Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-09 / 185. szám

eza T Mf.CY 'cfiírlan 1362. AUGUSZTUS 9. CSÜTÖRTÖK Új külföldi áruk érkeznek A közszükségleti cikkek ex­portjával, importjával fog­lalkozó KONSUMEX Külke­reskedelmi Vállalat vezetői az MTI munkatársának el­mondották, hogy a közeljö­vőben Indiából ágyneművá­szon, kókuszszőnyeg, bőrtal­pú női és férficipő érkezik. A tavasszal próbaképpen el­ső ízben szereztek be indiai sarut, és miután a budapesti nők körében igen nagy si­kert aratott, újabb szállít­mányt rendeltek. Ugyancsak könnyű, divatos, női házi cipőket, szandálokat rendelt a vállalat Pakisztánból is. A háziasszonyok számára újdon­ság lesz a kubai szintetikus mosópor, az első szállítmány 500 tonnát tartalmaz. A la­kosság őszi áruellátásához is hozzájárul a külkereskedelem. Vietnamból többféle kötött holmi, fehérnemű és tréning­ruha érkezik. Az eddiginél jó­val gazdagabb színválaszték­ban kerülnek üzleteinkbe a kínai teddy-beer anyagok. Részben ez évi, részben 1963. évi szállításra a KON­SUMEX a legújabb típusú, modem formájú szovjet kár- órákból is rendelt. Ezenkívül a szovjet partnervállalattal megállapodást írt alá na­gyobb mennyiségű Saratov márkájú hűtőszekrény vásár­lásáról is. (MTI)- A tavalyinál 35 százalékkal többen jelentkeztek az agrár felsőoktatási intézményekbe Kétszer annyi a társadalmi ösztöndíjasok száma VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Az agrár felsőoktatási in­tézményekben — az Agrár- tudományi Egyetemen, a há­rom mezőgazdasági akadé­mián, a kertészeti, az állat- orvostudományi és az erdő- mérnöki főiskolán — befeje­ződtek a felvételek; már csak néhány fellebbezés eldöntése van hátra. A jelentkezettek és a felvettek „statisztikája” azt mutaja, hogy a fiatalok körében rend­kívül megnőtt az érdek­lődés a mezőgazdasági pá­lyák iránt. Néhány évvel ezelőtt még alig volt több a jelentkező, mint a hely, és igen sokan csak azért választották a me­zőgazdasági főiskolát, mert gyenge tanulmányi eredmé­nyük miatt a „népszerűbb” egyetemekre amúgy sem vet­ték volna fel őket. Tavaly már az első évfolyamok minden helyére két jelentkező jutott. Az idén pedig az el­múlt évinél is többen kértek felvételüket. A „minőség” javulására jellemző, hogy a 2900 pályázónak több Van lakásuk A főváros határában meg­búvó kicsiny község, Diósd nevét a néhány esztendeje felépült csapágygyár tette is- mettté ország-, sőt világ­szerte. Természetes, hogy sokféléi érkeztek szakembe­rek az új üzembe, akik éve­ken át vasúttal, autóbusszal közelítették meg munkahe­lyüket abban a reményben, hogy közelebb is akad majd lakás a számukra. A reménység jogosnak bi- • zonyult. A falunak a gyár felé eső végén üj házak so­rakoznak egymás mellett, két-két lakás mindegyikben. Körülöttük gondozott, sok­színű kert. A csapágygyár lakótelepe ez. Nem volt itt semmi baj. Közmegelégedés­re osztották szét a felépült lakásokat és sok családnak váltak már igazi otthonává a házak. A mintegy tizenegy hónap­pal ezelőtt felépült ház, amelyről szó van, Both Fe­renc és Ebergényi Tibor, a gyár dolgozóinak nyújtott volna otthont. Mindketten családos emberek, az építke­zés közben is többször oda­látogattak és örömteli ér­deklődéssel szemlélték az épület körvonalainak alaku­lását, majd elkészültét is. A ház valóban csinos. Szép sárgára vakolták, az — még sincs ablakkereteket fehérre fes­tették. Csupán egyetlen baj van a házzal, a csapágygyár említett két dolgozója nem lakik benne. Miért? Tizenegy hónappal ezelőtt, amikor az ö számukra kije­lölt ház elkészült, a szom­szédos épület, amelyben már laktak, süllyedni kezdett. Az új ház két várományosát, Both Ferencet és Ebergényi Tibort felhívták az igazga­tóságra és megkérték őket, tekintettel a kialakult vá­ratlan helyzetre, engedjék meg, hogy míg a süllyedő épületet megerősítik és rend­behozzák, addig az ott lakó két család igénybe vehesse az ő most elkészült házukat. A két fiatalember, bármi­lyen nagy szükségük lett volna a lalkásra, vállalta, hogy továbra is autóbusszal, messziről jár a gyárba. El­végre csak néhány hétről van szó. Ennyire az ember­ség, a megértés is kötelez. Azóta tizenegy hónap telt el. Az építéssel megbízott 25. sz. Állami Építőipari Válla­lat pedig semmit sem tesz. Pedig a szükséges munka nem venne igénybe néhány hetet, csupán néhány napot. Bs két család otthonra ta­lálhatna. T. T. Hétévi kutatómunka eredményeként címerezés nélkül állítják elő a hibrid kukorica-vetőmagot A Martonvásári Mezőgazda- sági Kutató Intézetben Cset- neki András tudományos munkatárs már hetedik éve foglalkozik a címerezés nél­kül előállítható hibrid kuko­rica nemesítésével. A címere­zés évente körülbelül 11 mil­lió forintjába kerül a gazda­ságoknak, s a munkát tökéle­tesen elvégezni nagyon nehéz feladat. Száraz időben a nö­vényállomány kiegyenlítetlen, vagyis különböző fejlettségű, így a vetőmagelőállító táblán a címerek csak négyszeri-öt­szöri szedéssel távolíthatók el. Csapadékos időjárás esetén pedig az eső akadályozza a munkát. Nagy gondot okoz minden évben az is, hogy a címerezés az aratás, tehát a munkacsúcs idejére esik. A címerezés nélküli — úgy­nevezett hímstoril — hibrid kukorica előnye nemcsak a éí- merezési költségek megtaka­rításában jelentkezik, ez a módszer növeli a vetőmag bio­lógiai értékét is, tekintve, hogy a virágzó egyedék nem fordulnak elő az anyasorok- bah, és a káros új terméke­nyülés nem következik be. A Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetben végzett szá­mítások szerint, ha csupán öt százalék címerezési hibát kö­vetnek el a hibrid kukorica előállításánál, akkor is körül­belül 60 millió forint kár adó­dik abból, hogy a hibrid ku­korica termőképessége kisebb lesz. mint húsz százaléka kitű­nően vagy jelesen, to­vábbi 36 százaléka Pe­dig jól érettségizett. A felvételi vizsgákon 1900-an feleltek meg. A hét intéz­mény első évfolyamára ösz- szesen 1060 hallgató iratkoz­hat be az idén, s közöttük 136 már tavaly jelentkezett „előfelvételis”. Az új évfolyamok maga­sabb színvonalát biztosítja az is, hogy a felvett hallgatóknak kö­rülbelül 40 százaléka már rendelkezik termelé­si gyakorlattal; zömük a választott szak­mának megfelelő gazdaság­ban, üzemben dolgozott egy­két évig. A termelőmunka nagy előnyét mutatja az is, hogy az idén 32 olyan hall­gatót vettek fel, aki ugyan csalt elégségesen érettségi­zett, de a kétévi szakmai elő- gyakorlat alatt elegendő tu­dást és tapasztalatot szer­zett a sikeres felvételi vizs­gához. Örvendetes, hogy jelen­tősen megnőtt, a tavalyinak kétszeresére, a társadalmi ösz­töndíjasok száma. Az Agrártudományi Egye­temen például - minden ötödik első éves hallgató annak a gazdaságnak, üzemnek az anyagi tá­mogatásával kezdi tanul­mányait, ahol diplomá­jának megszerzése után dolgozni fog. A leendő agrárszakemberek patronálói között igen nagy számmal szerepelnek a ter­melőszövetkezetek, A felvételi vizsgákon meg­felelt, de hely hiányában egyelőre fel nem vett hallga­tók közül 260 fiatalnak az előfelvételi rendszer kereté­ben biztosítják a jövő évi, vizsga nélküli felvételt. Né­hány intézmény. így például a Kertészeti Főiskola és a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia módot nyújt a többieknek is, hogy egy-két évig a tangazdaságban dol­gozzanak, s ott az újabb felvételi vizsgára ölőkészítő tanfolyamot is rendeznek ré­szükre. (MTI) Hová utazhatunk az év végén? Az IBUSZ irodái már el­fogadják a jelentkezéseket az október 1 és december 31 közötti külföldi társasutazá­sokra. Ezeket az „utóidény” előnyeit kihasználó kirán­dulásokat elsősorban a mér­sékelt ár jellemzi. A Szovjetunióba induló tú­ra például, amelynek rész­vevői két napot Kijevben, hármat pedig Moszkvában töltenek, mintegy 1900 fo­rintba kerül, a hétnapos brassó—bukaresti út rész­vételi dija pedig körülbe­lül másfélezer forint. Az utol­só negyedév legmérsékeltebb árú kirándulása a nagyvá­rad—kolozsvári társasát. Az útiköltség 900 forint. A Német Demokratikus Köztársaságba négyféle tú­rát szerveznek. A berlin— Potsdam—prágai, a drezda— szászsvájc—prágai és a drez­da—szászsvájc—lipcsei hat­napos kirándulások, vala­mint a hétnapos szászsvájci üdülés részvételi dija 1200— 1400 forint között lesz. Ezer forintnál kevesebb lesz a lengyelországi Zakopane— krakkói és a csehszlovákiai prága—Karlovy Vary-i ötna­pos kirándulások költsége. (MTI) SZIGORÚ MÉRCE Csak az országos borversenyen díjnyertes szövetkezetek nyithatnak borkóstolót a mezőgazdasági kiállításon Az országos mezőgazdasági kiállítások régi hagyománya, hogy az új módszerek, a jó eredmények ismertetése mel­lett a látogatók szórakozá­sáról is gondoskodnak a ren­dezők. A szeptember else­jén megnyíló 64. kiállításra is igyekeztek gazdag prog­ramot összeállítani. A kiállítás szabadtéri szín­padán rendszeresen divatbe­mutatót tartanak, s emellett mindennap az ország más­más tájáról érkező népi együttesek adnak műsort. Ugyanitt rendezik meg a te­levízió soron következő Ki mit tud? vetélkedőjét. A be­mutató pályán 120 lovas részvételével nemzetközi lo­vasverseny lesz, s megtart­ják a hagyományos fogatbe­mutatókat és a különböző lovasjátékokat is. A Bá­bolnai Állami Gazdaság lo­vas harsonásai és a legszebb négyes-, ötösfogatok a főváros utcáin is felvonulnak. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás területén hát állami és hét földművesszövetkezeti vendéglőt nyitnak. A termelőszövetkezetek 16 borkóstolót is nyitnak, de csak az a szövetkezet kap meghívást, amelynek borai az országos, illetve a nem­zetközi borversenyen díja- nyertek. (MTI) Halászkert - elégséges Ha osztályoznák a vendég­látó egységek munkáját, a gyomrői Halászkert bizonyá­ra elégségest érdemelne. A kiszolgálás rendkívül vonta­tott. Ha meg is jelenik egy pincér, az pillanatokkal ké­sőbb közli, hogy az asztal nem hozzá tartozik. A „je­ges” málna langyos Erdővé­rét takar. Nem keil félni különben sem, hogy valaki netán torokgyulladást kap a hűtött italoktól. Jég ugyanis csak ritkán van. A zene is külön megemlítendő. Igaz, a vállalat hosszabb ideje vál­togatja a zenekarokat, keresi az igazit. A jelenlegi trió já­tékáról csak annyit: egyes szá­maik könnyen felismerhetők. TAKARMANYKEVERO ÜZEM MONORON A monori járás közös gaz­daságainak nagy gondot oko­zott a takarmányozás. A kü­lönféle koncentrátumokat ed­dig ugyanis csak Ceglédről tudták beszerezni. A monori malmot — megszüntetése után — takarmánykeverő üzemmé képezték ki. Au­gusztus 3-án némi húzavona után megkezdték a takar­mánykeverék előállítását. il­letve az alapanyag őrlését. Már az első ügyfél is jelent­kezett a gombai Uj Ellet és a monori Kossuth Tsz szemé­lyében. Hús- és pálinks*mérés — maszek alapon Gál János, Gyömrő, Dózsa György út. 39. szám alatti la­kos engedély nélkül húskimé­rést tartott fenn és pálinkát adott el. Mint megállapították, egy ©yömrői ismerősének 120 kiló sertéshúst juttatott, má­soknak pedig több ízben fél­decinként négy forintért árul­ta pálinkáját. A szabálysérté­si hatóság 1500 forintra bír­ságolta. M TANULÓK A MUNKAHELYEKEN Jó az. ha a nyári szünidőt minél több diák fizikai mun­kára használja fel. Fokti Éva, hetedikes nagykőrösi tanuló például délelőttönként az ál­lami gazdaságban dolgozik. Fleischmann Jancsi egyike a Rákóczi iskolában dolgozó másfélszáz általános iskolai ta­nulónak. Babot tisztogatnak a konzervgyár részére. Szegfű Mari Pesten végezte a techni­kum második osztályát. Utá­na egy hónapig szakmai gya­korlaton vett részt, most pedig a konzervgyár házi villanysze­relő csoportjában hasznosítja magát. Fizetnek a kontárok Komonyi György, kőműves- munkát végzett iparigazolvány nélkül. Ezért a szabálysértési hatóság 500 forintra bírságolta. Ugyancsak kontárkodásért ezer forintra büntette Szalai Péter, Vági István utcai la­kost. Németh István (Petőfi u. 2.) szomszédjának falához kö­zel építési engedély nélkül fáskamrát épített. A szabály­sértési hatóság kétszáz forint bírságot rótt rá. A vándorzászló végleges gazdára talált Az aszódi járás sikere a kulturális szemlén r piping ° os®g)g[i(g J.: Azért se. (Komádi rajza) Az aszódi járásban az 1961 —62-es kulturális évad ismét eredményesen zárult. A járás művészeti csoportjainak több­éves kitartó, lelkes munká­jának eredményeként az idén már harmadszor nyerték el az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának vándorzászlaját a kulturális szemlén. Hogyan érték el a szép tel­jesítményt? A válasz egysze­rű: megértették a kulturális munka lényegét. A járás nép­művelési aktívái megtalálták azt a közös hangot, amellyel könnyebben megy a munka. A KISZ-szervezetek, a művelődési házak szakem­berei, a földművesszövet­kezet és a könyvtárak ve­zetői nem arra törekedtek, hogy kinek az érdeme, amit csinálnak, hanem, hogy tőlük telhetőén egye­sítsék a járás tehetséges embereit. Az esetleges problémákat kö­zösen megvitatták és a meg­állapodást mindig betartották. A tömegmozgalommá vált kulturális szemle programját a VIII. Világifjúsági Találko­zó tiszteletére a béke és a né­pek közötti barátság gondola­ta vezérelte, s éppen ez a ba­rát! szellem volt az, ami a szemlén résztvevőket jelle­mezte, s az aszódiakat győz­tessé tette. Az összefogást és az aktivi­tást legjobban az bizonyítja, hogy a szemlén az aszódi já­rás minden községe képvisel­tette magát. Volt olyan község is, amely négy-öt művészeti csoporttal indult. A lelkes szervező munka eredménye az is, hogy a járásban működő 50 művészeti csoport közül 28 most alakult. A félszáz művé­szeti csoport között 7 irodalmi színpad, 13 tánccsoport, 17 színjátszó csoport, 12 zenekar, s — sajnos — csak egy állan­dó énekkar működik. A szemle három állomásból állt: helyi, körzeti és járási bemutatóból. Az aszódi járásban a helyi bemutatót több helyen összekötötték a tsz zár­számadásával. A három helyen rendezett körzeti bemutatók — a jó elő­készítés következtében — je­lentős előrelépésről tettek ta­núbizonyságot. A járási bemutatóval kap­csolatban új módszert vezet­tek be az aszódiak. Nem egy­szerre rendezték a különböző művészeti csoportok találkozó­ját, hanem szakáganként. Az első járási szakosított bemuta­tót a népi együttesek, a tánc­csoport, a zenekarok, az ének­karok és a szavalok részvété­vel Bagón tartották. Ezt követ­te az irodalmi színpadok mű­sora, Túrán. Az új és ötletes javaslat nagy sikert aratott: az értékelést közösen, a részt­vevőkkel együtt beszélte meg a szakvezetőkből és az intéz- | mények vezetőiből álló zsűri. A szereplőket a további­akra vonatkozólag hasz­nos tanácsokkal látták el. Jól sikerült a táczenekarok bemutatója is Túrán, amelyet előzetes tanfolyam előzött meg. Sajnos a népi zenekarok műsóra elmaradt. Van ugyan ! Galgamácsán, Galgahévízen, I Túrán, Püspökhatvanban és I Ácsán műkedvelő népi zene­kar, de azok csak szükség­megoldásból lépnek fel, szíve­sebben járnak lakodalmakra. Míg a tánczenekari tagok élet­kora 20 év körül van, addig a népi zenekaroké a 45-öt is el­éri. A túrái bemutatót a szín­játszók műsora követte. A két­napos bemutatót Bagón, illet­ve Püspökhatvanban rendez­ték meg. Mindkét helyen nagy sikerrel. , íme az eredmények, amelye­ket az aszódi járás művészeti csoportjai elértek. A jó szer­vezés és baráti összefogás máshol is létrehozhat ilyen közösséget. Fáradságos, de egyben tanulást és szórakozást jelentő munkájuk nem volt hiábavaló: most már végleg övéké a zászló. Benkő Judit R eltörd felhozatal a ceglédi piacon A városi tanács kereskedel­mi csoportja gondos piacku­tatást végez, aminek eredmé­nyeként megállapították: jú­liusban rekordfelhozatal volt a piacon. Burgonyából a tsz-ek 185 százalékkal többet árusí­tottak, mint a múlt év azonos időszakában. Zöldségfélék­ből a tavalyihoz hasonló volt az idei kínálat. Gyümölcsből 108 százalékkal több került a piacra, mint 1961 júliusá­ban. Mindent egybevetve, összesen 2712 ezer forint ér­tékű áru érkezett a közös gazdaságokból júliusban a ceglédi piacra, kereken egy­millióval több, mint a múlt év júliusában. Emtier helyett gép A ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet 3. üzem­egységében öröm nézni a vi­rágzó burgonyatáblát. Ezt a táblát egyébként már jófor­mán kizárólag géppel művel­ték meg. Igaerő helyett trak­torral szántották, a talajt láncborona igazította el, a burgonya pedig hétsoros ve­tőgéppel került a földbe. Ki- i zárólag a töltögetés jelentett I fáradságos munkát és a sze- | dés okoz majd kisebb- na­gyobb megerőltetést. A tsz- ben • azonban remélik, hogy a betakarítást is mielőbb gé­pesítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom