Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-01 / 204. szám

HfST MfWfl hírlap / külön If KI ABÁS A / A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS R VI. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM 1962. SZEPTEMBER 1, SZOMBAT (kn\éű\ffl\ A SZABAD FELVÁSÁRLÁS ABÖNYI MÉRLEGE: SZÁZT1ZENNY0LC VAGON KENYÉRGABONA A számok kegyetlenek. Nem tűrnek ellenvetést. Hűen tük­röződnek bennük a nagyszerű- eredmények éppúgy, mint a sikertelenség. Az idei szárazság még a legjobb munka mellett is ki­esést okozott a mezőgazdaság­ban, és az még nem tisztázó­dott, hogy ez a kiesés egész évre számítva milyen mértékű. Abonyban is megszenvedték az eső hiányát. Ennek ellenére örömmel je­lenthetjük: kereken 118 vagon kenyérgabonát vásároltak a faluban. A szám szépsége és nagyszerűsége akkor teljes, ha hozzátesszük, hogy ezt a hatalmas mennyisé­get a gazdaságok az adó­gabona teljesítése, a jövő évi vetőmag biztosítása, a tagság igényeinek kielégí­tése után szállították, amellett két közös gazda­ság még tartalékot is tu­dott biztosítani. — Meglehetősen jó tapasz­talatokat szereztünk a múltévi száraz esztendőben — mondot­ta Körösi Gyula, a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet főmezőgazdásza. — Ezeknek a tapasztalatoknak a tanulsá­gait levontuk és kitűnően "hasznosítottuk az idei évben. — A mezőgazdaság számára nincs kegyetlenebb csapás, mint a szárazság. Sajnos, területünk 70—80 szá­zaléka homok és szik, csak ki­sebb részben fekete föld, amely jobban bírja a száraz­ságot, amelynél kisebb a ter­mésingadozás. — A területünk évi csapa­dékigénye mintegy 500 milli­méter, amivel szemben az idén hozzávetőleg csak 220 milliméter eső esett. — Mindent elkövettünk an­nak érdekében, hogy csökkent­sük a szárazság okozta kiesést a termelésben. Felhasználtunk a területtől minden vizet. A 3-as üzemegységben a tőzegte­lepről kapott vízzel öntöztük a kertészetet, a 4-esben a Gerje patakból vettük a vizet. Sokat segítettünk a fokozott talaj­munkával, gondos növényápo­lással, a gyomok irtásával és az árnyékolással. A gyümölcs­telepen 8—10 centiméteres trá­gya vagy szalmatalpalással védekeztünk. A jövőre vonat­kozólag A kulturált piaci értékesí­tésre már Kocséron is sokat adnak. Tisztára súrolt aszta­lokról árusítják az asszonyok a tejtermékeket. A túrót, tej­fölt gondosan nylonnal takar­gatják. Szíves szóval kínálgat- ják a portékát. Az embernek olyan érzése támad, mintha vendégségben lenne, ahol a háziasszony kedves szóval biz­tatja, hogy jöjjön közelebb az asztalhoz. ★ Miniatűr piacon tömérdek baromfi. Közöttük is rengeteg kacsa. Keresem a magyaráza­tot, Valahol nagyobb tavat vagy pocsolyát sejtek, ami ka- . csatenyésztésre biztat. Meg­kérdezem az egyik árusító bá­csit. — Bátyám! Itt ilyen sok ka­csa van? Hát hol van itt ma­guk felé víz? Az öreg rámnéz. Töri a fe­jét. Végül kiböki. — A kútban meg a kanná­dban. Persze, a mellette levő mind­járt kiigazítja: Jellemző adat az is. hogy az átszervezés előtt a szabad fel­vásárlás alig ért el többet, mint 70—80 vagont kenyérga­bonából. Minden tekintetben megbe­csülésre méltó eredmény. — A négy termelőszövetke­zetben — mondta Ribacz Jó­zsef elvtárs, a községi párt- bizottság titkára — a holdan­ként! átlag búzából megha­ladta a 16 mázsát. A Lenin Tsz-ben például 16 mázsa 25 kilogramm volt kétszáz holdon az átlag. Az egyedüli helyes magyarázat az, hogy a szovjet eredetű Bezosz­tája-fajta igen jól bevált. Állítom, hogy ez eredményez­te a holdankénti 3 mázsás többlettermést, ami — figye­lembe véve a 4700 holdas bú­za-vetésterületet — durván számítva 160 vagonos többletet jelentett. Feltétlenül helyes, ha a közös gazdaságok veze­igyekszünk a homokterü­letet javítani. Már az idén 324 vagon láp­földet hozattunk a Hanság­ból. Ez a mennyiség 150 hold feljavítására elegendő. — Nem olcsó dolog a szá­razság ellen küzdeni. Az idén 187 ezer forint értékű öntöző- berendezést vásároltunk. Eddig felhasználtunk harminc má­zsa üzemanyagot az öntözésre és körülbelül 5—600 munka­egységtöbbletet igényelt az öntözés, amely sokszor még az éjszakai órákban is folyt. Enyhe túlzás Nagyon üdvös a Kossuth Ferenc utca járda melletti parkírozása. Minden elisme­rés annak, aki megtervezte. Túlzás azonban, hogy a Jó­zsef Attila utcából a Kossuth Ferenc utca felé haladó jár­darészt megszüntették, és azt a keskeny részt is parkíroz­ták. A gyalogjárók ilyenformán leszorulnak az úttestre, vagy pedig — amire szintén láttunk néhány percen belül három példát — a gyalogjárók nem sokat törődnek a parkosítás­sal, és szemrebbenés nélkül legázolják a virágokat. Adjuk vissza ezt a másfél méteres járdarészt a gyalog­járóknak. — Ne higgyen neki. Minden tanya mellett van egy kisebb- nagyobb gödör vagy kubik. ■k A piac sarkában árulják a sertéseket. Feltűnően sok az anyadisznó. — A jövő évi hízónak valót vegye meg! — emeli a magas­ba egy eladó a visító választá­si malacot. 80 forint az ára. Néhány lépéssel arrébb ko­romfekete malacot árul egy ember, mégpedig láncon. Va­lami komája jókedvűen néze­geti. — Vedd meg ezt a kancsit, Jani! — szól rá az eladó. — Azt hittem , messziről, hogy kutyát árulsz láncon. * Haptákban állnak a használt cipők. — Hogy ez az ócska cipő? — mutat rá egy asszony az előtte levő lábbelire. — Ez nem ócska cipő! — javítja ki az eladó —, csak kicsit használt. —P— tői elgondolkodnak azon: mennyire érdemes, hasznos a szovjet búza termelése. A Le­ninben már eldöntötték, hogjf) amennyiben az ipar bizto­sítja a szükséges holdan­kénti hárommázsás mű­trágyát, akkor az 1000 hol­das búzavetésből 800 hol­don Bezosztáját vetnek. A nagy hozamú gabona bi­zonyára a jövő évi termésnél is kitűnő eredményekkel ke­csegtet. Vasárnap este az abonyi műyelődési ház szabadtéri színpadán tízéves jubileumi bemutatóra seregük össze a község apraja-nagyja. Tíz esztendő nagy sikereiről pará­dés műsorban számol be a földművesszövetkezet ének-, zene- és táncegyüttese. Nagy a készülődés. Az együttes veze­tői éppen a fővárosban voltak az új kosztümök átvétele ügyében. Hosszas keresés után megtaláltuk Gudi Farkas Mi­hályt, a népi zenekar prímá­sát, aki az első perctől kezd­ve munkatársa, részese az együttes sikerének. — Alig akartam hinni, hogy már tízesztendős jubileumra készülünk. Hiszen mintha teg­nap kezdtük volna el és már eltelt tíz év — mondotta mo­solyogva. — Hogy hogyan kez­dődött? Hát a népi zenekar muzsikált. A községi ének­kar énekelt, a földművesszö­vetkezet népi táncosai táncol­tak és egyszerre csak azon vet­tük észre magunkat, hogy Sza­bó Sándor „összehozott” ben­nünket. Hát persze, nem ment ez azért olyan nagyon köny- nyen és egyszerűen, mert ren­geteg munka van a mögött, hogy az egész ország ismeri az abonyi együttest, hogy meg­kaptuk a „Szocialista kultú­ráért” kitüntetést, hogy igen sok hanglemezünk van, sőt Szeptember 19-én ünnepli a város Kossuth Lajos születésé­nek 160. évfordulóját. Ez alkalommal leleplezik a Szabadság téren a pozsonyi Zöldfa vendéglő Ceglédre ho­zott egykori erkélyének da­rabjaiból készült emlékművet. Erről az erkélyről hirdette ki 1848-ban Kossuth Lajos a job­bágy-felszabadítást. Cikkünk nyomán RENDBEHOZZÁK A SÍROKAT Csütörtöki számunkban fel­hívtuk az ifjúság figyelmét, hogy illő lenne rendbehozni Csutak Kálmán és Földvári Károly elhanyagolt sírját. Pénteken reggel csengett a szerkesztőség telefonja, Petró Józsefné Május I Ruhagyár ceglédi telepének szb-titkára jelentkezett. Bejelentette, hogy az újságcikk nyomán az üzem egyik szocialista brigádja vál­lalta a sír rendbehozásái. A Mucska Vilmosné vezette bri­gád tagjai felkeresik szabad idejükben a sírokat és a rend- behozás után is gondozni fog­ják. még Csehszlovákiában is jár­tunk. — Elmondhatom, hogy az együttesnek mindenütt igen nagy sikere van. Alig van a megyében olyan község, vagy város, ahol többször is ne sze­repeltünk volna. Első orszá­gos bemutatkozásunk a Nép­hadsereg Színházban volt, de szerepeltünk az Erkelben, a KPVDSZ művelődési otthoná­ban is, sőt nemrégen helyet kapott a tánccsoport és a né­pi zenekar a televízió adásá­ban is. — 110 tagja van az együt­tesnek. A legidősebb tagunk a hetvenéves nyugdíjas Tor­ma bácsi és a legfiatalabb Csáki Éva, aki éppen csak hogy elmúlt 13 éves. — Nagyon sokat köszönhet zenekarunk is az együttesnek. A zenekar minden tagja abo­nyi. Huszthy József, a zeneis­kola tanára patronál bennün­ket és azt hiszem, a népi ze­nekarunk az országban az egyetlen, amelynek minden tagja zeneiskolát végzett. Az egész műsort mi kísérjük, de a hallatlanul gazdag program­ban négy önálló számmal is sze­repelünk. Liszt II. rapszódiá­ját. Bihari verbunkosát, majd a Repülj fecském című bra­vúrszámot és a Havasalföldi táncokat játsszuk. Ugyanezen a napon nyílik meg a Kossuth Múzeumban a múlt század olasz—magyar szabadság-törekvéseit bemu­tató Risorgimento emlékkiál­lítás. Este a múzeumban Sóly­mos Ede, a bajai Türr Ist­ván Múzeum igazgatója tart előadást. Megkapja a blokkot, fizet. Visszatér, hogy átvegye az árut. Amikoé a cso­magot kézbeve­szi, kitakarja, nézegeti a húst. Megrázza magát, odacsapja a. húst az eladó elé. — Kell a fené­nek ilyen cson­tos vacak! Adja ide a marhanyel­vet. — Hol van az már! Régen el­vittékI Az asszonyt el­önti a pulyka­méreg. Mondja a magáét még ak­kor is, amikor az utcán van. ‘— Hát kiszol­gálás az ilyen? Ide sem jövök többé! Küzdelem a szárazság ellen Jelzetek a kocséri hetivásárról tízéves jubileumát ünnepli AZ ABONYI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET MŰVÉSZEGYÜTTESE Kossuth Lajos születésének 160. évfordulójára készülünk VAJON MEDDIG csúfítja a gyönyörű új iskola mellett a Széchenyi teret a képen látható romhalmaz és vashulladék. Nem volna he­lyesebb, ha a 30 méterre levő MÉH a hulladékot az udvarán tárolná? ÖSSZEVONÁSOK RÉVÉN KORSZERŰSÍTIK A BOLTHÁLÓZATOT A boltok korszerűsítése to­vább folyik. A múlt napokban kapott megfelelő helyet a nyomtatványbolt. A vásárlók kényelmét szolgálja az, hogy a két bútorbolt egyesült és a Rákóczi úton megnyílt az új kereskedelmi módszerrel üze­melő háztartási bolt, — A továbbiakban — mon­dotta Revuczky Gyula, a vá­rosi tanács kereskedelmi elő­adója — a Rákóczi úti bútor­bolt helyén reprezentatív vi­rágbolt nyílik. Sürget bennün­ket a Kossuth téri húsbolt korszerűsítése. Tarthatatlan helyzet az, hogy a jégszekrény a vevőtérben akadályozza a szabad mozgást. A bolt új raktárt kap és ez nagymér­tékben megkönnyíti az áruát­vételt. A papírbolt már régen kinőtte eddigi helyiségét. Százötven mázsányi papír­anyagát más bolt raktárában tárolja. A bolt tehermentesí­tésére a jelenlegi leértékelt bolt helyén, a Pesti út sarkán írószerbolt nyílik. A jelenlegi papírbolt a tervek szerint a KERAVILL helyére kerül és a KERAVILL-nak olyanfor­mán biztosítunk korszerű he­lyiséget. hogy a papírbolt, az Órás Ktsz és a leértékelt edényből t helyiségét egyesít­jük. Az Órás Ktsz megkapta a Szabadság tér és Rákóczi út sarkán levő helyiséget Rövi­desen esedékes a leértékelt konfekció, cipő és az ugyan­csak leértékelt méteres bolt egyesítése, amely a jelenlegi virágbolt és az egykori nyom­tatványbolt egyesített helyi­ségében nyílik meg. — A Széchenyi téri új is­kola igazgatósága értesíti a körzetéihez tartozó tanulókat és azok szüleit, hogy a tanév­nyitó ünnepély és az ünnepé­lyes iskolaátadás szeptember ‘ 3-án délután fél hat árakor kezdődik. — Szeizmikus kísérleteket végez Abony község határá­ban az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt. Munkálatok közben a terményekben eset­leg bekövetkezett károkat az üzem megtéríti. — A ceglédi Kossuth Ter­melőszövetkezetben egy har­minckét vagonos magtár el­készült. — A Táncsics Termelőszö­vetkezet Cegléden a takar­mánykeverő üzemből kétna­ponként szállít egy-egy vagon baromfitápot. — A Téglagyár szocialista címért küzdő Petőfi brigádjá­nak huszonnégy tagja csütör­tökön délután több órás tár­sadalmi munkát végzett a Széchenyi téri új iskolában. Elegyengették többek között az épületet körülvevő földhá­nyásokat és salakjárdát készí­tettek a Széchenyi útig. — Kéthetenként népes házi­versenyen találkoznak a ko- cséri KSK tekézői. Nem ritka az, hogy egy-egy háziverse­nyen 400—500 benevezéssel küzdenek a tekézők a nyolc­tíz díjul kitűzött porcelánért. — Cegléd Városi Tanács VB kereskedelmi csoportja ér­tesíti a lakosságot, hogy 1962. szeptember hó 2-án Cegléden az országos állat- és kirakodó vásárt megtartják. Az orszá­gos vásárra szarvasmarha, ló, juh, kecske felhajtható. Ser­tészárlat miatt a vásárra ser­tés nem hajtható fel. — A ceglédi dohányelosztó a legutóbbi áruszállításkor az eddiginél több Munkás ciga­rettát kapott. így lehetővé vált az, hogy a magánárusok, vendéglátóipari és szövetke­zeti egységek 10, 15, illetve 20 kartonnal többet kapjanak. — Az Albert irsai Községi Tanács VB felhívja a lakos­ság figyelmét, hogy az 1962. szeptember 2-re beütemezett országos állat- és kirakodó vásárt a községben fellépett sertéspestis megbetegedés mi­att nem tartja meg. M ól művelődjünk OL SZÓRAKOZZUNK • A művelődési ház emeleti tánctermében szombaton este 8 órai kezdettel össztánc lesz. A Kossuth Filmszínházban vasárnap délután öt és este hét órakor a Vigyázz, nagy­mama című kacagtató szovjet filmvígjáték kerül bemutatás­ra. , A MEDOSZ ismeretterjesztő székházban szombaton és va­sárnap táncest, ezenkívül a szokásos klubélet, televízió műsor. A KGV-nél és a Vasutas Otthonban hasonló a hétvégi program, mint az ismeretter­jesztő székházban: Tv és klubélet. A Dózsa kertmoziban szom­baton és vasárnap este nyolc órai kezdettel a Ki tud Júliá­ról című bolgár bűnügyi fil­met mutatják be. Az Utolsó vacsora című új magyar filmet vetíti a Sza­badság Filmszínház. A vasár­nap délelőtti matinén a Szil- veszteri puncs című filmet játsszák. A vasárnap sportműsora: Délelőtt 11 órakor a városi strandon vízilabda-mérkőzés lesz a Ceglédi Vasutas és Pé­csi Dózsa csapatai között Tá­jékoztatásul közöljük, hogy a Ceglédi Vasutas a második és a Pécsi Dózsa pedig az utolsó helyen áll a bajnoki tábláza­ton. A Vasutas labdarúgó-pályá­ján a CVSE a Martfűi MSE labdarúgó-csapatával mérkő­zik. Előtte 2 órakor előmérkő- zés a járási labdarúgó-bajnok­ság keretén belül a ceglédi Dózsa Népe Tsz és az Abonyi Lenin Tsz csapatai között. Este hat órakor a Vasutas Otthonban ökölvívó mérkőzé­sen látja vendégül a Ceglédi Vasutas SE ökölvívó szakosz­tálya a Nagykőrösi Kinizsi csapatát Kora délelőtt. A húsboltban már négyen várakoz­nak. Dehát baj van, egyetlen vaskos marha- nyelv csüng a kampón. — Nekem ad­ja! — mondja az egyik asszony. — Előbb jöt­tem! En vagyok az első! — ka­kaskodik a má­sik. A harmadik is tesz valami megjegyzést, de a leghangosabb egy mokány né­niké. Végül is a kiszolgáló neki méri le a nyel­vet. Blokkot ad és odairányítja a pénztárhoz. A pénz már az uj­jal közönt van, Nyelv amikor kivágó­dik az ajtó és a húsipar dolgo­zója bekiált. — Megérkez­tünk! Itt a hús! A néni megfor­dul a pénztárnál. — Kell a fené­nek a marha­nyelv! — kiált és visszateszi a pénzt. Közben az eladó egy másik asszonynak oda­adta a marha­nyelvet. Az első láda hús már ott van a tőkén. A kis asszony odáfura- kodik a púihoz. — Kérek egy kilő vastagláb- szárt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom