Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-09 / 211. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK 1 VI. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM ARA 70 FILLÉR 1962. SZEPTEMBER 9, VASARNAP A ghanai parlament élethossziglan kiterjesztette Nkrumah elnöki megbízását A ghanai parlament pénte­ken este egyhangúlag elfogad­ta W. A. Amoro képviselő ar­ra vonatkozó javaslatát, hogy élethossziglan terjesszék ki Nkrumah elnök államfői meg­bízását. A javaslat mellett szólalt fel Ofori-Atta igazság- ügyminiszter és Kofi Baako honvédelmi miniszter. Trinidad és Tobago kérte felvételét az ENSZ-be Trinidad és Tobago, a múlt héten függetlenné vált, két szigetből álló Karib-tengeri ország, pénteken hivatalosan kérte felvételét az ENSZ tag­államainak sorába. Vetik as ős si árpát* ssedik a krumplié Felkészültek a betakarításra a nagykátai Magyar-Koreai Barátság Termelőszövetkezetben TŰZOLTÓK A DUNA PARTJÁN Á villanyvezetékeken gyüle­kező fecskék, de különöskép­pen a megsárgult határ arra figyelmeztet, itt az ősz: a be­takarítás. Munka most is akad bőven, ám az elkövetkező he­tekben méginkább összetor­lódnak a tennivalók. Ahol a betakarítást idejében és gon­dosan megszervezték, ott nem fenyegeti veszély sem a csű­rökbe, raktárakba jutó ter­ményt, sem pedig a földbe ke­rülő jövő évi kenyér magját. Nagykátán, a Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezet T öbb mint szäzhat­VAN kilométerről utazott jel a minap Pestre egy dere- sedő hajú parasztbácsi. Beval­lása. szerint csak azért, hogy alaposabban szemügyre vehes­se Katit, a mezőgazdasági ki­állítás „sztárját” Katit, a ceg­lédi Vörös Csillag Termelő- szövetkezet tenyésztési nagy­díjat nyert tehenét. Megvalljuk, a Katiról szóló rádióriport és újsághírek után mi is nagy kíváncsisággal lá­togattunk ki tegnap a kiállí­tásra, s első utunk természe­tesen Katihoz vezetett. „Bemu­tatóra ment” — fogadott ben­nünket a mintaístálló ügyele­tese. Mi persze ebbe nem nyugodtunk bele, néhány perc múlva a kiállítási stadion lelá­tójáról pillantottuk meg a díjazott szarvasmarhák között felvonuló jószágot. A hangos­bemondó hívta fel a figyel­münket, s Kati szerényen, mondhatnánk egyhangúan lép­kedett a magyar-tarka csoport élén. oldalán a nemzetiszínü kokárdával, s a kis emblémá­val amelyen ez állt: a tenyész­tési nagydíj győztese. Baráth István, gondozó me­sélte aztán bent az istálló­ban, ahol Kati már nekifogott a szereplés utáni szénázásnak, hogy mostanában eléggé elfog­lalt tehén a Kati. Augusztus 22-én jött föl a fővárosba, s azóta minden napra esik vala­milyen program. Tegnapelőtt este például a televízió kame­rája előtt mutatkozott be, a múlt héten a rádiónak „nyilat­kozott”. Nem is beszélve arról a sok-sok kíváncsi vendégről, akik naponta megcsodálják. S ZÓ AMI SZÓ, Kati rászol­gált a nagy népszerűség­re. Hacsak a zsűri legutóbbi döntését vesszük figyelembe, már akkor is elismeréssel kell nyilatkozni erről a jószágról. Több mint tizenöt pontból áll­tak azok a feltételek amelyek '•’apján megszerezte az irigy- 'ésre méltó nagydíjat. De nem is ez az első nyilttános szerep­lése Katinak. 1950-ban- már az országos tejtermelési ver­senyben megszerezte a máso­dik helyezést. Akkor tízezer- ”egyvenkilós évi tejtermelési átlaggal és 4.15 százalékot :sírtartalommal nyilvánították az orszán második legjobb te­henévé. Most, az évi tejhoza­ma 8620 b'ter körül van. ami­nek a zsírtartalma 4.1 százalék ntlanosnn. Vnyéb in tulaidnv- - árait is -vei arab pvévp az volt a b’ráló -nftság állás­pontja, hogy Kati a továbbte­nyésztésre alkalmas magyar­tarka eszményi típusa. Külön erénye, hogy gépi fejésre is ki­válóan alkalmas. Kati „magánéletéről” is si­került egyet, s mást megtudni. A rekorder tehén 1952-ben pil­lantotta meg a napvilágot, azóta éppen tíz borjúval ör­vendeztette meg a gazdaságot. Egyik csemetéje a másfél esz­tendős Katifia igen szép jövő előtt áll. Öt is kihozták a ki­állításra, s a zsűri bronzérem­mel tüntette ki. Igazságtalanok lennénk, ha elhallgatnánk, hogy a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövet­kezet jó hírnevét a mezőgaz­dasági kiállításon nemcsak Kati és a fia öregbíti, hanem még két aranyérmes tehén is felvonul a délutáni bemutató­kon a közönség előtt. Ezek sem akármilyen tehenek. Ki­csi. a kilencesztendős, ugyan­csak magyar-tarka évente 9 000 liter tejet ad. Címer, pe­dig 7000 literes évi fejési át­lagával érdemelte ki a kiállí­tás aranyérmét. Súlyán Pál — mint a napokban meggyő­ződtünk róla — ezekhez a gazdaságokhoz tartozik. Azt már tavaly megfogadták a Magyar—Koreai Barátság Tsz vezetői, hogy lehetőség szerint minél nagyobb mérték­ben függetlenítik magukat az időjárástól. Aratás után 800 hold nyá­ri mélyszántást terveztek, s már 900 holdat felszán­tottak. Máté József a szövetkezet el­nöke elmondotta, hogy a jól szervezett gabonabetakarítás elősegítette az erőgépek ala­posabb kihasználását, összpon­tosítását. A traktorok két mű­szakban dolgoznak. Az őszi takarmánykeveré­kek vetését is időben meg­kezdték. Eddig a tervezett repcés rozs, s egyéb takarmány- keverék túlnyomó része is földbe került. Szeptember első hetének vé­gére mind a 200 hold vetést befejezték, s a második hét közepetáján a 200 holdnyi őszi árpát is elvetik. A gépi mun­kák felét a szövetkezet már a saját erőgépeivel és mun­kaeszközeivel végzi. Jó ütemben folyik az őszi korai burgonya szedése, ami­ből összesen 80 holdat vetett a tsz. A gazdaság vezetői elké­szítették a burgonya-, ku­korica- és a cukorrépa­betakarítás ütemtervet. A nagykátai Magyar—Ko­reai Barátság Tsz ebben az év­ben nagy gondot fordít a talaj­erő utánpótlására. Tavasz- szal több mint 706 hold kapott jó minőségű istál­lótrágyát, az elkövetkező hetekben még legalább 600 holdra hordanak ki istállótrágyát. Tovább bővül a gödöllői lakótelep Most újabb 48 lakásra kér­tek helykijelölést, 1965 végéig pedig még hetvenkettőt kí­vánnak építeni. A területfel­használási hozzájárulást azon­ban csak úgy adta ki a me­gyei és járási tanács, ha az építkezők betervezik a norma szerinti élelmiszer- és szol­gáltató üzletek létesítését. Ugyanilyen erélyesen kellett fellépni a csatornázás ügyé­ben. Azt tudják ugye, hogy Gödöllőn nincs még csatorna- hálózat? A nemrég alakult vízügyi társulatunk foglalko­zik vele. Ide az új házakhoz is „házi” derítőt kellett épí­teni. Csakhogy mindössze az első 80 lakáshoz méretezték, de később rákötötték a többi lakást is. Már-már attól tar­tottunk, elönt a szennyvíz. De végre, sok , reklamálásra, a derítőt kibővítették a megfe­lelő befogadóképességűre. — örülünk, hogy rendeződ­tek a problémák. Zavartala­nul fejlődhet az úi lakótelep, amelyre Gödöllőnek már olyan nagy szüksége volt. Ezekben a napokban a szán­tás-vetés és a már megkezdett betakarítás mellett a silózás is jó ütemben halad. Az állat- ! állomány lédús takarmánnyal való ellátása nem okoz majd gondot. Nemrégiben került a tsz-hez a Tápióbicskével hatá­ros feketeerdei mocsárvilág. Talajjavítással és a szűzterü­letek feltörésével termékeny területté varázsolták ezt a kör­nyéket a szövetkezet „termé­szetátalakítói“. Kertészeti növényeket, si­lókukoricát. cukorrépát termesztenek itt. A silókukorica például olyan szép, amilyen a járás terüle­tén alig található. Holdanként 340—350 mázsa, jó minőségű takarmányt silóz le itt a jár- vasilózó. A cukorrépa is bő termést < ígér: 240—250 mázsát hol­danként. Három évvel ezelőtt száz­százhúszezer forint bevételt adott ez a 110 holdas terület a tsz-nek. Tavaly már egymil­lió kétszázezer forintot — az idén pedig kétmillió forjnt bevételre számít a tsz a feke­teerdei területről. —5. P — Nem tüzet oltanak, a kis Dunát „bombázzák” a tűzoltók a Miskolci Könnyűgépgyár új motoros szivattyúival Tak­sonynál. Egy-egy „vízágyú” négyszáz liter vizet szállít percenként, s nyolcvan méter magasra emeli a fölszip­pantott folyadékot (Tóth György felv.) I^XXXXXXXXXXXXX\XXXXXX«V'*?>XV.XXXXXXXXXXNXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX A cél: a közös gazdaságok további megszilárdítása Új kormánghatarosat a termelősaörotkesetek 1903. óvi állami támogatásának rendszerórái A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány határo­zatot' Kozott a termelőszövet­kezetek 1963. évi állami támo­gatásának rendszeréről. Az új kormányhatározat eddig el­ért fejlődés alapján bizonyos módosításokat tartalmaz az állami támogatás rendszeré­ben. A támogatás 1963. évi rendszere még nagyobb mér­tékben segíti elő a második ötéves terv termeléspolitikai célkitűzéseinek maradéktalan teljesítését. Az állami támoga­tás fő célkitűzése változatla­nul az, hogy elősegítse a jól gazdálkodó termelőszövetkeze­tek továbbfejlődését és a ma még gazdaságilag meg nem erősödött tsz-ek mielőbbi megszilárdulását. Ennek érdekében elsősorr ban a talajjavítás, a talaj- védelem, az üzemen belüli vízrendezés, a rét- és le­gelőgazdálkodás, a szőlő- és gyümölcstclepítés, vala­mint a szarvasmarhate­nyésztés terén nyújt to­vábbi kedvezményeket. A határozat a továbbiakban részletesen felsorolja a mező- gazdasági termelés egyes ága­zataiban a termelőszövetkeze­tek gazdálkodását fejlesztő in­tézkedéseket. A termelés és az árutermelés fejlesztése te­rén — a többi között — új kedvezmény, hogy a termelő- szövetkezetek az üzemen be­lüli vízrendezésnél az általuk végzett földmunka minden köbméteréért 10 forint vissza nem térítendő állami támoga­tást, ezenfelül pedig középle­járatú hitelt kapnak. A nagyüzemi szőlő- és gyü­mölcsös telepítések elősegíté­se érdekében a telepítések tel­jes költségére, valamint a ter- mőrefordulásig felmerülő ösz- szes költségre a termelőszö­vetkezetek hosszúlejáratú hi­telt kaphatnak. Uj vonása a rendelkezés­nek az is, hogy növekszik a nagyüzemi szőlő- és gyümölcsös telepítések utáni hitelelengedés mér­téke. A szántóföldi művelésire kevésbé alkalmas területeken az esetlég szükséges terep- rendezési munkák költségei­nek 80 százalékát — legfel­jebb holdanként 7000 forintot — az állam viseli, a további költségekre pedig hosszúlejá­ratú hitel folyósítható. A A nagyüzemi szőlő- és gyü­mölcsös telepítések tervezési munkáit és a szakmai fel­ügyeletet az illetékes vállalat díjmentesen végzi el a terme­lőszövetkezeteknek. A termelőszövetkezetek építkezéseinek támogatására növelik a dohánypajta építé­sénél a hitelelengedés mérté­két, továbbá kiterjesztették a hitelelengedést a palántaneve­lő telep, gépkarbantartó mű­hely, fúrott kút, víztorony és vízvezetékhálózat építésére is. A határozat széleskörűen segíti a termelőszövetkezetek szakember-ellátását is. 1963- ban állami támogatással mint­egy 600 újabb, szakembert le­het a gazdaságilag még meg nem erősödött termelőszövet­kezetekbe átirányítani, akik 3—5 évig részesülhetnek álla­mi támogatásból jövedelemki- egészítésban. A most hozott határozat, valamint a korábbiak alapján átirányított szak­emberek 1963. január 1- től egységesen a korábbi fizetésüknek 80 százalékát kapják állami támogatás­ként. A termelőszövetkezeti köz­gyűlések kérelmére meghosz- szabbítják a korábbi határo­zatok szerint átirányított szakemberek állami támoga tását. Ezt a kedvezményt : közepesen gazdálkodó terme lőszövetkezetek további 2 év re, a gazdaságilag még me nem erősödött termelőszöve' - kezetek pedig 5 évre kérhe tik. Azok a szakemberek, aki a gazdaságilag meg nem éré södött termelőszövetkezetei­ben jelentős mértékben javít ják a gazdasági eredménye­ket, külön jutalomban is ré­szesülhetnek. A rendelet számos intézke­dést ír elő a termelőszöve ‘ - kezetekbe átirányított szál emberek letelepedésének, el­látottságának sokoldalú biz­tosítására. a szakemberek letelepedésének elősegítésére a gazdaságilag még meg nem erősödött termelőszövetkeze­tek hosszúlejáratú hitelbő’ készenléti lakásokat építhet­nek. Uj vonása a határozat­nak, hogy a termelőszövetkezetekbe küldött szakemberek mun­káját a zárszámadások elkészítése után a járási (Folytatás a 6. oldalon) —J^ati, ci Liáffctáó „Sztárja Hónig Józsefet, a Hazafias Népfront gödöllői járási bi­zottsága titkárát nehéz meg­találni. külön szerencse kell hozzá. De ez most megvan, s máris felcsendül a hangja a kagylóban. — Ki keres? — A Pest megyei Hírlap. A múltkorjában panaszkodott, nincsen minden rendben az úi lakótelep építkezésénél. Mi történt azóta? — Kedvező változás. Akkor azt mondtam, hogy a 238 la­káshoz. amelyben hozzávető­legesen ezer ember lakik — kevés az egyetlen üzlet. Eze­ket a lakásokat a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a ! megyei tanács és az OTP i építteti, a Munkácsy utcában. A rendelet szerint minden száz lakás után egy kommu­nális létesítményt kell építe­ni. De soha nem építettek egy­szerre száz. hanem csak nyolc­van, vagv negyvenöt lakást, i így futott fel a lakások szá- I ma 238-ra. az üzlet meg ma- ' radt egyetlen egy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom