Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-16 / 217. szám

1962. SZEPTEMBER 16, VASÁRNAP

WUT

Hirer

if firing

A Mats rejtélye

Csodatevés-e a

és az égetéses gyógymód ?

\ A kutatómunka nyomán közkinccsé válnak a hagyományos kínai gyógyászat évezredes tapasztalatai

A közelmúltban megjelent : egyik újsághír — amely a ha- : zánkban is oly népszerű Su- : karno indonéz - elnök, kínai : orvoscsoport által végzett, i tűszúrásos gyógykezelésének i nagyszerű eredményeiről szá- í mól be — ráirányította a fi- i gyeimet Magyarországon is í a kínai gyógyászatra.

: Pálos István sinológus

! gyógypedagógiai. tanár Ma- ; gyarországon jelenleg még ! egyedül igyekszik feltárni, í orvosaink részére is hozzá- ; férhetővé tenni a kínai ha- ; gyományos gyógymódok év- ; ezredes tapasztalatainak kin- ; cseit. Tőle érdeklődtünk,

; kértünk felvilágosítást kutató- ; munkájának eddigi eredmé- í nyeiről.

'} A tűszúrásos gyógymódnak, ; az akupunktúrának már a neve is elárulja, hogy a í gyógyítás céljára tűszúrást j alkalmaznak. Megfelelő tű- '( vei bizonyos irányban, bizo- < nyos mélységig szúrnak és

.\\\x\v\\vvvvvvvvvvvv.vvxvvvvvvvx\vvvvvvvvvvx\

két használnak. Beszúrásikor a beteg rendssaerint

nem érez fájdalmai.

s ha hozzáértő orvos végzi, nincs vérzés setn. Ehelyett kellemetlennek nem mondható, úgynevezett szineszté- ziás, így hó-, nyomás-, szín-, íz-,' stb. érzések lépnek fel a betegnél.

Az ősi elmélet szerint a „vezetékekben” szüntelenül keringő életerő, vér és tápláló anyagok egyensúlyban tartják a szervezetet, óvják mindenféle káros hatástól. Az egyensúly kibiUenése, bizonyos ok következtében történt elvesztése: a betegség. Ha külső, vagy belső okok a szervezet általános egyensúlyának elvesztését idézik elő, a káros következmény külső megjelenése valamilyen kóros többlet vagy kóros hiány. A betegséget a beteg megnézése, bizonyos szervek (szív, tüdő stb.) működésének vizsgálata, továbbá a kikérdezés és a pulzus részletes kitapintása alapján állapítják meg. A pulzusvizsgálat körűItekrotőbb művelet, mint a nyugati orvosok gyakorlatában és kiterjed a vénákra is. Ilyen vizsgálati módokkal határozzák meg, hogy az adott esetben melyik „vezetéknek” melyik pontját, „nyílását’’ kell behatásnak, modern orvosi szóval: ingernek alávetni, hogy az egyensúlyzavar megszűnjék és a helyreállított egyensúly eredményeképpen a gyógyulás bekövetkezzék.

Mi az oka annak, hogy a - szúrópontok. vagy a vezeté- i kék ingerlése útján a seser- • rezeiben változás all be? Kí- : nában is és Nyugaton is meg- ; kísérelték, hogy a kérdésre i magyarázatokat találjanak.

Bár a különféle magvará- ; zatok — a régiek is és a modernebbek is — eligazítanak bizonyos kérdésekben, a teljesebb és átfogóbb magyarázathoz valószínűleg

a pavlovi nervizmus

segíthet. Nilvánvaló, hogy itt a vegetatív idegrendszer és a felsőbb idegtevékenység komplex munkájáról van sző. amely ingerekkel befolyásolható. Ez teljesen egyezik azzal a régi kínai gyógyászati felfogással, amely a testet dialektikus egységként, vagyis működésben levő szervek és folyamatok egységes hordozójaként szemléli. amelyen belül ezek nemcsak egymással, de a külső környezeti hatásokkal is egyezően viselkednek.

1. Fedorov szovjet orvos- professzor értékelése szerint a kínai népi gyógyászat tapasztalatai és tartalma az egész világ orvostudományának kincsesházát gazdagíthatja. Ezért közös érdek, hogy a kutatómunkába a kínai tudósokon kívül minél többen bekapcsolódjanak.

A Szovjetunióban például a Tudománvos Akadémia feladatául jelölték meg az idevonatkozó kutatásokat. Olyan

kiváló orvosprofesszorok,

mint például: V. G. Vogralik, E. D. Tüekocsinszkdja, M. K. Uszova, N. N. Oszipova Kínában hosszabb ideig tanulmányozták a hagyományos gyógyászatot

Nálunk Pálos István sí- nológusnak a Gondolat Kiadónál a közeljövőben megjelenő Hagyományos kínai gyógyászat című munkája — amely több éves sinológiai kutatómunka eredményeiről számol be — lesz az első magyarnyelvű mű, amely hozzásegíti a szakorvosokat is a hazánkban ma még ismeretlen terület problémáinak. eredményeinek megismeréséhez.

Borodi Tibor

A test oldalán található egyik „vezeték” és „pontjai”. A pontok száma a test jobb és bal felén 720.

meghatározott pontokon,

aszerint, hogy milyen betegség ellenszeréül alkalmazzák.

A tűszúrásos gyógykezeléshez különböző nagyságú tűMi a „vénasszonyok nyara"?

divat a hajfestés. Egyébként a német és az orosz nyelvterületeken ugyancsak ez a régies, kissé udvariatlan elnevezés dívik, Amerikában: azonban „indián nyár” néven i ismerik a szeptembervégi i nyár-búcsúztatót. Ismeretes : Franciaország tengerparti tá-; jain is egy hasonló időszak, a j „Szent Márton nyara”, ami; azonban rendszerint csak no-; vember elején köszönt be.

V\W\WXXXXXXVxxxx\xxxxx\wxXvvxxxxxxxxxxxxxx

Földünk feliilele még mindig „él“

A legújabb földrengéssorozat okairól

a rengések a hatalmas hegyalakulások utórezgései-e, avagy máig is tart még a hegyalakulás folyamata. Sok geológus szerint az Alpesek még ma is emelkednek évente egykét millimétert, ámi-----geol

ógiai időszakokban számítva

— sok millió év múltán több kilométer magas hegységeket eredményezhet.

A földrengéskutatóknak feltűnt, hogy a legutóbbi rengések gyors egymásutánban történtek. 1960-ban például az agadiri rengést dél-európai és iráni földmozgás követte. Ennek okát még nem sikerült megállapítani. Vannak, akik azt állítják, hogy atmoszferikus okokra (ingadozások a légnyomásban), vagy kozmikus okokra (napfolttevékenység, stb.) vezethető vissza.'

A földrengések sokszor alig észlelhetők, máskor rengeteg áldozatot követelnek.

A XX. század legsúlyosabb földrengése 1920-ban volt, a kínai Kanszu tartományban, és becslések szerint 180 000 emberáldozatot követelt.

A földrengés-katasztrófák a: XX. században sorrendben í így következtek:

1902 — Martinique-szigeten, i a Mount Pelee kitörésével pá-i rosult földrengés 30 ezer em- i bér életébe került. 1908-ban I Szicília, Calabria és Messina,', a halottak száma 76 483. 1912 ;

— Törökország, 3000 halott,:

1915. Közép-Olaszország, 30:

ezer halott, 1919 — Jáva-szi-l gete, 5100 halott. 1920 — Kan-l szu: 180 ezer halott. 1923 —; Tokio és Yokohama, becslések: szerint 143 ezer áldozat; 1929:

— Irán: 2000 halott: 1932 —;

Kanszu: 70 ezer halott, 1935,! Quetta (India) 60 ezer halott,í 1939 — Chile: 30 ezer halott;; Erzingan (Törökország) 23 000; halott; 1949 — Ecuador, 6500; halott: 1954 — Algéria: 1400 j áldozat. 1957 — Irán (július; 2-án ezer halott, december; 13-án 1300 halott). 1958 —;

Peru: 1300 áldozat, 1960 —;

Marokkó: 12 ezer halott. Chi-; le 5000 halott. í

: Az a földrengéssorozat, i amely augusztusban Olaszor- i szágban keltett riadalmat, ; majd Iránban katasztrófát idé- ízett elő, azt bizonyítja, hogy ; Földünk felülete még mindig í „él”. A földkéreg egyes fejszéi még mindig mozognak. A í viszonylag merev kőzet nem :képes követni a mozgást, te- : hát mindaddig nő a feszültség, amíg túllépi szakítószilárdságát. Ez a „túllépés” idézi elő a rengést. Megállapították, jhogy

a Föld mozgásából eredő tektonikus rengés rombolóereje messze túlhaladja a tűzhányók működéséből, avagy föld alatti üregek beomlásából eredő rengések erejét.

:Az agadiri és chilei földrengés is tektonikus eredetű volt.

A Föld felületének átalakulása — amelynek jelei ezek a rengések — már sok millió éve tart; a geológiai őskor térképein szereplő óriási Földközi-tenger eltűnőben van, s helyébe haítalmas hegyvonulat emelkedik. Ez a folyamat a Himalája és Gibraltár között játszódik le. A harmadkorban ebből a tengerből nőttek ki az Alpok, a Kaukázus és a Himalája.

Görögország és Olaszország földje is felemelkedett tengerfenék. Az Appenninek magaslatain található 30—40 millió éves fagytok és fosszilis halak is bizonyítják a „csizma” tengeri eredetét. Perzsia hegyvonulatai is sok millió évvel ezelőtt emelkedtek ki ebből áz óriási tengerből. A mai Földközi-tenger csupán maradványa az óriási őstengernek. habár mai formája is már több változaton ment keresztül.

A Csendes-óceán peremvidékén kívül a Földközitenger és a Himalája közötti mozgó övezetben történik a legtöbb földrengés.

Az összeá földrengéseknek mintegy harmada játszódik le ebben a térségben. A tudósok azon vitatkoznak, hogy vajon

; Azt áz egy-kéthetes idősza- ! kot ismeri a köznyelv „vén- ; asszonyok nyara” néven,

; amely magában foglalja a nyár ; és az ősz minden varázsát,

; kellemét; de nem egyszerűen \ átmenet az igazi nyár és az ; igazi ősz között, hanem búcsú- ; zás és tisztelgő látogatás egy- ! ben. Afféle Treuga Dei, ami- ! kor a szembenálló felek láb- ! hoz tett fegyverrel egymásra ! feledkeznek. Csaknem min- ; den esztendőben megérkezik ; a szokott időben. A szeptem-: ; bér eleji száraz, rendszerint i ; nyáriasan meleg napokat a i ; hónap derekán hideg őszi: > esők, hosszantartó szélviha-; : rok követik, majd szeptem-; : ben 18—20. körül szinte ele- \ írni békesség száll a tájra: a ! „megszelídült” nyár vissza- \ í tér búcsúzni. Ez a szomorká-: ; san szép búcsúzás többnyire i ; átnyúlik néhány nappal az i ; októberbe is.

; Az elnevezés eredetéről dr. • \ Aujeszky László, a Meteoro- j I lógiai Intézet osztályvezetője • ! elmondotta: a szeptembervégi • : napokban gyakori természeti \ \ jelenség, hogy hosszú, finom, j í ezüstös szálakon „szellőre: ; kapnak” egyes növényi mag-: ; vak, továbbá egy kistermetű i ; póikíajta is ilyenkor indul \ \ „nászútra” -hosszú, rendkívülj ; vékony és nyúlékony fonalán, j : Ezeket népiesen még ökör- ‘ ! nyálnak is szokták nevezni. Aj \ levegőben ilyenkor meg-meg- \ ! villanó ezüstfehér fonalak : ; olyanok, mintha hosszú, ősz i ; hajszálak úsznának tova. A : ; dologhoz tartozik még, hogy : ; az elnevezés kialakulásának ! '•idején nem volt még általános;

vxxxvxxxxxxxxxxxxxwxxxxxxxxxxxwxxxxxxwxv ’

y

magukat. Kétoldali rádiókap- ^ csolatot teremtettek és egybe- ^ hangoltan teljesítették felada- 4 taikat. ^

Az űrpitoták jó közérzete ^ arról tanúskodik, hogy a Vosz- tok—3 és Vosztok—4 hajókon ^ megbízhatóan működtek azok ^ a rendszerek, amelyek a fűi- ^ kében a normális feltételeket ^ biztosítják. Pedig az űrhajók ^ mély vákuumban, a közeg ^ hirtelen hőmérsékletváltozásai közepette (a Föld árnyékának ^ kozmikus hidegétől a leszál- lás közepette fellépő erős fel- ^ hevüiésig), a meteoranyag ío- ^ kozott koncentrációja (amelyet ^ augusztus 12-én megfigyeltek) közepette tették meg útjukat. ^ Nyikolajev és Popovics kö- ^ telékrepülése kétségtelenül ^ nagy szerepet fog betölteni az ^ űrhajók további tökéletesítésé-^ ben, azon fizikai jelenségek^ tanulmányozásában, amelye- í két a bolygókra való jövendő^ repülések érdekében ismer- j nünk keli.

/

A szovjet tudomány és tech- % nika sikerei közelebb hozzák azt az időt, amikor a Mars; feltárja titkait az emberek; előtt.

L. D. *

hamar felfedezték, hogy ez a sáv a földön is jól ismert szerves vegyület, az acetaldehid elnyelési színképébe tartozik.

Honnan vannak a Marson aldehidek? Elhangzott az a feltevés, hogy a Marson az aldehidek az anaerob-szervezetek, vagyis az olyan szervezetek életfolyamatai révén keletkeznek, amelyeknek nincs szükségük oxigénre. A Földön ismerünk ilyen mikroorganizmusokat. Energetikai szempontból az anaerob-folyamatok előnyösebbek, mint a szénhidrátok oxidálása, ami a földi szerevezetek tulajdonsága.

Így tehát manapság rnár nemcsak bátran állíthatjuk, hogy növényi élet van a Marson, hanem a szomszédos planétán levő szervezetek néhány közös tulajdonságára vonatkozó tudományosan megindokolt hipotézisről is vitatkozhatunk.

Vannak-e állatok

a Marson? S ha vannak, láthatók-e teleszkóppal a Földről? A nyugodt atmoszférikus viszonyok ritka perceiben a legnagyobb modern teleszk >- pok lehetővé teszik, hogy a Mars felületén megkülönböztessünk olyan tárgyakat, amelyeknek az átlós szélessége 0.3 ívperc. Ez körülbelül annak; felel meg, mintha egy kopej-í kás érmét 10 kilométeres tá- í volságból észlelnénk. Ám; olyan óriási távolságban, mint; amely a Földet a Marstól el-j választja, 0,3 perces szögben: csupán olyan részletek látha-! tők, amelyeknek az átmérője! körülbelül 90 kilométer, s ez; is jelenlegi képességeink hatá-S rán van. Ha nem lennének at-! moszférikus zavarok és torzí-! tások (például, ha a teles/.kó-; pót szputnyikom, vagy a Hol-! dón állítanánk fel), akkor kor-! szerű- optikával a Mars ieiüle-; tón 15 kilóméteres részieteket i is megfigyelhetnénk és lefcny-; képezhetnénk. Dőreség ;er.ne í ilyen méretű állatokat elkép-! zelni. Manapság a Marson csu-; pán nagy összefüggő növény-^ zetet tudunk megfigyelni. De; nincs messze az az idő, amikor í rakéták repülnek a bolygóhoz £ és közelről lefényképezhetik felületüket, mint ahogy az au-; tematikus bolygóközi állomás J lefényképezte a Hold túlsó ol-/ dalát.

A Marsról a legteljesebb in- í formációt etobb-utóbb a rajta! kiszálló j

expedíció

révén kapjuk majd meg. S a; szovjet kozmikus kísérletek: közelebb hozzák a Mars-expe- / díció technikai megvalósítását.; Nyikolajev és Popovics űrre-; pülése a szovjet űrhajók újabb; kipróbálása, megbízhatóságuk: ellenőrzése volt. Az űrpitoták! több napon át a megadott pá-; lyán repülve, remekül érezték '

\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VA\Wi\\\\\\\\\\\

A csillagászok figyelmét immár tíz esztendeje a Mars felületén észlelt csodálatos sötét területek kötik le. E területek,, akárcsak a mi közepes szélességi fokokon elterülő erdőink, évszakonként változtatják színüket: tavasszal elsötétednek és mintegy „zöldbeborulnak”, ősszel elhalványulnak és csaknem eltűnnek, hogy tavasszal újból megjelenjenek ugyanazon a helyen. Olyan esetet is ismerünk, amikor

új sötét terület

tűnt fel.

Vajon ellenőrizhető-e, hogy ezeket a területeket valóban növényzet borítja? Menjünk kissé vissza a múltba. Robert Wood amerikai fizikus felfedezte a zöld növények azon tulajdonságát. hogy az iníravö- lös sugarakat jól visszaverik. Infravörös sugarakkal készült felvételeken a fák levele papírfehér. G. A. Tyihov, az ismert szovjet marskutató 1939- ben infravörös felvételt készített a Marsról abban a reményben, hogy a sötét területek (ha növények) fehérnek tűnnek majd. E területek azonban sötéten jöttek ki. Tehát vagy nem növények, vagy a Wood-effektus nem minden növénynél áll elő. A második feltevés bizonyult helyesnek. Tihov és munkatársai vizsgálataikkal bebizonyították,

hogy a hideg éghajlati viszonyok között élő földi növények a hősugarakat nem verik vissza, hanem elnyelik. A marsi viszonyokhoz alkalmazkodó szervezeteknek ugyancsak nem kell visszavemiök a hősugarakat, mivel a Marson a természeti feltételek igen zordak: még a trópusokon is, ahol a talaj nappal 25—30 fokra felhevül, éjszaka erős fagyok vannak. Következésképpen az a térry, hogy a Marson a sötét területek az infravörös felvételeken sötétek maradtak, egyáltalán nem bizonyította. hogy nincs növényzet e bolygón.

Az utóbbi években rendkívül fontos eredményeket kaptunk, amelyek azt igazolják, hogy van

növényzet a Marson.

Az egyik amerikai csillagász aki az 1956. évi nagy oppozí- ció idején a Mars sötét területei színképének infravörös részét regisztrálta, a 3,45, a 3.58 és a 3,69 mikronos hullámhosszon három elnyelési övezete^ észlelt. Megjegyzendő, hogy ezen övezetek közül kettőt a földi növények színképében is megtaláltak. A csillagász 1958-ban és 1960- ban ugyanilyen eredményekre jutott. Beigazolódott az a feltevés. hogy a sötét területeket növényzet borítja. A harmadik színkép-sáv azonban továbbra is rejtély maradt. Ám

xWWWV. XXXN.VXXXXXXXXVXXVVOiXXVNVC>vV

SZOVJET HUMOR

SZABADNAP

t

talon. Ezután meg- ; mosdattam és lefek- ; tettem őket.

A férjem kereszt- ; rejtvényt fejtett.

Elővettem Peter í ingecskéjét: két i

gomb hiányzott ró- i la. meg az ujján el- j feslett a varrás.

Tizenkettő is el- ; múlt, mire ágyba ; kerültem.

A lakásban csend 1 és nyugalom uralko- ; dóit.

Ám ekkor eszem- \ be jutott, hogy fér- : jem nadrágját még ) nem vasaltam ki.

Miután ezt is el- \ végeztem, újból a ta- ; karó alá bújtam. ;

Szabadnapom vé- ; get ért.

Holnap friss erő- ; vei ismét munkába \ állok.

A. At vara !

reggeli piszkos

edénnyel együtt mindent elmosogattam.

A férjem újságot olvasott.

— Papa, ugye leviszel sétálni bennünket? — kérdezték a gyerekek.

Férjem csodálkozó pillantást vetett rám.

— Nagyon elfáradtam. Majd a mama. Ö ma szabadnapos.

Átöltöztem, s lementünk sétálni, A lépcsőházban a babakocsi kereke beakadt, s eltörött. Ezért a kis Janitiszt ölben kellett vinnem.

Peter és Marita szoknyámba kapaszkodóra követtek.

Mire hazaértünk, a gyerekek megéheztek. Fél óra múlva a vacsora állt az aszkekre — szólt reggeli után az anyám és elment meglátogatni a nővérét.

Amíg a mosáshoz feltett víz melegedett, addig hozzákezdi em a nagy takarításhoz. Még nem is végeztem vele, amikor már felébredtek a gyerekek.

Négy óra felé végeztem a mosással.

Ezután lementem bevásárolni és hozzáláttam a főzéshez.

Férjem meglepő pontossággal tért haza a munkából. Még nem volt kész az ebéd. Erre fellobbant:

— Szabadnapos vagy, mégsem tudod idejében tálalni az ebédet.

Ebéd után leszedtem az asztalt, s a

Jl fa kissé ellustál- IVi kodtam az ágyban, hiszen szabadnapos vagyok.

Hat óra. Férjem siet a munkahelyére. Elkészítettem neki a reggelit.

— Megint vajaskenyér és kávé! Nem tudnál ma kissé korábban felkelni és valami mást készíteni ? Aztán pihenhetsz. Hiszen az egész napod szabad! — mondta ingerülten a férjem. — Kivasaltad a szürke nadrágoniat?

— Ma feltétlenül kivasalom — ígértem.

Amikor a férjem eltávozott, először is összeraktam ' a szennyest;.

— Ma itthon vagy. vigyázhatsz a gyere-