Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-10 / 186. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! M SZ MP P E ST M EGYE I BIZOTT S Á G A TANÁCS LÁPJA VI. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM ÁRA SO FILLÉR 1962. AUGUSZTUS 10, PÉNTEK KELLEMES HÉTVÉGE Hétről hétre nagyobb szám­ban keresik fel a Dunakanyar községeit, tájait, a pihenni vágyó bel- és külföldiek. Jog­gal hozzátehetjük, hogy hét­ről hétre jobb. korszerűbb, a mai igényeknek megfelelő ki­szolgálásban részesülnek. A néhány esztendővel ezelőtti­hez képest, hatalmas arányú az a fejlődés, amelyet közsé­geink külső képében, az álla­mi és földművesszövetkezeti kereskedelemben, illetve ven­déglátóiparban tapasztalha­tunk. Jelentős anyagi áldozatokat hoz a Dunakanyar Intéző Bi­zottság, a Műemléki Felügye­lőség, a megyei tanács, a me­gyei idegenforgalmi hivatal is. Ennek eredményeként mind többen választják kellemes hétvégi pihenőként a Dunaka­nyart, s ennek csak örülhe­tünk. Az örvendetes tények azon­ban még kirívóbbá teszik azo­kat a jelenségeket, amelyeket még szép számmal feltalálha­tunk a Dunakanyar községei­ben, s amelyek megszünteté­sére helyileg igen kevés tör­ténik. Elsősorban a községek tisztaságára gondolunk itt. Nemcsak arra, hogy nem egy üdülőhely utcái szemetesek, piszkosak, hogy parkok he­lyett giz-gaz „gyönyörködteti” a látogatót, hanem arra is, hogy nem takarítják rendesen a fürdésre kijelölt partsza­kaszt, hogy nem gondoskod­nak megfelelő egészségügyi létesítményekről. Mindez apróságnak tűnhet, de korántsem az. Hiszen az ilyen apróságok nagyon el­ronthatják a hétvégi pihenés ízét, s okai lehetnek annak, hogy a látogató legközelebb inkább más tájakat választ pihenése helyéül. Olyan apró­ságra is gondolunk, mint például a strandok mellett ho­mokozók a gyerekek részé­re, az útmutató tábláik, nyi­lak karbantartása, a szárnya­sok kitiltása ezekről a terü­letekről s így tovább. Mind­ehhez nem kell sem külön­leges beruházás, sem fel­sőbb utasítás, helyben, min­den különösebb erőfeszítés nélkül mindez megoldható. Nem egy községünk akadt, amely a rangot jelentő üdülő­hely cím megkapása előtt sok mindent ígért. A kezdeti lelkesedés azonban füstté lett, s ma már — ha külön­féle vizsgálatok elmarasztal­ják a községek vezetőit — az a válasz, hogyha „üdülőhe­lyet akarnak, akkor adjanak pénzt’. Igaz, pénz is kell ahhoz, hogy kulturáltabbá, szebbé le­gyen a község. De amint a fentebb elmondottak is bi­zonyítják, sok dologhoz nem kell pénz, csak kezdemé­nyezés, jóakarat. az ügy iránti lelkesedés. És ez az az erőforrás, amelynek tartalékai szinte kimeríthetetlenek. Csak kutatni kell ezeket a tartalé­kokat, csak fel kell használ­ni azokat. Nem úgy, hogy egy ember veszi vállára eze­ket a gondokat, hanem úgy, hogy a község különböző szervezeteinek összefogásával alkotó, erős közösséget te­remtünk, amely képes a falu egész lakosságának megmoz­gatására. A kellemes hétvége soka­kat vonz a Dunakanyarba. Elsősorban a Dunakanyar községem múlik, hogy ez a hétvége tízezrek számára még kellemesebb legyen. Mészáros Ottó Hordanak, csépelnek Mozgóbüfé, idénykonyha a gabonabetakarítás munkásainak Ócsán, a Rákóczi Tszcs-ben (Munkatársunk tele fon je­lentése) Amikor e sorokat diktálom (csütörtök délután), Ócsa ha­tárában reszket a levegő a for­róságtól, lehet vagy harminc fok meleg. Ennek ellenére, amerre csak a szem ellát, a Rákóczi Termelőszövetkezeti Csoport gabonaföldjein, szor­gos munka folyik, a learatott táblákról hordják a szérűkre a csépelnivaló búzát. Hogy a helyszínen is meggyőződhes­sünk, hogyan haladnak ezzel a fontos munkával, elkísért a határjárásra Bukodi Béni, a termelőszövetkezeti csoport el­nöke, s közben elmagyarázta, hogyan haladnak az időszerű tennivalókkal, mi újság a két esztendős közös gazdaságban. Az idei esztendőt kedvező kilátásokkal kezdték a cso­port tagjai, annál is inkább, mivel már az elmúlt évben megteremtették a közös ala­pokat és jól összeszokott a tagság. Igaz, kezdetben sokan idegenkedtek az új agrotech­nikai módszerektől, kifogásol­ták a mélyszántást, idegen­kedtek a külföldi búzafajták­tól, de a szomszédos gazdasá­gok példáin okulva, belátták, nincs igazuk. A múlt év őszén már ki­alakították a táblás gaz­dálkodást, így például az 1400 holdnyi kenyér- és takarmánygabonát nagy táblákba vetették. Ily módon már az első évben megvalósították a nagyüzemi szántást-vetést. Most, hogy a gabona beérett, a betakarítást is nagyrészt már korszerű nagyüzemi módszerekkel végezték. Hatszáz hold búzát a gépállo­más takarított le, emellett természetesen a tagok is be­csületesen kivették részüket az aratásból. Augusztus elejé­dre a Rákóczi Termelőszövet­kezeti Csoport is jelenthette, hogy befejezte az aratást. Most fokozott lendülettel fo­lyik a még kintlevő. keresz­tekben álló gabona . szérűkre hordása és cséplése. Elsétál­tunk a sándorhegyi rétre, ahol a tarlókon 47 fogat hord­ta össze a környező táblákról a cséplésre váró búzát. A Székes-dűlőben a már összehordott hatalmas kaz­lak között három cséplő­géppel találkoztunk, amelyek ezekben a napokban kora hajnaltól késő estig dol­goztak. A termelőszövetkezeti cso­port vezetősége nagy gondot Jól működnek az állandó bizottságok Most tekintettük át az ál­landó bizottságok második ne­gyedévi működését — erről tájékoztat minket telefonon Baranovits Béla, a Dabasi Já­rási Tanács vb-titikára. — És eredményes-e a mű­ködésük? —■ Általában minden köz­ségben lényeges javulás mu­tatkozik munkájukban. A köz-; ségi állandó bizottságok az el- ; múlt negyedévben 82 ülést tar- | tottak, kilenc ellenőrzést vé- \ geztek és hét esetben terjesz-; tettek be javaslatokat a ía-j nácshoz. A járási tanács ál-; landó bizottságai is szorgalma-; sak voltak, tizenegy ülést, ti-j zennégy ellenőrzést tartottak; és négy javaslatot nyújtottak; — Melyik községben dolgoz- \ nak a legjobban? — Gyál és Ócsa jár az élen. \ A gyáli gyermek és iitJúságvé- \ delmi állandó bizottság oél-! dául rendszeresen ellenőrzi a \ mozikat, szórakozóhelyeket, \ sőt újabban a helyi fuvaroso- \ kát is, akik iskoláskorú gyér- 5 mekeket alkalmaznak nehéz; testi munkára. Öcsán a mező-; gazdasági állandó bizottság; dolgozta ki a nyári mezőgaz- \ dasági munkatervet, a község-; fejlesztési pedig az ötéves táv-; lati tervet. Mindkettőt elfő-; gadta a tanács. — A többi községben? — Mindenütt nagyon tévé-; kenyek, egyedül Alsónémedi í az, ahol az állandó bizottságok! egyáltalán nem működnek. ! Már a járási tanács végrehaj- ! tó bizottsága is foglalkozott! ezzel a különös helyzettel. Al- í sónémediben különben a ta- i nácstagok választókerületi te- í vékenysége is gyenge. Ezen is segíteni kell. — Bizonyára. De hogy ti­zenhét község közül csak egy­ben merül fel komoly kifogás az állandó bizottságok munká­jával szemben, ahhoz csak gratulálhatunk a járásnak. <-y -e) fordít arra, hogy a kánikulai hőségben megkönnyítse a ne­héz fizikai munkát. A határt ezekben a napokban mozgó- büfé járja, hogy üdítő itallal lássa el a tagokat. Túl ezen, a behordás és a cséplés idejé­re idénykonyhát is szervez­tek, s a legnehezebb munkák­ban résztvevő termelőszövet­kezeti csoporttagok kedvezmé­nyes áron juthatnak napon­ként kint a helyszínen friss, meleg ételhez. A cséplőmunkásokkal foly­tatott beszélgetés alapján el­mondhatom, hogy jó ütemben halad a munka a termelőszö­vetkezeti csoport földjein és minden remény megvan arra, hogy augusztus 17, de legkésőbb 18-ra befeje­zik ezeket a munkákat Ócsán a Rákóczi Termelőszövetkezeti Csoport földjein. A csoport vezetői és tagjai arra is gondot fordítanak, hogy a szerződés­ben vállalt kötelezettségüknek nyomban eleget tegyenek, át­adják a gabonát, összesen tíz vagon gabona eladására kötött szerződést a szövetkezeti cso­port az állami felvásárlási szervekkel. Ezt határidő előtt teljesíteni akarják a Rákóczi Tszcs tagjai. A közös alap terhére vásá­roltak már traktort, darálót, építettek közös szarvas­marhaistállót, tíz vago- nos raktárt. Az idén telepítettek harminc hold spárgát, amely három év múlva már termőre fordul. Most látnak hozzá az állatállo­mány kialakításához is. A hordás, a cséplés mellett most a nyári mélyszántásról sem feledkezik el a Rákóczi Tszcs. Túlteljesítették tarló utáni másodvetés tervüket is, nemcsak a közös területen, hanem a tagok saját maguk is, körülbelül kétszáz hold ta­karmánynövényt termesztenek másodvetésként, (sp) Baráti találkozó Százhalombattán Nemes Dezső elvtárs látogatása a Rózsa Ferenc KISZ-táborban Nemes Dezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtök délután megláto­gatta a százhalombattai Rózsa Ferenc KISZ-tábort. Útjára el­kísérte Völgyi István, a KISZ Építőtáborok Bizottságának tit­kára. A vendégeket a táborban Bori Rudolf, a Budai Járási Pártbizottság titkára, Németh Gyula, a Dunamenti Hőerőmű építkezésének központi pártszervezője és Petrik István, tábor­parancsnok fogadta. Nemes Dezső elvtárs részletesen érdeklődött a tábor éle­te, a fiatalok munkája felől, megtekintette a sátrakat, elbe­szélgetett a fiatalokkal. A szívélyes találkozó politikai tájékoztatóval zárult, ame­lyen Nemes Dezső elvtárs válaszolt a fiatalok kül- és belpoli­tikai vonatkozású kérdéseire. \ Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. A kül­kereskedelmi miniszter a novoszibirszki magyar ipari kiállításról, a földművelés- ügyi miniszter a mezőgazda- sági munkák menetéről, az élelmezésügyi miniszter a felvásárlás helyzetéről tájé­koztatta a kormányt. A Mi­nisztertanács a beszámolókat tudomásul vette. Az építésügyi miniszter elő­terjesztése alapján a kor­mány módosította a külterü­leti településeken történő építkezésekről 1955-ben ho­zott rendeletet. A Minisztertanács megvi­tatta és elfogadta az Orszá­gos Bányaműszaki Főfelügye­lőség elnökének jelentését a főfelügyelőség múlt évi te­vékenységéről. A kormány utakról szóló rendelet tervezetét, s felha­talmazta a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy a tervezetet az Elnöki Ta­nács elé terjessze. A földművelésügyi minisz­ter előterjesztésére a kor­mány mezőgazdasági felsőfo­kú oktatási intézményekhez egyetemi tanárokat nevezett ki, majd az egészségügyi miniszter- előterjesztése alap­ján kinevezte a szegedi or­vostudományi egyetem rek­torát. A Kulturális Kapcsolatok Intézete elnökének előterjesz­tése alapján a kormány jó­váhagyta a Magyar Népköz- társaság és az Indiai Köz­társaság kormánya között kötött kulturális együttműkö­dési egyezményt, s felhatal­mazta a külügyminisztert, hogy az egyezmény megerő­sítése iránt az Elnöki Ta­nácshoz előterjesztést tegyen. A Minisztertanács ezután elfogadta az törvényerejű i folyó ügyeket tárgyalt. Kormányrendelet a külterületi lakásépítési tilalomról A kormány egy 1955-ben kiadott rendeletével • megtil­totta a városoknak és a köz­ségeknek beépítésre ki nem jelölt külterületén állandó lakás céljára szolgáló épüle­tek létesítését, mivel ezeket a külterületeket (szétszórt, kis tanyai településeket) nem lehet gazdaságosan ellátni sem a korszerű követelmé­nyeknek megfelelő szociális, kulturális, egészségügyi, ke­reskedelmi létesítményekkel, sem utakkal, közművekkel és villanyhálózattal. E rende­let szerint — meghatározott, kivételes esetektől eltekintve (például továbbfejlesztendő külterületi települések) — a tanácsok építésügyi szervei külterületen állandó lakás építésére engedélyt nem ad­hatnak, s aki építési engedély nél­kül létesít lakóépületet vagy ilyen építési munká­ban iparosként részt vesz, szabálysértést követ el. A kormány most kiadott módosító rendelete a szabálysértés elkövetése miatt kiszabható pénzbír­ság összegét 3000 forint­ban állapította meg, egyúttal — a szabálysértési eljárás lefolytatására tekin­tet nélkül — lehetővé tette, hogy az illetékes tanácsi építésügyi hatóság elrendel­hesse a tilalom ellenére emelt épület lebontását. : Hasznos tapasztalatcsere A Magyar Vöröskereszt nemzetközi ifjúsági tábora a Fóti Gyermekvarosban. A vöröskeresztes mozgalom előmozdítása céljából minden évben más-más országban ifjúsági tábort lé­tesítenek, amelynek célja a Vöröskereszt ifjúsági csoportjai- | nak tapasztalatcseréje. Az idén a 73 részvevő a magyarokon kívül az NDK-ból, Csehszlovákiából, Lengyelországból, a Szov- j jetunióból, Bulgáriából, Romániából, Jugoszláviából érkezett j a táborba, Egyetemi tanári kinevezések SX, sl „Csónaktúra” a park taván (MTI foto: Bartal Ferenc felv.) zőgazdasági gépek tanszéké­nek vezetőjét; dr. Somkuti Elemér egye­temi docenst, az erdőmémöki főiskola üzemtani tanszéké­nek vezetőjét; dr. Pántos György egyetemi docenst, az Erdőmérnöki Fő­iskola termőhelyismerettani tanszékének vezetőjét; dr. Fábián Gyula egyetemi docenst, az Agrártudományi Egyetem állattani tanszékének vezetőjét; * Kiss Ignác egyetemi do­censt, az Erdőmémöki Fő­iskola matematikai tanszéké­nek vezetőjét; dr. Pankotai Gábor egyete­mi docenst, az Erdőmémöki Főiskola erdészeti szállítás­tan tanszékének vezetőjét; dr. Cselőtei László egyetemi docenst, az Agrártudományi Egyetem kertészeti tanszéké­nek vezetőjét. í \ A kormány dr. Petri Gá- ! bor egyetemi tanárt, a sze- ! gedd Orvostudományi Egye- i tem rektorát, az egyetem ve- ■| zetésében szerzett érdemei- i nek elismerése mellett, 1962 szeptember 1-i hatállyal fel­mentette rektori megbízatá- í sa alól és dr. Rávnay Tamás : egyetemi tanárt az egyetem ; rektorává kinevezte. ! A Minisztertanács egyetemi í tanárrá nevezte ki: ! dr. Gál János egyetemi do- ; censt, az Erdőmérnöki Főisko- ; la erdőtelepítés és fásítás tan- ; székének vezetőjét; ! dr. Bélák Sándor egyetemi ; docenst, a keszthelyi Mező- ^ gazdasági Akadémia gyakor- ^ lati tanszékének vezetőjét; ^ dr. Lehoczky László egye- ; térni docenst, az Agrártudo- í. mányi Egyetem mezőgazdá­id sági gépészmérnöki kar me-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom