Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-13 / 214. szám

1962. SZEPTEMBER 13, CSÜTÖRTÖK rear UEGV El '^CirSap 3 Gyors- és gépíróverseny Az országos gyorsíró ős gépíró versenybizottság ok­tóber 12—16 között rendezi meg a dolgozók idei gyors­író- és gépíróversenyét. A magyar nyelvű versenyeken kívül idegen nyelvű gyors­író- és gépíróversenyt is rendeznek. Ebben a hónapban végre megnyílik az érdligeti gyógyszertár Az Olvasók fórumában kö­zöltük legutóbb egyik érdlige­ti olvasónk levelét. Panaszol­ta. a maga és sok ezer érdli­geti lakos nevében, hogy kö­zel egy év óta elkészült az érdligeti gyógyszertár, de Élelmiszer-technológiai és zöldterület- tervező karra! bővül a kertészképzés Tanévnyitó a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán szerdán délelőtt ünnepélyesen megnyílt az idei tanév. Az ünnepségen részt vett Petőházi Gábor földművelésügyi miniszter- helyettes és Diósi Imre, a XI. kerületi Pártbizottság első titkára is. A nyitás alkalmából dr. Somos András akadémikus, a főiskola igazgatója üdvö­zölte a hallgatókat és okta­tókat. Elmondotta: az idén 154 fiatal kezdi meg felső­fokú kertészeti tanulmányait. Ezzel a főiskola nappali és le­velező tagozatán a hall­gatók száma megközelíti az ezret, több mint eddig bármikor. A főiskolára a nagy hallgató- létszám, valamint a kerté­szeti termelés népgazdasági szerepe és gyors ütemű fej­lesztése jelentős feladatokat ró, amelyek megoldásához új módszereket vezetnek be. A tangazdaságot újabb korszerű berendezések­kel, gépekkel látják el, s bevezetik a hallgatók alapvető gépészeti kép­zését is. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola további fejleszté­sének irányát olyan nép- gazdasági feladatok is meg­határozzák, mint a zöldség­es gyiimölcstartósító ipar nagyarányú bővítése vagy a városi-városkörnyéki zöldte­rületek, parkok növelése. Ezért az idén megkezdik a szakosítás előkészítését, s az Oktatási reform végleges el­készülte után három külön karon képezik majd a szak­embereket a kertészeti ter­melés, az élelmiszer-techno­lógiai ipar és a borászat, valamint a zöldterület-ter­vezés és a tájmelioráció ré­szére. (MTI) még mindig üresen áll. Az érdligeti betegek a szükséges gyógyszereket így továbbra is csak az igen messze fekvő ér­di vagy tétényi gyógyszertár­ban szerezhetik be, ami sok esetben veszedelmes idővesz­teséget, autóbuszköltséget je­lent a nagyfokú kényelmet­lenségen kívül. Az érdliget.i patika dolgával a Pest megyéi Hírlap évek óta foglalkozik. Már régen fel­hívta az illetékesek figyelmét arra, hogy a hosszú kilométerekre elnyúlt Érd község- egyet­len patikája, az érdi, több mint négy kilométer tá­volságra van Érdligettől, tehát mindenképpen indokolt lenne, ha a községnek ezen az igen népes részében is nyit­nának egy gyógyszertárt. A megyei tanács felfigyelt erre a kérdésre és igyekezett meg­oldást találni rá. Eredetileg az volt a terv, hogy Érdligeten a felállítandó gyógyszertár kérdését építkezéssel oldják meg, az új épület tekintélyes költségére azonban a költség- vetésben nem volt fedezet. Olyan eladó magánházat ke­restek tehát, amely alkalmas helyen fekszik és a gyógy­szertár céljaira átalakítható. Akadt is egy megfelelő épület, mégpedig a legjobb helyen, Megkezdődött a tömeges madárvonulás Az idei szeszélyes időjárás érzékeny veszteségeket oko­zott a költöző madaraknak. A gólyák száma nemcsak Egyszerűbb tervezés — olcsóbb építkezés Az utóbbi... években egyre több szó esik a beruházások gazdaságosságáról. Mert nem elég például, hogy egy ./új épü­let, bérház, iskola, vagy üzlet szép, jó és használható, ha­nem a lehetőségekhez mérten olcsónak is kell lennie. Egy- egy beruházásnál sok esetben szinte lényegtelenül kicsiny az az összeg, amely ilyen vagy olyan formában lecsíphető, megtakarítható lenne. Orszá­gosan azonban s több eszten­dő adataival számolva kide­rül, hogy óriási összegeket le­hetne megtakarítani, ugyanis drágán építünk, bőkezűek va­gyunk a beruházásoknál. Ezzel a kérdéssel már a Mi­nisztertanács is foglalkozott, ft felhívta a figyelmet a beru­házások gazdaságosságának szem előtt tartására. A Mi-; nisztertanács határozata nyo-í mán megyénkben is komoly lépések történtek ezen a té­ren. A legegyszerűbb és leg­kézenfekvőbb megtakarítás, ha például nem egyedi, ha­nem típustervek szerint épít­kezünk mindenütt, ahol csak mód van. A korábbi években — a tíz-tizenkét esztendővel ezelőtti csúnya típusépítkezé­sek ellenhatásaként — túlsá­gosan sok volt az egyedi ter­vek alapján történő építkezés. Ez természetszerűleg együtt járt a nagyobb tervezési és kivitelezési költségekkel, bár az elkészített épület — célját, rendeltetésszerű felhasználá­sát tekintve — semmivel sem nyújtott többet. Érdekes megvizsgálni ezt a gondolatot a megyénk közsé­geiben folyó építkezéseknél. A legnagyobb építtetők egyi­ke például a földművesszö­vetkezet. Évről évre sok új boltot. vendéglőt, áruházat nyitnak. Ezeknek zöme ugyan­csak egyedi tervek alapján készült eddig, pedig az ese­tek többségében ez indoko­latlan volt, A Szövetkezetek Pest megyei Központjának ke­reskedelemfejlesztési osztálya most komoly erőfeszítéseket tesz, hogy megváltoztassa ezt a feleslegesen és szükségtele­nül költséges gyakorlatot. A forgalomban levő, könnyen és olcsón elérhető típustervek ugyanis megfelelőek, de ha éppen szükséges, a MÉSZÖV építési szakemberei az egyes községek adottságainak és szükségleteinek megfelelően módosítják is ezeket a terve­ket. A tapasztalat azt mutatja, hogy a típustervek propagá­lása sikerrel jár. Jelenleg ugyanis már ilyen típustervek alapján épül földművesszö- vetkezeti üdét például Alsó- némedin, Bernccebarátin, Ka- kucson, Bényéh és még Gal- gamácsán is. Az épületenkén­ti megtakarítás ezzel a mód­szerrel 60—80 ezer forint az egyedi tervezéssel és kivitele­zéssel szemben. A beruházás olcsóbbá, gazdaságosabbá té­tele tehát azt jelenti, hogy csupán három-négy beruházás megtakarításából egy újabb üzlet építhető fel. (tm) nálunk, de Európa-szerte erősen megcsappant, a ha­zai fecskéinket pedig különösen a tavaszi utófa­gyok és a júniusi hideg ti­zedelte meg. Mint a Madártani Intézet tudományos munkatársai tájé­koztatásul közölték, a költöző madarak vonulása általában egy-két héttel eltolódik. A gó­lyáink többsége már elszállt délebbi vidékekre, az északról jövő. s a mély vizeinken, lé­teinken megpihenő külország­belieket azonban még a jövő hetekben is itt láthatjuk. A fecskék zöme most csoporto­sul , indulás előtt „gyűjtőtá­borokba” száll, de a későn ér­kezett vagy fészkéről kivert fecskepárok maradnak még pár hetet: hiszen még kicsi fió­káik vannak. Ütrakelt a sárgarigó, a ka­kukk, indulóban vannak a pacsirták, s készülődő, nagy mozgás tapasztalható a víziszámyasok körében mindenütt. A vadkacsa máris számottevő késésben van, „Normális” években az itt költő vadkacsák ilyenkor már elvonultak. az érdligeti szálló közvetlen szomszédságában, a nagyfor­galmú balatoni műút mellett. Meg is vásárolták és sürgősen elkészítették az átalakításá­hoz, kibővítéséhez szükséges terveket, majd megbízták az egyik építési vállalatot a mun­kálatok elvégzésével. A továbbiakról dr. Kempler Kurt főgyógyszerész, a Pest megyei Gyógyszertári Vállalat helyettes vezetője ezeket mon­dotta: — A kivitelező vállalat az átalakított és kibővített épü­letet műszakilag május 31-én átadta, de mutatkoztak bizo­nyos hiányok. Ezek pótlására határidőül július 31-ét tűztük ki. A vállalat el is készült jú­lius végére és így megkezd­hettük volna az új gyógyszer- tár berendezését, de az Elekt­romos Művek a villanyóra számára váratlanul új helyet jelölt ki. A teljesen elkészült épületet tehát újból meg kel­lett bolygatni és ez a munka újabb napokat vett igénybe. Azóta azonban a berendezési munkálat tokkal is elkészültünk, már csak a végső simítá­sok vannak hátra és az érdligeti új gyógyszertár megnyitására szeptember utolsó harmadában föl­tétlenül sor kerül. Megtudtuk azt is, hogy az új patikára a megyei tanács 643 ezer forintot költött. A szépen rendbehozott épület igen tetszetős, beleillik a szép környezetbe és díszére válik a balatoni út érdligeti szaka­szának. Egyesek szerint terméskő­ből készült kerítése — amely a beruházásra for­dított összeg igen jelentős részét emésztette föl — túl szép is. A gyógyszertári vállalat veze­tősége* szerint erre a költsék ges kerítésre esztétikai okok miatt volt szükség, mert a gyógyszertár saroképület és igen szembetűnő helyen fek­szik, Érdliget legforgalmasabb pontján. Dr. Kempler Kurt főgyógy­szerész szerint tehát nagyobb késedelefn a kivitelezés körül nem történt,* az építési válla­lat elég pontosan betartotta a szerződésekben megszabott határidőket, a gyógyszertári vállalat ptedig idejében gon­doskodott az új gyógyszertár nagy körültekintést igénylő berendezéséről. Valami hiba azért mégis eshetett, külön­ben a községi tanács néhány héttel ezelőtt nem foglalko­zott volna a kérdéssel és nem sürgette volna meg határoza­tában az új patika megnyi­tását. m. 1. A DCM feletti hegyvidéken a réginél jóval nagyobb ívű kanyarokkal és kisebb emelkedőkkel új nyomvonalon vezetik az utat : Betonút­Vác utolsó házainál megkezdték a munkát építő Vállalat dolgozói (MTI foto, Lajos György felv.) Magyar szivattyútelepek épülnek a Nílus deltájában Az Egyesült Arab Köztársa­ság közmunkaügyi miniszté­riuma nemrég nemzetközi pá­lyázatot hirdetett szivattyúte­lepek szállítására, amelyeket a Nílus deltájában öntözésre akarnak felhasználni. Körül­belül tíz nagy cég pályázata közül a rendelők a Ganz- MÁVAG-ét fogadták el, s az­óta már meg is állapodtak a jelentős rendelés részleteiben. A Ganz-MÁVAG hét nagy szivattyútelepet küld az Egye­sült Arab Köztársaságba. 26, nagy teljesítményű szivattyú­val, továbbá a hozzá tartozó motorokkal, hajtóművekkel, zárószerkezetekkel, vezérlőbe­rendezésekkel. Az öntözőmű másodpereenként 130 köbmé­ter vizet emel ki a Nílusból, vagyis olyan nagy mennyisé­get, mint amennyi közepes víz­állás esetén átfolyik a Tiszán. Kétszázezer részvevő Megnyílnak a dolgozók iskolái Az üzemek, vállalatok, hiva­talok szakszervezeti bizottsá- gainak irányításával befeje- zéshez közeledik a felnőttok­tatás szervezése, s előrelátha­tólag több mint 200 000 hall­gatóval rövidesen megnyílnak a dolgozók iskolái. perckor az elnöklő dr. Já­nosi Andor igazgató már köszöntötte az egybegyűlte­ket. Amikor később beszélget­tünk a kandidátus igazga­tóval, a taggyűlés elnökével, megtudtuk, hogy ebben a gazdaságban ez így szokás. Nem divat á késés. Még az ,Akadémiai" tizenöt perc kéL sésnek is hadat üzentek. Ügy tisztelik meg egymást, hogy rriég a tehenészek, a konyhán tevékenykedők is — akik percre dolgoznak —, pontosan jelennek meg a gyűléseken. Kimondatlanul is jelképe­zik, hogy a kulturált embe­rek sajátossága a pontosság, egymás drága perceinek tisz­teletben tartása. S ezt- nem csupán a kezdéssel, hanem a taggyűlés pergésével, jó megszervezésével is bizonyí­tották. * A taggyűlési beszámolóban beszéltek róla, de a szünetben két olyan párttaggal is össze­találkoztam, akik aznap ér­keztek Aggtelekről. Nem oda- valósiak, hanem szeletek, s harminckilencedmagukkal há­romnapos kiránduláson vet­tek részt. Harminckilencen munkaidő alatt! Méghozzá a munkájuk elismeréseképpen, jutalmul. Jászberényen át, Gyöngyös, Miskolc, Eger volt úticéljuk és természetesen az aggteleki cseppkőbarlang. Harminckilenc jól dolgozó ismerkedhetett az egri várral, a török időkből fennmaradt minarettel, kóstolgatták az egri bikavért és sovinisztán meg is állapították: a gazda­ság arany- és ezüstérmes bora nekik jobban ízlik. Sokat me­séltek a miskolci Avas Szálló kényelméről és mindarról a sok élményről, amiben részük volt. Emlékeztek arra az idő­re, amikor az első ilyen ki­rándulásra alig akart valaki elmenni, ma pedig már lesik, ki lesz a következő jutalma­zott. * A meghívott pártonkívüliek közül ketten felszólaltak: Czinkóczki Miklós főkönyvelő- helyettes és Gál Endre agro- nómus. Czinkóczki Miklós a kom­munisták legszebb feladatáról beszélt: a többtermelésre ösz­tönzésről, a nemzeti jövede­lem gyarapításáról. Javasolta, hogy gazdaságukban kísérel­jék meg a következő eszten­dőben legnagyobb gondjukat száműzni: szüntessék meg a vízhiányt! Legyen központi kérdés az öntözés megterem­tése, hogy többé ne fordul­hasson elő: a szárazság 50 százalékkal csökkenthesse a tervezett termésmennyiséget. Szépek, szépek az eredmé­nyeink —mondotta —, évről évre gyarapszunk, de miért ne tűzhetné ki a gazdaság céljá­ul, hogy elérje a világszínvo­nalat? Gál Endre összehasonlította az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek gazdál­kodását. Ha a szövetkezetek­ben az anyagi érdekeltség megteremtése a cél. miért mondana le erről oz ösztönző erőről a fejlettebb formájú állami gazdaság? Javasolta, hogy gazdaságukban már az őszi betakarítás és gyümölcs­szedés idején is az anyagi ér­dekeltség elve szerint ösztö­nözzék a munka időbeni, jó elvégzését. Mind a két pártonkivüli meghívott másról-másról be­szélt. A cél azonban, ami fel­szólalásra ösztönözte őket, ugyanaz volt: a kommunisták­kal együtt megteremteni a magasabb színvonalú gazdál­kodást. magasabb rangra emelni az eddig is elismert kiváló munkájukat. Sági Ágnes ejCeSz-e vita otthon ? - fL, divat a Léiéi — Idlifijen az e^ri Uh auér ? fflleddicj. játszhat ve (uh a vízhiány ? amikor egy egész ifjúsági brigád erejét megfeszítve küzd a szocialista cím elnye­réséért és más dicsérnivaló is akad munkájukban. Ha pedig bírálatot érde­mel az ifjúság, azt sem a bírálat bírálataként kellett volna elmondani, hanem — ahogy azt Kisfaluéi Béláné elvárta volna — a beszá­molóban. Méltán kívánta, hi­szen az ifjúsági szervezet­ből „pótolják’’ majd annak­idején nyugdíjba vonuló szakkádereiket, párt- és szak- szervezeti tagjaikat és ki lenne jogosultabb náluk a stafétabotok átvételére? S ha ők — akkor velük ilyen fontos gyűlésen okvetlen fog­lalkozni kell. Ezt kellett volna otthon a taggyűlés után, még családi körben is elmondania Kis- faludinénak. Attól való fé­lelmemben, hogy a családi fegyelem elhallgattatta, szó­vá tettem hát én helyette. ★ Hat órára hívták össze a taggyűlést és hat óra egy Volt-e otthon folytatása a \ vitának vagy sem — nem ; tudom. Annyi bizonyos, hogy í Kisfaludi Béláné KISZ-tit- \ kár helyében nem hallgat- í nék. Az történt ugyanis a \ Tápiószelei Kísérleti Gazda- \ súg küldöttválasztó laggyű- ; lésén, hogy Kisfaluéi Béla l (nem névelírás!) párttitkár ’> beszámolója ismertetése köz- \ ben meg sem említette a ; KISZ munkáját. Amikor {ezért a KISZ-titkár jogosan' í megbírálta, a párt-titkár úgy '{ válaszolt, hogy, „bizony a \ pártszervezet keveset foglal- \ kozott a fiatalokkal és ez % meg is látszott a KISZ tevé- J kenységén". Sorolt is egy- \ két példát, bírálata jogossá- % gát igazolva. % Természetesen derültséget $ keltett a taggyűlés résztve- £ női között a férj-feleség % egyébként igazán pártszerű ^ vitája. A derültség nem vá-l- $ toztatott azonban azon a té- $ nyen, hogy a pártszervezet £ munkájának értékeléséből £ nem hiányozhat a KISZ mél- í tatása. Kivált aktkor nem, l Épül az út ^ A nógrádi hegyvidéken keresztül haladó Vác—Balassa- £ gyarmat közötti út veszélyes kanyarait levágva, új utat épí- í fenek. A 27 kilométer hosszú út aszfalt-makadám burkolat- í bál, ezen belül a Vác és a DCM közötti útszakasz a nagy for- ^ galom miatt betonból készül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom