Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-30 / 202. szám

VI. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM 1962. AUGUSZTUS 30, CSÜTÖRTÖK Érdemes-e öntözni? Érdemes! Silókukorica-öntözési tapasztalatok a ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetkezetben Már korábban hírt adtunk arról, hogy a ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetkezetben igen szép az öntözéses silóku­korica. Volt, aki fejcsóválva fogadta a hírt és nem nagy jelentőséget tulajdonított az öntözésnek. Mi a helyzet most, amikor már tények bi­zonyítják az akkori elgondo­lások helyességét. — Eredetileg mi sem akar­tunk 40 holdat öntözni — mondja Radosza Miklós, a tsz elnöke. Az összes silókukorica területünk 53 hold és ebből a tervek szerint az egyik 40 holdas táblából 10 holdat akarunk öntözni. Amikor megkezdtük a munkát, öröm­mel láttuk, hogy a kukorica rohamos fejlődésnek indult. Elhatároztuk, hogy kiterjeszt­jük az öntözést mind a negy­ven holdra. Három ember és egy traktor dolgozott ezen a munkán két műszakban. Há­rom hétig öntöztünk, s nem­régen kezdtük meg a betaka­rítást. — Eredmény? — Várakozáson felüli. Egy holdról átlag 280 mázsa igen jó minőségű takarmányt hor­dunk be a korszerű beton­ároksilónkba. A nem öntözött hasonló minőségű területről az eredmény átlag 130 mázsa holdanként. Az öntözött terü­leten a tősűrűség átlag 28 ezer holdanként, a kukorica «iérte a 260—280 centiméteres ma­gasságot és a tövek nyolcvan százalékán egy-két igen szé­pen fejlett cső található; ez természetesen nagy mérték­ben fokozza a takarmány ér­tékét. — Tehát megérte az öntözés a ráfordított költséget? — Nagyon sokszorosan. Néz­zünk egy gyors számvetést. A három ember és a munka, il­letve erőgép összes költsége a munka idejére kb. 4800 forint. Holdanként 150 mázsával ter­mett több. s ennek az összér­téke megközelíti a 180 ezer forintot. — Nem lesz takarmánygond az idén? — Nem hinnénk, mert a tervek szerint 11 ezer mázsa silótakarmányra lenne szüksé­günk, s ezzel szemben 13 ezer mázsát teszünk él télire. • Antóbnsikaraván « Balatonra A két szocialista szektor, az állami gazdaság és a termelő- szövetkezet jó együttműködé­sének példáját láttam Dán- szentmiklóson. Az állami gaz­daság és a Micsurin Termelő- szövetkezet vezetősége kétna­pos balatoni kirándulásra vitte a két gazdaság 100—100 dolgozóját és tegyük hozzá gyorsan, a mintegy huszonöt- ezer forintot kitevő költséget a gazdaságok vállalták. A kirándulás lebonyolításá­ra négy nagyméretű autóbusz­ra volt szükség, amelyek fel- vomdása kitett egy szerényebb méretű karavánt. — A Pest megyei horgá­szok közül is sokan részt vesznek a fővárosi fogási versenyben. A vasárnap reggel 5 óra harminc perc­től 11 óráig tartó versenyt a Lukács-fürdő kifolyójától a Petőfi-hídig tartó Duna- szakaszon bonyolítják le. KITÜNTETÉS Józsa István, a ceglédi MÁV állomás szolgálattevője, intéző, szocialista munkabrigádot ve­zet. A vezetése alatt működő brigád egészen kivételes ered­ményeket ért el, amiben je­lentős érdemei vannak Józsa Istvánnak. Örömmel közöl­jük, hogy a brigádban és a tízéves vasúti szolgálatban el­ért kiváló eredményeiért Jó­zsa István kormánykitünte­tést kapott, amihez őszintén sok szerencsét kívánunk. — Szeptember 20-án ke­rül sor az első idei szín­házbemutatókra Budapes­ten. Ezen a napon a Jó­zsef Attila Színházban A háfom testőr zenés válto­zata, a Petőfi Színházban Moldova György Légy szí­ves, Jeromos! című vígjá- téka kerül műsorra. Kapcsolódnak a dolgok Vasárnap délelőtt csizmás, magyar ruhás, árvalányhajas idősebb ember kopogtatta a Rákóczi úti flaszteron a fokos nyelét. Lassan méltóságtelje­sen lépegetett a város közepe felé. A Szabadság téren megállt a Kossuth-szobor előtt, levett kalappal tisztelgett. Utána A JÓ PÉLDA ITAWoirl *äT7 l meglátogatta a Kossuth-mú- zeumot, ahol órákat töltött a Kossuth-relikviák között.. Fukar kérdés néhány szűk­szavú válasz. Megtudtam any- nyit a Kossuth-szakállas öreg­úr azért jött el Debrecenből, hogy meglássa Kossuth váro­sát, ahol ilyen szépen ápolják a hagyományokat. És itt kapcsolódnak a dol­gok. Jó hírünk van Debrecen­ben. Ápoljuk a hagyományo­kat, és én ugyanakkor szé­gyenkezve vallom he, hogy Csutak Kálmán és Földváry Károly emlékének bizony elég szűkösen áldozunk. Iskolát ne­veztünk el Földváry Károly­ról , utcát Csutak Kálmánról. de ezzel mintha el is végeztük volna dolgunkat. A két negy­vennyolcas hős sírja a Kálvá­ria és az öreg temetőben le­hangolóan elhanyagolt és gon­dozatlan. De jó, hogy a körszakállas magyar nem látogatott ki a temetőbe, de talán még jobb lenne, ha ifjúságunk a szép példán elindulva vállalná a két szabadsághős sírjának gondozását. Egy icipici föld­munka, egy kis takarítás időn­ként. néhány szál virág, és ez­zel már le is róttuk azt a kö­telességet, amit a kegyelet ránk ró. A lakosság szolgálatában A Háziipari Szövetkezet egyre jobban kielégíti a la­kosság igényeit, egyre többet törődik azzal, hogy a dolgozó nők helyzetén segítsen. Szol­gáltató tevékenységével sok olyan munkától menti fel a dolgozó asszonyokat — igen mérsékelt áron —, aminek az elvégzése sokszor problémát jelentene otthon. Átkári Júlia boltvezetővel beszélgetünk erről. — Nemrégen készült el a bolt átalakítása, s itt kapott helyet a szolgáltató részleg. Országh Júlia vezetésével, Magó Mária és Milus Borbá­la foglalkoznak ezzel a mun­kával. — Mivel könnyítik a dolgo­zó nők helyzetét? — Vállalunk szemfelszedést, harisnyaátkötést, zoknigumi- zást, kötöttáru átkötést és ja­vítást. férfiing-nyakazást és varrást, női és gyermekruha varrást és átszabást. Megren­delőink száma egyre növeke­dik, a lakosság megszerette a részleget. Most újabb tervünk van, szeptember elejétől be­vezetjük a vasalást. — Nem volt eddig? — Tudjuk azt, hogy a dol­gozó nőknek elég gondot okoz a nagymosás és az azt követő vasalás. A mosás gondját nem tudjuk levenni a vállukról, de a kimosott dolgokat szaksze­rűen, gondosan ki tudjuk va­salni, mondhatjuk azt, hogy fillérekért. Úgy gondoljuk, tetszésre talál a dolgozók kö­rében ez az új szolgáltatá­sunk ... FELCSERNEK KÉSZÜL Fiatal, szőke leány áll egy hatalmas, most készülő tér­kép előtt, a rajzasztal mellett. Kezében körző, vonalzó, tus. A bemutatkozásnál kiderül, hogy éppen őt keresem: Korány Katalint, a leendő felcsert. Most azonban inkább műsza­ki rajzolónak nézném és nem egészségügyi dolgozónak. — Óh, nekünk rendkívül sokfajta területen kell dolgoz­nunk — mondja. — Most még tanulunk, talán úgy is tűnik, hogy sokféle munkába bele­kapunk. De ez nem kapkodás. Meg kell ismerkedni minden­nel, amire a jövőben szüksé­günk lehet. Most éppen váro­sunkat térképezem osztályunk — a városi tanács egészség­ügyi osztálya — számára. — Hogyan gondolt arra, hogy felcser legyen? — Nem szeretem a sablont, de most mégis azt kell mon­danom, hogy már gimnazista koromban elhatároztam; egészségügyi pályára megyek. Az érettségi után úgy látszott, hogy ez a tervem nem sikerül, márcsak azért sem, mivel nem vettek fel a Közegészségügyi és Járványügyi Ellenőrképző szakiskola nappali tagozatára. Mondanom sem kell, mennyi­re elkeseredtem, de később megvigasztalt az, hogy egy barátnőmet a levelező tagozat­ra felvették. A felvételnek alapvető feltétele, hogy az il­lető az egészségügy valami­lyen területén dolgozzék. Így jutottam el dr. Solyom Sán­dorhoz. a KÖJÁLL igazgató­jához és dr. Kása Miklós vá­rosi főorvoshoz — mostani fő­nökömhöz —, akinek a segít­ségével nemcsak a városi ta­nács egészségügyi osztályára, hanem a szakiskolába is fel­vételt nyertem. — Napi munkám után szor­galmasan tanulgatom a le­egyszerűsített Rendszeres bonctant, Élettant, Kórélet­tanit, a filozófiát, örömmel tolt el az a tudat, hogy a mi könyveinket is egyetemi taná­rok írták és az oktatást is jó­részt ők vezetik. A havi de­monstrációkon pedig V—Ví. éves orvostanhallgatók előtt kell megmutatnunk, hogyan készültünk föl a tananyagból. Hétköznapjaim tehát kissé egyhangúak, de jó időbeosz­tással mindent el tudok vé­gezni. Jut idő strandra, mozi­ra, táncra is. Este pedig vára könyv, amely sűrűn változik, bizonyítva azt, hogy gazdája az olvasás hasznos szenvedé­lyét sem veti meg... ... Ennyit mondott el magá­ról Korény Katalin, s az el­mondottakból kitűnik, ő sem különbözik a többi 19 éves leánytól. Szeret szórakozni, táncolni, és van életcélja. Tud­ja, miért küzd, miért dolgo­zik, s ha továbbra is ilyen ma­rad, bízvást állíthatjuk: jó egészségügyi dolgozó, jó fel­cser lesz belőle! , Andrássy Gyula SPORT Indul a járási labdarúgó-bajnokság Tóth Lajostól, a járási lab­darúgó-szövetség elnökétől, a bajnokság beindulásának idő­pontjáról és a részt vevő csa­patokról érdeklődtünk: — Az idén is két osztály­ban bonyolítják le a bajnok­ság küzdelmét. Az elsőben: a Ceglédi Dózsa Népe Termelő- szövetkezet, Ceglédi - Építők II., Nagykőrösi Kinizsi II., Nagykőrösi Építők, Nagykő­rösi Dózsa Termelőszövetke­zet, Abonyi TSZ SK, Abonyi Lenin Termelőszövetkezet, Dánszentmiklós. Törtei és Jászkarajenő I. csapatai vesz­nek részt még a II. osztály­ban csak négy csapat — Cif­rákért, Kőcser, Nyársapáti Kossuth Tsz. Jászkarajenő II. — indul. Sajnálatosnak tar­tom, hogy nem nevezett a bajnokságra Kőröstetétlen, Csemő. Mikebuda. Albertirsa és Ceglédbercel csapata. Meg kívánom itt jegyezni azt is, hogy nem jelent egy faluban vagy községben virágzó sport­életet az. ha van egy megyei bajnokságban szereplő csapa­ta. Arra kell törekedni, hogy minél szélesebb tömegeket mozgasson meg a sport, s ezért kell több és több csapa­tot szervezni — mondotta Tóth Lajos, majd végezetül közölte a szeptember 2-i, első forduló párosítását: N. Kinizsi II.—-Törtei, C. Dózsa N. TSZ—Abonyi Lenin TSZ (a Vasutas-pályán. 14 órakor), Jászkarajenő—NK. Dózsa TSZ. Abonyi TSZ SK— NK. Építők Dánszentmiklós— C. Építők II. Vasárnap: CVSE—Pécsi Dózsa Vasárnap délelőtt 11 órakor a Ceglédi Vasutas SE vízilab­da-csapata bajnoki mérkőzé­sen fogadja a Pécsi Dózsa csapatát. A vidék I. osztályú bajnokság második helyén álló CVSE előtt igen nehéz akadályt jelent a pécsi lila­fehérek elleni mérkőzés, még­is bízhatunk a Vasutas tagjai­ban, hogy lelkes, jó játék után. győztesen hagyják el a medencét. Beck Mihály edző előreláthatólag a következő kezdő csapatot küldi vizbe: Lakatos — Halász. Paál — Pusztai — Hajdú dr. Szakter dr.. Orbán dr. Csere: And- ráskó, Revuczky. A. Gy. következik a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet 80 hol­das lucernaföldjén. A lucernát öntözik éjjel nappal és 25 szó­rófejből hull az éltető víz a növényre. 410 méter hosszú cső­vezeték továbbítja a szivattyútól & vizet a szórófejekig s az egész öntözőrendszert időnként továbbtelepítik. A szórófejek egy része működés közben Tóth Vilmos, a szivattyút hajtó Utos vezetője ellenőrzi a berendezés munkáját > (Foto, szöveg: Opauszky) HO VÁ LETT A DERES ? Dús fű húzódik a járda mel­lett a Hajó utcában. Semmi meglepő nincs abban, hogy Gyurka deres lova esténként meg korán reggel szívesen el­legelészett ott. A lovacskára eleinte gondo­san vigyázott a gazdája, a csikóra még inkább: nehogy kárt tegyen a békésen közle­kedő emberek testi épségében. A baj az volt, hogy a Hajó és a Fürst Sándor utca sar­kán a kút miatt természetesen valamivel nagyobb a forga­lom. Ez azonban a deresnek nem tetszett, és nemtetszésének az­zal adott kifejezést, hogy né­ha az emberek felé kapott. Ezer szerencse, hogy senkit sem harapott meg. Dehát a lovacskának nemcsak foga van, hanem jó izmos lába is, és ezt már eredményesebben használta a deres. Mégpedig úgy, hogy az egyik környék­beli asszonyt alaposan meg­rúgta, olyan eredményesen, hogy be kellett szállítani a kórház baleseti osztályára. Azóta a derest nem látjuk. Nem tudjuk, mi ennek az cka. Lehet, hogy Gyurka ezzel bün­teti a garázda lovacskát, bár az sem lehetetlen, hogy hatott a hivatalos figyelmeztetés: még egy hasonló eset, és a deres a Dohány utca iáján köt ki. A húsipari vállalatnál... — A Széchenyi téri új is­kola igazgatósága értesíti a körzetéhez tartozó tanulókat és azok szüleit, hogy a tanév­nyitó ünnepély és az ünnepé­lyes iskolaátadás szeptember 3-án délután fél hat órakor | kezdődik. Ezen ünnepélyes ; alkalomra az iskola igazgató- j sága meghívja a város lakóit is. — A ceglédi Kossuth Ter­melőszövetkezetben elkészült két bekötőút földmunkája, s ennek kövezése is folyamat­ban van. — A nyári Idényben rend­kívül népszerűvé váltak a fo­gyasztók körében a különböző gyümölcslevek — almu'ska, megy-vére, meggylé, birslé, őszibaracklé — és üdítő italok, ezt bizonyítja az a tény is, hogy több mint 100—120 ezer üveggel fogyott el nem egé­szen három hónap alatt. A FÜSZÉRT dolgozói készség­gel gondoskodtak már előre a további zavartalan ellátásról, s a raktárakban körülbelül 40 ezer üveg vár értékesítésre. — A Ceglédi Tőzegkitcrme­— Cegléd városban és a já­rásban havonta az átlagos ci­garettafogyasztás körülbelül 15—16 millió darab. — A ceglédi óvodákban a felvételre való jelentkezés az eddig évektől eltérően csak szeptember 1-ig tart. Jelent­kezni lehet a területileg ille­tékes óvodában. — Elkészült a Rákóczi úti új virágüzlet. Az átköltözést a Városi Kertészet még a hé­ten lebonyolítja. — Zakar Józsefné, csemői lakos február elsején kis-élet- biztosítást kötött. A biztosí­tás megkötése után a hat hó­napi várakozási idő leteltével — kivétel, ha heveny fertőző betegség a halál oka — ér­vényes a biztosítás. Ha a hat­hónapos határidőn belül kö­vetkezik be a haláleset, csak a befizetett összeget adja vissza a biztosító. Jelen esetben he­veny fertőző betegségről van szó. s így az Állami Biztosí­tó 1480 forintot fizetett ki a károsult férjének; lő Vállalat nemrégen ünne­pelte fennállásának tízéves ju­bileumát. Az elmúlt évek so­rán hétszer nyerték el az él­üzem címet a vállalat dolgo­zói. — Szeptember 3-án dél­előtt kilenc órakor lesz a Ceg­lédi Gyógypedagógiai Iskolá­ban a tanévnyitó ünnepély. Az iskola igazgatósága kéri a szülőket, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg az évnyitón. — AZ 1962-es évre az Ál­latforgalmi Vállalat 23 ezer darab sertésre kötött szerző­dést. Ez a szám az 1961. évihez viszonyítva 30 százalékkal több sertés szerződéskötést je-, lent. — A Közlekedésépítési Gép­javító Vállalat felújított gé­peivel elvállalta az Ősz utca úttestének rendezését. A ha­talmas földgyaluk szerdán es­te megkezdték a munkát és a hét végére elhordiák a felesle­ges földtömegeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom