Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-06 / 208. szám

■ WSf MEGY 1962. SZEPTEMBER 6, CSÜTÖRTÖK Őszintén, szépitgetés nélkül A mindemapok gondjai — A kongresszusi irányelvek adta feladatok — Pártértekezlet előtt a hadai járásban — így erzem, sokszor kevés idő jut a fő dologra, ar­ra, hogy alaposan, sokszor be­szélgessenek az emberekkel. Gyakran jönnek a járási párt- bizottság és a tanács tagjai lá­togatóba, beszélgetnek is, de mindig sietős a dolguk. Az kellene, hogy egy, de inkább két napot töltsenek a község­ben, megnézzenek mindent, hosszasan diskuráljanak egy- egy dolgozóval és a második nap végén aktívan mondanák el véleményüket, tanácsaikat. Ilyen hosszabb látogatás min­den két hétben más-más köz­ségre jutna. Jelentős eredmé­nye lenne ennek — mondotta felszólalásában dr Földes La­jos, a Budakeszi Községi Ta- j nács elnökei Bori Rudolf, a Budai Járási Pártbizottság titkára elfogadta a bírálatot, nem szépítve azt sem, hogy ezt már sokszor így tervezték, de most már való­ra is kell váltani. Sok más bírálatra is ilyen njódon vála­szolt. Mert ezen a megbeszé­lésen sok bírálat, sok tanács hangzott el. A Budai Járási Pártbizott­ság tudja, hogy a közelgő pártértekezlet csak akkor lesz eredményes, ha sok-sok em­ber véleményét meghallgat­ják. Ezért határoztak úgy, hogy jóval a pártértekezlet előtt a járási tanáccsal közösen külön beszélgetnek a községi tanács­elnökökkel, a termelőszövet­kezetek vezetőivel, az értelmi­ségi munkakörben dolgozók­kal. Dr, Földes Lajos a községi tanácselnökök értekezletén azt is elmondotta, hogy a járási pártbizottság és a tanács poli­tikai tevékenysége megegye­zik a VII. pártkongresszus ha­tározataival. Munkájában ér­vényesül a kétfrontos harc. Minden tettükben érződik a humanizmus, a dolgozók sze- retete. Hogy ezeknek a szavaknak alapjuk van, azt ez az értekez­let is igazolta. Sok-sok észre­vétel hangzott el, olykor túl­zott is, a járás vezetői még­sem utasították vissza az őszinte véleményt, hagyták, hadd mondja el /mindenki azt, amit érez, amit gondol. Sokan a kongresszus irányel­veinek néhány elvi kérdését boncolgatták: aki nincs elle­nünk, velünk van — és saját gyakorlatukból említettek pél­dákat, mennyire így igaz. De azt is elmondották: nem min­denki érti e gondolat lénye­gét, sokszor kell vitázni az ér- tetlenebbekkel. Mások a taná­csok önállóságáról beszéltek. Volt, aki megemlítette, nem egyszer párhuzamosság jel­lemzi a párt és a tanács mun­káját. A pártmunka színvonala­sabbá tételéről is sok szó esett. Hajdók Béla, az érdi tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy náluk, kü­lönösen Érd-Parkvárosban, „elöregszik” a párt. Hosszú ideje nem foglalkoznak az arra érdemes fiatalok fel­vételével. A pártszervezet is leginkább csak kampányfel­adatok allzalmával dolgozik, s a lázas munka azután na­gyon lecsendesedik. Pedig szükség lenne a párt minden­napi munkájára. Mások is elmondották, van még javítani való az alap­szervezetek tevékenységén, hogy még jobban betölthes­sék szerepüket a községek életében. Krajcsovics József- né Törökbálintról például a taggyűlések színvonalának emeléséről beszélt. A felsőbb szervek is többször ellen­őrizhetnék: megfelélőek-e a taggyűlési beszámolók, nyújt­ják-e azt, amit a párttag­ság felkészültsége kíván? Es a pártéletet ne szűkítsék le csak a taggyűlésekre, a párt- napokra, hanem teremtsenek eleven életet, szoktassák a párthoz a pártonkívüli dol­gozókat is. Deményi Jc.nos, Diósd tanácselnöke elmondot­ta, hogy most készítettek egy statisztikát és kiderült: nincs, illetve mindössze öt nagyüzemi munkás tagja van csak a pártszervezetnek, holott két nagy gyár is működik a községben. A pártszervezeteknek rend­szeresen kell a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetséggel is foglalkozniok. Sajnos, sok­szor megfeledkeznek arról, hogy a fiatalságnak nagy szüksége van az idősebb, ta­pasztaltabb, a munkásmozga­lomban könnyebben eliga­zodó pártmunkások segítsé­gére. Kovács József, buda- jenői tanácselnök többek kö­zött erről beszélt hosszab- ; ban, milyen magárahagyott náluk az ifjúság. Hajdók Béla már a bajok okát is ku­tatta. Náluk a fiatalság az üzemi KISZ-ben tevékeny­kedik, szórakozni is Buda­pestre jár, hiszen Érden, eb­ben a nagy községben még ma sem teremtettek olyan lehetőséget, hogy jól érez­zék magukat a fiatalok. Bu­dakeszin sem kapják meg a kívánt segítséget a felnőttek­től, pedig ebben a község­ben is sok olyan pártmunkás van, akik sok jóra, szépre ta­níthatnák meg az ifjabb nem­zedéket. Az üzemi munkások támo­gatását is igénylik a községek. A részvevőik elmondották, hogy kampányok idején, a munkások tevékenysége szív­derítőén felpezsdíti a falusi csendet. De nemcsak kampá­nyok alkalmával, hanem a „szürkébb” hétköznapokon is jó lenne, ha néhány nagyüze­mi munkás törődne községe problémáival, részt venne az ügyek intézésében. Sok helyi, sajátos gondról is szó esett. Az érdi gimnázium sorsáról, amelynek építéséhez már hozzá kellett volna kez­deni, a községnek sok pénze is fekszik benne, de a munka ké­sik. Az óvodák, napközik kor­szerűsítéséről, Budaörs nehéz lakáshelyzetéről: arról, hogy az Alföldről feljövök minden lakásra alkalmatlan helyet, ki­vesznek és utána lakást köve­telnek ... Szóba került a já­rási tanácsnak az a hibás in­tézkedése, hogy a tizenhárom- ezer lakosú helyre nem bizto­sított függetlenített művelő­dési otthon vezetőt. Érdekes értekezlet volt ez. A kongresszusi irány­elvekről akartak beszélni és gondjaikról, feladataikról szól­tak. De így van ez rendjén, hiszen szoros összhang volt a kongresszusi irányelvek és a felszólalások között. Nemcsak a szabad légkörön, a szépítge- tés nélküli valóságelemzésen lehetett ezt lemérni, hanem azon is, hogy okosan, megfon­toltan beszéltek a felszólalóik, tele felelősségtudattal és vala­hogy úgy,' ahogy Lapusnyik András járási tanácselnök megfogalmazta: nemcsak más­tól várva a segítséget, hanem felsőbb utasítás nélkül is hoz­záfogni a sokszor nehéz fel­adat megoldásához, ygy, mint most — az irányelvek meg­valósításához. Sági Agnes Nemzetközi nőgyógyászati konferencia Szerdán a pécsi szülészeti klinika előadótermében — száz külföldi és kétszáz hazai nőgyógyász részvételével — megkezdődött a Magyar Nőgyó­gyász Társaság négynapos nemzetközi konferenciája. NÉGYSZÁZ ISKOLAORVOS MŰKÖDIK AZ ORSZÁGBAN Államunk nagy gondot for­dít arra. hogy a diákok szak­orvosi ellátását is messzeme­nően biztosítsa. Ezt a célt szolgálja az iskolaorvosi háló­zat. Amint az Egészségügyi Mi­nisztériumban elmondották, Budapesten és vidéken 400 is­kolaorvos foglalkozik rendsze­resen a tanulók egészségvédel­mével, időszakos vizsgálatá­val. A szakszerűbb kezelés biztosítására fokozatosan gyer­mek-szakorvosokkal töltik be a megüresedő, vagy új iskola- orvosi állásokat. (MTI) A 150. ÉVFORDULÓ Az 1812-es orosz honvédő háború 150. évfordulója aUkal- mából a szmolenszki történeti múzeumban kiállítás nyílt meg, melyen orosz és zsákmányolt fegyvereket, a háborúban részt- vettek személyi tárgyait, valamint a szmolenszki területi par­tizánmozgalmat tükröző anyagokat, Kutuzov életével kapcso­latos okmányokat, a napóleoni hadsereget kigúnyoló szatirikus rajzokat és más érdekes tárgyakat állítottak ki. A képen: a kiállítás egyik termében. (MTI külföldi képszolgálat) VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK báléin TGiissr0 fa.mmimaiUtnmiranaraMj „Kedves" gyerekek Nem mindennapi szabály- sértéssel foglalkoztak a Ceglé­di Városi Tanács illetékesei. Egy szegény özvegyasszony évekkel ezelőtt csekély vagyo­nát értékesítette. A pénzt el­osztotta két fia között és a családi megállapodás értelmé­ben kisebbíti fiához költözött. Amíg az unoka nem került férjhez menendő sorba, min­den rendben ment. Akkor azonban szükség lett arra a lakrészre, amelyben az öz­vegyasszony meghúzta magát. A család minden elképzelhető eszközt megragadott az idős asszony életének megkeserí- tésére. A másik fiú tudomást szerzett fivére eljárásáról és felháborodottan tiltakozott el­lene. Kérte a városi tanács igazgatási osztályát, hogy a házában megürülj szoba- konyhás lakást utalják ki öz­vegy édesanyja részére. A ké­résnek eleget tettek. Az öz­vegyasszony élete azonban csak addig volt nyugodt, amíg a másik fiát is ,el nem érték a fészekrakás gondolatai. A lakásra szükség lett. Először szép szóval, aztán a legke­gyetlenebb hajszával igyekez­tek kiforgatni az öregasszonyt otthonából. Ingóságait össze­törték, sőt, nem átallották életveszélyesen megfenyeget­ni. A szabálysértési hatóság az ügyet nemrég áttette az ügyészséghez. Az udvariasság kötelező A minap több utas jogos panaszt tett egy autóbuszve­zető ellen. Az történt, hogy a ceglédi autóbusz-végállomá­son szeretteik volna felszállni az állomásra induló járatra. A gépkocsivezető — anélkül, hogy figyelmeztette volna a várakozó utasokat, hogy nem nyitja ki- a pótkocsi ajtaját — elindította a buszt. A lema­radt zúgolódó utasok a parkon keresztül futva érték el az is­mét megálló járművet. Ami­kor felelősségre vonták, Tren- csényi Béig gépkocsivezetőt, az minősíthetetlen hangon rá­förmedt a jogosan felháboro­dott közönségre. SZOVJET VENDÉGEK ABONYBAN Pénteken délben szovjet vendégek érkeztek Abonyba. A turistákat a párt, az MSZBT, a Hazafias Népfront képviselői fogadták. A föld­művesszövetkezet éttermében ízletes ebédet fogyasztottak el a vendégek, amihez Gudi Far­kas Mihály népi zenekara ugyancsak jó hangulatot te­remtett. Ebéd után a Kossuth Tsz elnöke ismertette gazdasá­guk eredményeit, majd a szov­jet turisták megtekintették a tsz állatállományát. MOHORoVIPCBe Példát mutatnak a fiatalok Nyilvános szereplésekkel ugyan még nem szereztek hír­nevet maguknak, de a társa­dalmi munkából ritkán hiá­nyoznak a gyömrői Vas-Fém Ktsz KISZ-istái. A napokban elhatározták: a pártkongresz- szus tiszteletére rendet terem­tenek az üzem udvarán, rend- béhozzák a tárolóhelyet, ki­rostálják a poros kokszot és egy kerékpárállványt helyez­nek el. A szülők is felelősek Sajnos, egyre több a gyer­mekbaleset. Vasárnap este Gyomron Bugyi László, ki­lencéves kisgyerek körülte­kintés nélkül átszaladt az úttesten és egy arra haladó motorkerékpár kerekei alá került. A szemtanúk szerint a felelősség teljes egészében a kisfiút terheli. Jó lenne, ha a szülők ismételten fi­gyelmeztetnék gyermekeiket a körültekintő, óvatos közle­kedés kötelező szabályaira. 7*2 Í3ü 7 * Panasz a kenyérre Panaszolják a körösi asz- szonyok: sokat bosszankod­nak a kenyér minősége miatt. Egyesek már azt is kétségbe­vonják, hogy egyáltalán tud­nak-e jó kenyeret sütni a nagykőrösi pékek. Mások azt kérdezik: vajon kevés a tűz- revaló? Alighanem sem az egyik, sem a másik ok nem játszik közre a kenyér mi­nőségének alapos romlásá­ban. Egyszerűen arról van szó, hogy a félig sült kenyér többet nyom és így az anyagmegtakarítás teteme­sebb. Az ilyenfajta „meg­takarításból” pedig nem kér­nek a körösi háziasszonyok. A tanár néni és az elsőosztályosok premierje Az első tanítási nap a szentendrei leányiskolában tését. Tehát fiúik is kerülnek a lányok közé. Egyelőre csak az alsó tagozat négy osztályá­ban, de a jövő tanévtől kezd­ve a felső tagozat osztályaiban is. Az iskola vezetői általában helyeslik a változást, csak a „menetrendje” kelt némi ag­godalmat. Erről így beszél Ko­csis Erzsébet tanárnő, az is­kola igazgatóhelyettese: — Az első osztályban nem lesz semmi zavar, hiszen ide az óvodából kerülnek a gyere­kek, ott pedig már együtt voltak a fiúk a lányokkal. De a második osztályban kicsit szokatlan lesz a dolog, úgy­szintén a harmadikban és a negyedikben is, amelyeknek növendékei megszokták már az elkülönülést. Talán jobb lett volna, ha a koedukációt csak az első osztályban kezd­jük és aztán fokozatosan té­rünk át a magasabb osztályok­ban is. Reméljük azonban, hogy nagyobb zavarok még­sem lesznek. A fiúkat a leányiskola a kö­zeli fiúiskolából kapja és cse­rébe értük kislányokat ad. Persze, megváltozik az isko­la neve is, hiszen ezentúl már nem leányiskola lesz. Űj ne­vét még nem tudják. Az is­kola elég nagy: tíz alsó és nyolc felső tagozatú osztálya1 van. Növendékeinek száma az idén sem lesz nagyobb, mint tavaly volt: hatszázötven. A nevelői kar 27 tagból áll. Az- igazgató és egy alsó tagozatos nevelő kivételével valameny- nyi nő. a legtöbb fiatal és — feltűnően csinos. Tizenötnek tanári diplomája, tizenkettő­nek tanítói oklevele van. A tanári kar legújabb és legfiatalabb tagja Göltl Bélá- né, aki az idén kapta meg a tanári diplomáját a Testne­velési Főiskolán, tehát tanári pályáját ebben az Iskolában kezdi meg. Alig egy hónapja asszony, a férje a Testnevelé­si Főiskola tanára. — Gyógytestnevelést tanítok itt — mondja, és beismeri, hogy kicsit izgatott. Testneve­lői tanári diplomája van. a főiskolán két éven át foglal­koztak ugyan a gyógytestne- veléssei is. de nem gondolt arra, hogy nem az általános torna, hanem ez lesz a szak­tárgya. — Azokat a gyerekeket ka­pom meg, akiknek valami tes­ti hibájuk van, gerincferdü­lés. deformáció, vagy valami szervi bajuk miatt nem alkal­masak az általános tornám. Az orvosi vizsgálat dönti el, hogy ki kerül hozzám. Úgy érzem, nagyon szép a felada­tom, és egyre nagyobb lelke­sedéssel készülök rá. A sport maga már kicsi korom óta érdekel. Magam is sportoltam mindig, a főiskola előtt a Va­sasban tornásztam, és most új­ból visszatérek a Vasasba. An­nak; is örülök, hogy ebbe a kedves városba kerültem. Szinte szégyellem bevallani, hogy bár pesti vagyok, éle­temben most látom először Szentendrét. Lesz az iskolának két gya­korló tanára is. harmadéves főiskolások, akiket az eszter­gomi felsőfokú tanítóképző küldött ide négyhónapos szak­mai gyakorlatra. Az egyik, Herczog Jánosné. itt végezte az általános iskolát és a szent­endrei gimnáziumban érettsé­gizett, tehát most: hazajött. A másik Willner Győzőné. Mind­ketten az alsó tagozat négy osztályában hospitálnak, majd néhány hétig ’ tanítanak is, hogy megszerezzék a szakmai gyakorlatot. Fiatal asszonyok, néhány hónappal ezelőtt men­tek férjhez. Az iskola kapujában és a lépcsőházban karszalagos kis­lányok állnak, az „ügyeletesek“. ók igazítják útba a szülőket, akik elkísérik apróságaikat az első tanítási napra. A kis el­sősöket mindenki dédelgeti, a pedagógusok is, az „öregek” is, ami alatt a másodikosoktól felfelé a többi kislányt kell érteni. A déli erős napsütésben az udvaron gyülekeznek a gyere­kek és a nevelők nagy szeretet­tel csoportosítják osztályon­ként őket. A hatalmas leány­csapat legszélső oszlopába ke­rülnek a picikék. Csaknem valamennyinek fehér szalag ékesíti a haját és a hátán duzzad a vadonatúj iskola­táska. Egy csöppet sem fél­nek, hiszen az óvodában jól előkészítették óikét az iskolá­ra. Aztán megkezdődik a bevo­nulás az osztálytermekbe. A kicsiket rengeteg szülő kíséri, anyukák és apukák, de nagy­mamák és nagypapák is. A felnőttek sokkal, de sokkal iz- gatottabbak, mint a kicsinyek. Betódulnak ők is a tanterem­be, és csak vonakodva vonul­nak később vissza a folyosó­ra, hogy zavartalan legyen az ismerkedés a gyerekek és a tanító néni között. A kislányok mosolyogva ülnek a padok­ban és kíváncsian nézegetik azt a fiatal, szép nénit, aki a padsorok elé áll és kedvesen szólni kezd hozzájuk: Czeigler Saroltát, az I. A-osztály taní­tónőjét. Ügy hallgatják, mintha me­sét mondana. Szinte mesébe is illik, amit mond, hogy most már elhagyták az óvoda tün­dérvilágát és a komoly iskola ✓ nyílt meg előttük. A szép me­sék helyett itt szép tudással gyarapodnak. Bíztatja őket, hogy ne féljenek, de úgy lát­szik, nincs szükség a bíztatás­ra. Bátran néznek a tanító né­nire, majd Erzsébet nénire is, az igazgatóhelyettesre, akinek szintén van néhány kedves szava hozzájuk. Aztán beözönlenek a szülők, hogy átvegyék a kicsik első tankönyveit. Megkezdődött a tanév. A kis óvodásokból ezekben a pillanatokban lett tanuló. Magyar László ^ Szentendre Bajcsy-Zsilinsz- í ky utcája az ódon tanácsháza £ mögött szerénykedő, csendes J kis utca. A dalmát jellegű vá- Í roska meghitt hangulata le- ^ bég általában fölötte. Ezen a ^ napon, kedden, szeptember ^ 4-én mégis szokatlan izgalom ^ fűtötte át a levegőjét. Már a £ kora reggeli órákban csivitelő £ leánycsapatok rajzottak az í öreg leányiskola szélesre tárt kapui felé. Szeptember arany- ^ fényében ragyogtak a fiatal ^ arcok és a szemek: a gyorsan 2 elröppent nyári vakáció sok J drága emléke ízott ebben a ra- £ ."yogásban, amely áímelagítet- ^ te az új tanév legelső napját. í A tanévnyitó ünnepély már % hétfőn lezajlott, a szokottnál is % nagyobb közönség részvételé- Í vei. í £ Majd minden szülő ott volt. £ — örvendetes jelenség ez ^ — mondja Máthé Sándor igaz- gató, aki 1954 óta, tehát kilen- ^ cedik esztendeje kormányoz- ^ za Szentendre régi, patinás ^ leányiskoláját —, mert azt ^ mutatja, hogy a kapcsolat egy- ^ re meghittebbé szilárdul az is- kola és a szülők között. y ^ Az úi tanév különben némi- ^ képp fordulópontot is jelent ^ az iskola életében. A leányis- | kólában az idén megkezdik a koedukációs rendszer beveze-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom