel- terjesebb gazdálkodására és a parasztok munkájának meny- nyiségétől és minőségétől nagymértékben függ. hogy jö­(Folytatás a 3. oldalon) Ki viseli a kalapot? Ezúttal kctségbevonhctatlanul a Ián; akik az ünnepélyre csikós ruhába öltöztek

Next

/
Oldalképek
Tartalom