Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-15 / 216. szám
MST MEGYEI 1962. SZEPTEMBER 15, SZOMBAT LEVÉL A MÚLT SZÁZADBÓL Milyen tartós a tömött fal? Mit őrzött a tejesköcsög? Miről ábrándozott a nyenyerés legény? Mit mond az unokája ? Régészkednek a tsz-tagok Béni és neye Cikora Anna És gyermekeik... (itt sérült a levél) ... ny és annak leánya Észten deyszám 17 és 15 és 11 Elöljárók neveyi Teyes károly biró város kapitány Go- zony Istvány yező Szász már- tony pap Soltra Layos rtéor- tus pap töbit nem tiltom az nevükét akik ezt meg taláyákelolyasa áldás Békesség Szerentse kövese életét És kiványa maradékom Nakis Falrakö Sz Nagy György” Eszemben sincs, houy teljesen mai nyelvre fordítsam le a kedves levelet. Miért is fosztanám meg olvasóimat ettől a kis műkedvelő régészkedéstől? 'Hiszen ezt végig csinálta mindenki, akinek ’ a kezébe került a levél. S milyen örömmel, izgalommal kutatták az öreg betűk. szavak értelmét! Adós vagyok azonban azzal, hogy hol és miképpen találtak rá a köcsögre. — Elbontottuk a régi házat — meséli Szanyó Istvánná tsz-tag, és akkor találta a férjem. A sárból készített alapot szedte széjjel, amikor előbukkant a köcsög. „Ide nézzetek, mit találtam! —, kiáltotta. — Eltesszük emlékbe.” Azóta sokan megnézték már a leletünket, különösen a régi pénzeket. Valahogy így tűnt el egy a negyven közül. Eközben szó a szót követi, hogy mi legyen a leletek sorsa. Most. hogy már annyian megnézték, a Szanyóék is látják, hagy több az a családi emléknél. Mondják, hogy szervezik a Csepel-sziget múzeumot, s ott lenne a leleteknek a legillendőbb helye. De hát mégsem könnyű lemondani arról, amit a család talált a család birtokán. — Rokonuk, ősük volt a levélíró? — Nem volt az ugyan, de hallottunk már róla. Az unokája él még az újtelepen. Olasz Józsefnének hívják, ha érdekli magát. Persze, hogy érdekelt. A tsz fiatal könyvelője. Bede Erika vállalkozott arra, hogy még a zuhogó esőben is elkísér oda. Hiába, aki egyszer belekóstolt a régészkedésbe, az nem sajnálja az áldozatokat. Olasz néniék a Duna-parton laknak, úgy csendes-öregesen, a férjével. Eleinte meglepődött a váratlan látogatás miatt, de mihelyt megértette miről van szó, egyszeriben „megfiatalodott”. — Jaj, az én édes nagyapám levele?! Áldott jó édes nagyapám! — kiáltotta szinte kisgyermekes rajongással. — Hol vették ezt a levelet? Jaj, tudják, hogy milyen nagy Kossuth volt az én nagyapám? Hadd olvassam csak a levelét! Ugye Kossutbról is írt énnekem? Folyt-folyt a szívből fakadó szóáradat, szinte véget sem akart érni. Olasz néninek Sz Nagy Béni volt a nagyapja, a falrakó pedig a nagybátyja. A levelet Sz. Nagy Béni írta, s sz most már kétségtelen, mert az unokája megismerte az írását. öleli-csókolja a levelet Ulasz néni. Lassan már mi is magunk előtt látjuk az ifjú Sz. Nagy Bénit, úgy ahogyan önmagáról mesélt az unokájának. Azt már tudjuk, hogy nagy Kossuth-párti volt hajdanán, s megjárta bátran a szabadságharcot. Amikor hírét yette. hogy Franciaországban repüléssel kísérletezik egy mérnök, maga is repülni kívánt. Bátyjával és sógorával együtt készített is egy repülő- szerkezetet, de sajnos az nem akart felszállni a sertésól tetejéről. Később az egész járási elöljáróságot meghívta az LENGYELORSZÁGI KÉPESLAPOK I. ZAKOPÁNÉ A függővasút 2553 méter magas csúcsra visz, ahol csodás panoráma tárul elénk i Tetszetős turistaszálló a siugrópályánál A város központjának egy része (Foto: Nánási Pál) általa készített vasút) mozdony ünnepélyes beindításához, de az unoka szerint azzal is felsült. Az élettel folyton elégedetlenkedő, örökké jobbra vágyó fiatalember a külországokat is megjárta. Sokáig bujdosnia kellett a Kossuth-katona mivolta végett. Útjára magával vitte a családi nyenyerét, amellyel ó bánt a legmeste- riebtoen a falusi lakodalmak során. — Itt van a nyenyere rajza! — húz elő egy megbámult, kézírásos füzetet a ládafiából Olasz néni. — Nagyapám tervezte magának. Amikor a túlvilágra készült, rám bízta a könyvét. Lapozgatunk a könyvben, amely hű képeket villant fel egy múlt századbeli szegény nyenyerés legény lelki világából. Van abban 97 pontos jóslat, 1848-as naplórészlet, telek- vásárlási megállapodás, házassági, halálozási, gyermekáldási dátum egyaránt. Még egy népdalszerű vers is, amely a könyvben így hangzik: „Köszönöm a szíves segedelmed Álgyon az Isten babám téged amiyert engem úgy szerettél hogy könnyeiddel bevizeztél bevizeztél könnyeiddel megtöröltél szép kendőddel Én nagy Bennyamin 1848: ban uly yubilyum hirdettetik azaz, hogy uly szerzetet nyertük . Isten yovoltából.. Találgatjuk, hogy mivégre szólt a búcsúzó nóta, s mi az az „uly yubilyum”, amelyet fontosnak tartott feljegyezni könyvében Sz Nagy Benjámin. Talán a harctérre indulás előtti búcsúversről van szó? ’Talán a jobbágyfelszabadítás az „uly yubilyum”? Nagyon is valószínű. Későre jár az idő, indulunk, s az unoka még egyszer megcsókolja a levelet. Alig kell néhányat szólni, megérti ő, hogy a leendő múzeumba való az a levél. ígéri, hogy megnézi ott majd sokszor, s a könyvet is átadja majd, hiszen úgy sem tudja, hogy kire is hagyja, ki becsüli meg kellő tisztelettel, ha ő már nem él. De jó dolog is az a múzeum! Áldassék a neve, aki kitalálta... Nagymiklós István VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK i^Trlairs? Szüret előtt Nyársapáton Nyársapáton a Pest—Szolnok megyei Borforgalmi Vállalat pincészetében jó elpre felkészültek a szüretre. A hatalmas pincében szinte ragyognak a tisztaságtól a hófehér csempével kirakott „hordószobák”. Katonás rendben sorakoznak a több száz hektós hordók. A régi szőlőfeldolgozó berendezést félautomatává alakították át. Ez nemcsak megkönnyíti az emberi munkát, hanem a korábbinál lényegesen kisebb létszámmal képesek majd feldolgozni a beérkező szőlőt. A berendezésre kétmillió-négyszázezer forintot költöttek. A nyári táborozás mérlege Ceglédről a nyár folyamán 374 úttörő vett rész 10—10 napos nyári táborozáson. a bala- tonszárszói üdülőtelepen. A táborban vezetőképzés is folyt, Ceglédről húszán hallgatták végig az előadásokat. Az idén már jóval kellemesebb és kényelmesebb körülmények között táboroztak a fiatalok. Egyes iskolák sajnos nem vettek részt a táborozáson, sőt az is előfordult, hogy azonos költséggel tiz nap helyett kétnapos autóbusz'kirándulásra vitték el a gyerekeket, mint például a Kappanhalmi és a Körösi úti iskolák. A járási és a városi úttörőelnökség, valamint a KlSZ-ibizottságok mindent elkövettek, hogy Balatonszárszóról valamennyi fiatal elégedetten térjen haza. © Magiódi iskolások budapesti sikere A maglód! központi Iskolában jól működik a mezőgazdasági szakkör. A gyermekeket különösen a kisállattenyésztés köti le. Munkájukra felfigyeltek már a felettes szervek is és a magiódi nyuszik ott láthatók a mezőgazdasági kiállításon. Összesen hat anyát és tizennyolc nyuszit szállítottak -fel Budapestre a fiatalok. A zsűri ezüstéremmel tüntette ki a nyula- kat. Panaszok a kenyérre Nyáregyházán nemrég váratlan ellenőrzést tartottak az FJK munkatársai. Megállapították, hogy a kenyér nagy része a szövetkezeti boltokban rossz minőségű, égett. Ezenkívül felfedték azt is, hogy valamennyi kétkilós kenyérnél 6— 8 deka a hiány. A lovasszekér, amelyen a kenyér eljut a boltokba, piszkos és a cipókat semmi sem védi a portól, a szennyeződéstől. Az ellenőrzést követő napon a Sütőipari Vállalat pilisi üzemegységének vezetői alaposan megbosszulták az ellenőrzést. A szabályokra' hivatkoztak — amiket addig kutyába sem vettek — és nem szállították le a megrendelt kenyérmennyiséget. Emiatt jó néhányan kényé nélkül maradtak. Néhány nappal később ismét előfordult az előzőkhöz hasonló eset. A többi között rossz minőség miatt egy boltvezető 30 kiló kenyeret kénytelen, volt visszaküldeni. A fentiekhez aligha szükséges kommentár, a Sütőipar Vállalat vezetői remélhetőleg okulnak' a hibákból. ELÜTÖTTE A MOTOROS Kovács' László 44 éves mo- nor-újtelepi lakost motorbaleset érte. Egy motorkerékpáros este a vele szemben jövő gépkocsi reflektorfényétől nem vette észre az úttesten haladó Kovácsot. Elütötte, ennek következtében Kovács László lábszártörést és súlyos koponyacsont sérülést szenvedett. Kórházba szállították. Garázdák a bíróság előtt Még augusztus elején történt, hofey egy garázda társaság ittas állapotban ablakokat vert be,. virágágyakat rongált, majd megtámadott egy békés járókelőt, aztán egy udvarban okozott kisebb kárt. A társaság tagjait — Kocsáik Jenő (Szolnoki ú. 34), Paróczai József (Hangácsi u. 15), Auer József (Encsi u. 19) és Pato- nai Dezső (Tetétleni u. 11) — a városi bíróság garázdaság, rongálás, magánlaksértés, valamint könnyű testi sértés vádjával vonja felelősségre. Munkaverseny a szeszfőzdében A VIII. pártkongresszus tiszteletére a szeszfőzdében is versenyt kezdeményeztek. A feltételek kiterjednek a munkafegyelem megszilárdítására, a miTKség és a mennyiség fokozására, valamint a baleset nélküli munkára. A szeszfőzde 18 dolgozója vállalásának hiánytalanul eleget szeretne tenni. Itt a báli szezon Ügy látszik a nyári hőség múltával nyomban beköszöntött a báli szezon. Legalább is erre vall, hogy ma estére Nagykőrösön bálba hívják a fiatalokat. A postások bálját rendezik meg a városban. Minden apró javasitzi ériék Huszonegy sűrűn teleírt oldal. Van, amelyiknek a hátára is írtak. Egyáltalán nem színes, nem olvasmányos anyag, mégis kíváncsian, érdeklődve olvasom. Szinte minden sorát az olvasó elé tenném, hogy meggyőzzem, milyen érdekes is tud lenni a „szakma”, ha azt értelmes, törekvő emberektől halljuk. A huszonegy oldal tele javaslattal, ötlettel, gondolattal. Bizonyító, érvelő okfejtéssel. És azt mondják, ez csak harmada mindannak, ami összejött a Prés- és Kováesoltáru- gyár dolgozóitól. Ezekben a napokban ugyanis minden használható ötletet, ésszerűsítést leírnak, összegyűjtenek, hogy azokat felhasználva, javítsanak a gyár munkáján. Nincs is csodálnivaló azon, hogy ezt a sokat érő kincset Tóth György főmérnök csak vonakodva adta ki kezéből és eskü alatt kellett ígérni: másnap visszakapja. A javaslatok között tallózva csak néhányat említünk: „Tekintettel arra, hogy az éjszakai áramvételezés a vállalati önköltség szempontjából gazdaságosabb, meg kell vizsgálni, hogy a kis létszámot foglalkoztató, nagy energiaigényes gépi berendezéseket ne csak az első, hanem a második és a harmadik műszakban is dolgoztassák.” „Felülvizsgáljuk azokat a területeket, ahol műanyagot használhatnánk (tömítések, bunagyűrűk, fogantyúk, csapágyak) és ahol lehet,,bevezetjük a gépek javításánál a műanyagok felhasználását.” „Az állásidők csökkentéséért több alkatrészt tartalékolunk.” „A Kiesserling-présnél, a 250 tonnás frikciós présnél korszerűsítést hajtunk végre hidraulikák beépítésén keresztül.” S temérdek javaslat az elavult gépek kicserélésére, felújítására. Akad a sorok között bírálat is bőven. A gyártásfejlesztési adatokat elemezve például kifogásolják, hogy a termelési, az anyag- és áruforgalmi vagy az utókalkulációs osztály csak úgy vett abban részt, ha külön utasítást kapott, vagy azt felsőbb vezető, felsőbb szerv rendelte el. Ha azonban a feladatot nem teljesítették, módosítást kértek, amit helytelenül meg is kaptak. Az új gyártmányok bevezetése, a fejlesztési feladatok megoldása és értékelése nem volt tervszerű és állandó. A javaslatok foglalkoznak azzal is, milyen, profilt alakítsanak ki a gyáron belül, mi a leggazdaságosabb a gyár számára, s milyen alakításokat, beruházásokat igényelne a gyártás megváltoztatása, illetve alakítása, s milyen kísérletezéseket folytatnak máris a gazdaságosabb termelésért, milyen megtakarításokat érhetnek el különböző módosított technológiai eljárásokkal? Huszonegy sűrűn teleirt oldal! Nehéz eligazodni a számok tengerében. Annyit azonban rögtön ki lehet olvasni: itt nem várják a felsőbb szervek intézkedéseit ölhetett kézzel, hanem maguk birkóznak a rejtett tartalékok feltárásával, s a párt, valamint a gazdasági vezetők örömmel fogadnak minden apró javaslatot, ami a gyár érdekét szolgálja. Az üzemrészek dolgozói pedig szívesen törik a fejüket, hiszen minden hasznos ötlet megvalósítása az ő munkájuk megkönnyítését eredményezi. S. A. I Restellem kissé a dolgot, de i még nem késő jóvátenni. Ta- - Ián úgy két hónapja kaptam I hírül, hogy „római kori leletre bukkantak” a ráckevei Rákóczi Termelőszövetkezetben, s kérik, hogy okvetlen Írjunk róluk. Kaptam is nyomban a telefonhíváson, másnap már kiutaztam a helyszínre, de az anyagot csupán most „rendezhetem sajtó alá...” Nem mutattam csalódást akkor, amikor illő ünnepélyesség után a Rákóczi Termelőszövetkezet irodájában elém tárták a túllelkes telefonértesítő szerint „római kori leletet" egy mázas köcsögöt, egy porladó levélpapírt és harminckilenc érmét. A köcsögnek fedele volt, többé-kevésbé épen. a levélnék és az érméknek pedig híja. Nem kellett ahhoz muzeológusnak lenni, hogy az ember az első pillantásra lássa: itt bizony nem egészen „római kori” leletről van szó. Tudta ezt már a párttitkár is, aki a telefonálónaK, az el- • nők is, aki a párttitkárnak, s a megtaláló felesége is, aki pedig az elnöknek szólt a leletről, Ha másból nem, a levélből kiderülhetett minden, amely így hangzik szép, formás latin betűkkel: „Emlék levél Isten kegyelméből építetem az házamat 4872 évben máyús 14 dikén tetem el Én Sz Nagy ■ k\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ | Ez tetszett \ y y f A Mezőgazdasági Kiállítás ^ ^ pavilonjait jártuk. Tetszett a ^ y főpavilon, kivált a szőlő, pa- y ^ radicsom, a népművészeti ku- 7 ^ lacs, terítő és doboz. Odafu- ^ í rakodtunk a lóversenyhez is. A í J háziasszony sóhaja tört fel ^ ^ belőlem, amikor megláttam a 4 ^ tengernyi tojást, z Általában minden tetszett, ^ ^ dicsértük a kiállítókat, egy-két ^ 4 megjegyzést tettünk csak, ami y y elmarasztaló volt. Egészen ad- ^ ^ dig, amíg be nem mentünk a 4 ^ kemizálás csarnokába. Ott az y y. egyik legérdekesebb kiállítási 7 7 tárgy a rovarok kártevése let ^ volna. Volna, mert a villany í y énp nem égett és így nem ^ ^ láthattunk semmit. Bosszan- ^ ^ kodtunk, mérgelődtünk, í És ekkor odalépett hozzánk^ 7 az egyik teremőr asszony. Na® 4 gyón udvarias, kedves hangon^ y magyarázta: épp az előbb £ ^ romlott el a villany, mindjárt^ 4 készen lesz. Ha meg akarjuk^ > várni, üljünk le. S bár való-^ y színű fáradt volt már az egész- ^ 7 napi ácsorgástól, még jutottá í a kedvességéből ránk. Megkér- y y dezte, hány évesek a gyere-^ ^ kék, hogy tetszett a kiállítás... ^ ^v\\\\\\\\\\\\\\v\^^ Százezren nyaraltak a Balaton-parti SZOT-üdülőkben Jelenleg még csaknem tízezren töltik szabadságukat a Balaton-parti SZOT üdülőházakban. A tóparti szakszervezeti üdülőkben ezen a nyáron több mint százezren töltötték szabadságukat pihenéssel, szórakozással. A Balaton idei forgalmáról, bár még nincsenek végleges adatok, már ismert, hogy az idén minden eddiginél nagyobb volt á tópart látogatottsága. Vwwwwwwwwvwvwwxxvwwxxxxxvvxvvvi