Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-27 / 226. szám

1962. SZEPTEMBER 27, CSÜTÖRTÖK r/.' i meg re» kMis'Shd A Ladoga titkai Szovjet régészek és történé­szek adatai szerint az óriási Ladoga-tó déli részének mé­lyén igen sok, elmúlt évszáza­dokban elsüllyedt hajó pihen, mivel errefelé gyakoriak a vi­harok. \A második világháború idején, a hitlerista megszállók számos hajója és szállítóbár­kája veszett oda. A Szovjet­unió Földrajzi Társasága és a Központi Haditengerészeti Múzeum elhatározta, hogy kü­lönleges víz alatti expedíció­kat szervez a Ladoga-tóban különféle korokban elsüllyedt hajók felkutatására. Az egyik expedíciós csoport máris mun­kához látott. A Ladoga-tó tit- j kainak feltárása érdekes régé- j szeti leleteket ígér. A legfontosabb feladat: a tanulás A középiskolai KISZ-szervezetek munkáját, feladatait vitatták meg a tanácsadó tanárok — II tear end ezesre, járda- és útépítésre összesen 160 ezer forintot fordít Alsóné- medi tanácsa a jövő eszten­dőben. Ebbe az összegbe azonban beleszámít a lakos­ság által felajánlott har­minckilencezer forint érdekű társadalmi munka is. Megbeszélést tartottak szer­dán délelőtt a megyei kö­zépiskolák KISZ-tanácsadó tanárai Arató András, a KISZ Pest megyei Bizottsá­gának titkára tájékoztató­jában részletesen foglalko­zott azokkal a feladatokkal, amelyek az elkövetkező is­kolai évben a KISZ vezetői­re. aktíváira s az ifjúsági szövetség munkáját segítő pedagógusokra várnak. — Egyik legfontosabb ten­nivaló — mondotta —, hogy a KISZ KB középiskolák­ra vonatkozó irányelveit megismerjék a diákok s annak szellemében dol­gozzanak. Eziek az irányelvek maguk­ban foglalják mindazt, ami megvalósításra vár iskoláink­ban. Arató elvtárs elmondotta ezután, hogy a KlSZ-szer- vezetek legfontosabb felada­Mátyás király híres könyvtárának kötetei A magyar Helikon Könyv­kiadó érdekes mű megjelen­tetésére készül. Kiadják A magyarországi corvinák cím­mel azt az összeállítást, amely Mátyás király világhírű könyvtárának Magyarországon Őrzött 45 kódexét és két ős- nyomtatványát mutatja be. A magyarországi múzeumokba került 45 kódexből készült kiadványt Berkovics Ilona művészettörténész állította össze. Az eredeti Corvina kódexek legszebb illusztrált lapjaiból készült színes táblaképek és szövegközi képek hű képet nyújtanak az olvasónak a je­lenleg fellelhető corvinákról. (MTI) Januárban új gyógyszertár építését kezdik meg Érden A hét elején megnyílt a második gyógyszertár Érd- ligeten, a régi éndi patika azonban még továbbra is a rozzant ósdi épületben mű­ködik, de már nem sokáig. Megállapították, hogy az ósdi épület nem alkalmas tata­rozásra, sem átépítésre, be- dűléssel fenyegető tetőzetét fel is dúcolták. Most már bizonyára zavartalanul foly­hat benne a munka, amíg mostani helyétől kissé tá­volabb az új épület, ahová még előreláthatólag a jövő év derekán átköltöztetik, meg­épül. Az építési munkák jövő év januárjának első napjai­ban kezdődnek. A Pest megyed Gyógyszer­tári Központ az új gyógy­szertár részére már megvá­sárolta a telket és a terve­ket is elkészítette. A megye, sőt talán az ország legkor­szerűbb vidéki patikáját' ké­szül felépíteni Érden. Az épít­kezés költségeire 1 600 000 fo­rint áll rendelkezésre. Jelenleg a megyei gyógy­szertári központ különben két elavult gyógyszertárában, a tápiószentmártoniban és a nógrádverőcei'ben folynak építkezési munkálatok. Előre­láthatólag a jövő év legele­jére ezek az építkezések be­fejeződnek és addigra a köz­pont műhelyében elkészül mindkettő számára a korsze­rű, új berendezés is. A két községben tehát 1963 elején meg is nyílhat az újjáépült gyógyszertár. Ugyancsak jövő év első fe­lére várható a váci DCM la­kótelepén már épülő új gyógy­szertár megnyitása is. ta továbbra is a tanulás — a jó tanulmányi eredmények elérésének — segítése. Javí­tani kell az osztályok kö­zösségi szellemét. elérni, hogy a tanulók puskázás és súgás helyett értékes és ma­radandó segítséget adjanak egymásnak. A szervezeti élet fejlődésé­vel kapcsolatban a tájékoz­tató hangsúlyozta: a szám­szerű adatok azt bizonyít­ják, hogy az elmúlt esztendőben nö­vekedett a KISZ-tagok létszáma az iskolákban, több lett az alapszerveze­tek száma is. Jelenleg 142 megyei közép­iskolai alapszervezetet tar­tanak nyilván és 4016 KISZ- tagot, a statisztika szerint tehát a diákok 72 száza­léka tagja az ifjúsági szövet­ségnek. Egyes KlSZ-veze- tők és tanácsadó tanárok ezzel kapcsolatban aggodal­mukat fejezték ki, hogy a szervezetek „felhígulnak”. A megyei KISZ-bizottságnak az a véleménye, hogy nem kell félni a taglét­szám-növekedéstől, e he­lyett törődni kell a diá­kok megfelelő foglalkoz­tatásával, politikai nevelésével, maga­tartásának, fegyelmének, ta­nulmányi eredményeinek ja­vításával. Az Ifjúság a szocializmusért mozgalomról szólva Arató elvtárs elmondotta, hogy az elmúlt tanévben a diákok 90 százaléka vett abban részt, s többségük teljesítette is a követelményeket. Idén még többen jelentkeztek, éppen ezért a vezetőségeknek gon­doskodtok kell a követeJ­nem Y. Érdekes kezdeményezés a tanácsülés előkészítésére Megyei tanácskozás a szocialista demokratizmus erősítéséről A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága a tanács legközelebbi ülése elé terjeszti A szocialista demokratizmus kiszélesítéséről és a társadal­mi erőknek az állami munká­ba való bevonásáról szóló fon­tos anyagot A megyei tanács­ülés előkészítésének új for­májaként a végrehajtó bizott­ság hét szakbizottságot bízott meg az anyag kidolgozásá­val. A szakbizottságokban ösz- szesen mintegy háromszáz ember vett részt. A bizottsá­gok értekezleteket és ezeken kívül területi ankétet (a da- basi és a szentendrei járásban, valamint Vác városában) tar­tottak, majd ezek tapasztala­tai alapján állították össze je­lentésüket, amelyeket egy kü­lön munkabizottság dolgozott össze. Az így elkészített anya­got tegnap megyei tanácsko­záson vitatták meg. Bészt vett ezen az értekezleten a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak vezetőin kívül Török György, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának tit­kára, továbbá a járási és vá­rosi tanácsok elnökei és tit­kárai, a Hazafias Népfront já­rási titkárai, minden járásból és városból két községi ta­nácsvezető, illetve állandó bi­zottsági tag, valamint dr. Fo­nyó Gyula, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának munkatársa és dr. Aibner Pál, a Tanácsakadémia igaz­gatója. Az értekezlet, amelyen dr. Farkas Mihály, a végrehajtó bizottság titkára tartott vita­indító előadást, részletes és alapos vita után úgy határo­zott, javasolja a végrehajtó bizottságnak, hogy az anyagot a tanácskozáson elhangzott észrevételekkel kiegészítve terjessze majd a megyei ta­nács legközelebbi ülése elé. VX«v\'«ŰX*.<v8Í6 Építés alatt a hatalmas vasbetonkémény. A kétszáz méter magasra felszökő kéményt csúszózsaluzással készítik. A csúszózsaluzatot újszerű módon, a képen látható bebori- tással, az időjárási viszontagságoktól függetlenítették + + A vízlágyító épülőfélben levő épülete (MTI foto, Balassa Ferenc felv.) 200 millió forint értékű társadalmi segítség a politechnikai oktatáshoz „Hivatalosan” az 1958—1959- es tanévben kezdődött meg iskoláinkban a gyakorlati ok­tatás. Államunk évről évre je­lentős összegeket költ, hogy állandóan bővüljön a műhe­lyek hálózata, ahol a gyere­kek a fizikai munka alapis­mereteit elsajátítják. A Műve­lődésügyi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint ed­dig az általános iskolai poli­technikai műhelyek felszerelé­sére több mint 100 millió fo- eántot fordított a népgazdaság, hozzászámítva az idei eszten­dőre előirányzott összeget is. A tanulók műszaki gyakor­lati képzésének fontosságát felismerte a társadalom is, és segitő készségének igen nagy része van az elmúlt években elért fejlődésben. 1961-ben és az idén társadalmi erőből — részben állami támogatással — csaknem 200 politechnikai műhely készült el. Ezeknek az építését számos üzemi dol­gozó, szülő, tanár és diák se­gítette. Amíg a kétszeresére nő a terv Hogyan hajtiák végre a gépipari határozatot a váci Könnyűipari Öntöde* és Alkatrészgyárban ? A Könnyűipari Miniszté­riumhoz tartozik a váci Köny- nyűipari öntöde és Alkatrész- gyár. A főhatósági hovatarto­zás azonban nem változtat a lényegen: az üzem gépeket gyárt, textilipari gépek ké­szülnek műhelyeiben, s mint ilyen, a gépipar része. Jól fel­ismerték ezt a gyár vezetői, de a dolgozók is, ezért beszél­nek így: — A megyei pártbizottság­nak a gépiparra vonatkozó ha­tározatát mi magunkra nézve is kötelezőnek tartjuk. Nemcsak mondják, eszerint cselekednek is. A párt- és szakszervezeti vezetők, a gyár szakmai vezetői közösen meg­tárgyalták, hogyan lehet a ha­tározatot a gyár helyi, sajá­tos viszonyaira alkalmazni. E megbeszélés nyomán szeptember 20-ig minden gyárrészleg elkészíti saját intézkedési tervét úgy, hogy a dolgozókkal közö­sen beszélik meg a további előrehaladás lehetőségeit és a feladatokat. A határozat alap­ján továbbra is a termelé­kenység növelését, az önkölt­ség csökkentését és a minő­ség javítását tartják a legfon­tosabbnak. Aki ismeri a gyárat, tudja, hogy nem a legjobbak adott­ságai. Bár az elmúlt években kaptak kisebb-nagyobb össze­geket építkezésre és jelenleg is építkeznek, ezzel azonban csak a korábbi zsúfoltságot csökkentik. Gépi felszerelésre nem sok jutott eddig. Megte­hették volna, hogy várnak, de nem ezt tették. Jól tudják, ha rájuk kerül a sor, itt sem ma­rad el a mindent átfogó re­konstrukció, a feladatok azon­ban addig is növekednek és azokkal lépést kell tartani. Az ipari vásáron a nagykö­zönség is megismerhette már azt a modern szövőgépet, ame­lyet ennek a gyárnak a dol­gozói készítenek. A Szentgotthárdi Selyem­szövőgyárban már 160 vá­ci szövőgép dolgozik, de sok textilgyár várja már ezeket a- gépeket és a bálabon­tó-, kettőző- és keresztesé vélő­gépeket is, amelyek ugyan­csak itt készülnek. A teljes or­szágos szükségletet innen kell biztosítani. Nem kis feladatot bíztak rá­juk, s az is kiderül az ered­ményekből, hogy állják a sa­rat. Tavaly 41 és félmilliós tervet kellett teljesíteniük. Jó szervezéssel, önálló műszaki fejlesztéssel elérték, hogy a gyártott cikkek árát 40— 45 százalékkal csökkent­hették. Ennek ellenére az idén már közel 44 milliós tervet kell teljesíteniük. — Sikerül? — érdeklődünk Vogel Emil igazgatótól. — Biztosan — ennyi a vá­lasz, s mellé egy szám: — Az első félévben a múlt évhez képest a termelés emel­kedéséből 14,4 százalékkal biz­tosítottunk többet a termelé­kenység emelése révén. Egy másik adat pedig arról beszél, hogy 1957 óta 178 szá­zalékra nőtt az egész gyár ter­melése és eközben csupán 39 új munkaerőt vettek fel, az öntöde viszont megduplázta termelését. — S mi lesz jövőre? — Jövőre ugyanott folytat­juk, ahol korábban abbahagy­tuk. Amikor egy-egy építkezés befejeződött, fogtuk a gépe­ket és megkezdtük az áttele­pítést. Minden gép csak addig állt, amíg 'átvittük az új hely­re. Jövőre is így lesz. Elkészül a most épülő új csarnok, s azt ugyanígy telepítjük be. Az élet követeli így tőlük, mert 1960-hoz képest jövőre már több mint a kétszeres lesz a terv, a létszám viszont ugyanéhhez a bázishoz képest csupán 33 százalékkal lesz ma­gasabb. Továbbra is az üzemszer­vezés és a saját erőből végzett műszaki fejlesztés az előbbrejutás két alap­vető lehetősége. Saját maguk valósították meg a szövőgépek szalagszert: szerelését. Ügyes kis kocsikon gördülnek a gépek egyik mun­kahelyről a másikra. Ha csak ennyit tettek volna, dicsére, illetné őket, de száz és szé kisebb-nagyobb jelentősé: ötlet, elgondolás valósult íru meg, s ezekből kerekedtek k. a jó eredmények. Most azon gondolkoznak, hogy az öntö­dében teljesen gépesítik az anyagmozgatást. Nemcsak a vezetők, a mun­kások is törik a fejüket, mii tehetnének még saját erőből a megyei pártbizottság gép' ipari határozatának végrehaj* tása érdekében. Ez a közöl tervezgetés eddig is sok ered1 ményt hozott, biztos, hogy l jövőben sem lesz eredmény' télén. F. I. menyek teljesítésének fel-: tételeiről. • Jól bevált módszer, hogy a tanulók a húsz óra társadalmi munkát a községekben, váro­sokban — a fejlesztési terv — érdekében végzik el. Több is­kola segédkezik alkalmanként termelőszövetkezetekben, ál­lami gazdaságokban. „Munka­hiányról" ilyenformán nem panaszkodhatnak a KlSZ-szer- vezetek, kicsit körül kell néz­ni a ..portán’*, hol van szük­ség munkára, segítségre. Ami a sport- és kulturális köve­telményeket illeti jó alkalom a házi bajnokságok lebonyolí­tása és a középiskolai kultu­rális szemle. Végezetül Arató elvtárs két problémára hívta fel a figyel­met. Több községi alapszerve-i zet kért aktívákat az iskolák­tól. Erre szükség van, s a megye; bizottság egyetért az- i zal. hogy egy-egy iskolából i néfhányan átigazolást nyerje­nek, s a községi alapszerveze­tet erősítsék, de ez nem ok arra, hogy „tömegesen*’ — hú- szan-harmincan menjenek el az- iskolai alapszervezetből, i ennek nincs értelme. A másik probléma a KISZ- meg'bízólevelekkel függ össze. Az egyetemi felvételekkel kapcsolatban a diákok köré­ben az a téves nézet alakult i ki. hogy a megbízólevél min- i den további nélkül biztosítja i a felvételt. Tény és való, hogy í a KISZ-szervezetek — a leg- í jobb tanulók, s a KISZ-mun- ; kában élenjárók — számárai megbízólevelét ad. Ez azonban j nem jogosítja arra az illetőt.j hogy gyengébben sikerült vizs- j ga esetén is bejusson az egye- j temre. A csalódások etkerülé- \ se érdekében, erről már most ■ év elején beszélni kell. A hozzászóló pedagógusok \ nagy része érintette ezt a té-í mát. Elmondották, hogy mind- i ennek ellenére, „nagyobb tekintélyt’* kell j szerezni a KISZ-megbízó- j levélnek, s ezzel a KISZ j Központi Bizottságának foglalkoznia kellene. A cél ugyanis, hogy ez a meg- ■ bízólevél jobb tanulásra és \ jobb munkára ösztönözze a \ diákokat. Ezzel kapcsolatosan \ azonban több visszásság for-j dúlt elő. A tanárok bírálták a! jelenlegi felvételi módszert. i A hozzászólók foglalkoztak: a tagfelvétel problémájával is i (élénk vita alakult ki a „fel- i hígulás” problémájáról), el- i mondották észrevételeiket, s néhány javaslatot tettek a tár­sadalmi munkával kapcsolat­ban. B. L \ JÓ ÜTEMBEN ÉPÜL A DUNAMENTI HŐERŐMŰ í ^ A Dunamenti Hőerőmű építkezésénél megkezdték az első í kazánblokkok szabadtéri szerelését. Az építők már hatvan £ meteren felül dolgoznak Közép-Eurúpa legmagasabb — két- % száz méter hosszú vasbeton kéményének csúszózsaluzatán. Az ^ ország legnaggyobb kapacitású — hatszáz megawattos telje- $ sítményű, — olajtüzelésű erőművének munkálatait terv sze­li rűen végzik. í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom