Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-15 / 216. szám

1962. SZEPTEMBER 15, SZOMBAT Kennedy sajtóértekezlete a kubai kérdésről, Nyugat- Berlinről[ az atomrobbantásokról Kennedy amerikai elnök csütörtökön sajtóértekezletet tartott. Bevezetőben egy előre elkészített nyilatkozatot olva­sott fel az Egyesült Államok kubai politikájáról. A Szov­jetunió Kubába irányuló szál­lításairól szólva az amerikai elnök megismételte azt a ko­rábbi nyilatkozatát, mely sze­rint „ezek az újabb szállítá­sok nem jelentenek komoly veszélyt a nyugati félteke egyik országára sem”. Hozzá­tette azonban, hogy ,,ha az Egyesült Államok valamikor szükségesnek fogja tartani, hogy hadműveleteket indítson a kubai kommunizmus ellen, akkor a kommunisták által Castrónak küldött fegyyerek és szakemberek nem befolyá­solják «* hadműveletek ered­ményét és nem tolják ki je­lentékenyen azt az időtarta­mot, amely az említett ered­mények eléréséhez szükséges”. — Az egyoldalú katonai in­tervenció az Egyesült Államok részéről jelen pillanatban szükségtelen és indokolatlan — mondotta Kennedy. Az el­nök sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy „az Egyesült Ál­lamokban elhangzó felelőtlen beszédek” alátámasztják az ilyen veszély fennállásának va­lószínűségét. Ezután azonban Kennedy olyasmiket mondott nyilatko­zatában, amelyek alig külön­böznek az általa is elítélt ,.fe­lelőtlen beszédektől”. — Ha a kommunista erők növekedése Kubában egy bi­zonyos pillanatban veszélyez­teti, vagy valamilyen módon megsérti biztonságunkat, vagy guantanamoi támaszpontunkat — hangoztatta az elnök —, vagy ha Castro kísérletet ten­ne agresszív céljainak a nyu­gati félteke más államaiba történő exportálására, ha bár­milyen módon beavatkoznék a Cape Canaveralban történő űrkutatási tevékenységbe, ha érintené a Panama-csatorna forgalmát, s végül ha Kuba a Szovjetunió jelentős támadási haditámaszpontjává válna, akkor az Egyesült Államok minden szükségeset megtesz saját és szövetségesei bizton­ságának védelmére. E meglehetősen ködös fogal­mazási! mondatok után Ken­nedy kijelentette, hogy neki, mint a fegyveres erők főpa­rancsnokának, joga van ilyen intézkedések foganatosításá­ra. Utalt itt arra is, hogy a kongresszustól felhatalmazást kért a tartalékosok behívásá­ra. Az amerikai elnök gya­korlatilag elismerte, hogy az Egyesült Államokban almamunka folyik a ku­bai kormány megdöntése érdekében, hogy továbbra is együtt dol­goznak a kubai ellenforra­dalmárok vezetőivel, „akik hozzánk hasonlóan a jövőben vissza akarják téríteni ezt az országot a szabad világba” — mondotta Kennedy. Az elnök alig leplezett fenyege­tést engedett meg magának NATO-barátaihoz címezve, aikiket arra szólított fel, hogy vegyék figyelembe ha­jóik Kubával folytatott ke­reskedelemben való felhasz­nálásának következményeit. Kennedy ezután az új­ságírók kérdéseire válaszolt.' A kérdések nagyobb része szintén Kubára vonatkozott, de a válaszok semmi jelen­tősét nem adtak az elnök korábbi nyilatkozatához. Berlinnel kapcsolatban Ken­nedy kijelentette, hogy az amerikai kormány e kérdés­ben elfoglalt álláspontja vál­tozatlan marad a november­ben bekövetkező választások után is. mivel ezt az állás­pontot mind a köztársasá­giak, mind a demokraták támogatják. Az egyik újság­írónak arra a kérdésére, hogy miért sikertelen a Szövetség a haladásért prog­ram, Kennedy lényegében nem adott érdembeli választ. Kijelentette, hogy túlságo­san elmaradottak a latin­amerikai országok. Itt egyéb­ként felszólította a nyugati hatalmakat, s különösen a Közös Piac tagjait, törődje­nek többet Latin-Ameriká- val. Egy másik kérdésre vála­szolva Kennedy megerősí­tette. hogy az tegyesült Államok fel fogja újítani nukleáris kísérleteit a Johnston- sziget térségében. Több légköri és három ma­gaslégköri robbantást végez­nek majd — mondotta —, de a magaslégköri kísérletek során alacsonyabban hajt­ják végre, hogy az ne befo­lyásolja az űrhajózást. Ez­zel tehát az amerikai elnök maga is elismerte, hogy a korábban végrehajtott magas­légköri kísérletek nem vol­tak veszélytelenek az űrku­tatás szempontjából. Ben Bella nyilatkozata az algériai problémákról Az. AKP képviselői nem kaptuk helyet a jelölőlistán Ben Bella nyilatkozott az al­gériai problémákról a Le Monde munkatársának. Kije­lentette, az FLN politikai bi­zottsága és a hadsereg között nincsenek ellentétek. A nem­zeti néphadseregnek nagy sze­repe volt a válság megoldásá­ban, annak ellenére nem kell attól tartani, hogy a hadsereg túllépné feladatkörét. A hadserég vezetését a ve­zérkar helyett katonai ta­nács vette át. Ebben Bumedien ezredes is helyet foglal. A hadsereg 130 000-es létszámát csökken­tik, tagjainak egy része az FLN szervezeteiben fog dol­gozni. Most az állam építése a legfontosabb feladat — han­goztatta Ben Bella. Az FLN — mondotta a továbbiakban — a tripoli program értelmé­ben az ország jövőjének biz­tosítéka. A párt kidolgozza a nemzeti politikai irányvona­lait és ellenőrzi végrehajtásu­kat. A politikai bizottság a választások után is helyén ma­rad, előkészíti a párt kong­resszusát, amelyre az év végén kerül sor. A kongresszus meg­választja a párt szerveit, a a brazil kormány Feszült a politikai helyzet A csütörtök esti ellentmon­dó hírek után, nyugati ügy­nökségek péntek reggel jelen­tették: BCochado Da Rocha brazil miniszterelnök a kép­viselőháznak benyújtotta a maga és kormánya lemondá­sát. A miniszterelnök három­órás beszédében lépését azzal indokolta, hogy a kongresszus „rosszindu­latú” konzervatív többsége nem váltotta be a rendkí­vüli állapot idején tett ígéretét: nevezetesen, hogy kitűzik an­nak a népszavazásnak az idő­pontját, amelyen a lakosság eldöntheti, parlamenti, vagy elnöki rendszert akar-e. Da Rocha miniszterelnök július 9-én vette át hivatalát, miután a kongresszus eluta­sította Goulart elnök másik két jelöltjét. Azóta Goulart és a törvényhozók között mindinkább elmérgesedett a viszony az elnöki jogkör visz- szaállításának kérdésében fo­lyó vitákban. A kabinet lemondása — ír­ja az AP amerikai hírszolgá­lati iroda — még mélyebb politikai és gazdasági válság- bá sodorhatja az országot. A tudósítások szerint fennáll a hadsereg be­avatkozásának veszélye is. Az AFP közli: a brazil ipa­ri munkások országos szövet­sége. amely szeptember 15-re általános sztrájkot hirdetett, az azonnali népszavazás meg­tartásáért, csütörtökön este biz­táviratban támogatásáról tosította Goulart elnököt. Rendelkezésére állunk — hangzik a távirat —, hogy mindenben támogassuk a dol­gozó osztály törekvéseinek megvalósítását, a haza ellen­ségeinek tett engedmények nélkül. Ellentétek az Arab liga Tanácsában a főtitkár megbízatásának meghosszabbítása kérdésében Az Arab Liga tanácsának csütörtökön megnyílt üléssza­kán az első napirendi pontként a főtitkár megbízatásának meghosszabbítása vagy új fő­titkár kinevezése szerepelt. A tanács javasolta, hogy Hosszuna főtitkár megbízatá­sát két évre hosszabbítsák meg. Hasszuna 1952 óta tölti be a főtitkári tisztséget, meg­bízatása a liga alapszabályá­nak • értelmében öt-öt évre szólt. Hasszuna a két évre szóló meghosszabbításra tett javaslatot nem fogadta el. A liga tanácsa ezután újabb ja­vaslattal indítványozta, hogy újabb öt évre terjesszék ki a megbízatást. Szíria, Szaud-Arábia és Jordánia küldöttei gondolko­dási időt kértek, hogy időköz­ben, érintkezésbe léphessenek kormányukkal. Az ülésről távolmaradt Irak ellenzi a főtitkár újraválasz­tását. Az Arab Liga tanácsa dön­tés nélkül szombatig elna­polta munkáját. Sztrájkmozgalom az Egyesült Államokban Szokatlan kitartással foly­tatják a sztrájkot az Egyesült Kellemes szórakozást nyújt a tangóharmonika Most vásárolhat OTP hitelakció keretében PEST MEGYEI IPARCIKK kisker. v Állal at SZAKBOLTJAIBAN Államok harmadik legna­gyobb vasútvonalán a távírá- szok. Az utóbbi 16 esztendő­ben ez az Egyesült Államok legnagyobb vasúti sztrájkja, s jóllehet a sztrájkban csupán ezer távirász vesz részt, 15 500 más vasutas a sztrájkolókkal való szolidaritása jegyében megtagadta a fő csomóponto­kon felállított sztrájkőrség vonalának átlépését. A több mint tízezer mérföld hosszú útvonalon — amely Wyomingtól Wisconáinig ki­lenc államot köt össze — a vasúti forgalom szüHetel. A sztrájkolók biztosítékokat kö­vetelnek az elbocsátások el­len. AZ igazgatóság nem haj­landó teljesíteni követelésü­ket. Június 23-a óta folyik az Eastern Airlines légitársaság navigációs technikusainak a sztrájkja a tömeges elbocsá­tások ellen. Négyezer ember került kívül a kapun, mert mint a társaság képviselői mondják, „gazdasági átszerve­zést” hajtanak végre. Hitlerista hóhérokat tartóztattak le Nyugat-Németországban A DP A nyugatnémet hírügy­nökség jelentése szerint Maj- na-Frankfurtban letartóztatták a hitleri Wehrmacht három volt tisztjét és a náci bizton­sági szolgálat egy volt tagját. Az a vád ellenük, hogy 1941- ben és 1942-ben a hitleristák által ideigle­nesen megszállt területe­ken közvetlenül részt vet­tek a zsidó lakosság és a szovjet hadifoglyok töme­ges lemészárlásában. A letartóztatottak: Josef Kuhr, Heinrich Plantius, a Wehr­macht volt főhadnagyai, Ru­dolf Ecke, a Wehrmacht volt századosa és Adolf Petsch, a hitlerista biztonsági szolgálat volt tagja. Adolf Petsch Pinszik városá­ban teljesített szolgálatot a háború idején, mint a Sicher­heitsdienst embere, s most be­ismerte, hogy sajátkezűleg agyonlőtt hat-hétezer embert. A letartóztatott tisztek a 306. rendőrzászlóaljban szolgáltak és a hitleri Wehrmacht által ideiglenesen megszállt terüle­teken büntető expedícióban vettek részt. így például 1942 oiktóberében és novemberében Pinszk városa környékén en­nek a zászlóaljnak az egysé­gei tömegesen végeztek ki zsi­dókat s az egész akció követ­keztében mintegy húszezer embert gyilkoltak meg. 1941 szeptemberében ennek a zász­lóaljnak a tagjai több ezer szovjet , hadifoglyot lőttek agyon Tiraszpol mellett egy táborban. Különösen figyelemre méltó az a tény, hogy a letartóztatott fasiszta gyilkosok eddig szabadon jártak-keltek és a Német Szövetségi Köztársaság állami szerveiben fontos tisztségeket töltöttek be. így például Josep Kuhr letar­tóztatásáig rendőrségi főbiztos volt Majma-Frankfurtban. Ha­sonló állást töltött be Rudolf Ecke Hamburgban, Heinrich Plantius pedig Majna-Frank- furt városi közigazgatásában teljesített szolgálatot. ÉSZAKI KÜEÜGYMINISZTERI ÉRTEKEZLET Helsinkiben csütörtökön két­napos értekezletre ültek össze Finnország. Norvégia, Svédor­szág, Dánia és Izland külügy­miniszterei. központi bizottságot, a nemzeti tanácsot és az új politikai bi­zottságot. A politikai bizottság tagjai a kormányban is he­lyet foglalhatnak. Ben Bella nyilatkozatában ismét aláhúzta: Algéria betartja az evia- ni egyezményeket, s együtt akar működni Franciaor­szággal, „El kell ismernünk — mondot­ta —, a francia kormány az algériai válság idején meg­őrizte szigorú semlegességét, nem avatkozott be ügyeinkbe.” Kijelentette: Algériában ked­vező feltételeket teremtenek mindazon franciák számára, akik ott akarnak maradni, vagy vissza akarnak térni. A politikai bizottság elnöke éle­sen bírálta a negyedik vilaja vezetőit, akik anarchiát idéz­tek elő Algírban. Az Algériai Dolgozók Általános Szakszer­vezete egy „kényelmes neut- ralista” álláspontjával lénye­géiben a negyedik vilaját tá­mogatta és késleltette a kibon­takozást — mondotta Ben Bella. Az FLN új választási je­lölőlistája meglepetést kel­tett Párizsban. A politikai bizottság — mutatnak rá a megfigyelők — kizárta a nemzetgyűlésből az ellenzék legismertebb vezetőit, ^aikik a politikai bizottság és a negyedik vilaja viszályában a háttérből támogatták a lá­zadó tiszteket. Viszont keve­sebb szigort mutatott a fegy­veres ellenállókkal szemben. A negyedik vilaja a vál­ságot megoldó kompro­misszum alapján megtar­totta képviseletét, azzal a módosítással, hogy nem Algír, hanem a vidéki vá­rosok listáján kapott he­lyet. Krim Belkaszem és a Kabil- föld többi jelöltje változat­lanul ott szerepel a képvi­selőjelöltek között. A válto­zások során elsősorban a szakembereknek tartott ér­telmiségi politikusok nevét törölték a listáról. Az új jelölőlista, amely kétségkívül megkapja a • sza­vazatok többségét, biztosít­ja a politikai bizottságot tá­mogató erők döntő fölényét a nemzetgyűlésben. Francia kormánykörökben megelégedéssel vették tudo­másul, hogy az európai la­kosság 16 képviselőjének je­lölését nem érintették a mó­dosítások. Az Algériai • Kommu­nista Párt képviselői nem szerepelnek a 196 jelölt között. Az FLN politikai bizottsá­ga nem vette figyelembe az Algériai Kommunista Párt Központi Bizottságának a vá­lasztások demokratizálására tett javaslatait. Az Algériai Kommunista Párt számsze­rűit nem nagy párt, meri igen sok tagja életét vesz­tette a szabadságharcban, te­kintélye és tömegbefolyása azonban ma is jelentős Al- ffériában. A kommunista párt vilá­gos programot adott, állásfoglalásaiban min­dig a nemzeti egység szükségességét hangoz­tatta és ezzel a vá.Iság napjaiban is új híveket szerzett. Az Algériai Dolgozók Ál­talános Szövetsége két jelölt­tel szerepel a választásokon. A szakszervezet vezetői a politikai bizottsággal szem­benálló^ erőket támogatták. Nem kétséges azonban, hogy a szervezett dolgozók tömeg- megmozdulásai mérsékletre intették a szembenálló kato­nai erőket. Az Elnöki Tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) tűkhöz tartozó tudományág művelése, az országos és egyéb kutatási tervekből folyó fel­adatok ellátása.-A törvényerejű rendelet le­hetőséget biztosít arra, hogy a tudományok doktorai és kandidátusai, valamint ki­váló gyakorlati szakem­berek részére — az egye­tem, illetőleg a főiskola tanácsának javaslatára — . a felügyeletet gyakorló miniszter címzetes egye­temi (főiskolai) tanár, ille­tőleg címzetes egyetemi (főiskolai) docens címet adományozzon. A cím adományozása lehető­séget teremt ahhoz, hogy a tudományos élet kimagasló I képviselői és kiváló gyakorla­ti szakemberek kapcsolódja­nak be az egyetemi és főisko­lai oktatómunkába. A törvényerejű rendelet az 1961. évi harmadik törvény keretei között megváltoztatja néhány felsőoktatási intéz­mény jellegét, illetőleg elne­vezését így az Erdomémöki Főiskola, mint két karral bí­ró Erdészeti és Faipari Egye­tem: az Állatorvostudományi Főiskola mint Állatorv'ostudo- mányi Egyetem; a mezőgazda- sági akadémiák Wmint egyete­mi jellegű agrártudományi fő­iskolák, a pedagógiai főisko­lák mint tanárképző főiskolák folytatiá'k működésüket, a Sze­gedi Tudományegyetem elne­vezése József Attila Tudo­mányegyetem elnevezésre vál­tozik. ★ Az utakról szóló törvény- erejű rendelet és annak vég­rehajtásáról szóló kormány- rendelet népgazdaságunk és államigazgatási rendszerünk jelenlegi helyzetéből kiindul-1 va. megszabja az útügyek to­vább fejlesztésének főbb cél­kitűzéseit. Az ország egységes úthálózatát a belső, valamint a nemzetközi közúti forgalom fokozott igényeinek kielégíté­se érdekében, tovább kell fej­leszteni. Az egyre fokozódó gépjárműforgalom% ugyanis mind jobban megköveteli az úthálózat korszerűsítését, át­építését, új utak építését. A törvényerejű rendelet a közutak védelmében megszab­ja az útügyi szervek köteles­ségeit. Kimondja, hogy a köz­utakat rendeltetésüknek meg­felelően, mindenki szabadon használhatja, de fokozott lehe­tőséget tfiztosít arra. hogy a nagy értéket képviselő köz­utak megrongálóival szemben kellően fel lehessen lépni: a közút rongálóját, illető­leg a közaitat megrongáló jármű üzembentartóját az útügyi hatóság az okozott kár megtérítésére köte­lezheti, de ez .nem mente­sít a büntetőjogi követ­kezmények alól. A törvényerejű rendelet le­hetővé teszi az államigazga­tási szerv által útrongálási ügyekben hozott határozatnak bíróság előtti megtámadását, ezzel biztosítja az állampolgá­rok részére a legszélesebb jogorvoslati lehetőséget. A törvényerejű rendelet tar­talmazza az utak létesítésével, a forgalom részére történő megnyitásával, vagy meg­szüntetésével kapcsolatos sza­bályozást. amely szervesen kapcsolódik a beruházási, az építésügyi, illetőleg a közle­kedésrendészeti 'szabályokhoz. A törvényerejű rendelet a Munka Törvénykönyvével összhangban lehetővé teszi, hogy közerőt rendeljenek ki, ha a közúton hóakadály, vagy más természeti esemény akadályozza, illetve veszé­lyezteti a forgalmat. A Minisztertanács erre vonat­kozó korábbi részletes határo­zata egyébként változatlanul hatályban marad. Az utakról szóló törvény- erejű rendelet a szükséges át­meneti intézkedések biztosítá­sa végett 1963. január hó L napján lép hatályba. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom