Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-30 / 229. szám
1962. SZEPTEMBER 30, VASÁRNAP 3 A „pár-val keleszlett kenyérke, a kulcsos kalács, meg a néprajzoska ADATOK EGY KÉSZÜLŐ FALU-MONOGRÁFIÁRÓL Véletlenül találkoztunk a szobi Börzsöny Múzeumiban. Kislánynak, legfeljebb gimnazistának nézné az ember, aztán kiderül róla, már egy esztendeje asszony, Kóczián Andrásné és egyetemi hallgató, néprajzos, mégpedig hetedik féléve. S máris odáig vitte. hogy első önálló adatgyűjtő útjáról éppen most tér visz- sza a fővárosba, Ipolytölgyes- rői, ahol a készülő monográfia részére végzett négy napon át kutatómunkát. — Ugyan, hogy megy az ilyesmi? — Pontosan úgy, ahogy most maga csinálja, szóra kell bírni az embereket. Addig beszélgetni velük, amíg az ismeretlennel szemben feloldódik természetes bizalmatlanságuk. Sokai kérdezni, faggatni, hogy emlékezetükből felidézzék a régen hallott dolgokat, meg hogy elmondják, hogyan csinálták valaha, amit ma már másképpen, esetleg sehogysem. — És mi iránt érdeklődött Ipolytölgyesen? — Hát például a gyümölcs- aszalásról. — Arról azitán mit tudhatott meg? — Hogy ott is csak úgy aszaltak, ahogy máshol, nem volt semmi helyi szokás. Ma pedig már alig aszalnak. Lekvárt főznek. meg elteszik üvegbe a gyümölcsöt. Szóval erről semmi különöset nem tudtam meg, de találtam egy gyönyörű aszaltcseresznye- tartót. — Mondom, ahogy mondta: „Nagy korpát vettem, meg komlót, leforráztam, attól lett jó íze a kenyérkének, nem olyan, mint ezé a mad bolti kenyéré. Leforráztam, utána összegyúrtam kovász- szál és kis gombócákat csináltam belőle. Azokat meg kitettem a párkasra, megszáradt a napon. Akkor eltettem tarisznyába, felakasztottam a padlásra. Egy kenyérkére két gombócát számítottam, feláztattam a párt és levével tettem meg a kovászt. Este megtettem, reggelre megkelt, bedagasztottam, aztán kiszakítottam és szakajtóba tettem. Begyújtottam a kályhába. — Miibe? — Persze hogy a kemencébe, de azt nevezi a néni kályhának. Folytassam? No jó. Tehát: „A szakajtóból ráborítottam a sütőlapátra és akkor betettem a kályhába. Két óra hosszat sütöttem.” — De vajon honnan tudta az órát? — Én is ezt kérdeztem, mire megmondta: „Hát megnéztem. Aztán kivettem, ha kihűlt, a kamrába vittem, de csak akkor. Különben savanyú lett volna a kenyérke.” Nagyon tetszik nekem, hogy így becézi a kenyeret. Mások is kenyérkének hívják Ipolytölgyesen, különösen az öregek. Jaj, és találtam egy párkast, tudja, amibe a párt kitették száradni. Nagy ritkaság ma már. — Aztán még mi érdekelte? — A kalácssütés. — Akikkel erről beszéltem, mind azt erősítgette, mindig „nulla” lisztből sütötték élesztővel. — Ugyan honnan vették az őseik az élesztőt? — Márpedig így mondták. És sorolták, van mákos, meg diós kalács és „puszta” kalács, vagyis, amibe semmit sem tesznek. Régen kulcsos kalácsot is sütöttek, a magyarázatukból kiderült, fonott kalács az, de gömbölyűre formálva. — Most hazamegy és megírja..; — Nem. Csak leírom. Adatgyűjtés volt csupán a feladatom, Bene Zsuzsannának, a Népművelési Intézet munkatársának segédkeztem, ő dolgozza fel a monográfiában a sütés-főzés szokásait. Remélem, munkámmal meg lesz elégedve. Lámpalázam van, hiába, ez volt az első önálló utam. Ültéből hirtelen felugrik. — Jaj, így elbeszélgettem az időt, pedig sietnem kell, négy napja nem voltam otthon! Vár a férjem. Egy pillanat alatt szerelmes menyecskévé vedlik. Felkapja a csomagját, szinte fut. Olyan, mint egy gimnazista lány, pedig lámcsak már komoly asszony és amellett még néprajzi kutató is. Szokoly Endre Több mint tízezer tag a pedagógus KST-ben Csaknem ötesztendős múltra tekint vissza a Pedagógusok Kölcsönös Segítő Takarék- pénztára. Eredményes munkáját bizonyítja, hogy az indulás évében csak 2700 tagja volt, jelenlegi taglétszáma megközelíti a 11 000-ret. A PKST a pedagógusok megtakarított pénzének gyűjtésével és alkalmi hiteladással foglalkozik. A taglészám emelkedésével a betétállomány is évről évre növekszik. A jelenlegi havi betétátlag csaknem 200 forint. A múlt esztendőben több mint 12 millió forintot helyeztek el a takarékpénztárban a nevelők, s több mint ötezer tag hétmillió forintot meghaladó kölcsönt kapott. A PKST eddig különböző segélyek címén mintegy 160 000 forintot utalt ki. Az Állami Biztosító fiókhálózatával közösen ugyancsak a PKST bonyolítja le már több éve a tanulók balesetbiztosítását. Az eredményes felvilágosító munkát igazolja, hogy országosan a biztosított diákok száma megközelíti a 90 százalékot (MTI) Továbbképző iskola a nagyüzemi baromfi- tenyésztőknek Az Állami Gazdaságok Továbbképző Intézetének irányításával továbbképző iskolát szerveznek a nagyüzemi baromfitenyésztőknek a Deve- cseri Állami Gazdaságban. (MTI) — Mesélje el, hogyan jutott Ipolytölgyesre, aztán hogyan fogott ott hozzá? — Ajánlólevelekkel jól felszerelten bekopogtattam a tanácsházára, szállást kértem. Az elnök személyesen vitt el Kovács Józsefekhez, jó szobát, jó ágyat kaptam náluk és az idős házaspár nagyon szívesen fogadott. Rögtön megértették, mi járatban vagyok, voltak a faluban mások is énelőttem, tudtak a készülő monográfiáról is. A kenyérsütés módja után érdeklődtem. A férfi mindjárt elvitt hetvenhat esztendős édesanyjához, az majd megmondja. „Hogyan sütöttek kenyeret a régi öregek?” — kérdeztem. „Kérdezze meg mástól, nem tudom én már jól elmondani” — így kezdődött. „Mivel ke- lesztették?” — faggatom tovább. Megmondta: „Pár-val.” így. (És leírja egy szelet papírra.) Mert tudja, háromféle kelesztő van: kovász, élesztő és a pár — okosít fel engem a néprajzos asszonyka. — Jól van, hát pár-val, de mondja csak, mi legyen az a pár? Felsőfokú mezőgazdasági technikum nyílt ZsánMon Negyvenkilenc hallgató az első évfolyamon Mint ismeretes, kormányzatunk a mezőgazdasági szakemberképzés meggyorsítása érdekében tizenkilenc felsőfokú mezőgazdasági technikum létesítését határozta el. Ezek a felsőfokú technikumok az idei tanévben nyitják meg kapuikat első ízben. Hallgatóik elsősorban érettségizett, vagy középfokú technikumot végzett fiatalok közül kerülnek ki, de kivételesen kiválóan képesített mezőgazdasági szakmunkásvizsgát tett fiatalok is kérhették felvételüket a felsőfokú mezőgazdasági technikumokba. Megyénkben szombaton nyílt meg a* első ilyen technikum Zsámbélion, 49 hallgatóval. Az ünnepélyes megnyitón megjelent Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes. dr. Soós Gábor, az FM szakoktatási főigazgatója, Fo- garasi János szakoktatási igazgató, s a Termelőszövetkezeti Tanács képviseletében Etter Ödön. A megyei tanácsot Szabó Sándor vb-elnökhelyettes képviselte. Jelen volt a megnyitón a helyi pártszervezet titkára, az Üj Élet vezetősége és a környékbeli állami gazdaságok képviselői. Mezei András igazgató bevezető szavai után Petőházi Gábor miniszterhelyettes ismertette a felsőfokú mezőgazdasági technikumok szerepét a mezőgazdasági szakember- képzésben. A felsőfokú szakiskolák között is különleges helyet foglal el a zsámbéki felsőfokú technikum. Az ország valamennyi technikumában szerzett tapasztalatok, valamint a termelő gazdaságok igényeinek figyelembe vételével, a zsámbéki felsőfokú technikum üzemgazdasági szakembereket képez ki a tsz-ek és állami gazdaságok részére. Szakképzett könyvtárost kap A miniszterhelyettes részletesen ismertette a termelő gazdaságok üzemgazdászaira váró felelősségteljes feladatokat, amelyeknek betöltésére készül fel az a negyvenkilenc fiatal, akik életcéljuknak választották a szocialista mezőgazdaság szolgálatát. A megnyitó ünnepség végén a fiatalok ünnepélyes esküvel fogadták, hogy kikerülve az életbe, minden tudásukkal a dolgozó nép gyarapodását szolgálják. Az ünnepség után meglátogattuk az intézetet. A XV. században épült, s történelmünk évszázadaiban sok vihart átélt műemléképület vastag falai között ma már megtaláljuk a zavartalan tanuláshoz szükséges minden kényelmet. Központi fűtés, korszerűen felszerelt előadó- és szemináriumi termek, három-tíz- személyes lakószobák, modem ebédlő szolgálják a tanulók kényelmét. Ebben a történelmi, és mégis modem környezetben, gondtalanul készülhetnek hivatásukra a hallgatók. Heti öt nap részesülnek elméleti képzésben, és egy napot gyakorlati munkában töltenek el a helybeli tsz és a herceghalmi, s a somodorpusztai állami gazdaságok földjein. Elméleti tananyaguk felöleli a mezőgazdasági üzemtan, statisztika, számvitel, ügyvitel, munkaegészségügy, mezőgazdasági jog. marxizmus kérdéseit, valamint a növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet, mezőgazdasági géptan szükséges ismereteit. A szakmai képzésen túl, lehetőségük nyílik érdeklődésüknek megfelelően bővíteni általános műveltségüket. 36 ezer kötetes könyvtár áll rendelkezésükre. Egyetlen dolog, amit hiányolnunk kell — s ez a tsz-ek számlájára írandó —, a 39 fiú és 10 leány között mindössze csak négynek van társadalmi ösztöndija. Pedig a tsz-eknek is érdekükben áll, hogy a társadalmi ösztöndíjak rendszerével már most szerződésben biztosítsák üzemeik részére a magas fokon képzett üzemgazdasági szakembereket. Ferencz Lajos a budakeszi, budaörsi es törökbálinti könyvtár Hatvanhatmillió forint a budai járás jövő évi költségvetése Pest megye legnagyobb járása, a budai járás tanácsa, most foglalkozott 1963. évi költségvetésével és az előirányzatot elfogadta. A költségvetés, tekintve, hogy huszonöt, köztük több városnak is beillő község tartozik a tanácshoz. a megye valamennyi járásánál sokkal tekintélyesebb összeget, összesen 66 millió 225 ezer forint kiadást irányoz elő a jövő költségvetési évre. Ebből az összegből a legszükségesebb nagyobb felújításokat is meg tudják oldani. A tanácsi utak, hidak felújítására és karbantartására például a következő évben egymillió 750 ezer forintot fordítanak. Nagyobb összeg jut ebből az érdi Bethlen Gábor utca, a budakeszi Erdő utca és á budaörsi Nefélejts utca felújítására. Az érdi piac felújítására ezenfelül ötvenezer forintot biztosít a költségvetés, hogy az árusítás az egészségügyi követelményeknek megfeleljen. Az állami házak fenntartására, tatarozására a 616 000 forintos felújítási kereten felül még egymillió 60 ezer forint hitelt biztosít a költség- vetés hogy ezzel is javítsa a lakáskörülményeket. Jelentős összegek jutnak a lakosság egészségügyi ellátásának fejlesztésére. A járási szak-rendelőintézet és a gondozóintézetek rendeltetésszerű működésének biztosítására 1 380 000 forint az előirányzat, bölcsődék fenntartására 2 607 000 forintot fordít a járás. A budai járás területén működő négy szociális otthon fenntartásához az idei előirányzattal szemben 193 ezer forinttal többet, összesen 3 451 000 forintot biztosítanak. Magas összegeket tesz ki a különböző oktatási intézetek fenntartására szánt előirányzat. Az óvodai napközi otthonok 8 989 000. az általános iskolajak pedig 4 319 000 forintot kapnak. A tavalyinál 240 000 forinttal nagyobb összeg jut az általános iskolák fenntartására. éspedig 21 645 000 forint, míg az érdi gimnázium fenntartására az idei ötezer forinttal szemben 81000 forint. Általában jelentős összeget biztosit a budai járás költségvetése kulturális célokra. A könyvtárak fenntartására és működtetésére a tavalyi 169 ezer forintnál majdnem kétszer annyi, 373 ezer forintot irányoz elő. Ez a jelentős növekedés biztosítja a budakeszi, budaörsi és törökbálinti könyvtárak jelentős fejlődését, mind a három könyvtár függetlenített szakképzett könyvtárost kap. A művelődési házak működéséhez 380 ezer forinttá] járul hozzá a költség- vetés értelmében. 1963 folyamán a járási tanács. EGYÜTT ÜNNEPELÜNK A KÍNAI NÉPPEL Holnap, október elsején lesz tizenhárom esztendeje, hogy kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. A párt vezetésével folyó több évtizedes forradalmi és fegyveres harc eredményeiként az egész kínai szárazföld felszabadult a tőkés-feudális elnyomás alól. A kínai hazafiak a japán megszállók kiűzése után sem tették le a fegyvert, s a megvert hódítók sorsára juttatták az imperialista Csang Kaj-sek bandákat. A hatalomra emelkedett nép azóta bámulatos eredményeket ért el hazája, a szocialista haza építésében, az ipar, a mezőgazdaság s a kultúra felvirágoztatásában. A korábban szolgasorsban tartott kínai nép nagysága éppen ezért nemcsak és nem elsősorban a birodalom méreteiben és az emberiség egynegyedét kitevő lakossága számában fejeződik ki, hanem abban, hogy gigászi erőfeszítései a haladást, a békét szolgálják. S ennek az igazságnak fényében csak kiáltóbb és szégyenteljesebb az az állapot, hogy a Kínai Népköztársaság még ma sem foglalhatja el az őt megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Ám az idő nem a haladás ellenségeinek dolgozik. A kínai nép jogait évről évre mind több nemzet ismeri el, s ennek a diplomáciai kapcsolatok felvételével, gazdasági és kulturális egyezményeik kötésével ad kifejezést. Egy szó, mint száz: a történelem győzelmes előrehaladását sem a tajvani jogbitorló klikk, sem a washingtoni pórázhoz kötött reakciós kormányok meg nem akadályozhatják. A Kínai Népköztársaság boldogulása és építőmunkája nem függvénye diplomáciai elismerésének, vagy el nem ismerésének. A magyar nép ez ünnep alkalmából testvéri érzéssel gondol a szocializmust építő kínai népre s gyümölcsöző munkájához szívből sok sikert kíván. Részlet a sangbaji gőzturbinagyár központi szerelőcsarnokából Csao Csing, a pekingi kísérleti opera táncosnője a Fehér kígyó című balett előadásának szünetében FELHÍVJUK A PEST—NÖGRÁD—KOMÁROM MEGYEI TERMELŐSZÖVETKEZETEK, ÁLLAMI GAZDASAGOK ÉS EGYÉB MEZŐGAZDASÁGI SZERVEK FIGYELMÉT, HOGY RAPIDTOX-II. permetező-porozógépet magasnyomású szivattyúval, kiutalás nélkül, raktárról azonnal szállítani tudunk. A gép eladási ára augusztus 1-től kezdődően 71 269,90 forintról 58 648,20 forintra csökkent. Kérjük megrendeléseiket Budapest V., Deák Ferenc tér 3. szám alá megküldeni. PEST—NÖGRÁD—KOMÁROM MEGYEI AGROKER
