Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-09 / 211. szám

1962. SZEPTEMBER 9, VASÁRNAP rrs 31 Ei /i iHflP 9 A „két dinosaurus" a Párizs-Bonn atomtengelyért De Gaulle francia elnök nyugat-németországi látogatá­sa, Adenauer bonni kaceliár- ral folytatott titkos megbeszé­lései máris nagy visszhangot váltottak ki. Természetesen elsősorban a nyugati főváro­sokban, különösen Londoniban, A londoni lapok bizonyos ag­godalommal követik De Gaulle és Adenauer „házasságát”, az olasz II Giorno pedig gúnyo­san a „két dinosaurus talál­kozójának” nevezi a francia államelnök és a bonni kancel­lár megbeszéléseit. * Hogy pontosan milyen elha­tározások születtek a két po­litikus megbeszélésein, nem derül ki a Bonniban pénteken közzé tett közös közleményből. De Gaulle és von Haase, bon­ni sajtóállamtitkár megnyilat­kozásai azonban nagyrészt már lerántották a leplet a „két dinosaurus” terveiről. Bonn—Párizs atomtengefy Kétségtelen, hogy a titkos megbeszélések egyik legfőbb témája a francia—nyugatné­met katonai együttműködés fokozása volt. Mindenekelőtt a francia atomfegyverkezéshez szeretné De Gaulle megszerez­ni a nyugatnémet vezetők tá­mogatását. Amikor a közös közleményben megállapították, hogy „gyakorlati intézkedése­ket’ tesznek a katonai, politi­kai és gazdasági együttműkö­dés további fokozására, ezen elsősorban a közös atomfegy­verkezés meggyorsítását kell érteni. De Gaulle a Bundes­wehr hamburgi akadémiáján kijelentette, hogy „az ütőképes fegyverzet ma olyan tudomá­nyos, technikai, ipari és pénz­ügyi eszközök és képesség igénybevételét követeli meg, amelynek határai napról nap­ra messzebbre terjednek.” Vagyis Párizs nyugatnémet se­gítséggel, anyagi támogatás­sal szeretné megteremteni sa­ját atomhadenejét. A tekintélyes hamburgi po­litikai hetilap, a Der Spiegel, ezt így fogalmazta meg: De Gaulle-nak az a célja, hogy miután az Egyesült Államok nem ad. támogatást a saját atomhaderejének megterem­téséhez — ezt Bonn segítségé­vel valósítsa meg. Vagyis a Párizs—Bonn atomtengellyel akarja zsarolni az Egyesült Államokat. De Gaulle nyugat­német segítséget akar, de ugyanakkor kezében akarja tartani az ellenőrzést a közö­sen létrehozott atomfegyverek felett. Viszont Bonn a segít­ségért cserébe részt követel a franciákkal közösen kiépíten­dő atomiitőerö ellenőrzésében. Hozzátehetjük: veszélyes terv ez, hiszen atomfegyvere­ket ad a nyugatnémet Bun­deswehr, Hitler volt táborno­kai kezébe! Éppen ezért üd­vözölte annyira De Gaulle ki­jelentéseit Strauss nyugatné; met hadügyminiszter, aki az­zal tetézte a francia elnök ki­jelentéseit, hogy hozzátette: „Az elrettentés stratégiájának csak akkor van értelme, ha hatékonyságát már lehetőleg az első vonalban érezteti”. A veszélyes terveket, a Pá­rizs—Bonn tengely hideghábo­rús készülődéseit De Gaulle német nyelven elhangzó frázi­saival igyekszik ködösíteni. Németnyelvű j megnyilatkozá­sai azonban nagy visszatet­szést keltettek Franciaország­ban. amelynek közvéleménye egyre nagyobb aggodalommal figyeli a „két dinosaurus” fri­gyét. Mi lesz Angliával? Londonban egyáltalán nem titkolják, milyen aggodalom­mal tekintenek az angolok De Gaulle és Adenauer tanácsko­zásai felé. Meglepetést keltett, hogy a két politikus úgyszól­ván említésre sem méltatja Angliát, amelynek kormánya annyira vágyakozik az Eurő- pai Közös Piacba való mielőb­bi felvételre és a nyugateuró­pai politikai unió létrehozásá­ban való közreműködésre. A francia államelnök és a nyu­gatnémet kancellár közös nyi­latkozata csupán azt hangoz­tatja Angliának a Közös Piac­ba való felvételéről, hogy az nem csorbíthatja a tagállamok érdekeit. Vagyis: Párizs és Bonn változatlanul ellenzi Nagy-Britannia felvételét, s igyekszik továbbra is elodázni az ezzel kapcsolatos tárgyalá­sokat. Ennek hátterében áll, az a kérdés is, hogy valójában ki pezesse a tervezett nyugat- eutópai politikai uniót? Párizs — vagyis De Gaulle — és Bonn — nevezetesen Adenau­er — egyaránt önmagát tartja erre „elhivatottnak” és alkal­masnak. A francia elnök el­képzelése szerint létrehozan­dó francia—nyugatnémet unió alapján olyan Nyugat-Európát hoznának létre, amelyben az angoloknak nem jutna hely ,.. Mindenesetre De Gaulle még ma is ahhoz ragaszkodik, hogy a nyugat-európai politikai uniót elő/bb létre kell hozni, mint amire Anglia csatlakozik a Közös Piachoz. Az angolok azután már legfeljebb csatla­kozhatnak, de nem vehetnek részt az unió formálásában. tfboc CdLcur CL e*j IS ynÁfűfe#-*” Kilónként már 82,— forinttól vásárolhat kakaót a Aggodalommal tekintenek De Gaulle nyugat-németorszá­gi útjára a Közös Piac kis tag­országai, nevezetesen Hollan­dia és Belgium, amelyeknek egyre kevesebb beleszólásuk lesz a Közös Piac politikájába. Nagy-Britannia kormánya pe­dig — a jelentések szerint — azzal próbálja majd ellensú­lyozni De Gaulle „udvarlását” a nyugatnémetek felé, hogy Erzsébet királynő Bonnba lá­togat. Kétséges, hogy milyen sikerrel... Sebes Tibor U-2-eS repülőgépek Ausztráliában Hivatalosan bejelentették, hogy a jövő héten U—2-es és B—57-es típusú amerikai re­pülőgépek érkeznek , Ausztrá­liába. A repülőgépek állan­dóan Ausztráliában, a victo- riai repülőtéren tartózkodnak. jelentés a Venus-rakétáról Szombaton hajnali öt óra­kor a Mariner—2 amerikai Venus-rakéta 3,2 millió kilo­méterre volt a Földtől — je­lentették be Pasadenaban, a ralkétát előállító intézetben. A Mariner—2 berendezései kielé­gítően működnek. OAS-szervezetet göngyölítettek fel Algírban A Frankfurter Rundschau szerint: Olaszország szembe akar helyezkedni a francia—nyugatnémet hegemónia­törekvésekkel A Frankfurter Rundschau római tudósítója szerint Fan- fani miniszterelnök és Piccio- ni külügyminiszter elnöklésé­vel Rómában értekezletre ült össze az olasz „diplomáciai nagyvezérkar” és erre haza­rendelték a legfontosabb fő­városokban működő olasz nagyköveteket is. — A szokatlan tanácskozás­nak az a célja — írja a tudó­sító —, hogy felülvizsgálja a Közös Piac helyzetét, különös tekintettel a legutóbbi fran­cia—nyugatnémet tárgyalá­sokra és újra megszabja az Olaszország által követendő vonalat. A tudósító értesülése sze­rint Fanfani miniszterelnök meg akarja akadályozni azt, hogy De Gaulle és Adenauer külön utakon járva, kész té­nyek elé állíthassák nyugati szövetségeseiket. Adenauer legutóbbi nyilatkozatai Ró­mában nagy megütközést kel­tettek és az olasz fővárosban úgy vélik, hogy a bonni kormányfő c megnyilatkozásai káros hatásúak az európai egy­ség ügye szempontjából. A tudósító végül azt jelenti, hogy Olaszország a közeljövő­ben az eddiginél határozottab­ban akar síkraszá'llni a Közös Piachoz való angol csatlako­zás mellett és ebben az a meg­győződés vezérli, hogy Anglia jelenléte elengedő biztosítékot nyújtana a francia—nyugatnémet túl­súllyal szemben. Ezt a célt szolgálja Heath an­golt loi'dpecsétőr szeptember végi római útja, majd Piccioni külügyminiszter októberi lon­doni látogatása is. ” Adenauer beszélt — az újságírót elbocsátották Mint az AP jelenti, a nyu­gat-berlini Sender Freies Ber­lin Rádió pénteken elbocsá­totta Rolf Menteit, aki eddig főszerkesztői munkakört töl­tött be. Rolf Menzel készítette azt. az interjút Adenauer nyugat­német kancellárral, amely- nék során az agg politikus ki­jelentette, hogi] Anglia szán­dékai a nyugat-európai or­szágok irányában nem őszin­ték. A kancellár kijelentései nagy politikai vihart váltottak ki, s az angol külügyminisz­térium részleteket hozott nyilvánosságra Macmillan Adenauerhez intézett korábbi leveléből, hogy bebizonyítsa az állítás téves voltát. Menzel nem volt hajlandó kihagyni a televíziós adásból Adenauer vitatott megjegyzé­seit. Az elbocsátás tényét a nyugat-berlini Sender -Freies Berlin igazgatótanácsa közöl­te, hozzáfűzve, hogy az Walter Steiger igazgató kérésére tör­tént. Bemondásra szólították fel a rádióállomás helyettes főszerkesztőjét és főkommen­tátorát, Matthias Waldent is. De Gaulle Münchenben • A De Gaulle francia elnök, a’ki hivatalos látogatáson a Német Szövetségi Köztársa­ságiban tartózkodik, szombaton repülőgépen Hamburgiból Münchenbe érkezett. Stravinsky hazalátogat A Velencében tartózkodó Igor Stravinsky, az orosz szár­mazású világhírű amerikai zeneszerző bejelentette. hogy októberben Moszkvába, és Be ningrádba látogat. A ma 82 éves mester harmincéves ko­ra óta nem volt szülőhazá­jában. Ausztriában keresik Itidault-t és $oustelle-t Az osztrák rendőrség pén­tek este újabb vizsgálatot in’ dított ama híresztelések nyo­mán, amelyek szerint Geor­ges Bidault és Jacques Sous telle — e két szélsőjobboldali francia politikus —, az oszt­rák Alpokban tartózkodik. Egy magasállású rendőrtisztviselő közölte, hogy állítólag az osztrák—német határ közelé­ben fekvő Maurachban látták őket. Maratoni ülést tartott Franco kormánya ■ ■ rr FÜLDMUVESSZOVETKEZETI BOLTOKBAN! A spanyol kormány Franco diktátor elnökletével marato­ni ülést tartott, amely péntek reggeltől szombat reggelig tar­tott. A tájékoztatásügyi mi­niszter az ülés után sajtóérte­kezletet tartott. Közölte, hogy a tanácskozáson megvitatták az asturiai bányászsztrájkot is és új intézkedéseket hoztak a sztrájkmozgalmak elfojtására. A minisztér nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Spanyolor­szágban továbbra is törvény­telenek a sztrájkok, mivel „al­kalmatlanok a munkaügyi problémák megoldására”. Az új intézkedések értelmé­ben a munkáltatók és a dol­gozók között felmerült vitás kérdést először a Franco-ha- tóságok ellenőrzése alatt álló három szakszervezet elé, majd a munkaügyi minisztérium ál­tal kiküldött közvetítő, harma­dik foko^ptban pedig munka­ügyi bíróságok elé utalják. A FOLD LEGÚJABB MÚZEUMA Cape Evansban, a Déli-sark­körön, azon a helyen, ahol Scott kapitány 1911. évi dél­sarki expedícióján több mint 30 emberével lakott, az újzé- landj Antarktisz-társasá^ öt tagja most múzeumot létesít a nagy felfedező és társai által épített barakkokban. Már any- nyira kiszabadították a ba­rakkokat a jég és a hó alól, hogy szinte teljesen elkészül­hetett a Robert Scott emlékét őrző antarktiszi múzeum. (MTI) Abdel Kader százados, Al­gír rendőrfőnöke pénteken saj tóértekezleten bejelentette, hogy az algíri rendőrség fel­göngyölítette az OAS egy ala­kulóban levő újabb hálózatát. Nyolc személyt letartóztat­tak és illegális fegyverviselés vádjával állítják őket bíróság elé. Abdel Kader elmondotta még, hogy nagyrészt ugyan­ennek a vádnak az alapján mintegy 250 ember van az algíri börtönben, köz­tük 80—90 európai. A politikai bizottság és a vilaják vezetői megkezdték az előkészületeket az általá­nos választásokra, amelyeknek időpontja valószínűleg szep­tember 16 lesz. Mohammed K-hider, a politikai bizottság főtitkára kijelentette, hogy a jelöltlistákat — amelyek ki­sebb változtatásokkal azono­sak a már korábban ismerte­tett listákkal — hamarosan nyilvánosságra hozzák. Szí Hasszán ezredes, a 4. vila ja parancsnoka pénteken újságírók előtt kifejtette azt a véleményét, hogy a tűzszüneti megállapo­dás ellenére az algériai válság nem szűnt meg. „Semmit sem rendeztek, a politikai problémák még megoldásra várnak” — mon­dotta. Kijelentése szerint nem jutottak még megegyezésre a választások időpontjában és a jelöltlisták összeállításá­ban sem. Ferhat Abbasz, az algériai ideiglenes kormány volt mi­niszterelnöke pénteken Sétif- ből Algírba érkezett. Abbasz két héttel ezelőtt utazott el Algírból. Az FLN politikai bizottsága szombat este bejelentette, hogy a nemzetgyűlési választásokat szeptember 20-án tartják. Angol lapok Kennedy tartalékos­bebivási tervéről Az összes angol lap Ismerteti Kennedy elnök javaslatát 150 ezer tartalékos behívásáról és közvetlenül a hír mellett kö­zölt jelentésekben hangsúlyoz­zák, hogy a szovjet hadsereg­ből nagyszámú tartalékost bo­csátottak el. A Dally Herald szerint, an­gol hivatalos körök a behívás tervét „szókáslos amerikai in­tézkedésnek” tekintik és an­gol részről hangsúlyozzák, hogy semmi sem történt, ami a nemzetközi helyzet rosszab­bodására mutatna. A Daily Express washing­toni tudósítójának jelentése szerint Washingtonban úgy érzik, hogy ez a lépés a Szov­jetunió ellen folytatott ideg­háború része. A Daily Telegraph washing­toni jelentése arról számol be, hogy 'az amerikai közönség és a politikusok Kubára gondol­nak, a kormányt azonban in­kább Berlin aggasztja. Azt várják, hogy az ottani helyzet feszült marad, és nagyon kri­tikussá válhatik, ha a Szov­jetunió kíilönbékét köt az NDK-val. A washingtoni tör­vényhozás felhatalmazása a behívásokra, külön ütőkártyát fog adni Kennedynek, ame­lyet kijátszhat anélkül, hogy külön ülésszakra kellene ösz- szehívni a törvényhozást, ami súlyosbítaná a válság légkö­rét. Miért járt az Egyesült Államok alelnöke Olaszországban? Kraszijjov, a TASZSZ római tudósítója Lyndon Johnson olaszországi látogatását kom­mentálva rámutat, hogy a ki­adott közlemény szándékosan homályos és nem ad választ arra a kérdésre, miért járt az Egyesült Államok alelnöke O laszországban. Ugyanakkor az olasz sajtó­ban meg nem cáfolt értesülé­sek jelentek meg arról, hogy Johnson megtekintette az olaszországi katonai támasz­pontokat és igyekezett elérni azt, hogy az olasz kormány vállalja magára e támaszpon­tok fenntartási költségeinek jelentős részét és tárja széles­re Olaszország kapuit az ame­rikai áruk'előtt. Még nem lehet tudni, hogy Johnson elérte-e célját. Az említett kérdéseket nyílván meg fogja vitatni az --olasz parlament, amely a nyári szü­net után most kezdte meg munkáját. Johnson amerikai alelnök egyébként háromnapos látoga­tása után hazautazott az Egye­sült Államokba. Megcáfolták az angol királynő németországi látogatásának hírét A Buckingham-.palotában hi­vatalosan és szokatlanul éles hangsúllyal cáfolták a Bonn­ban elterjedt híresztelést, a királynő állítólagos tervéről, hogy Nyugat-Németországba látogat. A királynő sajtófő­nöke kijelentette: — Igazán megcsömörlöt- tem a bonni hivatalnokoknak ezektől a híreszteléseitől. A nyugatnémet kormány most negyedszer vetette fel a ki­rálynő hivatalos látogatásá­nak gondolatát, holott nincs semmi ilyen terv, a helyzet teljesen változatlan. A kubai elnök televíziós nyilatkozata Osvaldo Dorticos kubai el­nök televízió® nyilatkozatban foglalkozott Kennedynek az­zal a követelésével, hogy az Egyesült Államok 150 ezer tartalékost rendeljen be kato­nai szolgálatra. Dorticos hang­súlyozta, ez egyáltalán nem félemlíti meg Kubát. „Ha .azt gondolják, hogy idegesek vagyunk, nagyon té­vednek. A kubai népet nem lehat megfélemlíteni — han­goztatta Dorticos. majd így folytatta: — számítunk né­pünk bátorságára, a dolgozó tömegek forradalmi lelkesedé­sére, kommunista hitükre és számítunk barátainkra, vala­mint fegyvereink erejére”. A nemek harca Új-Zélandon Űj-Zélandon, Queenstown városában a férjes asszonyok nagy része azzal fenyegetőzik, hogy otthagyja hites urát, más részük nem hajlandó töb­bé közös hálószobában alud­ni. Egyesek ahhoz a trükkhöz folyamodtak, hogy szigorúan zárt nyakú, bokáig érő vén- asszonyos ruhákban járnak és ezzel fejezik ki rosszallásukat. A különös hadjáratot az okoz­ta, hogy a queenstowni férfiak augusztus 1-én ünnepélyes fo­gadalmat tettek: november 18-ig, az új-zélandi centená- ris ünnepségekig nem hajlan­dók megborotválkozni. A nők­nek viszont semmiképpen sem tetszenek a borostás arcú fér­jek. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom