Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-02 / 230. szám
AZ MSZMP PEST MEGY El B I.Z-O TTSÁGA F S A MEGYEI TANÁCS LAPJA VI. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1962. OKTOBER 2, KEDD Az egész néppel és az egész népnek építünk Ä nagykátai járás termelőszövetkezeti parasztjainak nagygyűlése Tápiószelén A Tápió menti napok keretében vasárnap ünnepi nagygyűlést rendeztek Tápiószelén, ahol a nagykátai járás termelőszövetkezeteinek parasztsága találkozott Dobi István elvtárssal, az Elnöki Tanács elnökével és a nagygyűlésre érkezett más vendégekkel. Az ünnepi nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Dobi István, a Népiköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Nemzetközi Lenin Békedíjas, Horváth András, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára, Keleti Ferenc, a megyei tanács vb-el- nöke, Szakali József, a megyei pártbizottság titkára, Szabó Sándor, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Török György, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára. Kovács József, a Nagykátai Járási Pártbizottság titkára, Farkas Ferenc, a Nagykátai Járási Tanács elnöke, Kókai Jánosné és Pál Károly országgyűlési képviselők, Nagy János, a Tápió- szelei Községi Tanács elnöke, valamint a megye, a járás, párt-, tanács- és tömegszervezeteinek több más vezetője. Miló Béla, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője nyitotta meg a nagygyűlést. Bevezető szavai után Dobi István elvtárs emelkedett szólásra. Dobi István elvtárs beszéde — ’Asztelt hallgatóság! Elvtársak! Barátaim! — Olyan időben és körülmények között gyűltünk össze erre a népgyűlésre, amikor hazai belső életünkben és a világpolitikában bőségesen találunk elgondolkoztató és komoly kérdéseket, amelyekről elbeszélgetni helyesnek és szükségesnek láttuk. A Magyar Szocialista Munkáspárt kiadott kongresszusi irányelveivel rámutatott arra, hogy mekkora jelentősége van a pártéletben a tömegekkel, a néppel való bizalomnak és állandó tanácskozásnak. Ez a szabály nemcsak a pártéletre, hanem a Hazafias Népfront mozgalomra és az egész közéletre érvényes — kezdte ünnepi beszédét Dobi István elvtárs, majd így folytatta: i — Falusi életünk hónapról hónapra szépül és gazdagodik. Bármerre fordulunk, építkezik az állam, építkeznek a tanácsok, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, a különböző szervezetek és intézmények. Építkeznek a parasztok, ami nemcsak az igények növekedésével függ össze, hanem azokkal az anyagi eszközökkel is, amelyeket meg tudunk szerezni, amelyek rendelkezésünkre állnak. A fejlő»!és örvendetes jelei Dobi elvtárs a falu népének múltbeli életéről beszélt, majd elmondotta: — Jólesik megállapítani, hogy országunkban most már nincsenek isten háta mögötti elhagyatott tájak, ezen a vidéken pedig a ruházkodásban, az igényekben, az életmódban, az emberek magatartásában lépten-nyomon megfigyelhetjük o fejlődés kedvező és sok értelemben már erősen városias jellemvonásait. Átalakul a mezőgazdálkodás, könnyebb a szántóföldeken a munka, az állatokkal való foglalkozás. A technika könnyebbé teszi életünket és a villanyáram, a rádió, a televízió, a korszerű egészségvédelem, a fejlett közlekedés, a faluba telepített kulturális, művelődési intézmények, szórakozási, sportolási lehetőségek révén ezer módját kínálja annak, hogy a könnyebb élet minden örömével élni tudjunk, olyan örömökkel és lehetőségekkel is, amelyek a falusi életben pár esztendővel ezelőtt még ismeretlenek, vagy elérhetetlenek voltak. A népi hatalom és a szocializmus hozta létre ezeket a nagy változásokat. — Legnagyobb közvetlen gondunk mindenesetre a mezőgazdaság — folytatta Dobd István elvtárs —, akik ezen a gyűlésen összejöttek, többségükben parasztemberek, akiknek életében már sok gondot és keserűséget okozott az aszály, vagy az alkalmatlan időben érkezett eső, a fagy és a forróság. Az idei esztendő időjárására is kevés jót tudunk mondani. A nagykátai járás és közelebbről Tápiósze- le határa is megsínylette a rossz időt. De az időjárással való birkózás közben sok tapasztalatot is szereztünk országszerte. Első megfigyelésünk az, hogy a szövetkezeti nagyüzemek sokirányú termelési és gazdálkodási tevékenységükkel könnyebben tudják ellensúlyozni a természeti csapások nyomán jelentkező veszteségeket, mint a régi kispar- cella — mondotta Dobi elvtárs, majd a tápiószelei Béke Termelőszövetkezet gazdálkodásáról és a járás felvásárlási terveinek teljesítéséről beszélt. — Parasztságunk sok értékes mezőgazdálkodási, termelési hagyománnyal érkezett a szövetkezetekbe és azok nagy részét még ma is hasznosítani lehet a közös gazdaságokban. De ma már nincs paraszt az országban, aki ne értené, hogy a technika, a tudomány és maga a nagyüzemi rendszer forradalmi változásokat hozott mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztés módszereiben és bolond az az ember, aki elveti magától a gépek, a tudomány és az új termelő módszerek alkalmazásából kínálkozó előnyöket. Az idei rossz időjárás következtében számottevő veszteségek voltak a növénytermesztésben, azonban a korszerű nagyüzemi technika alkalmazása és a szövetkezeti parasztság szorgalma, jó munkája nélkül ezek a veszteségek sokkal nagyobbak lettek volna. És, hogy a legjobban megszervezett, legszilárdabb termelőszövetkezeteinkben egyáltalán nem tudott károkat okozni a kedvezőtlen időjárás, azon mindenkinek érdemes elgondolkozni és annak megfelelően még jobb munkára törekedni a maga szövetkezetében. A gépállomások munkájáról Dobi elvtárs méltatta a szentmártonkátai és a tápiószelei gépállomás dolgozóinak jó munkáját, majd a következőket mondotta: — Amint hallom, ezen a vidéken is sűrűn hallani panaszokat a szövetkezetekben a gépi munkák díjai miatt. Ez országos probléma és olyan értelemben kell foglátkoznunk vele. Tehát a gépállomások és a termelőszövetkezetek Jobb együttműködésével, a gondosabb munkaszervezéssel, az üresjáratok és a kiesések csökkentésével, a jól végzett munkával mindenütt a helyszínen sokat lehet enyhíteni a helyzeten. Megemlítette Dobi elvtárs, hogy milyen nagy forradalmi változásokat hozott a tudomány az állattenyésztésben és a gazdálkodás minden ágazatában, majd így folytatta: Korszerű szakmai műveltséget — Minél több szerepe van a tudománynak, a technikának, a vegyi segédanyagok fel- használásának a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, annál nagyobb hangsúlyt kap a szakemberek szerepe a szövetkezeti nagyüzemekben. • Tiszteljük az egyetemeket, magas szakiskolákat végzett agrármérnököket, ag- ronómusokat, egyéb szakembereket, adjunk nekik megfelelő beleszólást közös gazdaságaink irányításába. De értsük meg azt is, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben mind nagyobb jelentősége van a termelési munkát közvetlen végző parasztok korszerű szakmai műveltségének. A különböző iskolák, szaktanfolyamok iránt megfelelő érdeklődést látunk a szövetkezeti parasztok körében. Emellett én a szövetkezeti közgyűlést látom a legalkalmasabb helynek és alkalomnak arra, hogy ott a tagság hónapról hónapra rendszeresen értesüljön a mezőgazdaságban felbukkanó új módszerekről, azokat megvitassa, és a tanult szövetkezeti szakemberek irányí- ] tásával rendszeres képzést kapjon a növénytermesztés és az állattenyésztés szakkérdéseiben. A szövetkezeti parasztság szakismereteinek állandó bővítése, korszerű színvonalon tartása olyan tartalék lesz a szocialista mezőgazdaságban, amit jég j el nem verhet, aszály nem i sújthat, az Elnöki Tanács elnöke ünnepi beszédét mondja Dobi István elvtárs, de aminek egyén és közösség mind több hasznát fogja látni a gazdálkodásban. Dobi elvtárs a külföldi és hazai öntözési tapasztalatokat ismertette, majd így fordult a nagygyűlés részvevőihez. — Ne vegyék rossz néven tőlem, ne érezzék felesleges beszédnek, ha most a nagykátai járás népének is lelkére kötöm: fordítsanak az eddigieknél is nagyobb gondot a vízgazdálkodásra, a területükön található és kordába szorítható vizek minden cseppjét törekedjenek lekötni, hasznosítani a mezőgazdaságban. Dobi elvtárs a továbbiakban elmondotta, hogy Pest megyei átlagban tavaly egy szövetkezeti szántóegységre 2385 forint termelési érték és 1485 forint gazdálkodási eredmény jutott. A jó szövetkezetek 4044 forintos, a gyengék pedig 1677 forintos termelési értéket értek él, — Semmi okunk sincs rá, hogv ahol az emberekben, a rendetlenségben, az elmulasztott, vagy rosszul végzett munkában keli megtalálni á gyengébb eredmények forrását, ne ott keressük a bajt, ahol megtaláljuk. Az állam, a párt, a tanácsok, a népfront emberei megteszik a magukét, emberrel, anyagi erővel és tanácscsal sok segítséget nyújtanak a szövetkezetnek, de akinek valaha földdel, mezőgazdasággal állattenyésztéssel dolga volt, velem együtt megmondhatója annak, hogy a szövetkezetek jó vagy rossz eredményeinek igazi kulcsa mindenütt a tagság, a parasztok kezében van. A környékbeli falvak dolgozói böségkosarakkal ajándékozzák meg szeretett vendégüket Dobi István elvtársat Az állam elnöke és a megye vezetői a környék lakosságával együtt tekintették meg a helybeli fiatalok kultúrműsorát Fokozni kell az anyagi érdekeltségei Dobi evtárs a jövedelem- elosztás, illetve az anyagi érdekeltség fokozásának fontosságáról beszélt, majd örömmel állapította meg, hogy az idén a nagykátai járásiban már csak egy-két szövetkezetben zavarta a munka menetét, az időnként fellépő munkaerőhiány. Az ünnepi emelvényről szólt azon kevesekhez is, akik még mindig nem a termelőszövetkezetben látják boldogulásuk jövedelmi forrását. — A nagykátai járásban mé? számtalan lehetőség kínálkozik a szövetkezetek bel- terjesebb gazdálkodására és a parasztok munkájának meny- nyiségétől és minőségétől nagymértékben függ. hogy jö(Folytatás a 3. oldalon) Ki viseli a kalapot? Ezúttal kctségbevonhctatlanul a Ián; akik az ünnepélyre csikós ruhába öltöztek
