Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-03 / 180. szám
MA — tanácsülés van Gyomron. Napirend: 1. Beszámoló a tanács munkájáról. 2. A tsz-ben folyó munkák. — taggyűlést tart a gyomról Zalka Máté KlSZ-szer- vezet. A nyári táborozásról és az ifjúság a szocializmusért mozgalom eddigi eredményeiről szóló beszámoló szerepel a napirenden. Sikerrel zárult Mendén a munkásakadémia Tavasz óta tartott a rendszeres munkósképzés a Men- dei Téglagyárban. A munkásakadémiát a járási TIT rendezte, s erre a fontos posztra legjobb előadóit küldte. A munkásakadémia közkedveltségét legjobban az igazolja, hogy 38 állandó hallgató vett -részt ezeken az előadásokon. A hallgatók csak nagyon indokolt esetben maradtak el. A zöme végighallgatta a két társadalomtudományi, két ateista, négy szakmai, két irodalmi, két politikai előadást. Kriskó Mihály, Dosztály Istvánné, Pintér Andrásné, Kovács Antal, Szűcs Mihály és még többen, szinte sajnálják, hogy kéthónapos szünetet kell tartani. Igen jó felvilágosító munkát végze’tt Szabó József elvtárs és Poós Istvánné szakszervezeti titkár, úgyhogy a hallgatóság megszervezése különösebb gondot nem okozott. A hirdetőtábla két héttel az előadás előtt már hirdette az előadás címét és az előadó nevét. Fazekas Ernő elvtársnak, a téglagyár igazgatójának is szívügye volt mindig a dolgozók oktatása, így nem csoda, ha az várakozáson felül sikerült. Az olvasó közbeszól Lomtálanít mindenki most — az újságban olvasom —, ehhez volna egy ildomos és szerény javaslatom: Költözzék ki a MÉH-telep — a kérés nem jogtalan! — városszélre —. csak így lelvet a főtér is lomtalan. (—) Kerek a káposzta... Járásunk mindig híres volt a káposztájáról, a vecsé- si káposzta világmárka. Napjainkban azonban inkább hir- hedtté, mint híressé tesz bennünket a káposzta. A közelmúltban több személy ellen indított eljárást rendőrségünk a káposztával való üzérkedés miatt. Az ügyek kivizsgálása még nem zárult le, a nyomozások teljes befejezése után tudunk csak pontos képet adni arról, hogy ez az üzérkedés milyen méreteket öltött. Füles Pál és Füles Gergely üllői lakosok ügyében a nyomozás már lezárult. Ök 1962. februárjában Inárcs és Bugyi községben 192 mázsa fejes káposztát vásároltak össze. 3 forint 5 fillértől 4 forintig terjedő kilónkénti áron. A káposzta egy részét 4 forint 20 fillértől 4 forint 50 fillérig terjedő áron adták tovább Bak István, Kárpáti Tamás, Kiss József és Herr Istvánné ve- csési lakosoknak. Ha csak kilónként 5’0 filléres átlagos hasznot veszünk is, akkor is közel tízezer forintot jövedelmezett volna ez az üzlet. De ők ezzel nem elégedtek meg. A felvásárolt káposzta egy részét Fü'es Pál besavanyította és 8—10 forintos áron — százszázalékos haszonnal — értékesítette pesti piacokon. Ugyanezt tették természetesen megnevezett vecsési „vásárlóik” is. Fülesék az árdrágító üzérkedés bűntettét követték el. „Közvetítő” szerepük miatt a káposzta igen magas áron jutott el a fogyasztóhoz, ők pedig tekintélyes összegű jogtalan haszonra tettek szert. Ügyüket áttették az ügyészlégre. Á többi „káposzta-ügyben’’ I nyomozás tovább folyik. MAI MŰSOR Mozik Monor: Római történetek (széles). vecsés: Két szoba összkomfort. A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM 1962. AUGUSZTUS 3, PÉNTEK Akadozva indul a cséplés Nyáregyházán A Béke Tsz elnökével, Ha- nák Mihály elvtárssal, csak futólag lehet beszélgetni, mivel a jelenlegi mezőgazdasági munkák szervezését tartja a legfontosabb feladatának, s ez szinte minden idejét igénybe veszi. Sikerült mégis munka közben kicsit hosszabb időre lekötni és néhány kérdést Intézni hozzá. Hanák elvtárs elmondta, hogy a Béke Tsz az aratást a napokban fejezte be 778 holdon. Kombájnnal arattak le 200, aratógéppel 140, kézi erővel 438 holdat. Az aratást késleltette az, hogy mintegy 85 holdon szö&zös és bükkönyös kalászos volt vetve. Ennek a következménye az, hogy csak a napokban tudták befejezni az aratást. Hanák elvtárs örömmel mondta el, hogy az aratási munkák végzésénél a munkaerővel probléma nem volt. Hanák elvtárs azt is elmondta, hogy a 778 hold kalászos területekből 194 holdon van felülvetés, amely nem kerül szántásra. így 584 hold a szántási terv, melyből jelenleg 380 hold van kész. Az asztagolásokat megkezdték néhány nappal ezelőtt 3 brigáddal és 19 lófogattal. Ezek a munkák igen jól haladnak most már, annak ellenére, hogy kezdetben néhány problémával meg kellett küzdeni. A csóplést kellene most már meggyorsítani, hiszen az idő igen eljárt. Két-cséplőgépet kapott a tsz. melynek a készültségi állapotát bizottság vizsgálta meg és igen sok hibát állapított meg, melyeket sürgősen ki kellett volna javítani a cséplás kezdetéig. A bizottság a hibákról jegyzőkönyvet vett fel. A jegyzőkönyv egy példányát azonban a gépállomás vezetője nem kapta meg. hogy a javítási munkákat időben el tudja végeztetni. így a javítást a cséplőgépeken még július 31-ig sem végeztek el, a tsz többszöri felhívása alapján. Pedig a községi tanács vb is sürgette! Tetőzte ezt még az is, hogy a gépállomás az egyik cséplőgépet elvitte borsót csépelni Ecserre, majd Üllőre. A cséplőmunkások (főleg üzemi munkások, akik szabadságot vettek ki a cséplés idejére), a drága idejüket vesztegetni kénytelenek mások, főleg a gépállomás hibája miatt. Horsik József Az ISZM félévi mérlege három KISZ-alapszervezefnél Az utóbbi két évben egyre népszerűbbé válik a fiatalság köreiben az ifjúsági munkát rendszerező Ifjúság a szocializmusért mozgalom. A statisztikai jelentések alapján a járási KISZ-bizottság megtárgyalja a mozgalom jelenlegi állását és meghatározza a KISZ-szervezetek előtt álló feladatokat. A Maglódi Gépgyár fiataljai — a KISZ-szervezet vezetői — legfontosabb feladatnak a társadalmi munkát tekintik. Az első félévben valamennyi KISZ-ista teljesített 10 óra társadalmi mun* Balatoni és szegedi kirándulásra készülnek a péteri Rákóczi Tsz-ben A tsz vezetősége 10 000 forintot szavazott meg aszociális és kulturális alapból a balatoni útra, azoknak a dolgozóknak a részére, akik rendszeresen részt vettek a közös munkában, valamint a most alakult tsz KISZ-szervezet tagjai számára. Mintegy 12 fő utazik szombaton reggel BalatonVilágosra. hogy kipihenje a nehéz munka fáradalmait, és kellemes hétvégi kirándulásnak legyen a részese. Az egész napos út programja a következő: Strandolás. ebéd a balatonaligai faluvégi csárdában, majd este szórakozás a balatonvilágosi zenés vendéglőben. Augusztus 4—5-én Szegedre utazik a tsz önsegélyező csoportjának 4 tagja. A kirándulók megtekintik a szegedi szabadtéri színpadon a Háry János című daljátékot, majd a városnézés és egy tsz-látogatása meríti ki a kétnapos út programját. Kövezik a József Attila utcát Maglódon Egy kérése van a községi •tanácsnak: jöjjön el mindenki, aki munkát vállalt, hogy még az őszi esőzések beállta előtt be lehessen fejezni az útépítést. — esjó — kát, tehát az évi vállalásnak a felét. Elég jó a kapcsolatuk a termelőszövetkezettel is, a tsz elromlott gépeit soron kívül megjavítják, azonkívül fizikai munkát is végeztek a tsz-ben. Sokkal rosszabb arányban vettek részt a szövetkezeti munkában a gyömrői Petőfi Tsz KISZ-szervezetének tagjai. A statisztikai kimutatás szerint közel hétszáz óra munkát végeztek el, de ebből csak százkilencven órai munkát dolgozta]* a szövetkezetben. Pilisen a területi alapszervezet 120 taggal rendelkezik . és a kimutatás szerint csak 400 órát dolgoztak. Ezek a számok arra intik valamennyi KlSZ-szerveze- tet, hogy a jövőben több munkaalkalmat adjanak a tagságnak. A KISZ-vezetőségek vegyék fel a kapcsolatot a tsz-ek vezetőivel és ha lehetőség van rá, a munka kötelezettségének valamelyik tsz-ben tegyenek eleeet. A kulturális munka az említett három KlSZ-szervezet- nél valamilyen . formában rendszeres. Még mindig sok azoknak a száma, akik cSak mozi-, esetleg színházlátogatással teljesítik ezt a követelményt. A tanulás eddigi eredményeivel sem lehetünk elégedettek. Igaz, hogy a gépgyárban valamennyi tag részt vett a KISZ-oktatásban, sőt ezenkívül ' még az állami oktatásban is vesznek részt KISZ-isták, de a gyömrői tsz- ben félbemaradt az oktatás, esti vagy levelező tagozaton egyetlen fiatal sem tanul. Pilisen is színesebbé kellene tenni az oktatást. A hatvan benevező fiatalból mind a hatvanan a politikai olvasómozgalomban vettek részt. Hazajött meghalni ■i,. ki* ' m 5 xi, •;> :*:öi Sokan kísérték el utolsó útjára láger bácsit. (A kép felsó jobb sarkában Goldfinger Ágoston, az életben maradt barát látható) A napokban két idegen arc jelent meg Péteriben, amely csakhamar a község lakóinak érdeklődési centrumába került. Ki ez a két ember, honnan jöttek? — mindenki ezt latolgatta. Ketten jötték, de már csak az .egyik, Goldfinger Ágoston számolhat be kilétükről, jövetelük céljáról — mivel barátja Jáger János rövid itt-tar- tózkodás után 69 éves korában a szovjet lcatonai kórházban hirtelen meghalt. Goldfinger Ágoston, aki 1924 óta jó barátja volt Jáger bácsinak a következőket mondta el: — Habarovszkból jöttünk, hogy meglátogassuk Jáger bácsi nővérét rdkonait, valamint Horányi és' Varga nevű barátait s az összes ismerősöket, akiket immár 40 éve nem látott, Jáger bácsi. Részt vett az első világháborúban, ahol meg is sebesült és fogságba esett. 1918-ban beállt a Vörös Hadseregbe, ahol 1923-ig szolgált. Ott harcolt közvetlen hűséggel a második világháború csataterein is, mint nehéztűzér vette fel a harcot a japánok ellen. Mihály nevű fia — akt ejtőernyősként harcolt a második világháborúban —- az életéi áldozta fel a szabadság ügyéért. — A háború befejezése után 11 évig dolgozott a szabó szakmában a csitai és Habarovszki börtönben mint kiképző; a rabokat tanította a szabászat különböző fortélyaira. Majd később egy hajó igazgatója lett. Jáger bácsi szerette hazáját, állandóan érdeklődött honfitársai élete iránt, rendszeresen olvasott és járatott több magyar lapot. Az utóbbi időben betegeskedett és mind jobban vágyott haza, s Ágoston bácsi közreműködésével elérte célját, hogy hazajöhessen. Mintegy 12 000 kilométer távolságból jöttek vonaton. Jáger bácsi az úton is többször gyengélkedett s folyton azt ismételte: én otthon, magyar hazában akarok meghal- ni. \ Jáger bácsiról elmondhatjuk azt, hogy harcos pályafutása, a nép felemelkedéséért vívott harca, kedves és rokonszenves viselkedése tette őt felejthetetlenné Ágoston bácsi és mindannyiunk számára. Hrutka János Lomtalanítás augusztus 5-től 20-ig A Pest megyei Tűzrendészeti Parancsnokság a megye területére elrendelte a lakóházak padlásainak, kamráinak, fészereinek, valamint a megye területén működő üzemek, intézmények, vállalatok, stb. olyan hulladéktól való lomtalanítását, amelyek tűz esetén elősegítik a tűz terjedését, illetve akadályozzák az oltási, mentési munkálatokat. A lomtalanítás azonban nemcsak tűzrendészeti, tűzvédelmi és tisztasági célokat szolgál, hanem ez úton rengeteg sele.jt anyag is felszínre kerül. melyre népgazdaságunknak komoly szüksége van. A különböző fémhulladékot, rongyot, papírt, mint nyersanyagot, fejlődő iparunk minden mennyiségben fel tudja használni. Ebből a célból a MÉH-telepek az összegyűjtött hulladékanyagot térítés ellenében átveszik. Ott, ahol átvevőhely nem működik, a lomtalanításra megszabott időpontban a vállalat gondoskodik az elszállításról. Járásunkban Monor, Gyömrő,. Pilis, Vasad és Vecsés községekben működik MÉH-átvevő- hely. A hivatalok, vállalatok, intézmények irattári selejtezéséből származó papír értékesítésének 40 százaléka; a vas. fán, rongy hulladék- anyag értékesítésének 3 százaléka a munkában részt vevő dolgozókat illeti. Az illetékes közigazgatási és tűzrendészeti hatóságok együttes rendelkezése a lomtalanítás idejét a a monori járás területére augusztus 5-től 20-ig terjedő Időpontban szabták meg. Az alatt az idő alatt tehát a lomtalanítást mindenütt végre kell hajtani, 'annál is inkább, mert a határidő lejárta után a lomtalanítás végrehajtását a tűzrendészeti kirendeltségek ellenőrizni fogják. Huszty A hold túlsó oldalán Enyhén fantasztikus útirajz Irta: Radványi Barna Gyomráról áthelyezték a szomszéd járás székhelyére. — Csak nem piacot kerestek ti is az árutoknak? — kérdeztem kis megrémüléssel, mert eszembe jutott, hogy sokszor saját körzetüket sem tudják ellátni elegendő és jó minőségű áruval. — Nem, mi nem eladni alkarunk — szabadkozott —, hanem venni. — Szitákat talán? — .Nem ... Fúrókat! Ahogy én a cég belső állapotát ismerem, szükség is van rá, s épp ezért helyeslőleg bólintottam. Újabb ismerősre nem akadván, megkértem ismeretlen kalauzomat, vezessen tovább. Nem messzire jutottunk, mikor impozáns épületre lettem figyelmes. — Ez a Könyv Háza — mondta kérdés nélkül is kísérőm. — Menjünk be! — kértem s már nyitottam is az ajtaját. Egy szépen berendezett könyvesboltban találtam magamat. Elvezettel böngészgettem a polcokon, az se igen zavart, hogy a „Politikai művek” felirattal ellátott polcon irodalomtörténeti könyvet is találtam, s hogy a szépirodalmi részben bőséggel leltem ismeretterjesztő műveket. Holtbiztosán következtettem ebből arra, hogy a boltvezető valaha a monori könyvesboltban ténykedett Meg is kérdeztem tőle; úgy van-e? Meglepte a kérdés, de igennel válaszolt. Kérdezni akart valamit, ám én már az épület másik részében jártam akkorra. Ott székelt a Könyvtári Központ. — Van-e sok könyvük? — kérdeztem a főkönyvtárostól a kölcsönös bemutatkozás irtán. — Az nincs, de a függetlenített könyvtárosok szánta egyre több! — dicsekedett. (Folytatjuk.) Hégi vágya és kívánsága volt a Maglód-nyaralói lakosoknak a József Attila utca ki kövezése. Ebben az utcában van a sportpálya,' két üzlet, egy iskola, s most fejezik be az. óvoda építését. Itt ha beköszöntött az őszi esőzés, vagy a hóolvadás, nem lehetett ^ I közlekedni. Még gyalog is ba-ij ] jósán lehetett eljutni, akár az^ iskolába, akár az üzletek bár- ^ I melyikébe. Amikor tehát a ^ községi tanács elhatározta az J út megépítését, egymásután ? jelentkeztek a tömegszerveze-; tek, a szocialista szektorok; dolgozói társadalmi munkára. í A gépgyár 2400, a ktsz 1500, a \ sportegyesület 200, a kultúr-^ csoport 100 munkaórát vállalt. \ Most aztán sor került az ^ ígéret beváltására. Néhány J napja folyik csak az építke- \ zés, s a gépgyár máris ledől- \ gozott közel 1000 órát, ugyan- í annyit a ktsz is. a sportolók,! a kultúresoport tagjai, úttö- j rők, szülők, vásárlók igyekez-! nek eleget tenni vállalt köte- j lezettségüknek. Jó példával jár elöl Pacsik La fos elv társ i a- gépgyár, Papszt Béla elv-', társ a ktsz párttitkára, de ott; vannak mindazok. akiknek j szívű fve a község éoítése.) szépítése Raukó Pál, Valkai \ István, a ktsz könyvelőivel; eay sorban lapátol Hamar lxi-‘; fos bácsi. Romhánvi Ferenc.; Dovass Károh). Balogh János,; bo«v bebizonyítsák, adott sza- \ vukra építeni lehet! 1 | (3) ff A Holdbéli Kereskedelmi ff Kamarában rá is akadtunk, f, metaxylolos barátainkra. Köl- ff csönös nyakbaborulás után ff megkérdeztem M-et, a vegyi- 'f telep vezetőjét: % — Mit csináltok itt? % — Ha már idekeveredtünk, ff megpróbálunk piacot keresni ff termelvényeinknek. Minket ^ másfél éveikként átprofiliioz- ^ nak. Fél évig tart, míg kikí- ? sérletezzük az új terméket, ff újabb fél év alatt megteremt- j jük az üzemszerű gyártás fel- í tételeit, s azután egy fél év % alatt annyit gyártunk belőle £ (legyen az kékítő, citrompótló, |borkénsav-tabletta, vagy WC- % illatosító), hogy eláraszthatjuk ^ vele az egész földet. Félő, Hogy ff a metaxyilcllal is így járnánk. $ De ez a hely, a hold, egészen | remek piac lenne. Teljesen szűz terület! Itt azt sem tud- ff ják, mi az a metaxylol! ff — Miért, a földön talán tud- f, iák? “ Kajánkodó kérdésemre meg sem vártam a választ, mert közben felfedeztem a tömegben a' kefegyár igazgatóját. Hozzásiettem: — Mi járatban vagytok? Csak nem a logarléceiteket akarjátok eladni? — A, ezt itt sem lehet... — mondta keserűen. — De, tudod, annyit pörlekedtünk a megrendelő szervvel a késedelmes szállítás, a meg nem felelő áru miatt, s addig fellebbeztünk hol mi, hol ők, hogy végül is itt kötöttünk ki. innen feljebb a rakétatechnika elmaradottsága miatt egyelőre nem, mehetünk. További számit már nem hallottam, mert közben újabb ismerőst fedeztem fel: egy másik vállalatunk műszaki vezetőjét, akit alig láttam azóta, hogy a cég központját
