Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-31 / 203. szám

PEST Heer g/ártop 1903. AUGUSZTUS 31, FENTEK Évről évre növekszik a barackerdő Hol kezdődött, Budaörsön, vagy Budán, a Sas-, avagy a Gellérthegyen, ki tudná azt ma már pontosan megmonda­ni. Aminthogy azt sem, hogy kétszáz, vagy csupán 150 éve termelik Buda környékén az őszibarackot. Csak annyi biz­tos, hogy talán az egész vi­lágon máshol nem terem za­matosabb barack. Viszik is sokfelé külföldre a mosoly­gó, formás gyümölcsöt, s ha egykor Budaörs termelte esetleg a legtöbbet belőle, ma, vagy holnap Törökbá­linté, Diósdé, Érdé lehet a pálma. Ez a négy község tele­píti versengve az új és most már nagyüzemiem termelt barackot. Annyi kétségtelen, hogy szám szerint Budaörsön fog­lalkoznak legtöbben barck- termeléssel. Ezernyolcszáz kis termelőt tartanak nyilván, közülük 175 az őszibarack­termelő szakszövetkezetbe, 300 pedig a MÁVAG őszi­baracktermelő szakcsoportba tömörült. Ez utóbbiak a MÁVAG dolgozói, kis ko­lóniákban élnek, s házuk telkén ültették a barackot. Mindössze 900 hold vegyes gyümölcsöst művelnek, a kistermelők, egyre-egyre fél- holdnyi föld jut, de valójá­ban pár Száz öles parcellá­kon kertészkedik a legtöbb, akinek legnagyobb a földje, annak sincsen egy egész holdja. Huszonegyezer termő ba­rackfái ápolnak, ami ha egy fa csak tíz kiló gyü­Vidám szOretclők a barackosban Bronzjelvény és neszesszer mölcsöt hoz, akkor is 2100 mázsa. Nyolc vagon barackra kö­töttek szerződést, nem több­re, hiába, közel a főváros, . javarészt behordják a pia- . ookra, hat és fél vagont | azért már átadtak a íelvá- j sárlási helyen. De még ja- j vában áll a szüret, a kései barackok még csak ezután érnek, nem lesz elmaradás. A Vörös Csillag Termelő­szövetkezet meg azon igyek­szik, hogy néhány rövid év múltán tűhegyen a kis­termelőkön. Eddig egy tag­ban, harminc holdon telepí­tett őszibarackot, éspedig 9200 fát, amiből 7820 fordult ez idén termőre. A szövetkezet kevés szőlőjében szórványo­san még 1800 barackfa hoz gyümölcsöt, így hát a még keveset adó fiatal fákkal együtt 360 mázsás tervét könnyen túlteljesíti. Csemetekertiében pedig idén szemeztek 33 ezer mandulaalanyt, s jövő ősszel ötven holdon szét­telepítik a csemetéket. Az előlkészítő talajmunkákat már szorgalmasan végzik. Törökbálinton is alig akad kert, telek vagy udvar ba­rackfa nélkül. Nagyüzemi ter­melést az állami gazdaság már régen folytat, az Uj Hajnal Termelőszövetkezet pedig néhány éve fogott hozzá. Eddig egy tagban negyvenöt holdat telepített és ebből vagy nyolc, máris termő. Persze kilencven- holdas vegyesgyümölcsösé­ben, nyolc holdnyi szőlőjé­ben is sok a barackfa. Te­lepítési ütemterve szerint idén 15, jövőre 20 holdat ültet be barackcsemetével, aztán fokozatosan még 50— 60 holdat. Diósdon a szakszövetkezet tavaly óta telepít új ba­rackost, de ebben a kis köz­ségben sincs egyetlen ház­hely «sem, ahol ne lenne negyven-ötven barackfa. Erden a termelőszövetke­zet folytatja a telepítést. A négy falu határa már most is valóságos barackerdő, de pár év még, s ez az édes gyümölcsöt nevelő erdő a fővárosi Kamara-erdőtől Százhalombatta határáig ösz- szefüggő barackrengeteg lesz. Egy nyugdíjas százados, aki fél állásként az aszódi járás­ban a Magyar Honvédelmi Sportszövetség ügyeit intézte, a fél állásából is nyugalomba vonul. Ez alkalomból kis ün­nepséget rendeznek tiszteleté­re. — Szerkesztőm ennyit kö­zölt kiküldetésemről. így ül­tem be Bálint Gyulának, az MHS megyei elnökének War- sawájába. Míg a hármas műúton ha­ladtunk. sok mindenről szó esett. A munkáról, a meleg­ről — és közben az ünnepelt- ről. Az öreg Mosonyi György­ről, aki, mióta negyvenhatban hazajött az orosz fogságból, párttag, s a különböző moz­galmi munkák, tanulás, ka­tonáskodás mellett az MHS- nek megalakulásától pártfogó­ja. Gödöllő környékén valami olyasmit mondott a megyei elnök, hogy az öregre mindig lehet számítani, előző állomáshelyén, Gödöl­lőn, 's most az utolsó évben, Aszódon, ő lehelt lelket a já­rás MHS-életébe. Vagy húsz perccel előbb ér­keztünk meg Aszódra. A szö­vetség járási elnökségének egyik igen agilis vezetőségi tagja, Kiss István tanár, be­vezetett bennünket a tiszti­klubba — a szokásos bemu­tatkozások. félig érthetetlenül elmondott nevek, készülődés, mert késő délután a helyőrség egyik fiatal tisztje itt tartja a lakodalmát — s én vártam, hogy végre elkezdődjék a munkám, amiért kiutaztam, a búcsúztató ünnepség. Vártam és céltalanul ődöns­tem. A megyei elnök — fél éve sincs ebben a funkcióban, mindenkivel volt mit megbe­szélnie — egy üres pillanatá­ban rámutatott egy’ ötvenes, magas, keménykötésű férfire, akinek már bemutatkoztam: — Ott az öreg Mosonyi. Nem akar vele beszélni? — De, hogyne, természete­sen — bólogattam gyorsan, s lassan elódalogtam az egyik sarokba, megvárni, míg túlte­szem magam a meglepődése­men. De meglepődésem egyre fo­kozódott, ahogy a nevetgélő, vagy szuggesztíven magyará­zó. minden megnyilvánulásá­ban valami egészséges élet­erőről és természetes, korhoz nem kötött, ősi derűről tanús­kodó öreg Mosonyit figyeltem. „Második nyugdíj”, „öreg” — egészen más kép alakult ki bennem Mosonyi Györgyről. Az öreg Mosonyi igen barát­ságosan maga mellé ültetett, s jól láttam, hogy pirul, meny­nyire szabódik, amikor fel­kérték, üljön az asztalfőre. Odaült, ittunk egy pohár sört az egészségére — és Kiss Ist­ván néhány meleg szóval el­mondta, mi mindent csinált az öreg. Megkérte, míg marad, segítsen az utódjának, az éveket mérve fiatal Baráth Ernőnek, az öreg bólogatott — és hosszú, horgas orrával, ko­pasz, kemény vonalú fejével szinte csüggött Bálint Gyulán, a megyei „főnökön" aki kere­setlenül, baráti hangnemben méltatta jelentős érdemeit. Az öreg önfeledten figyelt. Kissé mosolyogva, csodálkoz­va, jóleső elégedettséggel hall­gatta, hogyan vélekednek ró­la. S amikor Bálint Gyula átr adta neki a bronzjelvényt, a szövetség legmagasabb kitün­tetésének harmadik fokozatát — az öreg hiába tartotta ma­gát, könnybelábadt a szeme. A neszesszernél ismét erő­sebbek voltak a könnyek. Ma- czek József, a járási pártbi­zottság osztályvezetője adta át — a kis, kétszáz forintos bőrtasaknál jóval értékesebb szavak kíséretében. Végh Já­nos (még aktív korából isme­ri az öreget), Lukács József, Sziránczki József mint kato­nák, akik tudják, hogy a hon­védelem szempontjából milyen sokat jelent a szövetség, kö­szöntötték ezután Örökmozgó nyugdíjas tiszttársukat. Majd Kiss Károly községi tanácsel­nök zárta le a sort, az öreg őt is megölelte, megropogtatta. Aztán felállt. Állt, beszélni 1 kezdett, krákogott, megbicsak­lott a hangja: — Én nem is tudtam, elv­társak, nem is tudtam, bará­taim, hogy ti ennyire értékel­tek ... — és felemelte a hangját szinte kiabált, hogy ne kelljen krákognia. S ami­kor újra felemelkedtek a te­li söröspoharak, virtusos tör­ténetek elmondásába kezdett — feledtetni kell azt, hogy egy katona könnyezett. A bronzjelvényt és a neszesz- szert s a helyőrségtől kapott emléklapot féltő gonddal tette félre, aztán a vállamra csapott: — Látod, riporter komám, érdemes volt dolgozni. De nem megyek még nyugdíjba—még csak hatvankét éves vagyok. Ide fiatalabb jön, egész napos állásba, én meg gondnok le­szek a Népszabadság üdülőjé­ben. Októbertől megyek, ad­dig még segítek itt, mert sze­retnek a legények, én is sze­retem őket. Megígérték — mutatott körül a szobában, ha Lellén járnak, meglátogatnak. Murányi József Hengereltáruk, olajtermékek, gépek, járművek a zágrábi vásár magyar kiállításán A szeptemberi nagy nem­zetközi vásárok sorába tarto­zik a zágrábi árumintavásár is. Csakúgy, mint az előző években, hivatalos kiállítói között ezúttal is ott lesz Ma­gyarország. A szeptember 8- án nyíló, zágrábi vásár az ipa­ri berendezések, gyártmányok nagy találkozójának ígérke­zik. A Magyar Kereskedelmi Kamara 17 külkereskedelmi vállalatunk jellegzetes áru­cikkeinek mintapéldányaiból állította össze a magyar kiál­lítás anyagát. Többek között szerszámgépek, húsipari, vegyipari berendezések, mű­szerek, járművek képviselik majd a magyar ipart. Nagy érdeklődésre tart számot a poliészter tasakgyártó és cím­kéző automata, valamint a METRIMPEX úgynevezett Denta-autóbusza, a mozgó fogorvosi rendelő. A magyar^.ps.vilQn. melletti terület égy részét «zöld hul­lámlemezzel fedték be és így jobban hasznosítják a rendel­kezésre álló 1400 négyzetmé­ternyi helyet. Az új kiállítá­si részen helyezik el az Auras garázsfelszereléseket, a Diesel próbapadot, a Hidasi-féle ra­kodót és iparunk sok egyéb termékét. Kozmikus erők földi turbinákat mozgatnak Az ember szolgálatába állítják a Hold vonzóerejét — Ahol az új erőművek tervei születnek — Jóváhagyták az első árapály erőmű terveit Az erőműtelepet készen szállítják a helyszínre Az óceán lélegzik, óriási mellkasa ritmikusan kitá­rul és összehúzódik. A Hold nagy vonzóereje hatalmas víztömeget hoz mozgásba. Csak munkát adjon neki az ember — akár ezer erőmű turbináit is meghajtja, vi­harsebesen forognak a ví­zimalmok lapátkerekei. Igen ám, de eddig még senkinek sem sikerült az ember szol­gálatába állítani a tenge­rek roppant erejét, felhasz­nálni óriási energiaforrásu­kat. A tenger makacs, nem veti alá könnyen magát az ember akaratának. Lapozzunk vissza földrajz- könyvekben, hogy meggyő­ződjünk a tenger dagályá­nak nagyságáról és erejé­ről, mely egykor gátakat rombolt és hajóroncsokat vetett a partra. Beszédes számok: a kanadai partvidéken, a Fundy-öböl- ben a dagály a 18 métert is meghaladja, tehát magasabb egy négyemeletes háznál! Valamivel kisebb, 13 méter magas a dagály az Ohotszki- tenger Penzsina-öblében. A Barents-tengerben, a Kola- féisziget partjainál megha­ladja a hét métert, Külön­ben a Szovjetunió a tekin­tetbe jöhető árenergiában gazdagabb, mint sok más ország. Mindenekelőtt a Ba- rents-tenger, a Fehér- és az Ohotszki-tenger partvidéke jöhet számításba. A dagály annyi vizmeny- nyiséget tudna szolgáltatni, hogy biztosíthatná az erő­művek turbináinak intenzív, egyenletes munkáját. A dagályok óriási mennyi­ségű, kihasználatlan ener­giát halmoznak fel. ... A moszkvai Hidroenyer- goprojekt (vízierőműtervezési) intézet egyik szobaajtaján különös ffelirat áll, legalább is a be nem avatott személy előtt tűnik furcsának, „Szektor PESZ"-hirdeti a felírás, mely magyarul any- nyi, mint az árapály-erőmű­vek osztálya. Ezek megva­lósításén fáradozik Lev Berns tejn, a műszaki tudo­mányok kandidátusa, a leg­nagyobb szovjet „dagály­szakértő”, számod tanítványa és munkatársa, sok fiatal szakember, akiket megraga­dott az apály-erőművek esz­méje. Eltökélt szándékuk, hogy megvalósítják álmukat és ß. szovjetország északi partvidé­kén erőműlépcsőzetet építe­nek ki a természettől ingyen kapott energia felhasználá­sára. A falon fényképek és rajzok jelzik azokat a helyeket, ahol az első árapály erőmű fel­építését tervezik. A tervet egyébként nemrégen felülvizs­gálták és jóváhagyták. Vessünk egy pillantást a térképre, Északon, a szovjet sarkvidéken, Murmanszk kö­zelében fekszik a Kiszlaja Gu­ba-öböl. Itt fog épülni az első árapály erőmű. Az építkezési terepül kisze­melt medence mindössze egy négyzetkilométer területű. Keskeny torok választja el a tengertől. Jobb helyet nem is tudott volna nyújtani a ter­mészet az újfajta erőmű fel­építésére. A „holderőmű” ka­pacitása nem lesz valami­lyen elképesztő, de látni kell az erőmű kísérleti jellegét, s akkor világossá válik az épít­kezés fontossága. A Kiszlaja Guba-i az első, de korántsem az egyetlen ár­apály erőmű. Már dolgoznak a következők tervein. Milyen az árapály erőmű berendezése? Az erőmű építkezés he];,.- ’i jóval mesz­szebben készül el, s csak az­után vontatják a Kiszlaja Gu­bába. Lev Bernstejn így nyi­latkozik az épülő műről: „Ar- hangelszkben a szerelt vasbe­ton-gyár környékén egyszerű, egytípusú derékszögű lemezek­ből, valamint az elszívó és beömlőcsövek kúpszerű ele­meiből szerelik össze a blok­kot, majd az összeszerelt ag- regáttal együtt a vizen Kisz­laja Gubába vontatják, az em­lített torokba. A vasbetontest üregét nehezékkel töltik meg, az egész létesítményt pedig a víz alatt épült alapokra he­lyezik”. A mű tartósságát az elemek úgynevezett térbeli megmun­kálásával, szilárdságát pedig a nehezék (homok és víz) al­kalmazásával biztosítják. Eredeti szerkezetű aggregá­tok fogják átalakítani az ár­energiát villamos energiává. A vízszintes fekvésű aggregátok áramvonalas,, tokszerű testek­be zárt kis teljesítőképességű generátorokkal dolgoznak. Egy francia „dagály- és apályszakértő” a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott az első szovjet árapály erőmű berendezésé­ről. Érdeklődéssel fogadta Lev Bernstejn javaslatát, hogy lé­tesítsenek nemzetközi árapály erőműrendszert. ; . A Kiszlaja Guba-i ár­apály erőmű „holdárammal'’ látja majd el a szovjet sark­vidék lakótelepeit és válla' latait. Energiája a folyami vízierő1 művek energiájával együtt 3 lehető leghatékonyabban ki* aknázható rendszert fog alkot* ni. ... Az ár, a dagály engedeü meskedni fog az ember akar;.* tának. Kozmikus erők szűrj energiája földi turbinákat fc| i hajtani. Nagyság szerint osztályozzák a termelők a budaörsi II. számú felvásárló helyen a barackot. Hogy gyorsabban menjen és ne legyen nagy torlódás, Tatár Gyula átvevő és Bzsudzsák Sándarné pénztáros segít nekik Másfél mázsa barack a kerékpáron. Kertjéből Mündler Józsefné és kisfia tolja a diósdi átvevőhely felé egy dél­előtti szedés eredményét, (Gábor felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom