Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-26 / 225. szám

6bqlédi A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS ft VI. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM 1962. SZEPTEMBER 26, SZERDA A ceglédi közös gazdaságok sikereiről Beszélgetés a eeglédi vasútállomáson Czira Lászlóvá}, a kecskemé­ti BARNEVÁL főagronómusá- val csak a véletlen hozott ösz- sze a ceglédi vasútállomás pe­ronján. A vonat már benn áll, az induláshoz csak néhány perc hiányzik. Czira elvtárs azért megadja magát és én kutyafuttában. mindenféle rendezés nélkül, gyorsan jegy­zem szavait. — Reggel négy óra óta jár­juk a területet, ellenőrizzük a ceglédi közös gazdaságok ba­romfitenyésztését. Csak a leg­nagyobb elismeréssel beszél­hetek arról, amit láttam. írja úgy. ahogy mondom. — Cegléd város 1962. évi baromfiértékesítési terve 850 mázsa, amivel szemben a hét közös gazdaság 920 mázsa értékesítését vállal­ta. De nemcsak ?. mennyi­ségért illeti dicséret a ceg­lédi termelőszövetkezete­ket, hanem a gazdaságos­ságért is. Egy kilogramm baromfihúst, két kiló 40 dekagramm takar­mány felhasználásával állíta­nak elő. Az állategészségügyi rendszabályok kiváló végre­hajtásáért is teljes elismerés illeti a ceglédieket, hiszen az átlagos elhullás három száza­lék alatt van. — Mondjak valami nagyon szépet? Minden gazdaság a leadott baromfimennyiség után .je­lentős plusz takarmány­juttatásban részesült. A Vörös Csillag, a Dózsa Né­pe, az Alkotmány, a Kossuth, a Lenin, de elsők között em­líthetjük meg a Táncsicsot, amely 170 mázsa takarmány­juttatást kapott. — Dicséret illeti a kiválóan gazdálkodó Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetet, amely a vállalt 20 ezer darab tojás he­lyett 160 ezer darab tojást ad el az állami felvásárlásnak. A közös gazdaságok idei baromfitenyésztése alap­ján, 1963. évre nyugodtan emelhetjük 40 százalékkal a város baromfi- és tojás­értékesítési tervét. — A Lenin és Táncsics ter­melőszövetkezetekben sikerült olyan törzsállományt kialakí­tani, amelyben az öthónapos jércék már megkezdték a to- jástermelést. Ez. mindkét ter­melőszövetkezetben komoly többletbevételt biztosít. — A Táncsics a legneme­sebb külföldi fajták: a kana­dai fehér leghorn és a dán fe­hér Plymouth kornis apaálla­tokkal való keresztezésével olyan tojás- és hústermelő alapanyagot alakít ki, amely lehetővé teszi á termelés 30 százalékos fokozását. — A ceglédi közös gazdasá­gok 1961-ben a baromfi- és to­jásfelvásárlás 45 százalé­kát biztosították, ebben az évben már elérték a 90 százalékot. — Ismét jobblétre szende- rült egy tévhit. Éspedig az, hogy nem lehet géppel keltett baromfit nevelni. A ceglédi közös gazdaságok ebben az évben 280 ezer darab napos­baromfit neveltek fel. három százalékon aluli elhullással. És Czira elvtárs még mon­daná a szebbnél szebb adato­kat, de a riportnak végét ve­ti a vonat indulása. BARÁTI LÁTOGATÁS CEGLÉDEN Dobrina Gorazsova, a szó­fiai nemzeti könyvtár osz­tályvezetője, a Népművelési Minisztérium meghívására két héten keresztül tanulmányoz­ta a magyarországi könyvtá­rakat. A budapesti könyvtá­rak meglátogatása után Gora­zsova elvtársnő vidéki körútra indult és ennek során felke­reste Békés, Veszprém, Győr, Komárom és Pest megye könyvtárait. — Éppen a legnagyobb fel­fordulásban, leltár idején top­pant be hozzánk az elvtársnő — mondotta Katsányi Sándor, a városi könyvtár helyettes vezetője. Persze, ez őt, mint régi könyvtári szakembert egyáltalán nem zavarta. Látogatásának célja, a mi jó hírű gyermekkönyvtá­runk és olvasótermünk ta­nulmányozása volt. Az elv­társnő sok hasznos feljegyzés­sel gazdagította tapasztalatait Beszélgetéseink során elmon­dotta, hogy három könyvtár tetszett neki a legjobban, a vidékiek közül: a békéscsa­bai, gödöllői és a ceglédi. JÁRÁSI MOZAIK Üzemi dolgozók a földeken Csepeli dolgozókai fogadtak az Alionyi Gépállomáson A közelmúltban jelent meg a Népszabadság hasábjain a felhívás, hogy a mezőgazda- sági munkák e nehéz idő­szakában a tralktorvezietés- hez értő üzemi dolgozók több hetes időtartamra fel­cserélhetik munkahelyüket és falura mehetnek. A kezdeményezésnek az ipari munkások között sok követője akadt — így ke­rült sor hétfőn reggel az Abonyi Gépállomáson 25 csepeli dolgozó foga­dására, akik azért jöt­tek, hogy segítsenek a traktoroshiány megoldá­sában. Pétbe Sándor elvtárs, a gép­állomás igazgatója köszön­tötte a Csepel Vas- és Fém­művek dolgozóit. Ismertette velük a gépállomás felada­tait. Elmondotta, hogy je­lenleg 33 000 hold területen dolgozik a gépállomás. Hét brigád négy községet szol­gál ki. Az elmúlt években a fel­adatokat teljesítették, 1962-ben a megyében el­ső helyet értek el. A jelenlegi terület megmun­kálásához szükség van va­lamennyi gép kétműszakos üzemeltetésére, amelyet a cse­peli elvtársak segítségével szeretne megoldani a gép­állomás. Ismertette a gép­parkot, bemutatta a brigád­vezetőket. A szervezési fel­adatok megbeszélése után el­mondotta, hogy sokat vár az elvtársaktól és reméli, hogy ez a segítség meghozza a várt eredményeket. . A csepeli dolgozók nevé­ben Hegedűs György, a cso­port vezetője köszönte meg a bizalmat és Ígéretet tett arra, hogy nem fognak csa­lódni bennük. Meg is alakították azon­nal a „csepeli csoporto­kat”, hogy még aznap elkezdjék a munkát. A járási tanács részéről megjelent vezetők nevében dr. Bencsik Mihály elvtárs, a végrehajtó bizottság el­nöke köszöntötte a csepeli elvtársakat és sok sikert kí­vánt vállalkozásuk megva­lósításához. Abony, Törtei,- Jászkara- jenő és Kőröstetétlen szán­tóin még aznap a csepeli munkáskezek által irányított gépek hasították a fekete föl­det. Ismét bebizonyosodott, hogy az ipari munkások ál­dozatvállalásához nem fér kétség — amikor csak szük­ség van rá. mindenkor ké­szek a mezőgazdaság megse­gítésére. Peresztegi Rózsa Százhatvanöt baleset a város és a járás iskoláiban A ceglédi szakmaközi bi­zottság munka- és balesetvé­delmi tanácsa ellenőrzései so­rán megállapította, hogy vá­rosunk és a ceglédi járás is­kolájában semmiféle baleset- nyilvántartást nem vezetnek, baleseti kérdésekkel, illetve a balesetek megelőzésével kap­csolatban semmiféle intés nincs az egész területen. A ceglédi Állami Biztosító kirendeltségétől kapott adatok tanulsága szerint, a városban és a járásban összesen 165 ta­nulót ért baleset, amelyek kö­zül 89 esett a város területén. — Súlyosnak tekintjük azt — mondotta Simon Isitván, a tanács titkára —. hogy a bal­esetek 80 százaléka csonttö­rés. lfifí fő közül iskolán kí­nul 97 főt ért baleset. Testne­velési órán 27 főt. a nyári szünetben 35-öt, úttörőórán kettőt, kisdobos-foglalkozá­son egy tanulót, tanulmányi kiránduláson kettőt, politech­nikai oktatáson hármat ért baleset. — Többszöri ellenőrzéseink során feltártuk a hiányosságo­kat és 1962. második féléves munkatervünk főleg arra szo­rítkozik. hogy a felülvizsgált szervek végrehajtották-e a munka- és balesetvédelmi elő­írásokat. — Göbölyös Pál, Csemő I. járás 283. szám alatti lakos háztáji biztosítás keretében ezer forint kártérítést kapott elhullott tehene utáni NYÁRSAPÁT Az új tanévben megkezdő­dött a községben is a poli­technikai oktatás. Egészen természetes, hogy az oktatás mezőgazdasági szakon folyik és a hivatalos támogatás mel­lett a község termelőszövet­kezeteinek támogatását is él­vezi. Az első politechnikások az iskolák felső tagozatából kerülnek ki, az ötödik és ha­todik osztályból. ABONY 1962-ben a község tizenkét idős, munkaképtelen lakosa részesült segélyben. Mindany- nyian teljesen magányosak, semmiféle biztosítással nem rendelkeznek és ilyenformán sem nyugdíjat, sem más tá­mogatást nem kapnak. A köz­ségi tanács költségvetésében erre a célra 12 ezer forint szerepelt. 1963-ban a segélyt 34 ezer forintra emelik és ez lehetővé teszi, hogy az eddigi segélyeket lényegesen fel­emeljék, sőt azt is, hogy újabb jelentkezőket felvegyenek ál­landó segélyre. MIKEBUDA A község szépítésére 1963- ban 108 ezer forintot fordíta­nak. Községfejlesztési alapból 86 ezer forint a bevétel, a községi tanács hétezer forint értékben ajánlott fel saját anyagot, a község lakói pedig 15 ezer forint értékű társa­dalmi munkát vállaltak. Út­építés, parkosítás, a politech­nikai oktatás céljára biztosí­tott terület bekerítése és a községi sportpálya felújítása szerepel a programban. JÁSZKAR AJENÖ A központi általános iskola pedagógusai, Cseh János igaz­gató vezetésével felajánlották részvételüket a község kultu­rális munkájában. Ismeretter­jesztő előadásokat, szakkör- vezetést és az ősz folyamán beinduló irodalmi színpadon való közreműködést vállaltak a pedagógusok. CEGLÉDBERCEL Balázs Antal, az Egyetértés Termelőszövetkezet főagronó- musa a gazdaság tizenöt fo­gatát állította be az őszi ve­tési munkába, hogy ezzel is lehetővé tegye azt, hogy az erőgépek kizárólag a sürgős talajelőkészítő munkákat vé­gezzék el. KÖRÖSTETÉTLEN A Dózsa-tanyai iskola az idén már második éve védi azt az értékes vándorserleget, amely a legelőkelőbb helye­zést elért iskolának jár ki a hiányzásmentes tanításban Az iskolában nemcsak hiány­zásmentes hetek szerepelnek szép számmal, hanem több hiányzásmentes hónap is di­cséri a tanulók és podagógu­sog fegyelmezett, jó munká­ját. CSEMŐ A járásbán eddig 15 védő­nő látta el az anya- és cse­csemővédelmi munkát. Októ­ber elsejével két új védőnő kezdi meg a működését a já­rásban. Közülük az egyik Csemőben, a másik Törteién dolgozik. TÖRTÉL A Rákóczi Termelőszövet­kezetben hatvan férőhelyes borjúnevelő épül. A borjúne­velő tervét Szabó Lajos, a kö­zös gazdaság elnöke készítet­te és a kivitelezést teljes egészében a tsz építő brigád­ja végzi el. LEVEL BULGÁRIÁBÓL Meghatottan forgatjuk Kri zsik Alfonz Bulgáriából ér kezett levelét. A jószívve írt, meleg sorokban földini néhány szóban elmondja hogy mint muzsikus megjár ta a fél Európát azóta, hős: városunkból elindult. Jár Lengyelországban, Csehszlo­vákiában, újabban hárorr hónap óta zenekarával Szó­fiában játszik. Részletesen írt arról, hog: az írással is megpróbálko­zik és felajánlja tudósításán lapunknak. Természetese r szívesen és örömmel üdvö­zöljük új munkatársunkat i távolban és szeretettel vár­juk írásait. De hasonló szeretettel kö­szönjük kedves üdvözlő sza­vait. amelyeket részben ne­künk, részbe« a Ceglédi Hír­lap minden kedves olvasó­jának küld. Emelet hatodik sor tizenötödik szék Készséggel elismerjük, hogy az Elveszett paradicsom című film nagyon sikerült alkotás, jól szórakoztunk ... azaz, hogy jól szórakoztunk volna, ha ... ■.. szerencsétlenségünkre nem kaptunk volna csak az eme­letre jegyet, oda is pontosan a hatodik sor ha, és ha a két jegy közül az egyik nem szólt vol­na a hatodik sorba, oda is pon­tosan a tizedik székre. Ugyan­is, erről a Szabadság Filmszín­ház vezetősége nem tud. A ha­todik sor tizenötödik szék hasznalhatatlan es az egész előadást irtózatos kellemetlen­ség árán kuporogva néztem végig. Persze, az is lehetséges, hogy a vezetőség tud a hasz­nálhatatlan székről, esetleg a javítása lóésik, de ebben az esetben kedves figyelmesség lenne, ha a hatodik sor 15-ös székre nem adnának jegyet. A KIVÁNCSI LENCSE Bekukkantottunk az Óra- és Ékszerkercskedelmi Vállalat ceglédi boltjába. Gazdag arany, ezüst kisóra raktár, különböző ajándéktárgyak, fémek, műanyagok, fából fara­gott dísztárgyak, díszdobozok hosszú sora segíti a válasz­tást. A jelentősebb névnapok mindig nagy forgalmat je­lentenek, amit a bolt dolgozói ügyesen és udvariasan bo­nyolítanak le Bemutatjuk Kocsis Jánosnét, a népszerű Jutkát, amint éppen karórát ad el Akinek nem használ a szép szó Csöndes őszi este Törteién. Az utcák néptelenek. Az újon­nan épített filmszínház épüle­téből a vetítőgép csendes zú­gása hallatszik. A túlsó oldalon. pontosan az orvosi lakás ablaka alatt, magányos férfi támolyog. Szemmellátható, hogy alapo­san felöntött a garatra. Néha amúgy magyarosan elordítja magát. Az előadásnak vége. Tódul kifelé a tömeg. A nagy hall­gatóság még jobban felvilla­nyozza a férfit és az előbbi ordításra még rádupláz. Most már a hazafelé sietőket mo­lesztálja, nem takarékoskodik az ízetlen megjegyzésekkel. A rendőrőrszem először tü­relmesen, szépen karoníogja és suttogva figyelmezteti, hogy menjen haza. — Mezei Sándornak az is­ten se parancsol! — pöffesz- kedik a férfi. Az őrszem erőteljesebb hangjára Mezei Sándor meg­gondolja magát és szépen, csendesen megindul hazafelé. Nem nagy dolog! Nem lett belőle feljelentés a szabály­sértési hatóságnál. Mégis szó­vá tesszük, már csak azért is, hogy értsen belőle Mezei Sán­doron kivül mindenki, aki többet ivott a kelleténél. — Szeptember 21-én befeje­ződik a városi könyvtárban a leltározás. Pénteken reggel a könyvtár megnyílik az olvasók számára. — A Ceglédi Gépjavító Vál­lalat 1959-től 1962-ig másfél millió forint értékű balesetvé­delmi céljait szolgáló beren­dezést állított üzembe. — A járási tanács MSZMP- alapszervezete a napokban tar­totta meg küldöttválasztó tag­gyűlését. A tanács dolgozóit négy küldött képviseli a járá­si pártértekezleten. — A ceglédi városi könyv­tár a nagy látogatottságra való tekintettel október elsejétől szerdán is rendelkezésre áll az olvasóknak. Könyv-kölcsönzés 14 órától 18 óráig. — A járási tanács és a hoz­zátartozó intézmények dolgozói kedden a kongresszusi irány­elvekkel kapcsolatos pártna­pon vettek részt, melynek elő­adója Baranyi Tibor tanulmá­nyi felügyelő, az oktatási osz­tály dolgozója volt. — A Cegléd Csemői Állami Gazdaságban Varga Lajosné XII. 368, Fajka Pál XII. 595, Karsai Lászlóné Bede 567, özv. Gábor Józsefné Bede 167, Dá­vid Jánosné Bede 37. Mihály Jánosné Bede 572. Baila Lászlóné, Bede 304 szám alatti lakosok társadalmi tulajdon elleni szabálysértést követtek el. A szabálysértési hatóság kisebb-nagyobb bírságra és a kár megtérítésére kötelezte őket. — Ismét megszaporodott a tanulóbaleseteik száma. Au­gusztus hónapban és szeptem­berben a ceglédi járás iskolái­ból ötvenöt baleseti bejelentés érkezett az Állami Biztosító­hoz, melyek alapján több mint tízezer forint kártérítést fize­tett a ceglédi járási fiók kár- osztálya. Heten a legjobbak közül Közgyűlést tartott tegnap este a ceglédi Faipari Ktsz. Itt került sor az első félévi szocialista munkaverseny ér­tékelése alapján a szövetke­zet hét legjobb dolgozójának jutalmazására. A kisipari szövetkezetek ki­váló dolgozója jelvényt és az azzal járó kétheti munkabér­nek megfelelő összegű jutal­mat Bán Mihályné, Podolák Györgyné és Atkári László kapta. Négy dolgozó a kisipa­ri szövetkezet kiváló dolgozó­ja és az azza] járó egyheti munkabérnek megfelelő ösz- szeget kapta. A közgyűlésen részt vett a Pest megyei KISZÖV megbí­zottja. aki a három kiváló dolgozónak átadta a KISZÖV megbízásából a kisipari szö­vetkezetek kiváló dolgozója jelvényt. Négy dolgozó kitün­tető oklevelét Magyar László szövetkezeti elnök közvetlen szavak kíséretében nyújtotta át. KOCSÉRI Alig néhány hónapja adtunk hírt arról, hogy a kocséri föld­művesszövetkezet támogatásá­val tekeszakosztály alakult a Kocséri KSK keretében. Azt is megjegyeztük, hogy a kocsériak a járási Spartakiá- don igen előkelő helyen végez­tek. Az egyre népszerűbb teke­sport Kocséron is terjed és vasárnap a törteli KIOSZ-csa- patát látták vendégül a kocsé­ri tekézők. 10—10 benevező hatvan dobással mérkőzött és a törteliek 1608 fájával szem­ben a kocsériak 1779 fát értek el. Szeptember 30-án visszavá­góra kerül sor, amikor is a TEKÉZŐK kocsériak Törteire látogatnak el. — Van azonban egy nagy kérésünk a Ceglédi Építők Kossuth szakosztálya címére — mondotta Antal Domonkos, a kocséri tekézők vezetője. Nagyon szívesen látnánk a jó hírű ceglédi tekézőket egy ba­rátságos mérkőzésre, akár hét­köznap, akár vasárnap és ez a találkozó biztosan eredmé­nyesen segítené további mun­kánkat. — Vagyis tekinthetik a ceg­lédiek ezeket a szavakat szí­vélyes meghívásnak? — Természetesen! Sőt bol­dogok lennénk, ha azt a választ kapnánk, el is fogadják a meghívást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom