Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-02 / 205. szám

1962. SZEPTEMBER 2. VASARNAP Mem kellett volna idáig jutniok Gajdi László és társai a Csepel Autógyár társadalmi bírósága előtt Tizenegy évvel ezelőtt ala­csony, barna férfi állt a gyár kapuja előtt. Nézte az épüle­teket, hallgatta a gépek ki­szűrődő, egyenletes moraját. Itt fogok dolgozni, itt kere­sem a kenyerem. Remélem, jó helyem lesz, s nem vallók szégyent — gondolta tiszta szívvel. A gyár is — őt nézte sok ablakszemével. Befogadlak — mormolta —, mutasd meg, mit tudsz. Gajdi László ekkor tizen­nyolc éves volt. Kiváló mun­kás, beállító lakatos lett a Csepel Autógyár normália üze­mében. Tagjává lett egy roha­mosan fejlődő nagyüzemnek, egy tudásban,'érettségben gaz­dagodó kollektívának. Az eredményekben neki is része volt, kölcsönösen gyúrták, for­málták, teljesebbé tették egy­mást, ő és a gyár. 1956 telén mutatkozott elő­ször hajszálrepedés az össze­tartó erőn. Gajdi László önálló kisiparosként próbált boldogulni. De másfél év elteltével ismét ott állt a nagykapu előtt. Visszafogad­ták. Szakmai tudását megbe­csülték, éveken át havi négy­ezer forintot vitt haza. Szépen élhetett belőle a négytagú csa­lád. Gyermeke nem volt, s helyette — dicséretes módon — két kistestvére ■ nevelését vállalta. Repült az idő. Felnőtt egy új generáció a kapun belül. Maga is hozzájárult az olyan kiváló szakmunkások nevelé­séhez, mint amilyenné például Novák Sándor lett Aztán ... Keserű csalódás érte a gyárat, amely azt hitte, nemes acélt munkál. Kiderült, hogy a fémes felület súlyos hibát takar. Gajdi László könnyű szívvel, tudátosan fel­bontotta azt a láthatatlan szer­ződést, amely egymáshoz kö­tötte őket. Részlegük az utób­bi időben kevésbé jövedelmező munkát kapott. Fizetése meg­csappant. Fájó dolog, de szá­mítania kellett rá. Ekkor öt­lött fel benne a gondolat: olyan gépet kell illegálisan szerkesztenie, amivel legálisan , sok pénzt kereshet. Tudta, csa­varanya-készítő gépre van szükség. Ezzel gyárthatná a kis értékű, fontos — de ipa­runk által elhanyagolt — al­katrészt. Az ötlet megszületése után munkához látott. Hajtotta a pénzszerzés vágya és valami homályos, félre sikerült gon­dolat — demonstrálni, hogy még annál is jobb szakember, mint amilyennek ismerik. Az út ide torkollott. A Nor- máliagyár forró, napsugártól és indulatoktól fűtött ebédlő­jébe, a társadalmi bíróság elé.. Míg a sok száz munkatárs előtt Gajdi és társai megtörve $ vallanak, szavaikat tompán ^ aláfesti a gépek zaja. ^ Dr. Simon László, Joszkin An- ^ talné, Varga József és dr. ^ Szántó László, a társadalmi bí- ^ róság tagjai arca elgondolko- £ zó. Hosszú évek óta ismerik > Gajdi Lászlót, Novák Sándort, ^ Tóth Károlyt, Takács Imrét és •! a többieket, akik ebben a szó- ^ morú ügyben szerepelnek. S ^ ugvarrez tükröződik a férfiak, ^ nők arcán, akik hol csendben, ^ hol felzúgva hallgatják őket. ^ Gajdi László volt ( t a csavargyártó célgép % í szellemi atyja, kivitelezője £ Novák Sándor, rejtegetője ^ Tóth Károly. Kicsempészői a ij gyár területéről Agócs György, ^ Gergely Győző, Hentes István ^ e kiszállítója gépkocsin Takács í Imre. '/ Komplett szövetkezet. Gajdi Lászlónak — sajátí szavai szerint — délutánon-^ ként volt arra ideje. hogy^ rajzokat, terveket készítsen. ^ A raktárakat járta, hol talál-^ hat elfekvő alkatrészt. Elvitt^ több. most valóban semmire^ nem használt rési alkatrészt.^ s elvitt olyanokat is, amelve- ^ két ma is gyártanak, s neki^ csak a szerkezeti változtatást 6 kell°t,t raita vésrehai+ani. Míg kihallgatása fo’vik, ál - ^ landóan keveredik benne a sí-í rós megbánás, a. tagadás és a beismerés. Hol kicsinylj a szerkezetet, primitív masiná­nak nevezi, hol meg önelégül­ten bizonygatja, maga készí­tette a rajzokat, maga ellen­őrizte az elkészült darabokat, mert ő tudja, mi a jó. Novák Sándor, a tanítvány és jóbarát, készségesen vál­lalta a közreműködést. Ö ké­szítette el rajz után a darabo­kat. Mikor? Kiváló munkás volt. Ügy felpörgette a gépét, hogy ami esztergálás másnak öt órát tartott, azt ö három óra alatt befejezte. így jutott ideje pár hónap alatt ötven órát dolgozni a célgépen. Ho­gyan tehette? Ügy, hogy nem ellenőrizte őt senki. Műhelyfőnökük megelégedett azzal, hogy kiváló szakmun­kások, s mindig van előttük munkadarab. Nyugodtan gyűlhettek, so­kasodhattak az alkatrészek — viszont helyet kértek. Tóth Károly, a Sül ezer-gépház fő­gépésze szívesen adot^ Novák szavára. — Utóvégre csak szívesség­ről van szó, nem Ígértek érte semmit — vallotta később valamennyi résztvevő. Dehát a tények mást mondanak. Gaj­di László gépe, a várható bak- sis, elaltatta a tisztességet, feledtette a sok évi jó mun­kával kivívott becsület félté­sét. Eleinte ment is minden. El­készült a tervezett gép alkat­részeinek kétharmad része. Jórészt Gajdi lakásán tárol­ták, amikor bekövetkezett a nemezis. A rendészet rájött, hogy valami nincs rendben. A megtartott házkutatásnál Gaj­di László már önként mutat­ta meg. hol vár összeszerelés­re gépe. Ott állnak a társadalmi bí­róság és munkatársaik előtt, Az asztalon tornyosulnak a leendő gép alkatrészei. Az okozott 22 ezer forintos kár­nál is rosszabb az ítélet, amely még nem a bíróság, de a jóbarátok, társaik szavaiból süt feléjük. Felróják nekik a csalódást, amelyet okoztak. Foltot ejtettek az üzem becsü­letén. Hangos ellenérzésüknek adnak kifejezést, amikor Gaj- diék főnökei, ha óvatosan is — önmagukat, saját mulasz­tásukat mentve — csupán ér­demeikről beszélnek. Gajdi László. Novák Sán­dor és Tóth Károly ügyével a büntetőbíróság is foglalkozik, míg a többieket a társadalmi bíróság marasztja el. Odakünn tombol a nyár, s akik kijöttek, mégis valami hűvöst éreznek. Gajdi László, Novák Sándor tehetséges em­berek, kiváló szakmunkások. Elcsúszásuk nemcsak önma­guknak. a kollektívának is veszteség. Azt bizonyítja, erejük még­sem olyan megalapozott. Nem látták, közömbösen néztek el a valamiképpen csak mutat­kozó, áruló jelek mellett. Ta­lán úgy érezték, ezeknek töb­bet lehet, mint másnak? Vagy ha a vezetők nem látnak, miért lássanak ők? Nehéz rá válaszolni. Hogy tettüket mélységesen elitélik, igaz. De miért nem akadt senki, vala­ki, mondjuk a gépszomszéd, aki ha látta, mi történik, in­tő szóval, barátilag lefogta volna a bűnös kezet? A veze­tők miért nem segítették jó, alkotó útra a tagadhatatlan talentumot? Ilyen segítő nem akadt. Csak most, amikor már késő. A gyár éli a maga ezer- hangú, teremtő életét. A ki­esettek helyébe újak állnak, meglehet, még jobb szakem­berek. Mégis. Ablakszemei egy kissé mintha elhomályo­sodnának a leszálló alkonyai­ban: — Nem ezt ígérted akkor 'Gajdi László, nem ezt vártam tőled Novák Sándor — ezt dohogják a.gépek. Komáromi Magda ŐSZIBARA CKVÁROS TÖRÖKBÁLINTON 1200 hold őszibarack — Napi 35 vagon A budakörnyéki őszibarack nemcsak az országban híres. A legjobb zamatú és legszebb gyümölcsök innen indulnak a távolabbi országokba is. Az őszibarack piaca, el­adási lehetősége szinte korlátlan. Aj világ más tájain is termel­nek ilyen gyümölcsöt', de ízé­vel, zamatéval nem kelhetnek versenyre. Már évekkel ezelőtt meg­kezdték az előkészületeket egy hatalmas gyümölcsös telepíté­séhez. Ezek között a legna­gyobb és legjelentősebbet a Kertészeti Kutató Intézet Tö­rökbálinti Gazdaságában ta­lálhatjuk. A mostani napok­ban 180 holdról szedik ezt a finom nyári gyümölcsöt, de ahogy fokozatosan termőre fordulnak a régebben s az idén telepített fiatal baracko­Borban is változik az ízlés Csaknem ötvenszer több palackozott bort exportálunk, mint háború előtt — Hasznos tanulságok a harmadik budapesti nemzetközi borversenyen Az egy héttel ezelőtt véget ért harmadik budapesti nem­zetközi borverseny jelentős si­kereket hozott a magyar bo­rok számára. De ezekkel leg­alábbis egyenértékű eredmény, hogy a versenyen a magyar borászati technológia és kül­kereskedelem fontos tapaszta­latokat szerzett. A borízlés általában húsz­huszonöt évenként változik, mostani módosulása azonban különösen figyelemre méltó, mert együtt jár az egész al­koholfogyasztás szerkezetének változásával, Világszerte tö­rekvés, hogy a tömény, úgy­nevezett rövid italok helyéta Csecsemő - a talált tárgyak között Egy alig négyhónapos cse­csemő a napokban néhány órát töltött a legkülönbözőbb tárgyak társaságában, a brigh- toni talált tárgyak hivatalá­ban. A rendőrök a strand kö­zelében az égető hőségben par­kírozó egyik autóból emelték ki a kisbabát — á kocsi már szinte átizzott a forróságban. A talált tárgyak hivatalának egyik alkalmazottja egy gyap­júval kibélelt nagy dobozba helyezte a csecsemőt, és a polcra tette, a többi talált tárgy közé. Hamarosan megérkezett a 21 éves apa és a 16 éves anya is a megmentéit kisbabáért. (MTI) Játékvezetői együttműködés Kezdje már el...! megfelelő mennyiségben ár­talmatlan bor és sör, illetve az egészséges alkoholmentes üdí­tő italok foglalják el. Európában és Ameriká­ban, a pálinka-, rum- stb. fogyasztás csökkenése mel­lett, néhány év alatt két­szeresére, az északi álla­mokban pedig még ennél is nagyobb mértékben emelkedett a borfogyasz­tás. Mindez természetesen nö­veli a hazai borexport lehető­ségeit is. E téren egyébként máris igen nagy a fejlődés: jelenleg körülbelül csaknem ötvenszer több palackozott bort adunk el külföldön, mint a második világháború előtt. A magyar szőlők leve több mint 30 országba, a világ csaknem valamennyi bor- fogyasztó államába eljut. Piacaink megtartásához és bővítéséhez azonban ki kell elégítenünk a most kialakuló új bor ízlést is. Az idei nem­zetközi borversenyen már alig szerepeltek az édesített, fűsze­rezett vermuth-jellegű italok és a nehéz, ó-ízű. sárga színű borok — helyüket - a- ' köhy- nyebb. a szőlő színére és aro­májára emlékeztető, üde, zöl­des borok foglalták el. Ezek készítéséhez igen nagy techni­kai felkészültség kell. hiszen a friss szőlőjelleg megőrzése a szüreten, és főként a kezelé­sen. érlelésen múlik. Pincéin­ket és egész technológiánkat a friss, üde, ízében, színében, il­latában a szőlőre emlékeztető borok előállításának megfele­lően kell fejle set énünk. Ez természetesen nem vonatkozik a tokajira, amelynek éppen az ó-íz az egyik jellegzetessége. __________ (MTI) Ju doliiképzés — ápolónőknek Egy negwarki (Egyesült Ál­lamok) kórház ápolónői judo­kiképzésben részesülnek, hogy védekezni tudjanak erőszakos betegeikkel szemben. (MTI) sok, ez a szárp megsokszoro­zódik. 1965-re 1200 holdról szü­retelhetnek a törökbálintiak. Az idei jó termés után 3 millió forint bevételre számíthatnak a gazdaság­ban. Három év múlva 20 millió fo­rint tiszta jövedelemhez jut­nak. Napi 30—35 vagon gyümölcs indul útnak innen a közeljö­vőben. Ennyi áru összegyűjté­se. szortírozása, kezelése és vagonírozása a mai munkaerő- szűkös időben csak emberi közreműködéssel lehetetlen. Ezért az idén megkezdték egy, a maga nemében páratlan őszibarack-kombinát tervezé­sét. Mit tud majd az új kombi­nát? Három manipulátor, nárom kezelősor fogadja a beérkező termést. A manipulátor leke­féli a gyümölcsök felületét, szortírozza, nagyság szerint különválasztja, hűtő-fertőtle­nítő folyadékba mártja, s kü- lön-külön selyempapírba cso­magolja az őszibarackokat. Az első ilyen „vonalat” most ké­szítik, s ez lesz jövőre az el­ső működőképes sor a kom­binátban. A másik kettő ezt követően lép szolgálatba. A kombinát építkezései meg az idén megkezdődnek. Háromszáz négyzetméter alapterületű raktárépüle­tet húznak fel, ahová 11 000 láda barack fér Itt áll majd a laboratórium, karbantartó műhely, mosdó, étkező, irodaépület — njinden, ami egy korszerű üzemhez szükséges. Az áru elszállítása sem okoz gondot, mert a kom­binátot igen szerencsés hely­re. nemzetközi útvonalak mel­lé építik. Erre vezet az új budapest—bécsi autóút, s az új balatoni útvonal is. Egy bekötőszakasz segítségével a hűtőautók közvetlenül a nem­zetközi forgalomba kapcsolód-, hatnak. Ugyanígy juthatnak el néhány perc alatt a főváros - ba is. Iparvágány kapcsolja a hatalmas őszibarackost a bé­csi vasútvonalhoz. Európa legnagyobb ősziba­rackosa alakul itt 1200 holdon — most már nagy gyorsaság­gal. Ehhez hasonlót csak Észak-Afrikában találunk, i!ven jó ízű gyümölcsöt azon­ban az ottani vidék nem fé­rem. Az ismertetett tervek el­lenére a kombinátot nem 1200 ^hold, hanem 2000 hold őszibarack-termés feldolgozására méretezték. A törökbálinti gazdaságban ugyanis számítanak arra. hogy a tervezett óriás gyümölcsös még tovább növekedik így is három év múlva, na beáil a barackérés ideje, műszakon­ként 4P0 ember részére 'eremt munkaalkalmat az őszibarack- város. T. Gy.'.y KAREL RERAN: ING YEN NYARALÁS sebb lenne az álmom, ha ki­meszelném a szobát. Nénikém azt üzente, hogy alaposan ta­karítsak ki, s a nagyobb nyo­maték kedvéért emlékeztetett az öreg Konfucius mondására: mincren helyet olyan állapot­ban hagyjunje el. amilyenben érkezésünk pillanatában volt. A levél vége felé mintegy mellékesen megjegyezte: s ha már a meszelésnél tartasz, megcsinálhatnád mindjárt a konyhát is, hiszen az egész ház olyan kicsi. Szerdán és csütörtökön meszeltem. Pénteken újabb le­velet kaptam, amelyben mil­lió csók előrebocsátásával kö­zöltök. jó lenne, ha megnéz­ném a szivattyús kutat is, mert legutóbb mintha nem hú­zott volna elég jól. Talán a dugattyúkkal van valami baj. Szombaton megérkezett a bácsikám. Megdicsért és jó­ízűen elfogyasztotta élelmi­szerkészletemet. — Olyan kényelmesen élsz itt, mint valami előkelő szál­lodában, és úgyszólván sem­mibe sem kerül neked — csa­pott kedélyesen a vállamra. De tudod, a padlóra is ráfér­ne egy kis súrolás. Zavartan elnézést kértem, amiért erre még nem került sor, a szivattyús kút ugyanis nagyon sok időt vett el. — De most legalább pom­pásan húz — ismerte el nagy­bátyám. — Csak jó lenne ki­csit befesteni, mert már na­gyon kopott. S ha marad a festékből, felhasználhatod a kerítéshez, nehogy kárbavesz- szen. Hétfőn bekutyagoltam a szomszéd városkába és meg­vettem a festéket. Kedden be­mázoltam a kutat és a kerí­tést. Szerdán a tetőt fedtem be kátránypapírral. A hét végéig a kertben dolgoztam, mert nénikém nem szereti, ha tele van gazzal. Szombaton, amikor végre a folyohóz me­hettem volna, újabb levél ér­kezett: ..Képzeld, milyen szórako­zott a nagybátyád — írta né­nikém. — Felajánlotta főnö­kének a víkendházunkat, és egy hetet tévedett. Azért ne siess az elutazással, hiszen csak vasárnap délután érse- zünk, hogy ne kelljen a zsú­folt vonaton utaznunk. Beoia- jozhatnád egy kicsit a kert­kaput, mert nagyon nyikorog, és nagybátyád főnöke rettene­tesen ideges. Ne felejtsd el a bölcs Konfucius mondását! Örülök, hogy kellemesen üdül­tél. szépen összeszedted ma­gad, s ami a legfontosabb, nem pazaroltál feleslegesen pénzt.” Lemondtam arról, hogy a folyóhoz menjek. Leültem a küszöbre és elgondolkoztam a bölcs Konfucius intelmén. Netán neki is volt a folyó mellett egy vikendháza? Ta­lán ő is felajánlotta az uno­kaöccsének, és annak kötöt­te a lelkére, hogy olyan álla­potban hagyja el, amilyenben találta. Ezután felálltam és mun­kához láttam. Először is lekapartam a fes­téket a kerítésről és a kútról. A dugattyúról eltávolítottam a tömítést. A háztetőről lesza­kítottam a kátránypapírt.Be- mocskoltam a falakat, föl túr­tam a kertet és széttörtem a tűzhely lapját. Vasárnap délután indulás előtt nyugodt lelkiismerettel tettem az asztalra a követke­ző szövegű cédulát: „Tanácso­tokát megfogadtam. Konfuci- us boldog lehet: mindent úgy hagytam hátra, ahogy érkezé­semkor tajáltam.” Elindultam. De hirtelen eszembe jutott egy súlyos mu­lasztásom. Gyorsan visszafor­dultam, felvettem egy követ és bevertem a baloldali felső ablakot. Útközben találkoztam ro­konaimmal. Egy szigorú kiné­zésű úr és annak hitvese tár- saságábán érkeztek. „A mi derék unokaöcsénk”— mutat­tak be. Hangosan, hogy a többiek is jól hallják, megkérdeztem bá csikómat: — Minden évben ilyen sok itt a lódarázs? — S feleletet sem várva, gyorsan elköszön­tem és siettem a pályaudvar­ra. Még mielőtt a vonat lefu­tott volna, megjelent az álloT máson a báfcsikámmal éá né­nikémmel érkezett házaspár. Mivel izgatott beszélgetésüket nem akartam zavarni, messze elkerültem őket. Szabadságom utolsó hetét a hegyek között töltöttem és — megtakarítottam egy csomó pénzt. Rokonaimról egyelőre nem tudok semmi közelebbit. Nyíl­ván nincs idejük írni. (Hollósi Tibor fordítása) — Rosszul nézel ki, fiam — állapította meg bácsikám. — Kicsit pihenned kéne. — Látod, fölajánlhatnád ne­ki a víkendházunkat — je­gyezte meg a nagynéném ke­gyesen. — Ragyogó ötlet! — lelke­sedett bácsikám. — Közel van az erdőhöz és a folyóhoz, egész biztos, ragyogóan éreznéd ma­gad, és még pénzbe se kerül­ne — hangsúlyozta nagyné­ném. — A szomszéd városká­ban vásárolhatsz konzerveket, és vehetsz egy új tűzhelyla­: pót, mert a régi elrepedt. — Vehetnél egy új ablak- í üveget is. A baloldali felső ab- ; lak ugyanis kitört, az éjsza- i kák pedig néha hűvösek. ; Száz szónak is egy a vége, I megkaptam a kulcsot, és út- • nak indultam. Megtaláltam a j víkendházat, az erdőt, a fo- ; lyót, no meg a repedt tűzhely- j lapot és a törött ablakot. ■ Hétfőn megjavítottam mind ! a kettőt Kedden levelet kap- > tam. Bácsikám felhívta a fi- ' gyelmemet, hogy biztos éde-

Next

/
Oldalképek
Tartalom