Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-14 / 215. szám

1362. SZEPTEMBER 14, PÉNTEK

KW

«Ker«

^iíirfap

Secpífhetnek-e a kommunisták j új gabonát

a határidő lerövidítésében ?

Küldöttválasztó taggyűlés a DCM-ben

Szerdán délután tartották küldöttválasztó taggyűlésüket a Dunai Cement- és Mész- mű alapszervezetének kommunistái. Ferencz Béla elvtárs, az alapszervezet titkára sokoldalú, tárgyilagos beszámolóban tájékoztatta a kommunistákat s a meghívott pártonkívüli aktivistákat a vezetőségválasztás óta végzett munkáról.

Ismeretes, hogy a második ötéves terv legnagyobb ipari létesítménye, a DCM dolgozói a KISZ kezdeményezésére és védnökségével vállalták, hogy határidő előtt befejezik az építkezést. Érthető, hogy a pártvezetőség beszámolója e kérdés köré csoportosult: hogyan segítették a DCM kommunistái az építkezés meggyorsítását s a takarékosságot?

A kérdésre a választ az eddigi eredmények adják meg:

a beruházás műszaki készültségi foka megfelelő, az építkezés jó ütemben folyik,

s — amennyiben a baráti NDK is időben szállítja a szükséges berendezéseket — az ország legnagyobb mész- és cementművét a rövidített határdőre átadják rendeltetésének. A dolgozók jó munkájának értékét növeli, hogy az építkezés során eddig elért megtakarítások ösz- szege 250 millió forint!

A beszámoló hangsúlyozta, hogy e megtakarításban nagy szerepe volt a kommunista és pártonkívüli műszakiak lelkiismeretes, áldozatkész munkájának, a kommunista fizikai dolgozók példamutatásának, s a pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenynek, amelyben a dolgozók 80 százaléka vesz részt.

A pártszervezet életéről szólva a beszámoló megállapította: jó munkát végeztek a kommunisták a pártépítésben. A vezetőségválasztás óta nyolc tagjelöltet vettek fel, s egyre több pártonkívüli aktivistát vonnak be a politikai munkába.

Sokat javult a pártszervezet felvilágosító, agi- táclós tevékenysége is:

tavaly csupán három, ma már tíz pártcsoport juttatja el a párt szavát a dolgozókhoz. Feltárta a beszámoló a hibákat is: megállapította, hogy a vezetőknek többet kell a dől-' gőzök között tartózkodniuk, meghallgatni a véleményüket és javaslataikat, s hogy a jövőben rendszeresen meg kell tartani a munkatervben előírt pártnapokat.

A beszámolót élénk, őszinte hangú vita követte. Koltai Imre, a DCM KlSZ-alapszer- vezetének titkára a pártvezetőség segítségét kérte a fiatalok által beadott újítások elbírálásának meggyorsításához, az irodai KISZ-szervezet és a pártszervezet együttműködésének megjavításához, s a kulturális élet meSteremtéséhez. Mikó Balázs igazgató hangsúlyozta: bizonyos építkezések befejeződtek, a munka középpontjába a szerelés került.

Időben meg kell teremteni a levonulások adminisztrációs tervszerűségét, gondoskodni kell a lebontásra kerülő anyagok — a társadalmi tulajdon — védelméről. A leendő törzs- gárda kialakításához — mondotta — megkezdték a szakmunkások kiképzését. Megtörtént azonban, hogy az a volt segédmunkás, aki a tanfolyam elvégzése után betanított munkás bizonyítványt kapott, elment a vállalattól. Az ilyen esetek megelőzésében a legtöbbet a kommunisták segíthetne^ azzal, ha részt vesznek a tanfolyamra küldendők kiválasztásában, hiszen együtt dolgoznak az emberekkel s közelről ismerik őket. Sándor László, a Pest megyei Pártbizottság képviselője felszólalásában hangoztatta: nem sok beruházásról mondhatjuk el, hogy kevesebbe került, mint amennyire tervezték. A DCM dolgozói büszkék lehetne* kétszázötvenmilliós megtakarításukra. Jakab Károly felszólalásában tanácsot adott, mivel lehet még takarékoskodni: felhívta a kommunisták figyelmét az építkezés területén elszórt csavarokra, alátétekre, faanyagokra, téglákra.

A vita után a taggyűlés résztvevői határozatot hoztak a kommunisták további feladatairól, majd megválasztották a küldötteket.

Ny. É.

őrölnek a malmok

Az új gabona őrlése minden évben körültekintő felkészülést igényel a malomiparban. Még a sajátosan hazai búzafajták őrlési technológiáját is módosítják kisebb-nagyobb mértékben a termés minőségétől függően. Különösen fontossá vált azonban a technológia figyelemmel kísérése és megfelelő módosítása azóta, amióta megkezdődött nálunk a nagy termést adó külföldi búzafajták termesztése. Az idén már az egész búza-vetésterület mintegy 40 százalékán termett ilyen gabona, s az eddigi tapasztalatok szerint a malmok tervszerűen haladnak a feldolgozással. Most már valamennyi malom új gabonával ..jár” és a megfelelő felkészülésnek köszönhető a tervszerű munka.

— A szántóversenyek országos döntőjét szeptember 18-án, kedd délelőtt fél tízkor rendezi jneg a Herceg- halm,- Állami Gazdaság zsámbéki üzemegységében a KISZ Központi Bizottsága, a MEDOSZ elnöksége, a Magyar Agrártudományi Egyesület és a Földművelésügyi Minisztérium. Megnyitó beszédet Királyi Ernő földművelésügyi miniszterhelyettes mond.

650 ezer látogató

33 vidéki különvonat, 22 országból érkezett vendégek rFélidő" az Országos Mezőgazdasági Kiállításon

rr’

Csütörtökön délután egy órakor volt a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás nyitva- tartásának „félideje”. Az MTI munkatársa ez alkalomból kérdést intézett az eddigi forgalomról, eseményekről a kiállítás rendezőihez, szakembereihez, akiktől az alábbi tájékoztatást kapta.

A 64. Országos Mezőgazda- sági Kiállítást az „első félidőben” 650 000-en látogatták

Községiéi Beszfés Úriban

Nemrég megírtuk, hogy nagyban épül a községen át- í vezető műút, sőt a belterületi szakasz már elkészült. I Hogy az úthoz méltó legyen j a község belterülete, a tanácsülés nagyarányú fejlesz- | tési programot dolgozott ki. 1 Első lépésként megszabták, hogy a vizesárkot ki kell kö- j vezni, ami nem olcsó mulat- ; ság. A két oldalt összevetve, j 500 métert kell megépíteni, j Szerencsére segítő kézben nincs hiány s ez csökkenti a j kiadásokat.

Második lépés a tanácsháza ; környékének rendbehozatala, j Ide és az iskola köré a Monon Építőipari Ktsz húz ren- J des téglakerítést. Az árban /, megegyeztek, nyolcvanezer fo- \ rintot kérnek érte.

Az út másik oldalát parkosítják és az ifjúságnak j röplabdapályát építenek, j legyen hol játszani, gyakorol- i ni. A belterületi szakaszt vé-; gig parkosítják, fákat, bokro-1 kát ültetnek, s padokat állí-' tanak fel erre a sávra, hogy i megpihenhessen, aki erre sé-' tál.

Augusztus 20-án ünnepélyesen felavatták a tanácsháza ; kertjében létesített szabadtéri színpadot. Az építésből főleg a művelődési otthon kultúr- csoportjának tagjai vették ki részüket, s az úttörők, akik semmiből sem maradnak ki, ahol segíteni, alkotni lehet. Közösen több tízezer forint értékű társadalmi munkát végeztek.

Jó út mellé jó járda illik. Még ebben az évben a Tűzoltó, Napsugár, Petőfi és Akácfa utcákon mintegy ezer folyóméter hosszúságban lefektetik a beton járdalapokat. Elkészítésükhöz az anyagot a tanács biztosítja, míg a szükséges földmunkákat s utána

a lapok lerakását az érintett utcák lakossága vállalta.

Tovább folytatják a villamosítást és 1963 harmadik negyedére befejezik a még hátralevő négykilométeres vonal építését. Mede Ernő, az Észak-Magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat technikusa

társadalmi munkában kidolgozta az erre vonatkozó terveket.

Ezzel szép összeget takarítottak meg, s a 250 000 forint bankhitelből, valamint a KISZ-tagok felajánlott munkájából fedezik a kiadásokat

meg. Vidékről 33 különvonat érkezett.

A legnépesebb csoport Siófokról jött, ahonnan szerdán 1380 fővel indítottak különvonatokat.

A kiállítás rendezői eddig 16 000 vidéki látogató számára biztosítottak szállást Nagy volt a külföldi vendégjárás is. Mezőgazdasági szakemberek és érdeklődők 22 országból keresték fel eddig a kiállítást.

Többek között osztrák vadászok, nyugatnémet kereskedők, francia, belga, amerikai újságírók fordultak meg a vásárvárosban.

A különböző pavilonokban eddig több mint félszáz értékes tapasztalatcserét tartottak. Kiemelkedő eredmény a nagyarányú könyvforgalom. A kiállítás 12 könyvpavilonjában több mint 160 ezer forint értékű könyvet adtak el.

A vendéglátóipar és a kereskedelem csaknem tízmilliós forgalmat bonyolított le.

A 16 vendéglő, a két termelőszövetkezeti pavilon, a 16 borkóstoló. valamint a 60 elárusító kocsi még a nagyi orgal? mú vasárnapokon is kielégítő

módon látja el a vendégeket. Az első félidőben többek között 200 000 adag meleg ételt, 250 000 pár virslit, 100 000 adag kolbászt és hurkát, ugyanennyi pecsenyét, 900 000 pohár bort szolgáltak fel. A hűsítőitalok is jól fogynak, ezekből 250 000 üveggel adtak el. A látogatók körében különösen népszerű a Kulacs nagyvendéglő, a Mátyás-pince, a Va- dásztanya és a kömlődi Halászkert.

Az állattenyésztők is érdekes adatokkal szolgáltak. Elmondották, hogy

nyitás óta a két korszerű tojóházból 27 135, a szabadtéri ketrecekből 900 tojást szállítottak el.

A kiállított tehenektől a felszállítás óta 26 OOfl, a szeptember 1-i nyitás óta 16 200 liter tejet fejtek. A kiállítás ,,születés krón ikája” eddig 5 kisbocit és 13 kisnyulat tart nyilván.

Az állatok etetésére 8 vagon réti szénát, 6 vagon lucernát használtak fel. A különböző keveréktakarmányokból a szarvasmarhákkal 300, a sertésekkel 200, a birkákkal 25. s a borjakkal 15 mázsát etettek meg, nyitás óta elfogyott 4 mázsa nyalósó is.

A SÍVÓ PUSZTA HELYÉN

A dányi Magvető Tsz dánsári üzemegysége udvarán két fa áll. Meglehetősen útban vannak, mégsem vágják ki őket. Határozatba „tétetett”, hogy ott lombosodhatnak az idők végtelenségéig.

Miért e nagy megtiszteltetés? Azért, mert 1960. május 2-án ez alatt a fa alatt ült össze a fiatal termelőszövetkezet vezetősége megtárgyalni, hogy s mint legyen, mihez kezdjenek.

— Erre a homokra telepítsünk tanyát. Legyen itt az állattenyésztés központja. Arrébb van egy kis bokros, csalitos rész, jó lesz deleidnek — állapították meg.

így történt, hogy rövidesen megjelentek az emberek és felhúzták a két, egyenként ötven férőhelyes lóistállót, a száz férőhelyes növendékmar-, haszállást. Nem luxuspalotákat, de a célnak megfelelőeket.

Szeptember 1-én nagy napra virradt a dánsári üzemegység: bekapcsolták a villanyt. örül ennek mindenki. Könnyebben, gyorsabban megy a munka, nagyobb tisztaságot tarthatnak, mint a petróleum- lámpa pisla fényénél. f Jó munkát végzett a Megye- ^ vili. Vállalat — égett kezük ^ alatt a munka. Két hét alatt í felszerelték a vezetéket. A £ következő lépés a meglevő ^ nagy kúton kívül még egyet f fúratni, mert ahogy szaporo- $ dik az állatállomány, úgy nő ^ a vízszükséglet.

^ — Rövidesen kicseréljük a

^ nádtetőket cserépre — fogad- f koznak a tagok, — Melegebbé, í tartósabbá tesszük az istálíó- í kát.

Az bizonyos, hogy két évvel ^ ezelőtt, amikor ott ültek a ^ sívó homokban, a két akác

alatt, nem gondolták, ilyen

í gyorsan gyarapodnak majd.

! r—

............................................1

(

! Az £.M. 25. sz. Állam)

'{ Építőipari Vállalat Bp

XXI kér Kiss János ? altábornagy utca 19.

í azonnali belépésre felvesz

/ 1

festő és mázoló, -izvezetékszerelö. központ ’•’•'ítósszerelő ^ és

bádogos

szakmunkásokat.

J Munkásszállást

biztosítunk;

2 Tanácsi igazolás szükséges. í __________

A

mikor először találkoz- ; tunk 1957-ben, még 24 millió : forint értéket termelt a Váci : Híradástechnikai Anyagok i Gyára, de nem is a 24 millió : a lényeg. Nevében már benne ; volt a híradástechnika, de \ műhelyeiből még hiányzott ■ vagy itt-ott nyomokban volt \ csak fellelhető. Aiumíniumga- \ rozsokat, újságosbódékat, for- : rasztóónt és sok mást készitet- \ tek.

: Gond persze akkor is volt,

I de ma, amikor transzformáto- \ rokból, finom ferritekből 185 I milliós értékűt kell letenni az : ország asztalára egy esztendő ; alatt. Nyilas Sándor igazgató \ gondjai is megsokasodtak.

: Nem csoda hát, ha most,

; amikor a jövő terveiről, a mű- ; szaki fejlesztésről, a termelés ! költségeiről, az emberek pers- ! pektívájáról beszélgetünk, ! gondterhelten méregeti léptei- í vei az igazgatói irodát.

; A főmérnök is pekapcsoló- ! dik a beszélgetésbe. Az egyik J lélegzetvételnyi szünetben félhangosan megjegyzi:

— Jubilál ám a főnök. Most 25 éve, hogy a szakmába ke- ' rült.

NEGYED ÉVSZÁZAD

Halk volt a megjegyzés, de elég hangos ahhoz, hogy az érdekelt füléhez is eljussanak töredékei. Nem is hagyja szó nélkül:

— Huszonöt év? Ugyan, miért fontos az? Az iparigazgatóság gratulált, adtak egyhónapi fizetést jutalmul, s ennyi elég is. Sőt több is, mint elég. Nem az igazgató 25 éve a fontos, hanem a gyár.

Eddig is tudtam, hogy szerény ember, dehát 25 év azért mégiscsak negyed évszázad. S ennyi egy ember életében, különösen egy olyan, örökké nyugtalan emberében, mint Nyilas Sándor, megérdemli, hogy megálljunk egy pillanatra.

Nem is tágítok. Faggatom: hogyan kezdte annak idején, s mi volt közben. Hallgat, de aztán mégiscsak megadja magát — néhány dátum erejéig.

Ez a néhány dátum sok mindent elmond erről az emberről.

— 1937. szeptember 4. Ekkor

kezdtem, vriint inas, a Ganz Hajóban, 1948-ban lettem

szakmunkás, sőt művezető. Másfél év múlva már a N1K- nél (Nehézipari Központ) dolgoztam, aztán két és fél év következett a Vörösakadémián. -majd a KGM vaskohászati igazgatóságát vezettem. Onnan jöttem ide, a gyárba. 1957-ben, s azóta itt dolgozom.

Ismét a főmérnök szól:

— Az egyhavi fizetéssel együtt a gépipar kiváló dolgozója kitüntetést is megkapta Nyilas elvtárs.

■ö pedig megint csak int és élénken tiltakozik:

— Nem erről kell Írni. hanem a gyárról.

S amikor látja, hogy mindent feljegyzek, ismét megadja magát:

— Hát jó. Ha mindenképpen meg akarja írni, írjon arról, hogy most érzem először, milyen sokat tud segíteni a minisztérium iparigazgatósága.

Igazán nem az aktualitás kedvéért mondom, de valóban sokat segítenek. Persze, nem úgy, hogy kiveszik a kezünkből a munkát, hanem úgy, hogy hagynak bennünket dolgozni és ha kell, segítenek. Nem véletlenül történt, hogy az idén először már élüzemek lettünk. Pedig nem könnyű a híradástechikai gyártás.

Felróható-e bárkinek is, ha a saját életében a mát és a jövőt tartja a legfontosabbnak? Ellenkezőleg, dicsérendő tulajdonság ez, a fejlődés is így követeli. Érthető tehát, ha Nyilas elvtárs is előre tekint a ma gondjai közepette. Saját élete ezer szállal kapcsolódik a gyáréhoz, s ő a gyárat tartja a fontosabbnak. Jövőre már 212 milliós tervet kell teljesíteni! Magáról még annyit mond:

— A munka egyre több tudást követel. Ezt a több tudást pedig csak tanulással lehet megszerezni, s én igyekszem a jövőben is minél többet tanulni.

F. I.

Síitáié érdekünk

között a munkát. így összefogva minden területen eredményesen versenyezhetünk a kapitalista országokkal.

Ez a munkamegosztás a KGST keretein belül valósul meg és a szocialista országok távlati terveinek összehangolásában realizálódik. Egyedül a KGST alkalmas arra, hogy az egyes országokra vonatkozóan felmérje a szükségleteket és mindenre kiterjedő, gondos számítások után megtegye ajánlásait. A KGST a történelemben az első olyan nemzetközi gazdasági testület, amelynek munkája nyomán egyik ország sem veszíthet, csak nyerhet, és amelynek működése nem a dolgozó nép kizsákmányolását, hanem a résztvevő népek életszínvonalának állandó növelését szolgálja.

Részvételünk a KGST-ben elsősorban és mindenek előtt dolgozó népünk legsajétabb nemzeti éi’deke, mert csak ezen az úton tudunk továbbfejlődni. és csak a többi szocialista ország támogatásával tudjuk felvenni a versenyt a nemzetközi tőkés szövetségekkel. A KGST keretein belül nemcsak a felvevő piacot, hanem — ami anyagszegény országunkban létkérdés — iparunknak olcsó nyersanyag-beszerzési lehetőséget is tudunk biztosítani.

A KGST mind nagyobb szerepet játszik életünkben, mind több üzemünkben érezhető tevékenységének kedvező hatása. Ez kötelezettségeket is ró az üzemek vezetőire. A KGST koordinálása alapján a baráti országokba szállított gépiek, alkatrészek és félkész termékek valahol beépítésre kerülnek, lehet, hogy egy gépsor részeként, vagy éppen egy gép villamos berendezéseként. Nagy gondot kell ezekre fordítani, mert szégyen lenne, ha éppen a mi rossz munkánk miatt nem működne a berendezés. Alapvető dolog, hogy a külföldre szánt, alkatrészek és más termékek kifogástalan minőségben és a megadott határidőre rendeltetési helyükre jussanak. Népünk elsőrendű érdeke, hogy a KGST-kooperációt becsületbeli ügynek tekintsük.

L. V.

Rosszul. gazdálkodna aZ a család, amelyik a cipőket nem a szomszéd cipésztől akarná megvenni, hanem kezdetleges eszközökkel saját maga kezdene el cipőt készíteni. A szomszéd is rosszul tenné, ha cipész létére mosógépet akarna magának fabrikálni, amikor ahhoz sem nyersanyagja, sem gépei nincsenek. Valahogy így vagyunk a szocialista népek nagy családján belül is.

Nem lenne helyes, ha arra törekednénk, hogy a nép szükségleteit mindenben hazai gyártmányú cikkekkel elégítsük ki, mikor a szomszédos baráti országokból egyes termékeket olcsóbban megkaphatunk, mint amennyiért mi előállítjuk. Ez fordítva is igaz. Mi is sok olyan cikket tudunk szállítani szomszédainknak, amelyeket fejlett technológiával, olcsón és jó minőségben mi készítünk. így jól járunk mi is, a „szomszéd” is.

A KGST-koordinálás folytán lehetővé válik, hogy egy- egy üzemünk nemcsak saját, hanem a szomszéd népek szükségleteire is termeljen bizonyos árukat. Ilyen körülmények között megvalósíthatók az egyprofilú, akár százezres sorozatokban termelő üzemek, amelyek tökéletesen ki tudják használni a nagy teljesítményű gépeket, gépsorokat és a nagyüzemi munkaszervezés minden előnyét. Ez pedig azzal jár, hogy a termelt áruk önköltsége mind alacsonyabb lesz és olcsón jut el a fogyasztókhoz. A másik nagy előny, hogy az ilyen tiszta profilú, nagy sorozatokat termelő üzemekbe összpontosítani lehet a legjobb műszaki szakembereket, akiknek csak az egyetlen — vagy legfeljebb még néhány — típus állandó fejlesztése lesz a feladatuk. Szakembereink tudása biztosíték arra, hogy ilyen körülmények között gyártmányaink rövid időn belül komoly rangot érjenek el a világpiacon.

Mi sem — és a többi fiatal szocialista ország sem tud egyedül versenyezni minden területen a még mindig nagy gazdasági erővel rendelkező kapitalizmussal, de sikerrel vehetjük fel a versenyt, ha a szocialista országok adottságainak, termelési hagyományainak, nyersanyag- és energia-lehetőségeinek figyelem- bevételével elosztjuk egymás