Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-31 / 203. szám
PEST Heer g/ártop 1903. AUGUSZTUS 31, FENTEK Évről évre növekszik a barackerdő Hol kezdődött, Budaörsön, vagy Budán, a Sas-, avagy a Gellérthegyen, ki tudná azt ma már pontosan megmondani. Aminthogy azt sem, hogy kétszáz, vagy csupán 150 éve termelik Buda környékén az őszibarackot. Csak annyi biztos, hogy talán az egész világon máshol nem terem zamatosabb barack. Viszik is sokfelé külföldre a mosolygó, formás gyümölcsöt, s ha egykor Budaörs termelte esetleg a legtöbbet belőle, ma, vagy holnap Törökbálinté, Diósdé, Érdé lehet a pálma. Ez a négy község telepíti versengve az új és most már nagyüzemiem termelt barackot. Annyi kétségtelen, hogy szám szerint Budaörsön foglalkoznak legtöbben barck- termeléssel. Ezernyolcszáz kis termelőt tartanak nyilván, közülük 175 az őszibaracktermelő szakszövetkezetbe, 300 pedig a MÁVAG őszibaracktermelő szakcsoportba tömörült. Ez utóbbiak a MÁVAG dolgozói, kis kolóniákban élnek, s házuk telkén ültették a barackot. Mindössze 900 hold vegyes gyümölcsöst művelnek, a kistermelők, egyre-egyre fél- holdnyi föld jut, de valójában pár Száz öles parcellákon kertészkedik a legtöbb, akinek legnagyobb a földje, annak sincsen egy egész holdja. Huszonegyezer termő barackfái ápolnak, ami ha egy fa csak tíz kiló gyüVidám szOretclők a barackosban Bronzjelvény és neszesszer mölcsöt hoz, akkor is 2100 mázsa. Nyolc vagon barackra kötöttek szerződést, nem többre, hiába, közel a főváros, . javarészt behordják a pia- . ookra, hat és fél vagont | azért már átadtak a íelvá- j sárlási helyen. De még ja- j vában áll a szüret, a kései barackok még csak ezután érnek, nem lesz elmaradás. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet meg azon igyekszik, hogy néhány rövid év múltán tűhegyen a kistermelőkön. Eddig egy tagban, harminc holdon telepített őszibarackot, éspedig 9200 fát, amiből 7820 fordult ez idén termőre. A szövetkezet kevés szőlőjében szórványosan még 1800 barackfa hoz gyümölcsöt, így hát a még keveset adó fiatal fákkal együtt 360 mázsás tervét könnyen túlteljesíti. Csemetekertiében pedig idén szemeztek 33 ezer mandulaalanyt, s jövő ősszel ötven holdon széttelepítik a csemetéket. Az előlkészítő talajmunkákat már szorgalmasan végzik. Törökbálinton is alig akad kert, telek vagy udvar barackfa nélkül. Nagyüzemi termelést az állami gazdaság már régen folytat, az Uj Hajnal Termelőszövetkezet pedig néhány éve fogott hozzá. Eddig egy tagban negyvenöt holdat telepített és ebből vagy nyolc, máris termő. Persze kilencven- holdas vegyesgyümölcsösében, nyolc holdnyi szőlőjében is sok a barackfa. Telepítési ütemterve szerint idén 15, jövőre 20 holdat ültet be barackcsemetével, aztán fokozatosan még 50— 60 holdat. Diósdon a szakszövetkezet tavaly óta telepít új barackost, de ebben a kis községben sincs egyetlen házhely «sem, ahol ne lenne negyven-ötven barackfa. Erden a termelőszövetkezet folytatja a telepítést. A négy falu határa már most is valóságos barackerdő, de pár év még, s ez az édes gyümölcsöt nevelő erdő a fővárosi Kamara-erdőtől Százhalombatta határáig ösz- szefüggő barackrengeteg lesz. Egy nyugdíjas százados, aki fél állásként az aszódi járásban a Magyar Honvédelmi Sportszövetség ügyeit intézte, a fél állásából is nyugalomba vonul. Ez alkalomból kis ünnepséget rendeznek tiszteletére. — Szerkesztőm ennyit közölt kiküldetésemről. így ültem be Bálint Gyulának, az MHS megyei elnökének War- sawájába. Míg a hármas műúton haladtunk. sok mindenről szó esett. A munkáról, a melegről — és közben az ünnepelt- ről. Az öreg Mosonyi Györgyről, aki, mióta negyvenhatban hazajött az orosz fogságból, párttag, s a különböző mozgalmi munkák, tanulás, katonáskodás mellett az MHS- nek megalakulásától pártfogója. Gödöllő környékén valami olyasmit mondott a megyei elnök, hogy az öregre mindig lehet számítani, előző állomáshelyén, Gödöllőn, 's most az utolsó évben, Aszódon, ő lehelt lelket a járás MHS-életébe. Vagy húsz perccel előbb érkeztünk meg Aszódra. A szövetség járási elnökségének egyik igen agilis vezetőségi tagja, Kiss István tanár, bevezetett bennünket a tisztiklubba — a szokásos bemutatkozások. félig érthetetlenül elmondott nevek, készülődés, mert késő délután a helyőrség egyik fiatal tisztje itt tartja a lakodalmát — s én vártam, hogy végre elkezdődjék a munkám, amiért kiutaztam, a búcsúztató ünnepség. Vártam és céltalanul ődönstem. A megyei elnök — fél éve sincs ebben a funkcióban, mindenkivel volt mit megbeszélnie — egy üres pillanatában rámutatott egy’ ötvenes, magas, keménykötésű férfire, akinek már bemutatkoztam: — Ott az öreg Mosonyi. Nem akar vele beszélni? — De, hogyne, természetesen — bólogattam gyorsan, s lassan elódalogtam az egyik sarokba, megvárni, míg túlteszem magam a meglepődésemen. De meglepődésem egyre fokozódott, ahogy a nevetgélő, vagy szuggesztíven magyarázó. minden megnyilvánulásában valami egészséges életerőről és természetes, korhoz nem kötött, ősi derűről tanúskodó öreg Mosonyit figyeltem. „Második nyugdíj”, „öreg” — egészen más kép alakult ki bennem Mosonyi Györgyről. Az öreg Mosonyi igen barátságosan maga mellé ültetett, s jól láttam, hogy pirul, menynyire szabódik, amikor felkérték, üljön az asztalfőre. Odaült, ittunk egy pohár sört az egészségére — és Kiss István néhány meleg szóval elmondta, mi mindent csinált az öreg. Megkérte, míg marad, segítsen az utódjának, az éveket mérve fiatal Baráth Ernőnek, az öreg bólogatott — és hosszú, horgas orrával, kopasz, kemény vonalú fejével szinte csüggött Bálint Gyulán, a megyei „főnökön" aki keresetlenül, baráti hangnemben méltatta jelentős érdemeit. Az öreg önfeledten figyelt. Kissé mosolyogva, csodálkozva, jóleső elégedettséggel hallgatta, hogyan vélekednek róla. S amikor Bálint Gyula átr adta neki a bronzjelvényt, a szövetség legmagasabb kitüntetésének harmadik fokozatát — az öreg hiába tartotta magát, könnybelábadt a szeme. A neszesszernél ismét erősebbek voltak a könnyek. Ma- czek József, a járási pártbizottság osztályvezetője adta át — a kis, kétszáz forintos bőrtasaknál jóval értékesebb szavak kíséretében. Végh János (még aktív korából ismeri az öreget), Lukács József, Sziránczki József mint katonák, akik tudják, hogy a honvédelem szempontjából milyen sokat jelent a szövetség, köszöntötték ezután Örökmozgó nyugdíjas tiszttársukat. Majd Kiss Károly községi tanácselnök zárta le a sort, az öreg őt is megölelte, megropogtatta. Aztán felállt. Állt, beszélni 1 kezdett, krákogott, megbicsaklott a hangja: — Én nem is tudtam, elvtársak, nem is tudtam, barátaim, hogy ti ennyire értékeltek ... — és felemelte a hangját szinte kiabált, hogy ne kelljen krákognia. S amikor újra felemelkedtek a teli söröspoharak, virtusos történetek elmondásába kezdett — feledtetni kell azt, hogy egy katona könnyezett. A bronzjelvényt és a neszesz- szert s a helyőrségtől kapott emléklapot féltő gonddal tette félre, aztán a vállamra csapott: — Látod, riporter komám, érdemes volt dolgozni. De nem megyek még nyugdíjba—még csak hatvankét éves vagyok. Ide fiatalabb jön, egész napos állásba, én meg gondnok leszek a Népszabadság üdülőjében. Októbertől megyek, addig még segítek itt, mert szeretnek a legények, én is szeretem őket. Megígérték — mutatott körül a szobában, ha Lellén járnak, meglátogatnak. Murányi József Hengereltáruk, olajtermékek, gépek, járművek a zágrábi vásár magyar kiállításán A szeptemberi nagy nemzetközi vásárok sorába tartozik a zágrábi árumintavásár is. Csakúgy, mint az előző években, hivatalos kiállítói között ezúttal is ott lesz Magyarország. A szeptember 8- án nyíló, zágrábi vásár az ipari berendezések, gyártmányok nagy találkozójának ígérkezik. A Magyar Kereskedelmi Kamara 17 külkereskedelmi vállalatunk jellegzetes árucikkeinek mintapéldányaiból állította össze a magyar kiállítás anyagát. Többek között szerszámgépek, húsipari, vegyipari berendezések, műszerek, járművek képviselik majd a magyar ipart. Nagy érdeklődésre tart számot a poliészter tasakgyártó és címkéző automata, valamint a METRIMPEX úgynevezett Denta-autóbusza, a mozgó fogorvosi rendelő. A magyar^.ps.vilQn. melletti terület égy részét «zöld hullámlemezzel fedték be és így jobban hasznosítják a rendelkezésre álló 1400 négyzetméternyi helyet. Az új kiállítási részen helyezik el az Auras garázsfelszereléseket, a Diesel próbapadot, a Hidasi-féle rakodót és iparunk sok egyéb termékét. Kozmikus erők földi turbinákat mozgatnak Az ember szolgálatába állítják a Hold vonzóerejét — Ahol az új erőművek tervei születnek — Jóváhagyták az első árapály erőmű terveit Az erőműtelepet készen szállítják a helyszínre Az óceán lélegzik, óriási mellkasa ritmikusan kitárul és összehúzódik. A Hold nagy vonzóereje hatalmas víztömeget hoz mozgásba. Csak munkát adjon neki az ember — akár ezer erőmű turbináit is meghajtja, viharsebesen forognak a vízimalmok lapátkerekei. Igen ám, de eddig még senkinek sem sikerült az ember szolgálatába állítani a tengerek roppant erejét, felhasználni óriási energiaforrásukat. A tenger makacs, nem veti alá könnyen magát az ember akaratának. Lapozzunk vissza földrajz- könyvekben, hogy meggyőződjünk a tenger dagályának nagyságáról és erejéről, mely egykor gátakat rombolt és hajóroncsokat vetett a partra. Beszédes számok: a kanadai partvidéken, a Fundy-öböl- ben a dagály a 18 métert is meghaladja, tehát magasabb egy négyemeletes háznál! Valamivel kisebb, 13 méter magas a dagály az Ohotszki- tenger Penzsina-öblében. A Barents-tengerben, a Kola- féisziget partjainál meghaladja a hét métert, Különben a Szovjetunió a tekintetbe jöhető árenergiában gazdagabb, mint sok más ország. Mindenekelőtt a Ba- rents-tenger, a Fehér- és az Ohotszki-tenger partvidéke jöhet számításba. A dagály annyi vizmeny- nyiséget tudna szolgáltatni, hogy biztosíthatná az erőművek turbináinak intenzív, egyenletes munkáját. A dagályok óriási mennyiségű, kihasználatlan energiát halmoznak fel. ... A moszkvai Hidroenyer- goprojekt (vízierőműtervezési) intézet egyik szobaajtaján különös ffelirat áll, legalább is a be nem avatott személy előtt tűnik furcsának, „Szektor PESZ"-hirdeti a felírás, mely magyarul any- nyi, mint az árapály-erőművek osztálya. Ezek megvalósításén fáradozik Lev Berns tejn, a műszaki tudományok kandidátusa, a legnagyobb szovjet „dagályszakértő”, számod tanítványa és munkatársa, sok fiatal szakember, akiket megragadott az apály-erőművek eszméje. Eltökélt szándékuk, hogy megvalósítják álmukat és ß. szovjetország északi partvidékén erőműlépcsőzetet építenek ki a természettől ingyen kapott energia felhasználására. A falon fényképek és rajzok jelzik azokat a helyeket, ahol az első árapály erőmű felépítését tervezik. A tervet egyébként nemrégen felülvizsgálták és jóváhagyták. Vessünk egy pillantást a térképre, Északon, a szovjet sarkvidéken, Murmanszk közelében fekszik a Kiszlaja Guba-öböl. Itt fog épülni az első árapály erőmű. Az építkezési terepül kiszemelt medence mindössze egy négyzetkilométer területű. Keskeny torok választja el a tengertől. Jobb helyet nem is tudott volna nyújtani a természet az újfajta erőmű felépítésére. A „holderőmű” kapacitása nem lesz valamilyen elképesztő, de látni kell az erőmű kísérleti jellegét, s akkor világossá válik az építkezés fontossága. A Kiszlaja Guba-i az első, de korántsem az egyetlen árapály erőmű. Már dolgoznak a következők tervein. Milyen az árapály erőmű berendezése? Az erőmű építkezés he];,.- ’i jóval meszszebben készül el, s csak azután vontatják a Kiszlaja Gubába. Lev Bernstejn így nyilatkozik az épülő műről: „Ar- hangelszkben a szerelt vasbeton-gyár környékén egyszerű, egytípusú derékszögű lemezekből, valamint az elszívó és beömlőcsövek kúpszerű elemeiből szerelik össze a blokkot, majd az összeszerelt ag- regáttal együtt a vizen Kiszlaja Gubába vontatják, az említett torokba. A vasbetontest üregét nehezékkel töltik meg, az egész létesítményt pedig a víz alatt épült alapokra helyezik”. A mű tartósságát az elemek úgynevezett térbeli megmunkálásával, szilárdságát pedig a nehezék (homok és víz) alkalmazásával biztosítják. Eredeti szerkezetű aggregátok fogják átalakítani az árenergiát villamos energiává. A vízszintes fekvésű aggregátok áramvonalas,, tokszerű testekbe zárt kis teljesítőképességű generátorokkal dolgoznak. Egy francia „dagály- és apályszakértő” a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott az első szovjet árapály erőmű berendezéséről. Érdeklődéssel fogadta Lev Bernstejn javaslatát, hogy létesítsenek nemzetközi árapály erőműrendszert. ; . A Kiszlaja Guba-i árapály erőmű „holdárammal'’ látja majd el a szovjet sarkvidék lakótelepeit és válla' latait. Energiája a folyami vízierő1 művek energiájával együtt 3 lehető leghatékonyabban ki* aknázható rendszert fog alkot* ni. ... Az ár, a dagály engedeü meskedni fog az ember akar;.* tának. Kozmikus erők szűrj energiája földi turbinákat fc| i hajtani. Nagyság szerint osztályozzák a termelők a budaörsi II. számú felvásárló helyen a barackot. Hogy gyorsabban menjen és ne legyen nagy torlódás, Tatár Gyula átvevő és Bzsudzsák Sándarné pénztáros segít nekik Másfél mázsa barack a kerékpáron. Kertjéből Mündler Józsefné és kisfia tolja a diósdi átvevőhely felé egy délelőtti szedés eredményét, (Gábor felv.)
