Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-09 / 185. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CÉG LÉ D VÁROS R ÉSZ ÉRÉ VI. ÉVFOLYAM, 185. SZÄM 1962. AUGUSZTUS 9, CSÜTÖRTÖK Parkosítás társadalmi munkával Abonyban Abonyban szinte minden létesítmény több-kevesebb társadalmi munkával készült. Ebben az évben ez még csak fokozódott: a sportpá­lya öltözőjének felépítése, a Kálvin utcai földmunkák, az utcáik rendbehozása, a tűzol­tó oktatóterem építése, az ut­cák közvilágításánál föld­munkák végzése stb. Mind­ezen felbuzdulva elhatároz­ták magukat a Beloiannisz ut­ca lakói, hogy évtizedek óta alsó földútnak használt, kö­zel egykilométernyi útsza­kaszt parkosítanak. A gép­állomás gépei felszántották az eddig tehenek, malacok le­geltetését szolgáló földutat. A Kálvin és Szelei úti iskola úttörői több ezer munkaórában hárs- és nyárfákat ültettek a ki­alakítandó parkba, majd rendbehozták annak mint­egy 50 százalékát. A jövendő park két vége azonban még ma is úgy van, ahogyan azt felszántották: kecskelegeltetésre használják az időközben közel egy mé­ter magasra megnőtt fű miatt. Az illetékes tulajdono­sok többsége a reá eső részt rendbehozta, de két-három személy semmi hajlandóságot nein mutat... Feltétlen szólni kell azok­ról. akik igen szép virágosker­tet varázsoltak házuk elé. Ilyenek például: özv. Beviz Józsefné, a két Árpás-család, Király Er­nő stb. Öröm nézni eze­ket a kis kertacskékct. Sajnos, azonban akadnak nemcsak rosszul nevelt gyere­kek, de még felnőttek is, akik — ki tudja, miért — reggelre hol itt, hol ott té­pik ki és lopják el a virá­gokat vagy kerékpárral ösz- szetapossák a virágágyakat, máskor legelésző tehén ta­possa meg egypár helyen. A Hazafias Népfront köz­ségi bizottsága évekkel ez­előtt meghirdette a „virágos utca” mozgalmat. Községünk lassan, pár év alatt nem­Gondos, felelősségteljes munka — kétszázezer forint többletjövedelem Fémzárolják a Kísérleti Intézet ceglédi telepén a búza vetőmagot Városunkban közismert do­log, hogy a Duna—Tisza Közi Kísérleti Intézet ceglédi te­lepén komoly kutatómunka folyik, és ezzel párhuzamosan a telep egyik legfontosabb feladata a nemesített vető­magtermelés. A Szolnoki úton haladó utasok gyönyö­rűséggel látják a gazdaság 34 holdas paradicsomtábláját, amelyen mintegy tizenötezer hold paradicsomvetés számá­ra termelik a nemesített ve­tőmagot. Százhúsz holdon folyik a gazdaságban nemesített búza­vetőmag-termelés. Az idén is 17 vagon kiváló minőségű San Pastore vetőmagot ter­melt a gazdaság a társgazda­ságok és termelőszövetkeze­tek számára. Kákái István, a gazdaság vezetője a fémzárolás befeje­zéséről számolt be. — Gondos előkészítés, szak­szerűen elvégzett talajmunka után vetjük a szigorúan ólomzárolt vetőmagot. Az Országos Vetőmag Felügye­lőség szakközegei az egész termelési idő alatt több esetben ellenőrzik a vetést és minden ellenőrzésről jegy­zőkönyvet készítenek. — A betakarításra is külö­nös gonddal készülünk. A raktárakat fertőtlenítjük, ki­festetjük, a gépeket, az utol- 6Ó szem idegen gabonától is megtisztítjuk. A gabona tá­rolásához kizárólag csak új zsákokat használunk. A kom­bájnokkal betakarított gabo­nát cséplőgépen előtisztítjuk, majd szelektoron engedjük keresztül, ahol a szemnagyság szerinti osztályozás mellett még egyszer megtisztítjuk. — A tisztítás után a gabona egalizált (75 kilogrammos) zsákokba kerül és itt már a Vetőmag Felügyelőség ki­küldöttje veszi át a munkát. Szigorú ellenőrzés után a zsákokat fémzárolja és az egész műveletről jegyzőköny­vet készít. — A további ellenőrzést biztosítja, hogy minden 150 mázsás tételből három át­lagmintát veszühk, amelyek közül egy a gazdaságban ma­rad, egy felkerül a Vetőmag Felügyelőséghez, egy mintát pedig a fajtaminősítő telepen vetnek el. — A sok munkának és nagy felelősségnek megvan az értelme — mondotta befe­jezésül Kókai. István. — Tessék megjegyezni, hogy a 120 holdas vetésen a nemesített vetőmag-ter­meléssel 200 ezer forint többletjövedelmet érünk el. Minden vagon gabona vétel­árán felül 12 ezer forintot kap a gazdaság. Üres már a ládafia Csemőben Bizony üres, sőt, a szalma­zsák alatt sem lapulnak a százasok, a fiókos szekrényben a frissen vasalt ruha alatt sem dugdossa senki a piros­hasú bankókat. Január elsejével megalakult a községben a takarékszövet­kezet. Ahogyan Treszkai Bar­na főkönyvelő mondja, nagy­részt a Rákóczi Termelőszö­vetkezet tagságának támoga­tásával. — Szövetkezetünkből 138 alapítótagja van a takarékszö­vetkezetnek és ez nemcsak olyan formális tagság, hanem igen komoly gyakorlati ered­ményt is jelent, mert a 138 tag több mint 200 ezer forin­tot helyezett el betétre. No,' azért túlzás lenne azt monda­ni, hogy egyedül a Rákóczi Tsz tagságának az érdeme az új szövetkezet, mert 30-an je­lentkeztek a helybeli földmű­vesszövetkezetből, negyvenen az állami gazdaságból és szép­számmal a Szabad Föld Ter­melőszövetkezetből is. — Hét hónap alatt 38 eset­ben adtunk kisebb-nagyobb kölcsönöket 120 ezer forint összegben. A kölcsönigénylők nagyrészt bútorvásárlásra, háztatarozásra, járművásár­lásra, néhányan pedig lakoda­lom előtt vettek fel kisebb- nagyobb összegeket. — Bízunk abban, hogy az ősz folyamán is sokat fejlődik a takarékszövetkezet, igazi lendületét pedig majd a zár­számadás után éri el. csak a parkok, hanem a vi­rágos utcák községe is len­ne. Mennyivel szebb és egész­ségesebb lenne községünk, ha virág nyílna minden utcában, nem pedig lovak, tehenek, malacok, kecs­kék, bárányok és barom­fiak tennék tönkre a jár­da szegélyeit, fáit, nem beszélve arról, hogy aka­dályozzák, veszélyeztetik az utak forgalmát. Az illetékes szerveknek meg kell találni a módot arra, hogy a megrögzött utcai le- geltetők leszokjanak róla, s ne tévesszék össze az utcá­kat a legelővel... Sz. L. Kikotorják a Büdösér csatornát A belmajori városrész szennyvizei a Büdöséi: csator­nán keresztül távoznának el a városból. Sajnos, a csatornát hosszú évek, mondhatnánk év­tizedek óta nem kotorták ki, ezért a fenékrész eliszaposo­dott és ma már a csatorna gyakorlatilag alig-alig vezet le valamennyi vizet. A városi tanács műszaki osztályának dolgozói most elvállalták, hogy elkészítik a csatorna szintezését és ennék nyomán elkészítik a csatorna kotrási munkálataihoz szükséges mű­szaki tervet és költségvetést. Tanké Erika, a műszaki osz­tály technikusa közölte, hogy a Szolnoki Vízügyi Igazgató­sággal megbeszélték a szinte­zés végrehajtását. Amennyi­ben a terv egy hónapon belül elkészül, úgy a vízügyi igaz­gatóság még az idén biztosítja a csatorna kitisztítását. A mezőgazdasági osztály munkastílusáról tárgyalt a járási tanács végrehajtó bizottsága A múlt héten a járási ta­nács végrehajtó bizottságá­nak ülésén a mezőgazdasági osztály termelésirányító mun­kája, munkastílusa a ter­melőszövetkezetek megszilár­dításában szerepelt a napi­renden. Köztudomású, hogy a ceg­lédi járás mezőgazdasági szempontból a megye legje­lentősebb területe. Itt kez­dődött meg a megyében a mezőgazdaság szocialista át­szervezése is, amely új fel­adatok megoldását tette szük­ségessé. A mezőgazdasági osz­tály szervezeti felépítése nem alkalmazkodott azon­nal a megváltozott körül­ményekhez, ami a munkát megnehezítet­te, mégis sokat változott a termelés alakulása az átszer­vezés óta. Az elért eredmé­nyekben többek között a me­zőgazdasági osztály munká­ja részes. Ma már elterje­dőben vannak a haladó agro- és zootechnikai módszerek, s ezek elérésében a szakosítás­sal. tapasztalatcserék szerve-' zésével sok segítséget adott az osztály. A körülmények és a fel­adatok megváltozása kö­vetkeztében szükségessé vált a mező- gazdasági osztály mun­kájának. szervezetének megváltoztatása, ami az apparátus létszámá­nak rendezését is jelenti. Az osztály munkájának eredmé­nyességét azonban jelenleg még több körülmény befolyá­solja, mint például a nagy­számú ügyirat és a sokszor párhuzamosan, több szerv részére készített jelentés, a tervek többszöri átdolgozá­sa. Ezek csökkentésével és speciális szakemberekkel, el­sősorban a termelékenység növelésével kíván az osztály még jobb eredményt elérni. Feltételei: a megfelelő ter­melési körzetek kialakítása, a táblásítás, az öntözéses gazdálkodás, a nagy hozamú búzafajták termelésének le­hetősége, az állattenyésztés további fejlesztése. A célkitűzések megvalósí­tása az eddigiektől eltérő munkastílust kíván. A meg­felelő szakembereken kívül szükség van a feladatok súly- pontozására. Az osztály csak a terme­lés továbbfejlesztése ér­dekében szükséges fel­adatokkal foglalkozik a jövőben, a munka többi részét a termelőszövetke­zetek vezetőire bízza. A végrehajtó bizottság ha­tározatot hozott a helyes munkastílus kialakítására, amely szerint a lehetőségek figyelembevételével érvény­re kell juttatni a terület­felelősi elvet, a szakmai irá­nyítás szempontjából növelni kell a szakelőadók felelősse­gét, irányító tevékenységét. Ezen a vh-ülésen az Ál­lami Biztosító Vállalat is beszámolt a járás termelő- szövetkezeteiben végzett mun­kájáról és az eddig befize­tett biztosítási összegek ala­kulásáról. Peresztegi Rózsa Betanított munkásokból vezetők Egy évtized alatt sokat fej­lődött a Ceglédi Villamosipari Gyár. Annak idején a Pesti úton egy kis öntöde és pará­nyi gépüzem volt az alap és az akkori vezetés beérte az­zal, hogy a város lakossága számára szolgáltató munkákat végzett. A fejlődés nagy iram­ban szemünk előtt folyt le és ma a gyár két telepen több száz munkást foglalkoztat. Külön nagy feladat volt az egyre fejlődő üzem számára biztosítani a megfelelő mun­káslétszámot. Ahogyan a Béke téri telepen végigmegyek, örömmel látom, hogy csupa ismerős emberrel találkozom. Alig látok idegen arcot, mind­annyian ceglédiek. Két gyors- fénykép szemléletesen megma­gyarázza, hogy a gyár milyen gyakorlati módon ^neveli a jól használható betanított munká­sokat. Szűcs Imre, egykori keres­kedelmi dolgozó a gyár kis- gépszereldéjében kezdte, mint segédmunkás. Később az elekt­romos kéziszerszámok gyártá­sára való áttérés után megta­nították az új elektromos ké­ziszerszámok forgórészeinek egyensúlyozására. Ebben a munkakörben jól bevált, sok­szor helyettesítette a csoport- vezetőt. Július elsejével Makra Fe­renc csoportvezető nyugalom­ba vonult és a gyár vezetősé­ge Szűcs Imrét bízta meg a húsztagú csoport vezetésével. A megbízás nagy elismerést jelent és ezenkívül mintegy 50 százalékos fizetésemelést. Hernádi Lajos is mint egy­szerű segédmunkás állt mun­kába a gyár Béke téri telepén. A szénkefetartók sorozatban való gyártása idején tagja lett a brigádnak és másfélévi szor­galmas munka során megta­nulta a szénkefetartó gyártás minden mozzanatát. Később Szűcs Imre mellett megtanul­ta a forgórészek egyensúlyozá­sát és július elsején, miután Szűcs Imre csoportvezető lett, Hernádi Lajos vette át a nagy megbízhatóságot igénylő mun­kát. Ez számára 30 százalékos fizetésemelést hozott. . R. K. — Hogyan áll a betakarí­tás? — ezzel a kérdéssel ko­pogtattunk be az albertirsai Szabadság Termelőszövetke­zet irodájába. Rívó István el­nök mosolyogva felel: — Jól megy a munka, igyekszünk vele. A gyors be­takarítást egy nagyon értékes elgondolásnak köszönhetjük. A bezúduló gabonát ugyanis saját erőből épített kombájn­szérűn fogadjuk. Megköszöntük a tájékozta­tást és már indultunk is ki a határba. Hosszú, magas épít­mény állt előttünk. Körülöt­te mélyhangú traktorok ber­regtek, zúgott a cséplőgép és szorgos emberi kezek ragad­ták meg a zsákok „nyakát”. Éppen itt találtuk Valent Mihály főagronómust: — Mióta dolgoznak itt? — szólítottuk meg. — Már három hete állan­dóan. Nyolc vontató szállítja ide a gabonát a kombájnoktól. Naponta még tízszer is for­dulnak, így 15 vagonnal tu­dunk tisztítani, illetve elrak­tározni. 24 ember dolgozik a gépek körül két műszakban, nyolcán pedig a szállítást vég­j zik a Terményforgalmi Vál­lalathoz. Hadd jegyezzem meg, hogy gyorsan szállíthatunk, mert jó. száraz állapotban érkezik be a gabona. — Hogyan építették fel a kombájnszérűt ? —Már tavasszal gondolkod­tunk azon. hogyan lehetné könnyen és gyorsan kezelni aratáskor a hatalmas gabona- mennyiséget. Aztán hozzá­láttunk az építéshez. A szük­séges faanyagot és a munkát mi adtuk saját erőből, a pat­ronáló budapesti darugyár pedig vasat szállított. Az 520 négyzetméteres terület beépí­tése 60 ezer forintba került még így is. Saját erő nélkül viszont háromszoros pénz kel­lett volna. — És mire használják az aratás után? — Talán egyik legnagyobb értéke, hogy egész éven át, szinte mindenre fel tudjuk használni. Kukorica, burgo­nya tárolására is nagyon al­kalmas. Befogadóképessége 100 vagon, de ez még növel­hető, az oldalfalak beépítésé­vel. Télen pedig a géppark nagy részét is itt helyezzük el. — Örömmel mondihatom még el. hogy milyen nagy tetszést és elismerést kaptunk a járás termelőszövetkezeteiből érke­ző vendégektől. Mindenki úgy látta: a Szabadság Tsz olcsón egy nagyon értékes, sok célra felhasználható épülettel gaz­dagodott — fejezte be a be­szélgetést Valent Mihály. Szöveg: Kohlmayer Foto: Békési László Ismételt lopásért kétévi börtönre ítélték Hajdú Ferenc, volt ceglédi lakosnak rendes cipész szak­mája van, azonban dolgozni nem szeret. Sokkal jobban szereti ingyen elvenni a má­sét. Lopás és sikkasztás miatt eddig már több mint hat évet ült börtönben, de neki ez sem használt. 1959 szeptemberében Varga Ferenc ceglédi lakosnál lakott és kifosztotta a lakását. Ekkor 3 évi börtönre 'ítélte a, bíróság. Hajdú 1962. április 28-án szabadult a börtönből és ka­pott 2800 forintot. Lakást nem keresett magának, állásba sem ment. Amikor a pénzét el­költötte, június 5-én úgy gon­dolta, megnézi a régi helyét és mivel tudta, hogy Vargáék nincsenek otthon, bemászott hozzájuk és ismét ellopott több mint 1000 forint értékű ruhaneműt. A rendőrség már másnap elfogta és letartóztat­ta. Mivel a vádlott már vissza­eső bűnözőnek tekintendő, így a bíróság 2 évi szabadság- vesztésre ítélte. A vádlott enyhítésért felleb­bezett. — A VILLÁM OSIP ARI Gyár nyolc fotóművésze ré­szére fotólaboratórium készül a gyár Béke téri telepén. A la­boratóriumot a vállalat fia­taljai társadalmi munkában készítik el. s a gyár vezető­sége 3000 forintos beruházásr sál szereli fel. — A KÖRÖSTETÉTLENI Vörös Gsiilag Termelőszövet­kezet több növény felesi get nem tervezett be értékesítés­re, azonban ezekből a terven- kívüli árukból mégis szcp be­vételre tettek szert. 140 kilo­gramm paradicsomért több mint kétezer forintot, 116 má­zsa fűzőtökért több mint 13 ezer forintot kaptak. — TOVÁBB FEJLŐDIK a ktsz-hálózat. Csemő községben a földművesszövetkezettel kar­öltve, a ceglédi ktsz-ek rész­leget nyitnak, ahol a lakos­ság javítási tárgyait összesze­dik és rövid idő múlva vissza­szállítják. — HOLNAPTÓL vasárnapig játssza az abonyi filmszínház A torpedó visszalő című an­gol filmszatírát. — RÖPLABDAPÁLYA ké­szül a Villamosipari Gyár Béke téri telepén. A telep KISZ-istái végzik a pálya talajmunkáit és a csapat fel­szerelését a vállalat veze­tősége és a szakszervezet biztosítja. — A HÉTEN megkezdik a Duna—Tisza-közi Kísérleti Gazdaságban a magíogásra termelt nemesített paradicsom szedését. Húsát a Kecskeméti Konzervgyár dolgozza fei, a mag visszakerül a gazdaságba, s azt. mint femz;íróit vetőma­got. szerződés keretében érté­kesítik. — KÖRTÉSI LÁSZLÓ (XIII. dűlő) kocséri lakos. 7000 to­jásra kötött szerződést. — A NYÁRSAPÁTI József Attila Termelőszövetkezet au­gusztus 6-án elsőnek fejezte be a járásban a cséplést. Má­sodik lett a kocséri Uj Éiet Tsz. ahol ugyancsak augusz­tus 6-án fejeződött be a csép- lés. Ezen a héten várható, hogy ú'abb hat termelőszövet­kezet végez a csépléssel. Azok a tsz-ek, amelyek már készen vannak ezekkel ?. munkákkal, gépeiket átirányítják más kö­zös gazdaságok megsegítésére. — AZ ÁC—400-AS kom­bájn vezetők versenyében el­ső Gál Imre traktoros, aki 250 katasztrális holdról ta­karított le 2400 mázsa ga­bonát, s ezzel 147 százalékra teljesítette tervét. — HAMAROSAN megkezdi az Építőipari Ktsz a földmű­vesszövetkezeti étterem teljes átalakítását és modernizálását. Többek között átalakítják a kocsmarészt is és új neonvi­lágítást szereltetnek fel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom