Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-21 / 221. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLETEK í MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA É MEG TAN ÁCS L A P J VI. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1962. SZEPTEMBER 21, PÉNTEK A munkáshatalom történelmi jelentőségű győzelme Október 20-ig befejezik a vetést Lendületesen halad az őszi munka a ráckevei Árpád Tsz-ben Engels, A Kommunisták Szövetsége történetéhez című írásában Marx zseniális felfe­dezéséről szólva, a többi kö­zött ezt mondja: „... a mai elnyomott osztály, a proleta­riátus nem hajthatja végre sa­ját felszabadítását anélkül hogy ugyanakkor az egész tár­sadalmat az osztályokra való szakadástól ?s ezzel az osz­tályharcoktól fel ne szabadít­sa". Száztizenhét éve nyert első megfogalmazást — Engels és Marx elméjében szinte egy- időben — a szikrázó gondolat, s az eltelt évszázad történelmi eseményei a világrendszerré vált szocializmus győzelmes állomásai fényesen példázzák ennek igazságát. A magyar munkásosztály történelmi és történelemformáló harcai is ezt célozták attól az időtől kezdve, amióta a tőke elleni küzdelmét forradalmi pártja vezetésével vívta. S hogy e cél •— gyakran kemény, küzdel­mes harcok árán — sikeresen megvalósult, azt a Magyar Népköztársaság puszta léte, társadalmi-politikai és gazda­sági rendje bizonyítja. A párt kongresszusi tézisei nem véletlenül szentelnek a gondolatnak egy egész fejeze­tet, pedig az irányelvek egyet­len mondata is milyen sokat fejez ki a megtett útról szólva. Népünk legnagyobb történelmi vívmánya a munkáshatalom — állapítja meg a párt nagy jelentőségű dokumentumában. Ez a munkáshatalom 17 esztendővel ezelőtt csak lehe­tőségként létezett, noha csírá­jában már megvolt a munkás­mozgalom forradalmi csaták­ban edzett, kipróbált harcosai­ban. Ám hogy valódi hatalom­má váljék, az osztályban szunnyadó roppant erőt és ké­pességet a marxizmus—le- ninizmus fényénél fel kellett szabadítani, a gúzsba kötött és elméletileg képzetlen mun­kásosztályt ereje és hivatása magasrendű tudatára kellett ébresztenie a pártnak. Minderről már múlt időben beszélhetünk. Ami ebben az országban a több mint más­fél évtized alatt végbement, mérhetetlenül nagyobb tett­nek számít, mint amit évszá­zadok alatt yéghez vittünk. És hogy a fent idézett Marx— Engels-i tétel mennyire igaz, azt mi sem bizonyítja ékeseb­ben, mint a politikai küzdő­térre lépő munkásosztály első legnagyobb tette: a földosztás. A párt vezette munkásosztály így nyújtott testvéri jobbot a nála számbelileg nagyobb dolgozó osztálynak, a pa­rasztságnak. Ez azonban csak az első csapás volt a feudál- kapitalista reakcióra. A mun­káshatalom e szövetségi poli­tika jegyében forradalmi gyorsasággal szélesítette ki hadállásait, s a politikai ha­talmat azzal tette teljessé, hogy köztulajdonba vette a fő termelőeszközöket: államosí­totta a bányákat, a banko­kat, a közlekedést. Szocialista ipart teremtett. Mint a tézi­sek mondják: „Hazánk más­fél évtized alatt elmaradott agrár-ipari országból fejlett nehéziparral rendelkező ipa­ri-agrár országgá lett. Szocia­lista forradalmi átalakulás megy végbe a kulturális élet­ben". A munkáshatalom azonban nem érhette be ezekkel a kü­lönben nagy horderejű ered­ményekkel. A párt célul tűz­te maga elé, hogy a népgazda­ság minden ágában uralkodó­vá teszi a szocialista termelé­si viszonyokat. Az MSZMP VII. kongresszusa ezért mon­dotta ki, hogy a fejlődés meg­gyorsítása érdekében vezessük a dolgozó parasztságot a nagy­üzemi mezőgazdaság útjára a második ötéves terv időszaká­ban, s fejezzük be ezáltal a szocializmus alapjainak lera­kását. A Központi Bizottság irány­elvei a magyar nép alkotó len­dületét méltatva büszkén je­lenti ki: „A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osz­tatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszo­nyok, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. A ma­gyar nép új történelmi jelen­tőségű győzelmet aratott, a szocializmus teljes felépítésé­nek korszakába lépett". Hiba volna minderről úgy beszélni, mintha a szocialista mezőgazdaság létrejötte spon­tán fejlődési folyamat ered­ménye volna. Ezt a párt VII. kongresszusa is világosan ki­fejezésre juttatta. Az viszont tény, hogy a szocialista átszer­vezést több kedvező körül­mény együttes hatása segítette diadalra jutni. Mindenek előtt a Magyar Szocialista Munkás­párt marxista—leninista poli­tikája, amely találkozott a dol­gozó parasztság egyetértésével és támogatásával. És ahogy annak idején a munkásosztály földet adott a nincstelen, vagy a kevés földecskével rendel­kező parasztnak, úgy az el­múlt években is segítséget nyújtott számára a személyek és a haza érdekét szolgáló for­radalmi változás megtételében. A munkásosztály — tisztelet­ben tartva a lenini önkéntes­ség elvét — okos szóval és a tettek ezreivel, sőt nem cse­kély áldozatokat is vállalva, értette meg a dolgozó paraszt­sággal, hogy további felemel­kedésének egyetlen útja a nagyüzemi gazdálkodás. Ma már bátran kijelenthetjük; a szocialista alapon nyugvó me­zőgazdaság mind természete­sebb életformája lesz tsz-pa- rasztságunknak. Persze ez egyáltalán nem jelent problé- mátlan életet a szövetkezeti gazdák és gazdaságok számá­ra, nem problémátlan hason­lóképpen más termelőágak, valamint a városi lakosság viszonylatában sem. De az kétségtelen, hogy a jelentkező gondok, nehézségek okait mindinkább a maguk portáján keresik s találják is* meg. Ez a tudatlanság pedig azt bizo­nyítja: egyre inkább a magu­kénak érzik a közöst örömei­vel, gondjaival együtt. Ez a szemlélet a legjobb bizonyíték arra, hogy a párt vezette mun­kásosztály jó tanácsadója, hasznos segítője a falu népé­nek. A munkásosztály azon­ban nemcsak tanáccsal, bátorí­tással járult hozzá a győzelem kikovácsolásához, hanem az­óta is szakadatlan politikai, gazdasági, műszaki segítség- nyújtással óvja és gyarapítja a szövetkezeti vagyont. A tö­meges patronázsakciók, a kormány 3004-es rendeletéi hatékony eszközei a felelősség- teljes törődésnek. Másszóval és összegezésül: a szocializmusnak a falun el­ért nagy győzelme társadalmi rendünk alapjának, a meg­bonthatatlan munkás-paraszt szövetségnek édes szülötte s egyben nagyszerű bizonyítéka. Felbecsülhetetlen értékűnek minősítette az országos esőt, amikor meglátogattuk a rác­kevei Árpád Termelőszövetke­zet elnökét. Piros Pannóniájá­ra még az eső utáni napon is bőven tapadt a sár, amikor a határt járta, — Kár, hogy nem jött előbb ez az eső, legalább egy hónap­pal, de most már mindegy. Fő, hogy jócskán esett. — Megkönnyíti a szántást és a vetést? — Ezért örülünk neki első­sorban, de az idei termésnek is használ még valamennyire. A szőlőnk most gyűjti mézét a bogyókba' és ahhoz is kell a víz. Ha most még kapunk né­hány napfényes órát is. akkor nem lesz okunk a panaszra, Ügy vélem, hogy jó köze­pes lesz az idei szüret. Nem ok nélkül említi a sző­lőt a tsz elnöke, hiszen közel négyszáz holdon terem ez a növény a közösben. Három- százharmincnégy holdat családi művelésre osztottak ki a tagok­nak, ötvenet művelnek közö­sen. A tavaszon szerencséjük volt, nagyobb fagy nélkül vé­szelték át a kritikus időt, ké­sőbb meg úgy óvtak minden tőkét, hogy a peronoszpóra egyet sem tudott kikezdeni. Egy hibájuk azonban mégis akad a szőlőparcelláknak, mégpedig az, hogy öregek a tőkék. Ennek ellenére tizenöt­tizennyolc hektolitert elvárnak a szőlőtől holdanként. Noha a kukoricára közis­merten kedvezőtlen volt az idei nyár, kevés volt az eső, az Árpád Tsz-ben mégsem „szűkmarkú” ez a növény. Másutt már törik a kényszer- érett csövet, náluk még most is zöldell a kukorica. Nemcsak a hatvan holdnyi ön­tözött hibrid, amely holdan­ként legalább ötven mázsát Ígér, hanem az öntözetlen töb­bi kukorica is. Szinte hihetet­len, hogy az idei aszály után is meg­adja a holdankénti har­minc mázsát, pedig annyit várnak tőle a tagok, Ha már az öntözésnél tar­tunk, szólni kell a cukorrépá­ról és a kertészetről is, ame­lyektől szintén nem sajnálták a vizet. A húsz hold cukorré­pa „hálájának” jele a három­száz mázsás holdankénti ter­més. Legalábbis a tsz-elnök nem számít kevesebbre ebből a növényből. A kertészet mun­káját leginkább a MÉK di­cséri úgy, hogy például a pap­rikáért kilónként harminc fil­lérrel fizetett többet, mint a megye bármelyik termelőszö­vetkezetének. A többi kerté­szeti növény is bőven bevál­totta a hozzáfűzött reményt, mivel a tervezett négyszázezer forint helyett már szep­tember közepén ötszázez­ret kaptak értük. Úgy számítja a tsz, hogy el­érik az egymilliós kertészeti összbevételt is. A betakarításhoz tartozik még a kukoricasilózás mun­kája is. amellyel több mint egy hete végeztek a tsz-ben. A száz 'holdnyi silókukorica helyén már vidáman pöfög a traktor, hogy új növény ke­rülhessen a frissen készített magágyba. Igyekeznek ezzel, mert azt tartják, hogy a ko­rán, illetőleg idejében vetett kalászostól várhatják joggal a bőséges termést. Ezért sietnek annyira az őszi árpa vetéssel is, ezt száz­ötven holdon kívánják elvé­gezni. Szeptember tizenhetedi­kén délig száz holdat már el is vetettek, s a hátralevő öt- vennel sem várnak sokáig. összesen 760 hold őszi ve­tés az idei tervük, amely­ből százhatvanat már tel­jesítettek, de a többit is folyamatosan végzik, mert legkésőbb Októ­ber 20-ig minden gabo­nát el akarnak vetni. A ko­raiakat — az őszi árpát és a hatvan hold őszi rozsos-takar­mánykeveréket — még előbb elvetik, mert azokat október­ben már zölden kívánják lát­ni. A kívánság önmagában véve nagyon keveset érne, bármi­lyen szívből fakad is. Ezért keményen markolják a kor­mánykereket a traktorosok, hogy idejében elkészüljön minden magágy. Szeptember közepére sikerült felszántani minden vetésre kerülő gabona földjét és most már csak a műtrágyaszórás, s a vetés van hátra. Ez utóbbi munkát kü­lönösen a szovjet búza előtt végzik el igein lelkiismerete­sen, mert tudják, hogy a Be- zosztája 4-es búza megérdem­li a műtrágyát, összesen 150 holdon termesztik ezt a búza­fajtát. Ha ezzel végeztek, jöhet a szüret, az elmúló gazdasági év utolsó munkacsúcsa, amely után már megláthatják évi munkájuk eredményét a ta­gok. Most még korai lenne jóslatokba bocsátkozni, mint az elnök is mondja, de úgy vélik, hogy nem éri őket kel­lemetlen meglepetés. Számol­nak az időjárás okozta kiesé­sekkel. de a terven felüli be­vételekkel is. amelyek egybe­vetve, jórészt kiegyenlítik egy­mást. Ha ebbe a számításuk­ba nem csúszik hiba, megkö­zelítik a munkaegységenkénti negyven forintos jövedelmet az Árpád Termelőszövetkezet tagjai. Csütörtökön reggel 8 órától folyt a szavazás Algériában az első nemzetgyűlés képvi­selőinek megválasztásáért. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A -Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. A föld­művelésügyi miniszter jelen­tést tett a nyári mezőgaz­dasági munkák helyzetéről, majd az élelmezésügyi mi­niszter beszámolt a felvásár­lás helyzetéről. A kormány a jelentéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A nehézipari miniszter elő­terjesztése alapján a kor­mány megvitatta a villamos­energia fejlesztéséről, átvi­teléről és elosztásáról szóló törvényjavaslatot, s úgy ha­tározott, hogy az országgyű­lés legközelebbi ülésszaka elé terjeszti. A Minisztertanács elfogad­ta a művelődésügyi miniszter jelentését a mérnöktovább­képzésről. az ipari, üzemgaz­dasági tanfolyamok működé­séről, valamint a közgazdász­továbbképzésről. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alap­ján a kormány módosította a vasúti árufuvarozás sza­bályzatát. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Hírügynökségi jelentések sze­rint a hangulat nyugodt, a nép fegyelmezett volt. A rend- fenntartó szolgálatot a szavazóirodák előtt a vá­rosrendőrség látta el. A Rocher Noir-i közigazga­tási központ a kora délutáni órákban kiadott közleménye szerint a részvételi arány igen változó: 75 százalék és 25 százalék között ingadozik. Meglepetésszerűen nagy az európaiak részvételi aránya a szavazáson, Eddig 73 500 tüzelőutalványt váltottak be Pest megyében Hírt adtunk a napokban arról, hogy ez idén az egész országban sokkal több tüzelő­utalványt váltottak be az ősz kezdetéig, mint tavaly. Szám­adat szerint hogyan alakult az utalványbeváltás Pest me­gyében? Erre a kérdésre Ipacs László, a Budapest környéki Tüzelőszer- és Építőanyag Értékesítő Vállalat igazgatója így válaszol: — Természetesen nálunk is növekedett a beváltott utal­ványok száma. A múlt évben 69 000 tüzelőutalványt váltot­tak be a megye területén la­kó üzemi dolgozók, ez idén pedig a mai napig 73 500 utal­vány került beváltásra. Még legalább 12 000 utalvány be­váltására számítunk ez év fo­lyamán. — Ennyire megszaporodtak tavaly óta az utalványok? — Igen, miután a múlt év­ben egy családból csak egy személy kaphátott, idén azon­ban ahányan a családból üzemben dolgoznak, mind­annyian. — A nem üzemi dolgozók hogyan gondoskodnak téli tü­zelőjükről? —Szintén nagy előrelátás­sal. Ez évben eddig 4700 va­gonnal többet vettek, mint ta­valy. Oka ennek az is, hogy egész évben bőven vásárolhat­tak telepeinken jó minőségű borsodi szenet és elegendő mennyiségben kaphattak bri­kettet. A főváros közvetlen közelében német brikettet is. E pillanatban ugyan keve­sebb brikettszállítmányt ka­punk, de azért még egyes te­lepeinken mindig rendelke­zünk 900 vagonnyi készlettel. — A téli kilátások? — Nagyon biztatóak. Senki se aggódjon, nem kell fa- gyoskodnia, a tüzelőellátásban nemigen fordulhatnak elő ne­hézségek. Persze, azért aján­latos minél előbb beszerezni a télirevalót. Ha beáll az eső­zés, havazás, nehezebb a szál­lítás és telepeink vevöforgal- ma is megnövekszik, néhol emiatt esetleg bekövetkezhet­nek átmeneti zavarok. Külö­nösen azok a közületek gon­doljanak erre, amelyek eddig raktározási nehézségeikre hi­vatkozva, nem biztosították téli tüzelőszükségletüket. —y e— jóval többen jelentek meg a urnáknál, mint július 1-én. Az általános nyugodt han gulatot mindössze egy-két ir cidens zavarta meg eddig, j Blidától nem messze fekv Gerua községben a 4. vilajá hoz tartozó katonák késlelte! ték a szavazás megindulásé Egy másik helyi jellegű inci dens Algír közelében zajló! le, ahol rivális katonai egyse gek tűztek össze. A politikai bizottság beje lentette, hogy a szavazást ke órával meghosszabbítják, t,e hát helyi idő szerint 20 óra kor ért véget. (Lapzártáig szavazás részleteiről nem ér kezeit jelehtés.) Baráti látogatás a váci honvéd alakulatnál Csütörtök délelőtt kedves vendégek érkeztek a váci hon­védalakulathoz. Horváth András, a Pest megyei Pártbizottság első titkára, Házi Árpád, a megyei pártbizottság osztályveze­tője megtekintették a laktanyát. Kíséretükben volt Still Fe­renc, a Váci Járási Pártbizottság titkára is. Az érkezőket Abagyi tiszt elvtárs fogadta. Beszámolt a ki­képzés eredményeiről, az egység életéről és a szeptember 29-i fegyveres erők napja előkészületeiről. Horváth elvtársék közel háromórás látogatásuk során el­beszélgettek a tisztekkel, tiszthelyettesekkel és a legénységgel. Megtekintették a körleteket, az elhelyezés és az ellátás felől érdeklődtek a csapatnál. Az egység KISZ-titkára megmutatta az ifjúsági szervezet klubhelyiségét, ahol kiképzés után pi­henhetnek, szórakozhatnak a honvédek. Hosszan időztek a csapatkönyvtárban és barátságosan elbeszélgettek több kiváló rajvezetővel. A látogatás végén a vendégek részt vettek a tisztek és tiszt- helyettesek közös ebédjén. Horváth és Házi elvtársak elisme­réssel nyilatkoztak a látottakról és további sikereket kívántak az egység parancsnokainak, s a legénységnek. N. I. Nyugodtan, fegyelmezetten zajlott le a szavazás Algériában

Next

/
Oldalképek
Tartalom