Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-07 / 209. szám
Jakab Béla tanulni akar Első tanítási nap. Gyomron, az Erzsébet telepi isktia folyosóján payy az izgalom. Most van a váltás. Mennek a felsőtegozatosok, szüleik kezét fogva, málnafagylaltot nyalogatva jönnek a kicsik. Minden osztály ajtaja tárva nyitva. Mint egy üzem diszpécserirodája, olyan az igazgatói iroda is. Felsőtagozatos nevelők mondják be a végleges létszámot, hány könyv hiányzik, mit kell biztosítani ivég a tanulók számára. Az iroda ajtajában, mintha földből nőtt volna ki egy fekete fejű tizenhárom év körüli, mezítlábas cigánygyerek, jelenik meg, úttörőing és fehler nadrág van rajta. — Kezitcsókolom. — Szervusz. Mit akarsz fiacskám? — kérdi igazgatónk. — Tanítsanak meg írni, olvasni, mert nem tudok. — Hol laksz? — Maglódon. — Mit keresel akkor itt? — Onnan küldtek. — Az iskolába? Onnan, hogy nincs hely, menjek Gyömrőre. — Miért akarsz megtanulni írni, olvasni? — Nem akarok buta maradni. Most az vagyok, se írni, se olvasni nem tudok. Az igazgató tanácstalanul néz körül, majd egy segítő kérdést ad fel a fiúnak. — Merre laktok ti Maglódon? A műút mellett van egy ház, biztosan abban — kockáztatja meg egyikünk a felvilágosítást. — Igen — mutatja a két kezével. — Itt a ház, itt mellette az út. Tanakodunk néhány pillanatig. majd papír, ceruza, kerül elő. Felírjuk a nevét, lakcímét és azzal küldjük el, írunk a maglódi iskolának, tisztázzuk hová tartozik és majd értesítjük. Ha Jakab Béla tanulni akar és szülei, mert dolgoznak, nem tudják neki elintézni, nekünk kell segíteni, hisz ö is jogosan tagja a csaknem más- félmilliónak, akik ebben az esztendőben megkezdik általános iskolai tanulmányaikat. F. G. ANYAKÖNYVI HÍREK Gomba Házasságot kötött! Halász István és Kerted Istvánné Vetéri Róza. Elhunytak: Solti János 43 éves, Havasi András 52 éves. Maglód Elhunyt: Miklós Jánosné Ga- ramszeg Zsuzsanna 70 éves. 1962. SZEPTEMBER 7, PÉNTEK IV. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM Szerdán reggel Gombán tartotta a járási tanács mezőgazdasági osztálya a termelőszövetkezeti agronómu- sok és főállattenyésztők munkaértekezletéit, amit tapasztalatcserével kötöttek össze. Az értekezleten megjelent Frezenszki Gábor megyei főagronómus, Sedró János, a járási tanács elnökhelyettese, Csömör Sándorné, a nőtanács és a Hazafias Népfront képviseletében, Szőcs Attila a gépállomás főagro- nómusa, Horváth István, a Terményforgalmi Vállalat kirendeltségvezetője, valamint Jaszlics Gyula osztályvezető vezetésével a járási mezőgazdasági osztály . szakemberei. m A járás tsz-ei közül a mendei Lenin, a gyömrői Petőfi, a vecsési Zöld Mező, az ' úri Béke, a tápiósüiyi Virágzó, a péteri Rákóczi cs a nyáregyházi Béke Tsz nem küldte el szakemberét, holott nagyon sok érdekes tapasztalatot szerezhettek volna. Az értekezletet Jaszlics elvtárs nyitotta meg, majd Prezenszki elvtárs néhány fontos kérdésre hívta fel a szakemberek figyelmét. A monori járás termelőszövetkezetei a tervezett 9,63 mázsás gabonaátlaggal szemben mindössze 7 mázsa 37 kilót takarítottak be. Mi ennek az oka? — tette fel a kérdést, majd mindjárt meg is válaszolta. Elsősorban az, hogy a járás csak december elején végzett a vetéssel, holott a gabonavetést optimálisan legalább október 28-ra be kellett volna fejezni. A rozs, árpa és takarmánykeverék vetését szeptemberben be kellett volna fejezni. Az idén úgy kell a munkát megszervezni, hogy az optimális Időn belül földbe kerüljön az összes vetőmag. Az emberekkel való törődés fontos kérdés, mert megfelelő eredményeket csak akkor várhatunk a traktorosoktól, fogatosoktól,' ha törődünk is velük. A gépi ellátás terén a monori járásnak aránylag köny- nyebb dolga van, mert itt minden 472 hold szántóra jut 1 erőgép, amíg a megyei átlag 555 hold, de ezeket a gépeket megfelelően ki is kell használni. A tsz-eknek nagy gondot kell fordítani a gondos és gyors betakarításra, mert csak így biztosítható, hogy naponta 600 holdon el tudjanak vetni. Jelenleg 28 erőgép dolgozik két műszakban, a feladatok sikeres elvégzéséhez, még további 22 gépen kell második műszakot szervezni. A fogatokat minél nagyobb számban be kell vonni a vetésbe. Legalább 550 fogatot kell beállítani. A termelőszövetkezetek fogjanak össze, segítsék egymást. Már most kell megszervezni az ésszerű gépcsoportosítást. Ezután Kiss Imre járási főagronómus hívta fel a jelenlevők figyelmét néhány fontos kérdésre. Részletesen elemezte a növényvédelem, a másodvetés, a kézi aratás, nyári trágyázás, silózás, vetés és a munkaszervezés tapasztalatait. Szuda elvtárs a hízó alapanyag beszerzéséről beszélt. Járási szinten még 400 sertést kell beállítani ahhoz, hogy a tervet teljesíteni tudjuk. Ebéd után a szakemberek az Uj Élet Tsz baromfitelepét látogatták meg. Tavaly ugyaniilyen körülmények közölt a tsz csak néhány ezer baromfit nevelt fel, ugyanakkor az idén körülbelül 40 ezer baromfit adnak a fogyasztóknak. Megnézték ezenkívül a silózást, a vetést, valamint a 230 hold egy tagban álló kukoricát, amit hungazinnal kezeltek. A járás egyetlen tsz- ében sem található ilyen kukorica, állapították meg a termelőszövetkezeti szakemberek. Hasznos tapasztalatok birtokában távoztak a megjelentek Gombáról. Fekete Benő Szedik a burgonyát Gyomron, a Petőfi Termelőszövetkezetben (Kútvölgyi Mihály felvétele) SZÉGYELLJÉK MAGUKAT! A vetés mellett a silózásról se feledkezzünk meg! Nézze kérem jól meg ezt a képet, hiszen csak futólagos rátekintésre nem mond semmit. A kép bal sarkában levő öregembert kaján fiatalok gúnyolják. Egy-egj^ ízetlen tréfán úgy röhögnek, hogy az egész állomás előtti tér vissz- hargzik tőlük. Amíg fiatalok százai járásunkban minden szabad percükben a vasárnapi ifjúsági találkozóra készülnek —, addig akadnak, akik a monori állomás előtt ácsorogva idős, járni is csak bottal tudó szerencsétlen ember nyomorán szórakoznak. Kigúnyolják, mert idős, apró kavicsokkal dobálják, mert cigány. Szemtelen hangon kérdik tőle — na, ki volt az? Nem általános, nem mindennapi eset. De nem megyünk el mellette szó nélkül. Társadalmunk megveti, elítéli a képen látható alakokat — akik ne feledjék el: egyszer szintén megöregszenek majd. Talán — sőt biztos —, hogy nem lesz ilyen kigúnyolásban részük, de lehetne, ha a társadalom nem fogna össze a huligánok, a garázda elemek ellen. Szégyelljék magukat! — Ezt mondták a jóérzésű emberek, akik véget vetettek a csúnya „szórakozásnak”, s ezt mondjuk mi is! — Blaskó Mihály — (Kép: Kútvölgyi Mihály) Bőg a jószág, nem talál ha- rapnivalót a nagy darab, megsárgult, kiégett réten. Ide már csak azért jár a jószág, hogy mozogjon — mondja itt mellettem Vígh Károly, aztán így folytatja: jöhet ide a Duna vize is, nem lesz már itt jó szagú fű az idén. Pedig itt más években még kaszálni is szoktak, sűrű, vastag rendeket adott ez a jét, aztán amikor összehordták, hosszú kazal magasodott az istálló mellett. Legyint az üllői Kossuth Tsz pásztora, aztán elballag a csorda után. Jó mesz- sziről vissza szól még, hallom a hangját. Hiába, nem volt eső július közepe óta, hőség viszont annál nagyobb... A kombájn után mindenütt eke járt, meg vetőgép a járás minden községében, hull- lott a drága mag a fekete földbe, hogy sok legyen a takarmány hiszen a tél olyan hosszú ... A lucemavetés meg olyan kevés. Mit eszik a jószág télen? Erről beszélgetünk Kiss Imrével, a járás főmezőgazdászával. Igen. A lucerna első kaszálása sem adta meg azt a mennyiséget, amit vártunk a második és a harmadik kaszálásból alig-alig maradt valami, zölden megette nagy részét a tsz-ek szépen fejlődő jószágállománya. A másodvetésekre nem igen számíthatunk, hanem a. fővetésű, dúsnövésú silókukorica gondosan betakarítva, gödrökbe taposva, nagy mennyiségű jóízű takarmányt adhat. Ezen a téren Űri áll a legjobban. 1200 köbméter helyett, már 1300-nál tart és még mindig nem fejezték be. Gomban jelenleg öt kombájn dolgozik, a terv itt hétszáz köbméter, elkészült a fele. Üllőn egy Orkán éjjel-nappal tépi, aprózza a gyengeszemű kukoricát, 2480 köbméterből 500 már a gödrökben van. A pilisi Űj Életben sem tétlenkednek. 1000 köbméter a terv és 310 már leföldelve várja a telét. Vecsésen 1810 köbmétert kell készíteni, Monoron az Űj Életnél 1957, Maglódon 2500, Mendén pedig 2200 köbméter a betervezett mennyiség. A siló gödrök azonban itt még üresen ásítoznak. Legtöbb helyen a silótöltő gépeket várják. Persze a sok-sok laza káposzta, meg a cukorrépa fej sem maradhat szerte a határban, aztán a nedves répaszelet törekkel. felaprózott kukoricaszárral jó minőségű tömegtakarmányt ad, úgy, hogy gondos előrelátással és némi takarékossággal a jószágállo- mányt. átmenthetjük a télen minden kondicióveszteség nélkül. Kiss Sándor MAI MŰSOR Mozik Monor: Legenda a vonaton (Széles). Vecsés: Amikor a fák még nagyok voltak. RIPORTEREINK JEGYZETFÜZETÉBŐL VASADON JÁRTUNK A vasadiak büszkesége kétségtelenül az általános iskola. Nemcsak azért, mert építésekor a község lakói 90 ezer forint értékű társadalmi munkával segítették mielőbbi felépülését, hanem azért is, mert az iskolában csak délelőtti tanítás fesz ebben az évben. Nyolc tanterem, politechnikai terem és öt nevelői lakás szorgalommal szórta a port az útra — javította az utat. Véleményünk szerint teljesen fölösleges munkát végez. Nagyjavítás kellene ide. (A Tápió- süly—Űri közötti út, amely köztudomású, hogy nagyon rossz, még sokkal jobb állapotban van, mint a fentemlí- tett vasadi bekötűút.) A községi tanács elnöke elbiztosításával az 1813 főt számláló kis községünkben a gyermekek oktatása és a pedagógusok helyzete mintaszerűen megoldódott. ★ Készül az első közös létesítmény a vasadi Kossuth Tszcs- ben. ötvenférőhelyes növen- dékmarha-istállót építenek. ★ Monorról Vasadra ménét a járás legrosszabb makadám útján kell haladni mintegy 3 kilométert. Űtközben egy szál útőrt láttunk, amint nagy mondta, hogy a múlt évben megígértek a megyénél: ebben az évben megcsinálják az utat — azonban megfeledkeztek róla. A MÁVAUT-nak is sok kára származhat ebből, mert szétrázza ez az út még a legerősebb kocsit is. •k Szép és mintaszerű munkát végez a helyi posta. Az épület kívül-belül — és munkájával is — megfelel a korszerű falusi követelményeknek. Kép: Károssy Csaba Gyömrői tapasztalatok Elkészült és- újból régi helyén üzemel a gyömrői postahivatal. Ha a régóta itt járt ügyfél belép, bizony nem tudja, mit nézzen előbb a több százezer forintos beruházással átalakított hivatalon. A korszerűsített termet.-ahol minden sokkal tágasabb és kényelmesebb és ennek következtében a forgalom sokkal gyorsabban bonyolódik le a résinél, a korszerű telefonközpont megoldást, mely végre a posta dolgozóinak munkáját is megkönnyítette, vagy a kézbesítést megkönnyítő állami és társadalmi szervek részére biztosított ízléses zöld színű számozott fiókokat. Az elmondottakon kívül az építők javára még két napv pozitívum írható. ízlésesen tervezték és készítették el az átalakítást, hozzájárulva a község központjának kialakításához, oda illő és méltó épületet „varázsoltak” a régi fa- kerítéses mogorva hivatal helyébe. A másik nagy erény, hogy be is fejezték, amit elkezdtek és nem hagyták félbe, mint más vállalatok. ★ Azt hiszem, nem egyedül számomra gond az ebben az esztendőben megkezdett útépítés befejezetlenságe. A piactér oldalán még apró zúzalékkal sem fedték be a köveket, nem is beszélve a gondolom ide is nagyon szükséges bitumenezésről. Nekünk gyömrőieknek gazdag tapasztalataink vannak útépítési maradványokban. Gondolok a Steinmetz kapitány út és Széchenyi utca közti útszakaszon elterülő „beltengerekre”, valamint a Deák Ferenc utca és Dózsa György út közti szakaszra kidobott százezrekre. Azt hisszük, nem mindennapos divatos szóhasználatot ismétiünk, amikor ezeket- az utakat nézve sokszor kerül szóba az államháztartás forintjainak megfelelő felhasználását kérők részéről a felelősségrevonás sürgetése azok felé, akik a községünkben évek óta folyó útépítéseknél, különösen a Táncsics Mihály út sikertelen építésénél illetékesek. A tájékozatlan polgár rendszerint az útépítő vállalatot hibáztatja, ha a „beltengerekre” gondolunk, bizony nem is lehet forinthiányra panaszkodni az építőknek, egyszerűen az a tény, hogy hanyag munkát végeztek. Másokat sokkal kisebb kihatású dolgokért is felelőségre vontak vár. * Ugyanakkor örömmel tapasztalja a hosszú távoliét után hazatérő, hogy a község központjának szépítése jó ütemben halad; Uj színt, külsőt kap a papír- és játékbolt, az ingatlanközvetítő hivatal kirendeltsége is a papírbolt raktára mellett befejezéshez közeledik a nagyon régen "árt rádió és televízió, valamint háztartási kisgépjavító részleg helyiségének tatarozása, mely- lyel a Gyömrői Vegyesipari Ktsz lepi meg Gyömrő lakóit. A hétfőn megnyíló részleg vezetői: Vörös Gyula és Kókai Ferenc ott várják elkészültét és tájékoztatják az érdeklődőket a megnyitásról és a javítási munkákról. Furuglyás Gcza Ami még megoldásra vár Péteriben Tudjuk, hogy jelenleg Péteriben mindenki figyelme az új művelődési otthon építésére, megnyitására irányul. De azért nem szabad szemét hunynunk néhány olyan tényező felett, mely a falu javát szolgálja, ha az illetékesek foglalkoznak vele: Ilyenek: VASÜTÄLLOMAS Szinte feltűnő, hogy mennyi a meggondolatlan ember, aki az ellenkező oldalon száll le a vonatról, s ezzel sok esetben kockára teszi életét is. ★ „BEREKI” ÜT Az állomásra vezető út nagyon elhanyagolt. A sűrű buszjárat annyira tönkretette az utat, olyan „hepehupás” —, hogy a bejáró munkások gondolkoznak azon, hogy itthon reggelizzenek-e vagy az üzemben, mert az állomásig a busz úgyis kirázza belőlük a reggelit. Sok kőrakás már ott hever az út szélén, de vajon mikor fognak hozzá az út javításához?' ★ EGY KŰT az új iskola udvarának közvetlen közelében áll lebontva, rajta nagy nyílás, melyen a por, piszok akadály nélkül lepi el a vizet. Sok ember hord vizet ebből a kút bél. s időszerű lenne sürgős megjavítása. Hrutka János TANÁCSKOZÁS GOMBÁN Agronómusok és főáüattenyésztők tapasztalatcseréje a jövő évi gazdálkodás megjavítása érdekében
