Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-11 / 187. szám

MST MC«» \1tirlan 1962. AUGUSZTUS 11. SZOMBAT A magyar posta is részt vesz a prágai bélyeg-világkiállításon A magyar posta az augusz­tus 18-án megnyíló prágai bélyegkiállitáson a Postamú­zeum és Bélyegmúzeum rend­kívül értékes darabjaival vesz részt. Bemutatja pél­dául a világhírű Térfy-gyűj- temény legszebb példányait. Jelentős teret foglal el a kiállított anyagban „1919 a bélyegek tükrében". A mo­dern magyar bélyegeket az 1960. évi arcképes, az 1935. és 1953. évi Rákóczi, a ze­neszerzők, a lepke, külön­féle sport, olimpia és légi­posta bélyegsorok képvise­lik. — BALESETET OKO­ZOTT Dunakeszin Fcnyi Jó­zsef dunakeszi lakos, aki mellékútvonalról megállás nélkül hajlott ki motorke­rékpárjával az országos fő­útvonalra és a személygép­kocsival éppen odaérkező Szabó Zoltán, hogy kikerülje a karambolt, félrerántotta a volánt és a személygép­kocsi felborult. Az ötezer forint anyagi kárt okozó balesetért Fényi Józsefet terheli a felelősség. — EZ EV első felében 500 új taggal gyarapodott a Vö­röskereszt Pest megyei szer­vezetének létszáma. ÉRDLIGETI KÜLÖNLEGESSÉGEK k\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Manapság, de különösképp nyáron — nagy divat az újsá­gokban a külföldi élménybe­számoló. Hogy csak a mi la­punkat említsem: két hét alatt Olaszországba és Finnországba kalauzolták el olvasóinkat la­punk munkatársai. Jómagam ezúttal nem kül­földön töltöttem az idei nyarat, „csupán” Érdligeten, de itt is annyi élmény halmozódott fel néhány nap ajatt, hogy sza­badság ide, pihenés oda, egy órára felfüggesztettem a vaká­ciót és írógéphez ültem, hogy beavathassam kedves olvasói­mat Érdliget titkaiba. Müezzin helyeft — traktor Néhány száz esztendővel ez­előtt az érdi minaret müezzin- jének imája ébresztette az itt lakó embereket, valahogy ilyesféleképpen: — Allah nagy és Moham­med az ő prófétája! Ma már az idegenforgalom fellendítése érdekében sem tartanak müezzint ebben az „apró”, alig 25 000 lakosú fa­luban, amelynek talán leg­szebb része éppen Érdliget. De azért az ébresztés ma is nagy ÖRÖM ZSÁMBOKON A zsámbaki Petőfi Termelőszövetkezethez a minap dísz­távirattal kopogtatott be a postás. A Nemzeti Bank gödöllői fiókja külde a termelőszövetkezet tagságának. A táviraton csupán ez állt: „Gratulálunk az újdonsült milliomosoknak Gadanecznc” A távirat felkerült a tsz-iroda falára: hadd lássa minden- iá, milyen figyelmesek, kedvesek a banknál. A bank dolgozói pedig nem győziJc híresztelni, bogy a zsámboki Petőfi Terme­lőszövetkezet úgy megga&dagodott; egymillió forint van az egyszámlájukon. (s. á.) Egymillió forintos újítás a Dunamen’i Erőmű vízmüvének építésénél A 26. «Építőipari Vállalat dolgozói építik a Dunamenti Erőmű ipari vízmüvét, amely a hűtővizet szállítja majd az áramfejlesztő gépekhez. A víz­kivételi mű 17 méter' mély betonaknájának elkészítése azonban nagy műszaki problé­mát okozótt, mert a magas talajvíz miatt hosszú acélpal­lókkal kellett volna kibélelni és szigetelni a gödör oldalát, hogy száraz munkahelyen dol­gozhassanak. Tetézte a bajt a hosszú acélpalló beszerzési ne­hézsége is. Nagypál Sándor mérnök újítóbrigádja azon­ban gyorsabban és egysze­rűbben oldotta meg a bonyo­divat. Csakhogy a müezzint a néhány csodálatos hangú Ze- tor és még csodálatosabb han­gú traktor helyettesíti — már hajnali négykor — kitűnően. Ha néhány száz évvel ezelőtt ismerték volna a technikának ezt a nagyszerű vívmányát, biztos, hogy tartós időre sza­badságolták volna Musztafát, a jó öreg müezzint. Strand — viz nélkül Még hétfőn úgy döntött a családi tanács: keddtől kezd­ve mindennap ellátogatunk a szép érdligeti strandra. Ezt a döntésünket a hétfői 35 fokos kánikula is indokolta. Kedden délelőtt fel-kereked-1 1 tünk. Útközben fogadást kö­töttem a fiammal, feleségem­mel: lehagy cm őket még ak­kor is, ha én háton úszom, ők Pedig gyorsúszással. Egy-egy tábla tejmogyorós csoki volt a tét. Vesztettem. Pedig nem áll­tunk ki versenyezni. Ugyanis víz nélküli medencében még én sem tudok úszni. A cso­kit mégis bevasalták rajtam, hiszen, nem sikerült legyőz­nöm őket. (Ki számított arra, hogy 35 fokos kánikulában le­engedik a strand vizét!) Azóta elmúlt szerda és csü­törtök is, víz azonban még mindig nincs az érdligeti strand medencéiben. kinyilatkoztatnak és így cse­lekednek is. Például. A vevő: abból az oldalasból kérek. El­adó: Mit gondol, a végét ma jd én eszem meg? Vagy. Vevő: egy rúd téliszalámit kérek: De spárga nélkül. (Rúdban a téli szalámi eladási ára kilón­ként 67 forint.) Eladó: spárga nélkül 70 forint kilója. Apps'.- láta nincs. Mint ahogy nincs a legyek ellen sem, amelyek jóízűen lakmároztak a felvá­gottakból. Ja kérem, ez már érdligeti specialitás. A pifizó kutya és társai Az érdligeti cukrászda a leg- ! j jobb Érd valamennyi hasonló i intézménye között. Nagy for- | galmat bonyolít le a balatoni : müút felől. Okkal: kiváló ké- j szítményei valóban megérdem­lik, (hogy az autósok megáll­jának néhány percre, vagy hogy az érdiek gyalogoljanak néhány kilométert. Ám e ki­váló sütemények mellett ha­misítatlan giccspatádénak is szemtanúja lehet az ember. A modern berendezésű cukrász­da pultjai fölött giccs — giccs, bármerre is néz az ember. A falból szinte semmi sem . lát­szik, a kLaV.gátolt „műalkotá­sok” minden tenyérnyi helyet elfoglalnak. Hogy mit ábrázol­nak ezek a „remekművek”? Legértékesebb darabja kétség­kívül a negédes mosolyéi piti- ző kutya. De nem sokkal ma­rad el mögötte a dús keblek­kel büszkélkedő cigányasszony portré, a tanyai ház, az orgo­na csendélet, vagy akár az Aratók című „kompozíció”. Megvallom őszintén, először azt hittem, hogy a Budapesten rendezett nagysikerű giccs- kiállítást mutatják be a cuk­rászda látogatóinak. De aztán kiderült: komoly a dolog. Nem elrettentő célzattal kerültek ezek a képek a falra: (ha jól számoltam. 16). hanem díszítő, azaz esztétikai célzattal. Pe­dig szavamra mondom: egy findzsa igazi tejszínhab többet ér ebben a cukrászdában, mint a pitiző kutya és társainak gyomrot kavaró édessége együttvéve. Ezek után mondja még va­laki, hogy csak a külföldi úti­naplók érdekesek! Prukner Pál Önkiszolgálás Az üzlet messze van, így az én feladataim közé tartozik a bevásárlás. Nyelem hát becsü­lettel az érdliigeti utcák liszt- finom porát és csikorgatom a fogaim között. Különösen oda­benn az önki&zojgáló boltban. Több okból is. A megbízatás: vágy réteglapot. Kiválasztok kettőt. Már fizetnék, amikor észreveszem a készítés idő­pontját: július 19. Továbbá: szavatosság 10 na.p. Augusz­tus 10. van. Akárhogy számo­lom is. a szavatosság kétszere­sen is lejárt. Vagyis: a rétes­lap enyhén szólva használha­tatlan. Közlöm a pénztárossal aggályomat. Vállatvon: későn kaptuk. (Augusztus 6.) Lehet­séges lenne? De ebben az ön­kiszolgáló boltban mást is ta­pasztal az ember: az eladók ízlik az ebéd, elégedettek az előfizetők A Május 1 Ruhagyár ceglédi telepének dolgozói újabban a földművesszövetkezeti étterem konyhájáról kapják az ebédet. Valamennyien rendkívül elé­gedetted. Egyértelmű véle­mény szerint nagyon figyelme­sen szolgálják ki őket a föld­művesszövetkezeti étterem al­kalmazottjai és az előfizetők joggal várják, hogy a minőség és a kiszolgálás változatlan maradjon. Panaszkönyv helyett Egy kisfiú állított be a mi­nap a ceglédi temető környé­kén a maszek borbélyhoz. A mester csapnivaló munkát végzett, amit a kis vendég apukája nyomban észre is vett. Visszaküldte a fiát, ám hiába. Igaz, hogy a borbély az itt-ott egyenetlen „tarlót” rendbehozta, mégpedig borot­vával, de ä hozzáfűzött meg­jegyzések már nem válnak becsületére a tisztes kisipar­nak. az udvarias borbélyok­nak. Úgy véljük, ez a ceglédi borbélymester alapos leckét és ] példát adott abból — hogy ; nem szabad viselkedni a ven- ' déggel. még akkor sem, ha az j történetesen kisgyerek. momob®vid£éb Két boltból is lopott Szikora Mihály né gyümrői lakost egyszerre két felje­lentés alapján vonta felelős­ségre a szabálysértési ható­ság. Előbb az ötvenegyes számú önkiszolgáló boltból két csomag kínai teát akart fizetés nélkül elcsenni. Ké­sőbb egy másik Üzletből egy doboz Bagarol cipőkrémet emelt el. Az üzletek szarká­ját 280 forintra bírságolták. Leg.v invázió A mendei utasellátót ellep­ték a legyek. Valóságos légy­invázió tanúi lehetünk. A va­dászszenvedélytől fűtött ven­dégek lombos ágakkal űzik, irtják őket. A csendesebb vérmérsékletűéit egyhangúan beletörődnek szemtelenségük- 1 be. Az idegesebbek egy po- I hár sör felhajtása után riad- | tan -menekülnek. Az utasel- | látó alkalmazottjai azt mond- jják: tehetetlenek a legyekkel szemben. Vajon hathatós ro­varirtórol még tak Mendén? nem hallot­lult feladatot. Megváltoztatták a munka sorrendjét és nem a gödör kiásása után betonoztak, hanem a föld felszínén készí­tették el az akna több tonna súlyú betonszekrényét. Ezután már gyorsan haladtak, mert az alul nyitott szekrényből, az akna fala alól markolták ki a földet, s a hatalmas betonal­kotmány saját súlyától süly- lyedt le a kívánt mélységbe, így a talajvíz sem zavarta a munkát és nem volt szükség az acélpallós szigetelésre. A műszaki újítóbrigád módsze­rével máris befejezték a mun­kát és 1 076 600 forinttal csök­kentették az építkezés költsé­geit. (MTI) AMIBEN A GOMBAI ÚJ ÉLET TSZ PÉLDÁT MUTAT A gombai Uj Élet Tsz adta eddig a megyében a leg­több gabonát a népgazdaság­nak. összesein negyvenöt va­gon búzát és tizenöt vagon ár­pát szállított be a Termény- forgalmi laktáraiba. Ugyan­csak szép eredményt ért el az úri Béke Tsz is. Ami a minőséget illeti, a Termény- forgalmi Vállalat igyekszik elkerülni a minősítési vitákat. Már az első szállítmány be­érkezése után kifogás esetén azonnal telefonálnak a közös gazdaság vezetőinek. A tsz- elnökök látják, hogy érde­mes a gabonát tisztított álla­potban átadni, mert így töb­bet kapnak érte és a hulla- dékanyagot takarmányozási célokra felhasználhatják. rí! S&í Négyszázezer forint a kertészetből A nagykőrösi Szabadság Tsz huszonöt holdas kertészetében javában érik a paprika. Nagy gondot okozott az öntözése, de az ötletes kertészek kifog­tak a szárazságon és szivaty- tyúval vizet teremtettek a paprika- és paradicsomtáblá­ra. Szép burgonyájuk termett, amelynek a helyére már ká­posztát palántáztak. Termé­keikből jut a kispesti piacra is, ahol szívesen vásárolják a nagykőrösi paprikát, paradi­csomot. burgonyát és dinnyét. Eddig mintegy négyszázezer forintot jövedelmezett a lel­kiismeretesen művelt kerté­szet. . Csúcsforgalom az áruházban Már az idényvégi kiárusítás első óráiban sokan megálltak érdeklődve a nagykőrösi föld­művesszövetkezet áruháza előtt: vajon mit nézzenek ki maguknak. Hétfőtől aztán el­lepték a helyiségeket a vásár­lók. Nagy az érdeklődés a. nylon női blúzok iránt. De igen sok női ruhát is eladnak a konfekció osztályon. Renge­teg a vevő a kötöttáru és a női fehérnemű részlegeknél. Az áruház vezetőinek tájékozta­tása szerint körülbelül kilene- százezer forint értékű áru ke­rül náluk olcsóbb áron kiáru­sításra. JORGE A MAIM) Otven éves a latin-ameri- kai irodalom nálunk legis­mertebb élő alakja, a kiváló brazil író, Jorge Amado. Amado írói útját a ma­gyar olvasó is nyomon kö­vethette, mert legjelentősebb írásai mind megjelentek ha­zánkban is. Életrajza, a mai legnagyobb latin-amerikai al­kotókéhoz — a chilei Nerudá- hoz és a kubai Guillenhez — hasonlóan korai sikeres indu­lással. börtönnel, emigrációk­kal. élénk társadalmi szerep- vállalással. népe ügyének ak­tív szolgálatával, tipikus dél­amerikai írósors. Első, tizenkilenc éves korá­ban megjelent regénye már Amado írásainak- később gyakran visszatérő. jellegzetes színhelyén, a kávéültetvénye­ken és Bahia, a „kávékikö­tő”, színes világában játszó­dik. E mű alapgondolatából bomlott ki későbbi1 nagy regényeinek egész sorozata. Ma tucatnyi regény, nagy epikus életrajzok, versköte­tek és több száz cikk, tanul­mány megalkotása után vilá­gosan kirajzolódnak Amado, még távolról sem befejezett életművének jellemző voná­sai. Első alkotói korszakának jellemzője a robbanó erejű lí- raiság, ember-, táj- és helyzet­ábrázolásban!, a népi mitoló­gia sajátos, modem változa­ta, erőteljes szimbolizmus na­gyon friss és árnyalatgazdag realista megfigyeléssel ke­veredve. Aki ez időszak műveit (Aranygyümölcsök földje, Vörös vetés, Zsubiaba, Holt tenger. Végtelen földek — mind megjelent magyarul is) ■ ismeri, az emlékezhet Amado vérbő, részleteiben solcszor naturalista, erotiká­jára is. Erotikája azonban nem csak nemi értelmű, ha­nem tágabb, lobogó életigen­lés s éppen ebből fakad szen­vedélyes indulata a társadalmi igazságtalanságok ellen. Ez az indulat viszi az ül­tetvényes ,,ezredesek” világá­nak kétségbeesett szegé­nyeit Lucas Arvoredo rabló­bandáiba és ..boldog” Este- bán vallási szektájának délie- sen túlfűtött fanatikus eksz­tázisába. Anarchista tiltako­zások ezek — s az író rokon- szenve mai regényeiben is fel­villan ezzel az anarchizmus­sal kapcsolatban — de Amado az Arany gyümölcsökben ábrá­zolni tudja a tudatosan har­cos, tiszta embert, Joachimot is. Ez a tudatosság jellemző a második korszak írásaira. Ezekben a közvetlenebb, agi- tatív vonás lép előtérbe mű­fajilag is. Riportok. útiköny­vek, s nagyobb, közérthetőbb, de művészi erőben gyengébb epikai életrajzok^ mint' a brazil kommunisták vezérét, Prestest megörökítő A re­ménység lovagja, születnek ekkor. Az utóbbi években Ama­do, magasabb elvi síkon, ön­maga első korszakbeli írói hagyományaiból merítve, új műveket alkotott. A vízordí­tó három halála, a Gab­riela, a nemrég elkészült A vén tengerész ismét Bahia és a kakaóvidék híres fő- és kikötővárosában Ilheusban játszódik. Alkotói eszközei: a népi képzelet. költészet, a csoda és realitás ötvöződé­se érettebb fokon, az esemé­nyekben oldott eszmei-társa­dalmi mondanivalót támogat­va■ térnek vissza. Erőteljesen előtérbe lépő szatirikus ked­vét történetének érdekessége, életteljes színessége teszi reá­lissá. % Amado, a Béke-világtanáes tagja, nemzetközi békedíjas ma ismét hazájában, népe cö- zött él. Cs. O. Hoi aludhatnak a látogatók ? Olcsó szállások az Országos Mezőgazdasági Kiállítás idején Országos Mezőgazdasági Kiál- 1 lítás megtekintésekor. ‘ Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás Irodája nagy erőfe- 1 szítésekkel igyekszik megolda­ni a kiállítás vidéki látogatói­nak szállásgondjait. A minden eddiginél nagyobb szabású, magasabb színvonalú és hosz- szabb időtartamú kiállítás lá­togatóinak száma előre látha­tóan másfél-kétszerese lesz a legutóbbinak, s emiatt a szál­lásgond is összehasonlíthatat­lanul nagyobb. Az eddigi gyakorlat szerint az idén is igénybe veszik e célból a városligeti Petőfi- csarnokot, amelyben kultúrált, kényelmes és olcsó szállást lé­tesítenek. Ezen a szálláshe­lyen tíz forintot kell fizetni éjszakánként egy-egy személy­nek. Ugyanebből a célból fog­lalták le a Citadella szállás­helyeit is. ahol személyenként és éjszakánként tizennégy fo­rintot kell majd fizetni. A kiállítási iroda tárgyalá­sokat folytat a közeli vendég­látóipari üzemekkel és válla­lati nyaralókkal is a szállás- gond enyhítése céljából. Sze­retnék. ha a HÉV-vel, autó­busszal és vízibusszal megkö­zelíthető szálláshelyeket elfo­gadható költségtérítés ellené­ben igénybe vehetnék a kiál­lítás látogatói. Ilyen szálláso­kat elsősorban a Rómaiparton és Horány környékén szeret­nének létesíteni. Megegyezésre jutott a ki­állítási iroda a Fővárosi Ide­genforgalmi Hivatallal is, amöly ezer látogató elszállá­solását vállalta, fizetővendég­rendszerben. A vidéki látogatók tehát több napot is eltölthetnek az

Next

/
Oldalképek
Tartalom